Pesti Hírlap, 1943. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-19 / 14. szám

N. Hogyan látják el utánpótlássá­ a „sündisznóállásokat"? Mislennyi hadianyagot és élelmet szállíthat egyetlen nyolcezer kiló teherbírású szállítógép? Több mint két hónapja már, hogy az orosz hadvezetőség hatalmas töme­gekben küldi támadásra a kegyetlen déli viszonyokhoz hozzáedzett lövész­i és páncélos hadosztályait. Bármilyen nagy előnyt jelent is azonban az orosz katona számára a mostani elkeseredett harcokban az a tény, hogy a súlyos hidegekhez gyermekkora óta hozzá­szokott, a nyolchetes szovjet támadás eredményei aligha állanak arányban ez elszenvedett veszteségekkel. Ne fe­lejtsük azt sem, hogy a szovjet csapa­tok csupán előretörtek a „rugalmas Védelemnek“ bizonyos mélységébe, a hátuk mögött azonban, főleg az északi frontszakaszon, — bár minden oldal­ról körülkerítve —, de mégis áll és kitart a „sündisznóállások­ hosszú sora. Ezek a sündisznóállások úgy ke­letkeztek, , hogy amikor az ellenség he­­lyenként túlerővel felszabdalta az ösz­­szefüggő arcvonalat, a levágott állás­részek nem adták meg magukat, ha­nem körülbörül sündisznók módjára védekezni kezdtek. A szovjet vezér­kar most minden elképzelhető erejé­vel, ember- és anyagtömegével olyan ütést akart mérni a német és szövet­séges állásokra, hogy ezek végleg ösz­­szeroppanjanak. A sündisznóállások azonban körül­véve, elzárva is kitartanak, ellenálla­nak, kitörnek és állandóan veszélyez­tetik hátulról a védőállásba betört szovjet erőket. A szovjet vezetőség pe­dig csakis a sündisznóállások által al­kotott „rácson“ át férhet hozzá csapa­taihoz, amelyek pedig a kemény har­cok alatt sok pihenésre és utánpót­lásra szorulnak a védőállás kellős kö­zepében. Egyelőre ugyan csak elmé­let,­ de elképzelhető, hogy a sündisz­nóállások kitartanak addig, amíg va­lamilyen módon erősítéseket nem kap­nak és a szaggatott védő­vonalból új­ra egy összefüggő védőállás fejlő­dik ki A rádióösszekötietés A­­sündisznóállások teljesen el van­nak vágva a külvilágtól. Teljesen ma­gukra,­­ találékonyságukra, bátorsá­gukra, leleményességükre vannak utal­va. Miután pedig ezek a sündisznó­állások kellemetlenek a Szovjet házá­ban, mi sem természetesebb, mint hogy a szovjet hadvezetőség állandó kemény támadásokkal igyekszik eze­ket az arcvonalból eltávolítani. A harchoz azonban a bátorságon, lelki­ erőn, akaraton kívül lőszerre, élelemre és hadianyagokra is szükség van. A sündisznóállások csak akkor tudnak kemény harcjok árán kitartani, ha megfelelő utánpótlást kapnak. Ha nem jutnak utánpótláshoz, előbb­­utóbb meg vannak számlálva a nap­jaik. A sündisznóállások legkönnyebben az éther hullámain át érintkezhetnek saját csapataikkal és a magasabb pa­rancsnokságaikkal, mert a rádióhul­lámok akármilyen távolságra és akár­milyen erős ellenségen is átjutnak. A rádió tehát felbecsülhetetlen segítő­társuk a teljesen magukra hagyott sündisznóállásoknak. Rendkívül fokoz­za a bezárt katonák önbizalmát és kitartását, ha a rádió útján híreket kapnak arról, hogy kiszabadításuk már megkezdődött, utánpótlásukról gon­doskodás történt és helyzetük egyál­talában nem reménytelen. Rádió út­ján kaphat a sün­disznóállás parancsot arra is, hogy esetleg valamilyen irány­ban támadást hajtson végre, vagy ki­törést kíséreljen meg. Az utánpótlás A sündisznóállás éltetője az után­pótlás. Erről minden nehézség ellené­re is gondoskodni kell a számára, mert e nélkül nem várhat tőle a segítségé­re siető csapat kitartást, amíg felsza­badulása be is következik. Bármeny­nyire takarékoskodnak is a sündisznó­állásban lőszerrel és az élelemmel, ez a két dolog az, amire leginkább szük­ség vann a kitartáshoz. Éhes gyomor­ral és üres puskával harcolni nem le­het, ezért mindenekelőtt a sündisznó­állások élelmezéséről és lőszerellátá­sáról kell gondoskodni. Maguk a be­kerített csapatok természetesen, az utánpótlási nehézségek tudatában ta­karékoskodnak az élelmiszerrel és lő­szerrel, sőt igen sok esetben a gyűrű belsejében található élelmiszereket, ellenséges lőszert és fegyvereket is összegyűjtik, hogy szükség esetén sa­ját céljaikra használják fel. Ezzel egy­részt megkönnyítik az utánpótlók ne­héz munkáját, másrészt tartalékot gyűjtenek maguknak arra az esetre, ha az utánpótlás bármilyen okból hosszabb-rövidebb ideig megszakadna. Az utánpótlás vagy a földön, vagy a levegőben érkezik. A földi utánpót­lás úgy történhetik, hogy a szállító oszlopnak sikerül észrevétlenül meg­közelítenie az ellenségen át a sündisz­­nóállást, vagy pedig erősen felfegy­verzett egységek áttörnek az ellensé­gen és úgy visznek segítséget a beke­rített bajtársaknak. A földi utánpót­lást azonban csak akkor lehet végre­hajtani, ha az ellenség nem túlságo­san éber és a sündisznóállások nem fekszenek messze az ellenség háta mö­gött. Igen sokszor sikerül kisebb egy­ségeknek köd és az éjszaka leple alatt azután­pótlással észrevétlenül átsur­­ranniok az ellenség zárógyűrűjén. A légi utánpótlásé a vezető szerep. A re­pülőgép a magasban, a felhők felett, esetleg az éjszakában könnyedén át­repülhet az ellenség felett, anélkül, hogy észre vennék és utánpótlást szál­líthat a sündisznóállásokba. Az után­pótlásnak ez a módja annál indokol­tabb, mert a levegőből igen könnyen rá lehet találni az állásokra, ha a re­pülők azokkal a rádióösszeköttetést megteremtették. A légi utón történő szállításokra is gondol azonban az el­lenség, mert gyors­an fürge vadász­gépeket helyez készenlétbe valahol a közelben, egyidejűleg felderítő repü­lői állandóan ott keringenek az állá­sok felett. Az ellenséges vadászgépek tehát egy szempillantás alatt a szál­lítógépek nyakán lehetnek és ezek a gyors, jól felfegyverzett gépek bizony komoly ellenfelei a nehézkes szállító­gépeknek. Éppen ezért a szállítógépe­ket majdnem mindig vadászgépek kí­sérik, amelyek útközben oltalmazzák az ellenség légi támadásai ellen. Ejtőernyővel bocsátják le a csomagokat A sündisznóállás gyakran olyan ki­csi, vagy pedig az állásban lévő terep olyan göröngyös és egyenetlen, hogy a szállítógépek nem tudnak leszállni. Ilyenkor a szállítógép az utánpótlást ejtőernyő segítségével juttatja a föld­re. Az ejtőernyőkön lévő láda, vagy csomag élénk színű, hogy a földön könnyen megtalálják. Az ejtőernyős szállításnak azonban nagy hátrányai vannak. Elsősorban az ejtőernyő kis teherbírása. Általában megközelítőleg 150—200 kilogram súlyú terhet lehet az ejtőernyősök által használt ejtő­ernyő segítségével a földre juttatni. Ennél nehezebb terhet nem szoktak egyszerre az ejtőernyőkre akasztani. Nagyobb terhek földrejuttatásához különleges ejtőernyők szükségesek. Másik nagy hátránya az ejtőernyős utánpótlásnak az, hogy az ejtőernyő­vel földre jutó holmi meglehetős erő­sen nekiütődik a földnek, törékeny dolgokat tehát nem nagyon lehet ej­tőernyővel a földre juttatni. Robbanó lőszer, fegyverek és tartalék alkatré­szek, továbbá orvosi dolgok, üvegek, orvosságok lebocsátása sokszor ezek­nek a fontos anyagoknak a pusztu­lásával végződik. Ezen részben úgy segítenek, hogy az ernyőket nem ter­helik túl, részben pedig a törékeny anyagokat jól becsomgolják. Az után­pótlás ejtőernyővel való földrejutta­­tásánál az a kellemetlenség is meg­történhetik, hogy a szél az ejtőernyőt és a rajta lévő anyagot esetleg a sün­­disznóllástól kissé távol sodorja és az értékes dolgok az ellenség kezébe ke­rülnek. Mit szállíthat egy négymotoros repülőgép? Ezért, ha csak lehetséges, az után­pótlásnál a sokkal gazdaságosabb és biztosabb földreszállítást alkalmazzák. A repülőgép, ha ennek elháríthatat­lan akadálya nincsen, az utánpótlás­sal együtt leszáll a sündisznóállások­­ban. Ennek előfeltétele, hogy elég hely és megfelelő, jó sima terep álljon rendelkezésre. Miközben ez megtörté­nik, a saját vadászgépek a magasban őrködnek, hogy a kirakodást ellensé­ges bombatámadás ne zavarja meg. A szövetségesek már rengeteg szál­lítógéppel rendelkeznek a keleti arc­vonalon, de szükség esetén a nagy­teljesítményű bombázógépek is fel­­használhatók az utánpótlásnál. A leghíresebb szállítógépek egyike, a sokszor emlegetett Junkers Ju—52 típusú hárommotoros gép, amelynek teherbírása körülbelül 2000 kilogramm. A négymotoros Junkers Jun 90 és az ugyancsak négymotoros Focke Wulf Condor teherbírása közel 8000 kilo­gramm. Legújabban pedig a Heinkel 177-es bombavetőt, a legnagyobb né­met bombavetőgépet is felhasználják a sündisznóállások ellátásánál. Ez a gép, amely teljesítmények és méretek szempontjából az angol Lancaster nagyteljesítményű bombavetőhöz mér­hető, mint szállítórepülőgép körülbelül 10 tonna terhet tud szállítani. Nézzük, hogy egy 8000 kilogramm teherbírású négymotoros szállítógép mit képes egyszerre szállítani. Elvileg egy ilyen szállítógép egyszerre vihet. Ha egy ember napi kenyéradagja 800 gramm, akkor 10.000 ember számára egy napi kenyeret, ha egy ember napi húsadagja 200 gramm, akkor 40.000 ember számára egy napi húst, ha a szárított főzelékből egy ember egy napi adagja 40 gramm (megfelel 200 gramm nyers főzeléknek), akkor 200.000 ember részére egy napi főze­lékadagot. Nézzük, mi a helyzet a lőszernél: 1000 darab 8 milliméteres gyalogsági lőszer súlya átlagosan 40 kilogramm, egy kézigránát súlya megközelítőleg 0,5 kilogramm, egy aknavetőhöz való akna súlya 4 kilogramm és egy köny­­nyű gránát közepes súlya 20 kilo­gramm. Egy 8000 kilogramm teher­bírású gép tehát szállíthat 200.000 da­rab gyalogsági lőszert, 16.000 darab kézigránátot, 2000 darab aknagránátot és 400 darab könnyű tüzérségi gráná­tot. Az élelmiszereken és lőszeren kí­vül, amely a legfontosabb, nagymeny­­nyiségű kötszert, gyógyszert, üzem­anyagot és bizonyos tartalék alkatré­szeket is szállíthatnak a szállító re­pülők. Sőt a szükséghez mérten csa­­paterősítéseket is vihetnek a szorult helyzetben lévő sündisznóállásba. A gyakorlat szerint például egy Jun­kers 52 típusú 2000 kilogramm hasz­nos terhelésű szállítórepülőgépben 18—20 katona foglalhat helyet. Eset­leg széjjelszedett állapotban lévő lö­­vegeket, páncéltörő ágyúkat, motor­­kerékpárokat is vihetnek magukkal ezek a gépek. A szállítórepülők abban a tudatban végzik veszélyes, nehéz és igen fele­lősségteljes munkájukat, hogy az utánpótlás sikeres megoldásától leg­alább olyan mértékben függ a sün­disznóállások sorsa, mint a körülzárt katonák bátorságától és hősiességétől. _____ Horváth. A hercegprímás és az apostoli muncius a veszprémi püspök beteg­ágyánál Serédi Jusztinián hercegprímás Mát­rai Gyula pápai kamarás, hercegprí­­mási titkár kíséretében látogatást tett a Fasor-szanatóriumban betegen fek­vő Czapik Gyula veszprémi püspöknél, az Actio Catholica országos alelnöké­­nél. A hercegprímást dr. Babics Antal egyetemi m. tanár fogadta és kisérte fel a püspök betegágyához, ahol a hercegprímás hosszabb időt töltött. Látogatást tett a veszprémi püspök­nél Angelo Rotta c. érsek, apostoli nuncius is, Verolino Gennaro pápai kamarás, I. osztályú üdítője és Ba­­lázskövy magyar titkára kíséretében, valamint az Actio Catholica elnökségi tagjai és a katolikus egyházi és világi élet számos kiválósága. A beteg püs­pök állapota napról-napra javul. „Háború és művészet“ címmel kiállítás nyílik meg Budapesten A Magyar-Német Társaság január 27-től február 21-éig a Nemzeti Sza­lonban Kállay Miklós miniszterelnök­nek, Nagy Vilmos honvédelmi minisz­ternek, Jagow budapesti német kö­vetnek és Fütterer német katonai és légügyi attasénak védnökségével ki­állítást rendez német és magyar há­borús képekből. A kiállítás a magyar és német propaganda-századok kere­tében működő háborús festők és raj­zolók munkáit mutatja be. Ezek a művészek a háborút bajtársaik olda­lán élik végig és éppen ezért képeik az igazsághoz hű betekintést nyújta­nak a katonák háborús életébe. A magyar honvédelmi minisztérium és a német véderő főparancsnoksága mintegy hatvan művész olajfestmé­nyeit és rajzait bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. Ezek az alkotások szemléletes képet tárnak a magyar közönség elé a különböző arcvonala­kon történt háborús eseményekről és megkapó formában elevenítik meg a nézők előtt a lengyelországi, norvé­­giai, belgiumi, hollandiai, franciaor­szági, valamint balkáni, krétaszigeti, afrikai és szovjetoroszországi hadjá­ratokat. A budapesti villamosok decemberben több mint nyolcmillió kilométert tettek meg A főváros közlekedési vállalatai részletes jelentésben számolnak be december havi személyszállítási telje­sítményeikről és bevételeikről. A je­lentésből kitűnik, hogy a villamos­­vasutak — beleértve a földalatti vas­utat is — decemberben 8.245.680 ko­csikilométert tettek meg. A korai zár­óra miatt a megtett kilométerek szá­ma közel százezerrel csökkent. Az autóbuszüzem kocsijai 380.092 kilomé­tert futottak be. A fogaskerekű vasút 14.709 vonatkilométert tett meg s a múlt év december havával szemben 6112 kilométer volt a többlet. A HÉV vonalakon megtett kilométerek száma 1,718.240 kocsikilométer, a többlet 305.409 kilométer. A személyszállítási bevétel a villa­­mosvasutaknál decemberben 9,928.779 pengő volt, vagyis 2,712.214 pengővel több, mint 1941 decemberében. Az autóbuszüzem bevétele 666.016 pen­gőre csökkent. A fogaskerekű vasút bevétele 37.025, a siklóé 13.288, míg a HF­V-é 1.706.044 pengő volt. Decemberben a közlekedési balese­tek száma a főváros területén 392 volt. Kérdezze meg orvosát: mit jelent a családnak a hanaui kvarclámpa? Egészséget, jó kedélyt, boldogságot ! Kvarclámpa csak eredeti hanaui lehet! ip Siemens Reiniger Művek r.t. kvarclámpa-eszélv Budapest, VI., Nagymező­ utca 4. Tel/224-860 Antal István: „1943 döntő esztendő lesz" A propagandaminiszter a fegyelmetlenség és önzés könyörtelen megfékezését hirdette Csanád-Arad-Torontál vármegyé­nek mintegy száz társadalmi egyesü­lete Makón értekezletet tartott és ki­mondta­­a társadalmi egyesületek nemzeti együttműködésének megala­kulását. Az értekezleten Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az a társadalom erős, amely azonos szemlélettel nézi az ország életkérdé­seit és egyetért a nagy nemzeti cé­lokban, majd azt fejtegette, hogy a sok azonos célú szervezet az erők szétforgácsolását idézi elő, a túl sok különböző célú szervezet pedig egy­más célkitűzéseinek keresztezésével okoz károkat. Magyarországon társa­dalmunk egyesületi szervezettsége túlméretezett, úgyhogy egyesületi té­ren alig lehet beszélni egységes szel­lemi irányzatról, még kevésbbé a tár­sadalmi erők céltudatos együttműkö­déséről. Fontos érdeke tehát az or­szágnak, hogy a szétszórt társadalmi erők együttműködését biztosítsák. — Az az országos akció — mondta továbbiak során a miniszter —, amely az egyesületek között törvényhatósá­­gonkint intézményes munkaközössé­get óhajt kiépíteni, a sok egyesület­ben szétbontott társadalmi akarásokat a közös, nagy célok és munkapro­­gramm megvalósítására összefogja. Az egységes magyar közszellem ki­alakítására a mai élet-halálküzde­lemben múlhatatlan szükség van. Az együttműködések alapgondolata csakis az ősmagyar szervező gondo­lat, az autonómia gondolata lehet. A magyar egyéniség, a magyar lélek, a magyar nemzetszervezés és állam­vezetés sajátos közösségi formája ez. A magyar erőket csak ilyképpen le­het időálló, alkotó és tettrekész mun­ka- s kezdőegységekben összefogni. Egységes társadalmi munkára van szükség . Az egységes társadalmi munkára a most kezdődő esztendőben még fo­kozottabb szükség lesz, mint bármi­kor. Az 1943. esztendő döntő esztendő lesz. A döntés azoknak a nemzeteknek kezébe adja a győzelem pálmáját, amelyek igaz ügyük védelmében az egyéni és a közösségi erények na­gyobb birtokállományát tudják felso­rakoztatni. Ezért vagyok biztos abban, hogy a mi ügyünk győzelmesen kerül ki a mai példátlan világküzdelemből. — A mi oldalunkon felsorakozott erkölcsi, hatalmi és anyagi erők a háború elmúlt esztendői során fokról­­fokra növekedtek és még korántsem jutottak el a legnagyobb teljesítőké­pesség végső fokára. Nagy szövetsége­seink háborús, katonai, gazdasági és politikai teljesítményei és erkölcsi erőkifejtése felülmúlja a világtörténe­lem bármely népének és korszakának hasonló eredményeit s a világ el fog ámulni azon, hogy a következő idők­ben még mire lesznek képesek. A mi nemzetünk háborús teljesítménye is példátlan. Nemcsak hős katonáink ál­dozatkészsége, de az egész magyar társadalom belső erőkifejtése is ki­állja a történelem legszigorúbb kriti­káját. Katonai szervezésünk céltuda­tossága, politikai vezetésünk színvo­nala, pénzügyi és gazdasági teljesítő­képességünk eredményessége s az egész magyarság rendíthetetlen helyt­állási készsége bizalommal tölthet el mindnyájunkat. — Természetesen vannak hibák, fo­gyatékosságok a mi életünkben is, de az államvezetésben megvan az elha­tározás ezek kiküszöbölésére. Sok olyan belső problémánk is van, amel­­­­lyel a háború erőfeszítései ellenére is behatóan foglalkoznunk kell: a libe­rális kor mulasztásai, a szociális fel­adatok, a zsidókérdés, a nemzetiségi problémák és középeurópai helyze­tünkből adódó sok-sok más különleges feladat, amelyek mind éberséget, kö­rültekintést kívánnak. „A fegyelmezetlenség megféke­zése terén nem lehet izgalom" . Mindezek ellenére a most követ­kező 1943. év a további fejlődés esz­tendeje lesz a magyar nemzet számá­ra. Bizonyára várnak ránk talán még a mainál is súlyosabb megpróbálta­tások. De ha növekednek erkölcsi el­lenálló erőink is, a fejlődés tempóját semmiféle megpróbáltatás nem tudja lefékezni, mert a belső ellenálló erő fokozásának minden előfeltételével rendelkezünk: közéletünk felelősség­tudattól áthatott stabilitásában, a ma­gyar politika összes tényezőinek hi­vatásérzetében és népünk töretlen morális erejében. — E kvalitások birtokában törté­nelmünk és sorsunk legsúlyosabb erő­próbáján is bármivel szembenézhe­tünk. Könyörtelenül meg kell fékez­nünk a fegyelmetlenséget, a közösségi érzés hiányát, az önzést. Rajta kell tartani szemünket mindazokon a je­lenségeken, amelyek arra mutatnának, hogy egyesek vagy bizonyos rétegek nem tudnak vagy nem akarnak bele­illeszkedni a legmagasabb fokú belső fegyelem és áldozatkészség által meg­határozott mai életünkbe. Ezen a té­ren nem lehet helye sem elnézésnek, sem izgalomnak, mert a nemzet éle­tére megy a játék. SÜRGŐS BELÉPÉSRE keres őskeresztény irodavezető főkönyvelői (női) műszaki kereskedés. Kézírásos ajánlatokat igényekkel, refe­renciákkal „Régi cég 1943—317" jeligére a főkiadóba.

Next