Pesti Hírlap, 1942. augusztus (64. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

P­w v:*&t- -':;1 1942 AUO. 1 Előfizetés­ éra egy hóra 2.50 P. Két hóra 5 P. ht évre 7.30 P. Va évre P 14.60. Egy évre 23.20. Egyes szám ára hétköznap 10 fillér, vasárnap 16 fil­l. (a pályaudvaroko­n is)Pesti hírlap A német tengeralattjárók újabb 167 ezer tonna hajótért süllyesztettek el A német támadó hadsereg éle már 180 kilométerre jutott a Dontól délre — A folyó alsó részét 250 kilométer szélességben lépték át — A szovjet csapatok rendetlenül özönlenek vissza — A németek Rzsev környékén erős támadásokat védtek ki és negyven páncélost lőttek ki Amíg az angolszászok az Euró­­pában fölállítandó második arc­­vonal kérdéséről vitáznak, német részről rámutatnak, hogy a ten­gelyhatalmak máris megterem­tették a maguk második arcvo­nalát Ez a front a tengereket szeli át, a német búvárnaszádok hadműveleti területté változtat­ták az óceánokat, ott tevékeny­kednek Amerika partjai előtt­­ éppen úgy, mint Dél-Afrika kö­zelében. A legutóbbi német kü­­lönjelentés ismét nagy eredmé­nyekről számol be és 167.000 ton­na ellenséges hajótér elsüllyesz­tését közli. A kaukázusi hadjárat Berlini illetékes hely közli, hogy a német és szövetséges csapatok a keleti arcvonal déli szakaszán, a­­-Kaukázus előterében és Kuban vi­dékén nagyszabású támadó hadmű­­­­veleteiket gyors előretöréssel foly­tatják. A német előretörés a Szov­jetre egyre végzetesebb méreteket ölt. A német élcsapatok a Dontól délre már 180 kilométerre törtek előre. Jellemző, hogy a moszkvai tájékoztató hivatal jelentései egyre szűkszavúbbak lesznek, ugyanakkor pedig az angol vélemények egyre aggodalmaskodóbbak. A szovjet csapatok állandóan megkísérlik, hogy a német nyomással szemben helytálljanak, mégis napról-napra kénytelenek fontos területeket át­­­­engedni. A Manics folyó mentén különös­képpen jelentékeny a német előre­törés. Berlini illetékes helyen köz­zétették, hogy a Manicsnak már a felső folyása is a német csapatok birtokában van. Már beszámoltunk arról, hogy a Manics középső szakaszán fekvő Proletárszkája városát a németek elfoglalták. (Azóta itt is újabb je­lentős előnyomulás történt.) Prole­társzkája jelentősége rendkívül nagy, mert ennek elfoglalásával a Kuban-vidék és az alsó Volga kö­zött a legfontosabb összeköttetés megszakadt. Innen távolabb kele­ten van még egy, az utolsó össze­kötő vasútvonal a Kaukázus és a Szovjet­ Unió belseje között, amely Asztrah­ánon át vezet. Ez azonban­­semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy az eddig rendelkezésre álló vasutakat pótolja. Amint e jelentésekből kiderül, a német hadvezetőség minden­áron folytatja a visszavonuló ellenség üldözését és elkerüli annak a lehetőségét, hogy álló vagy állásharc alakulhasson ki. Proletárszkaja elfoglalása után foly­tatták a Manics mentén az előnyo­mulást, gyors támadással követték a folyó völgyébe visszavonuló el­lenséget, amelynek közbeeső állá­sait rohammal elfoglalták. A felső folyás vidékén — mint Berlinből jelentik — a szovjet visszavonulás már meneküléssé fajult. A német támadás ütemére jellemző, hogy egy német hadosztály, amely június 30-ika óta több mint ezer kilomé­tert tett meg állandó harcok között, a Manics folyó felső szakaszán nagy ütközetekben vett részt. Ber­lini vélemény szerint, úgy látszik, hogy a Szovjet ellenállása a Dontól délre az egész vidéken megtört. A Rosztovból kiinduló háromirá­­nyú német támadás a legutóbbi je­lentések szerint a következő ered­ményeket érte el: A Rosztov felől délnek tartó előnyomulás a Popolo di Roma legutóbbi, még megerősí­tésre szoruló híre szerint elérte a Kuban folyót. Amennyiben e tudó­sítás hivatalos megerősítést nyer, akkor ez annyit jelent, hogy­­az Azovi-tenger partján elhe­lyezkedő szovjet haderőt, a töb­bi között­­ kitűnően megerősí­tett Azov város védőrségét, a teljes bekerítés közvetlen ve­szélye fenyegeti. A déli német támadás másik irá­nya a Manics folyó, Rosztovtól dél­keleti irányban. A németek itt Pro­letárszkaja elfoglalása után már a folyó felső szakaszát is birtokuk­ban tartják. A harmadik támadási irány a Don és a Szal-folyó közti terület, ahol ugyancsak heves üt­közetek folynak. Az itteni hadmű­veleteket megkönnyíti az, hogy egy német hadseregrész a Don-könyök­­től délre újabb helyen átlépte a Dont és a Don-Stal völgyben har­coló német egységekhez csatlako­zott. A Don középső szakaszán, a nagy­kanyarban folyó harcok szervesen csatlakoznak a Don alsó folyásától délre fekvő hadszíntérhez. A német csapatok Sztálingrádtól északnyu­gatra átlépték a Dont és ezzel köz­vetlen közelébe jutottak annak a vasútvonalnak, amely Sztálingrá­dot Moszkvával köti össze. A hadi­helyzet jelenlegi képe azt mutatja, hogy az arcvonal déli szakaszán ket­tős irányú hadművelet van ki­bontakozóban. A cél szemmel­­láthatóan az, hogy délen, a Kaukázusban,­­körülzárják és megsemmisítsék azt a szovjet­orosz haderőt, amely a Rosz­tov—Kropotkin — Azovi-tenger háromszögben helyezkedik el, valamint, hogy a Manics folyó mentén a Kaspi-tenger felé ki­szélesítsék a hadműveleti terü­letet. A másik cél Sztálingrád­nak nyugat felől való körülke­rítése, ezzel a Volga-könyök meghódítása. A már említett átkelés északnyu­gat, a Don—Szal-völgyben folyó hadművelet pedig délnyugat felől fenyegeti Sztálingrádot. A szovjet hadsereg hivatalos lap­ja, a Vörös Csillag közli Sztálinnak legújabb parancsát, amelynek köz­zétételét az egyre hatalmasabb ará­nyokban kibontakozó német elő­nyomulás tette szükségessé. Sztálin megparancsolja a vörös hadseregnek, hogy szüntesse meg azt a visszavonulást, ame­lyet a közelmúltban Timosenko rendelt el Utasítja az összes katonákat és tiszteket, hogy maradjanak helyükön és utolsó csepp ,vérükig védekezzenek. A jelszó: Győzelem vagy halál. A Vörös Csillag e parancshoz hozzáfűzi, hogy a vörös hadsereg­nek a jövőben egyetlen lépést sem szabad hátrálnia. • „Ezt akarja a nemzet —­ írja a lap —, ezt köve­teli tőlünk katonai vezérünk, Sztá­lin elvtárs. Ennek a parancsnak a végrehajtása egyben a gyűlölt ellenség megsemmisítését és győ­zelmünk biztosítékát jelenti.“ A Vörös Hadsereg című lap megálla­pítja, hogy minden újabb veszte­ség, amelyet a szovjet csapatok el­szenvednek, mérhetetlenül növeli Németország erejét és romlásba dönti a Szovjet­ Uniót. „A Szovjet­ Unió hatalmas terület — állapítja meg a lap —, de hadserege immár nem vonulhat vissza tovább anél­kül, hogy az országot és népet ha­lálos veszélynek ki ne tegye. „Ma már minden állást és mindent tal­palatnyi földet a végsőkig kell vé­delmezni. Aki a parancs ellen cse­lekszik és az ellenállás helyett visz­i szavonul, hazaáruló. Az ilyennel ennek megfelelően kell elbánni.“ Természetesen kérdéses, várjon ezek a kemény és szigorú paran­csok meg tudják-e állítani a visz­­szavonulást, fel tudják-e tartóz­tatni a németek és szövetségeseik előretörését. A svéd lapok közük az amerikai katonai körök megállapítását, amely szerint a keleti arcvonal helyzete válságosra fordult. A Dagens Nyhe­ter levelezője megállapítja, hogy a donmenti csata felforgatja az an­gol-amerikai harcászati terveket. Az angol-amerikai hadvezetésnek immár tekintetbe kell vennie azt a tényt, hogy a szövetségesek hadi­helyzete a legutóbbi fejlemények folyamán ugyanolyan veszedelmes­sé vált, mint Franciaország össze­omlása után. Az angol-amerikai tervek arra a feltevésre épültek, hogy a Szovjet­ Unió mindaddig ellen tud állani, amíg az angolszász hatalmak teljesen befejezik elő­készületeiket. Washingtonban és Londonban általában azt hitték, hogy ez az időpont 1943-ban következik be. A keleti front helyzete mellett most tekintetbe kell venni Rommel egyiptomi sikereit is, úgy hogy­ nyilvánvalóvá válik: a szövetsége­seknek harcászati terveiket teljesen át kell dolgozniuk. Tisztázni kell a kérdést — fejte­geti a Dagens Nyheter tudósítója „tájékozott helyről“ nyert értesü­lések alapján —, képes-e még a Szovjet­ Unió hosszabb háborúra és gondoskodhatik-e továbbra is a vö­rös hadsereg és a lakosság ellátásá­ról. Megfontolás tárgyává kell ten­ni a szovjet arcvonal új helyzeté­nek kihatását az Egyesült Államok és a Szovjet­ Unió kapcsolataira. Az angolszász lapok moszkvai tudósí­tói már több ízben nyíltan figyel­meztettek arra, hogy a szövetsége­sek tétlensége a Szovjet­ Unió és az angolszászok politikai egyetértését veszélyeztetheti. A második arcvo­nal problémája Anglia és Amerika belpolitikai viszonyaira is kihatás­sal lehet, tekintettel arra, hogy az angolszász közvélemény nagy része a második arcvonal felállítása ér­dekében nyomást gyakorol a kor­­mányra. A Jeges-tenger­­ ve­szélyessége miatt Angliában visszatar­tanak egy nagy­­ame­rikai hadianyagszál­­lítmányt Amerikából hazatérő németek, olaszok és magyarok érkeztek Kopenhágába. Erős német kötelé­kek ismét bombáztak Birminghamet Londonban két íz­esen volt éjszakai ________légi napo._____ dl Maiszki londoni szov­­j­­et nagykövet a brit­­ alsóházban nyilatko­zott a szovjet harc-­ téri helyzetről Málta fölött légi Ut-­ közet volt. Öt brit­ gépet lelőttek. Az Észak-Afrikában"­ harcoló indiai ezre­p­­ekből „egyetlen ép­kézláb katona sem(| maradt" Északi-Jeges-t.­ Berlini katonai kö­rök szerint "Levin­­grád „egy szép na­- - - hív* -ATLANT­I-O. A Times szerint a Szovjet kőolajtermé­­sének kilenctized ré­­sze veszélyben forog Sztálin kiadta a pa­rancsot, hogy „a szovjet hadsereg nem hátrálhat tovább ~0T--------­I Bahia A. japán főhadiszállás je­lentése szerint a japán haditengerészet febr. 2— Július 50 között 325 ellen­séges repülőgépet lőtt le. 190 repülőgépet az ellensé­ges repülőtereken semmi­­sítettek meg . Német repülők Kairó és környékének repülő-­­­ereit bombázták Az Atlanti-óceán déli részén elsüllyesztet­tek három felfegy­verzett kereskedelmi hajót Castillo argentin elnök kö­zölte, hogy országa az amerikai szolidariás mel­lett megmaradva, hű ma­rad nemzetközi kötelezett­ségeihez. Az ország több­sége helyesli a szigorúan semleges politikát ! A­ délafrikai nép nem tett eleget kellé len­dít­­ette­ felhívásom­nak, hogy ij önkén­tesek jelentkezzenek — mondotta Smuts tá­bornok,­rraniszter­­•______elnök. A japán légi­erő több támadást intézett Port Darwin, Moresby és Port Headland ellen. Tasmania11 Midway Wake­lm CSENDES Angolszász repülőgé­­pek támadást kísérel­tek meg egy, az ut­­euineai partvidék mentén haladó japán gőzös ellen. A japánok egymás után három éjszaka bombázták Stowns­­ville ausztráliai vá­­­árost townsville , L­J-Kaledonia Brisbane 4 w Wellington LJ-Zealand A Pesti Hírlap beszélő térképe A világháború főbb eseményei július 31-én, Magyarországon kizárólagos joggal AT .^^lauitla^rVeg . ^ . rVUBPlArtf* a • j • . 4 V"rí■ "»6_ l­. 555-68*.

Next