Pesti Hírlap, 1943. július (65. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

HÉTKÖZNAP M­illér vasárnap (a pályaudvarokon la). Előfizetési ára 1 hóra 3.30­0. évre 9.50 P. Meg­jelenik hétfő kivé­telével minden nap (2 FILLÉRPesti Hírlap Pi CSÜTÖRTÖK 1943 JULIUS 1 LXV. évf. 145 (21.060) Kiadja: Pesti Hír­lap r.-t. Előállítja: Légrády Testv. r.-t. nyomdája. Szerk. és fők.: V., Vilmos CS.-ut 78. T. 112-295 Xn. A légi háború A háború jelenlegi szakaszának legvéresebb fejezete a légi hadvise­lés, amely egyre gyorsuló ütemben fokozódik. A német sajtó érdeklő­désének középpontjában most az az angolszász légi támadás áll, amely­nek a kölni dóm is áldozatául esett. Teljesen elpusztult a dóm baloldali kereszthajója, híres orgonája, ke­resztelő kápolnája és számos értékes szobra. A bombák átszakították a boltozatot és a templomhajó belse­jében robbantak fel, ahol nagy pusztítást végeztek. A gótikus bolt­ívek részben összeomlottak. A dó­mon kívül elpusztult a kölni város­háza és a Hanza-időkből­ származó híres úgynevezett Guerzelich-terem­­­ is. A Kölnből érkező német jelenté­sek arról számolnak be, hogy a vá­ros elleni bomba­támadás idején a sűrű felhők a célzást lehetetlenné tették. A német sajtó felháborodással tárgyalja a dóm pusztulását. A Völkischer Beobachter emlékeztet arra, hogy XII. Pius pápa berlini nuncius korában e­ székesegyházat a katolikus világ egyik legértéke­sebb emlékének és kincsének ne­vezte. Berlini híradás szerint Köln városában a légitámadások so­rán már eddig is harmincegy templom pusztult el. E­ként Kölnben most készült el a legnagyobb óvóhelye. Épi­­munkálatai közben a római­ból származó kétezeréves mo­zikra bukkantak. Berlini jelentés szerint az angol légierő Köln bom­bázása során 28 négymotoros gépet vesztett. A kölni dómmal csaknem egy­idejűen két olasz székesegyházat is bombatalálat ért. A messinai dóm csaknem teljesen elpusztult. A hét­főn Livornó városa ellen intézett angolszász támadás alkalmával pe­dig az ottani dómot érték bombák, amelyek a templom baloldalát rom­bolták le. Livornóban a légi riadót jelző szirénák ■ délelőtt tíz órakor szólaltak meg, a négymotoros bom­bázók négy hullámban jelentek meg a város fölött. A ledobott bombák egy egész városnegyedet elpusztí­tottak. Eddig 175 halottat és 300 se­besültet ástak ki a romok alól, de az áldozatok száma egyre nő. A vá­ros közlekedési rendje megbénult. A támadás fő ereje a város közpos­t­­ját sújtotta, amelyet a megelőző, május 28-iki bombázás aránylag megkímélt. Főként a pályaudvarra vezető és a pályaudvar közelében levő utcákat értek­­találatok. A székesegyház megrondálódásán kí­vül négy másik templomot is bom­batalálat ért. Az olasz fővárosban idézik egyes angol lapoknak Róma bombázását követelő cikkeit, illetve a brit légi­erő illetékes képviselőjének a bom­bázásra vonatkozó kijelentéseit. Róma is felkészül az esetleges légi támadásra. Olasz szakértők egyéb­ként megállapítják, hogy a Szent Péter bazilika kupo­lája már azt sem bírná ki, ha a bazilikától tíz kilométerre tör­ténnék bombázás. Német részről cáfolják azokat a szovjet állításokat, hogy a Szovjet légi hadereje sikeres tevékenységet hajt végre a német arcvonal és an­nak mögöttes területei ellen. A ke­leti arcvonalon működő német va­ászkötelékek berlini jelentés sze­rint 18 gépük elvesztése árán 172 szovjet repülőgépet lőttek le. Rómában átfogó képet adnak a földközitengeri légi hadviselés ered­ményéről. E szerint a német-olasz támadások üteme egyre fokozódik, a tengely gépei közeli és távoli órokat támadnak és az olasz váro­sok­ elleni támadások alkalmával egyre hevesebb­­ ellenállást tanúsí­tanak. Június 1-től 27-ig összesen 326 ellenséges gépet semmisítettek meg. Különösen erős volt a tor­pedóvető gépek harcbavetése, ame­lyek elsősorban a szicíliai tengeri utón, valamint a tuniszi és algíri part mentén működtek és tíz hajót elsüllyesztettek. A német hadvezetőséghez közel álló körök a napokban használták először a „megtorló légi flotta“ ki­fejezést. Hir szerint ennek a légi flottának megteremtése folyamat­ban van. Berlinben nem nyilatkoz­nak afelől, hogy a német légvéde­lem megerősítése csupán nagyobb mennyiségű harci eszköz alkalma­zásából vagy pedig technikai vagy taktikai újításokból áll-e. A keleti hadszíntér A szovjet arcvonalról érkező je­lentések továbbra is csupán helyi csatározásokról számolnak be. Ezek a nyilvánvalóan felderítést szolgáló harci cselekmények legnagyobb­részt azokon az arcvonalszakaszo­kon zajlanak le, amelyek nagyobb hadműveletek esetén gyújtópont­jaivá válhatnak az összecsapások­nak. Ilyen kritikus arcvonalszaka­szok a Ladoga-tó déli környéke, to­vábbá Velikije Luki vidéke, az Orel-könyök térsége és a donec­­menti folyami átjárók, délen pedig az úgynevezett Miusz-szakasz és az egész Kubán hídfőállás területe. Az eseménytelenség ellenére is nemcsak a semleges sajtóban, ha­nem német katonai körökben is állandóan élénk megbeszélés tárgya a keleti hadszíntér. Berlini katonai körök véleményét visszatükröző Dienst aus Deutschland laptudósító közlése szerint a keleti hadszínté­ren egyre jobban megérik a hely­zet arra, hogy nagyszabású katonai cselekmények következzenek. A né­met közlés szerint a német had­vezetőség figyelmét nem kerüli el a legcsekélyebb változás sem, amely a szovjet arcvonal mögött végbe­megy. Annyit máris meg lehet állapítani a német jelentésekből, hogy a szovjet oldalon tulajdonkép véget ért a téli offenzíva utáni át­csoportosítás és a haderők felvo­nulása. A német felderítés szerint Moszkvától nyugatra nagy­számú és igen erősen felfegy­verzett orosz haderők gyüle­keznek és a felvonulás kisérő jelenségei arra mutatnak, hogy esetleg szovjet támadó hadművelettel is számolni lehet ezen az arcvonalszakaszon. A német jelentések semmi tám­pontot nem nyújtanak arra vonat­kozólag, hogy a várt „keleti csata" hol s milyen körülmények között fog megindulni. A semleges svájci sajtó közlései komoly jelentőséget tulajdonítanak azoknak a híreknek, amelyek a ke­leti arcvonal légi harcairól érkez­nek. Kiemelik, hogy ugyanakkor, amikor a légi harc nyugaton és a Földközi-tenger térségében egyre jobban erősödik, a keleti hadszín­téren sem csökken a légierők tevé­kenysége. Ebből azt a következte­tést vonják le, hogy a német had­vezetőség nem csökkentette felké­szültségét a keleti arcvonalon, ép­pen ezért fokozott figyelemmel kell kísérni minden harci megmozdu­lást, ami akár szovjet oldalon, akár német részről megnyilvánul. A búvár hajó-háború Német részről behatóan foglal­koznak azokkal az angolszász jelen­tésekkel, amelyek a hajóelsüllyesz­tések számának csökkenéséről szól­nak. Német katonai helyen elisme­rik, hogy a tengeralattjárók által elsüllyesztett hajók száma április, május és június hónapokban foko­zatosan csökkent, de kijelentik, hogy az elsüllyesztési grafikon emelkedése és süllyedése megfelel a tengeralattjáró háború természe­ség tíz repülőgépet vesztett. Ezek kö­­zül ötöt a tengelyhatalmak vadászai légi harcban lőttek le, további ötöt a légvédelem talált el. Az előző hadi­jelentésben említett és Livorno ellen irányult támadás alkalmával még két ellenséges négymotoros gépet talált el a légvédelmi ütegek tüze­­tének. Ezeknek az ingadozásoknak oka az időjárás, a hadászat, a tak­tika, valamint a hadiszerencse. Az inváziós tervek Rómában és Berlinben az angol­szász inváziós készülődésekkel kap­csolatban „idegháborúról“ beszél­nek. A két ország sajtója állandóan figyelmezteti a népet, hogy az ideg­­háború lélektani hatásának álljon ellen, mert most van az az idő, amikor „keményen ki kell tartani“. A német és olasz sajtó ezzel egy­­időben állandóan napirenden tartja az invázió kérdését. Pavolini a Messaggeróban azt írja, hogy az Európa elleni táma­dás öt szakaszon képzelhető el. Ezek: 1. Olaszország és az olasz szigetek, valamint a francia föld­közitengeri partvidék; 2. a Balkán­félsziget és a körülötte fekvő szi­getcsoport; 3. a bolgár-román fe­ketetengeri partvidék; 4. az Atlan­ti-óceán partvidéke; 5. Norvégia. Minden jel arra vall, — írja Pa­volini — hogy e partraszállási kí­sérlet már a közeljövőben meg­­indul. Az angolszászok hatal­mas erőösszevonásokat hajtottak végre Angliában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Gibraltárban és az északafrikai kikötőkben ha­dihajókat és partraszállási eszkö­zöket összpontosítottak. A támadás tehát — folytatja Pavolini — min­den szakaszon várható, de az külö­nösképpen Olaszország felé irányul. Nem szabad lebecsülni az ellenfél A kölni dómot bombatelitalálat érte Súlyosan megsérült a messinai és a Bivornói székesegyház is — Berlini nyilatkozat „megtorló légiflotta“ szervezéséről — Róma: „Olaszország felkészült az angolszász invázió elhárítására“ Pius pápa beszédet mondott az igazságosságon felépülő békéről és három csapatszállító­ hajót. Egy I­rok folyamán hajóink öt ellenségei másik gőzöst megtorpedóztak. E hat- ■ bombázó-repülőgépet lőttek le. A német véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon semmi jelentős harci esemény nem történt. A Fekete­tengeren német tengeralattjárók el­süllyesztettek két, összesen 2000 ton­nás hajót, könnyű tengerészeti had­erők pedig rövid éjszakai ütközet so­rán egy szovjet ágounaszádot. A légi­erő a Novorosszijszk előtti tengeri területen bombákkal megsemmisített egy ellenséges őrjárművet. Nehéz német harci repülőgépek nagy köteléke a szerdára virradó éj­szakán jó eredménnyel bombázta a bonni kikötő berendezéseit és az ott levő hajókat. Német búvárnaszádok újabb sikere A földközitengeri térségben kedden 12 ellenséges repülőgépet lőttünk le. Két vadászrepülőgépünk nem­ tért vissza. Német tengeralattjárók az At­lanti­óceánon és a Földközi-tengeren hajó­karavánok és egyedül haladó hajók ellen vívott kemény harcok során 8, összesen 49.000 tonnányi hajót sül­lyesztettek el, köztük egy rombolót Az olasz főhadiszállás közleménye: Német légi kötelékek eredményesen bombázták Bone kikötőjét. Messina és környéke, valamint a calabriai part ellen új támadást in­téztek. Néhány bombát Porto Empe­­docle kikötőjére is dobtak. Az ellen­Dánia és Finnország clearing és árucsere egyezményt köt Berlin szerint július 3-ára tervezik az an­golszászok az invázió megindítását Tízezer angol nő kö­tött eddig házasságot Angliában állomásozó kanadai katonával A Köln ellen intézett angolszász légi táma­dás következtében a világhírű dóm­­egyes részei is elpusztultak Pétain francia állam­fő újból elutazott Vi­­chyből, hogy folytas­sa néhány nappal ez­előtt megszakított üdülését Livornóban a zuhanó repüléssel támadó an­golszász repülőgépei igen súlyos pusz­tu­sokat okoztak Olaszországban csök­kentik a hasadago­­kat — közli Rómá­ból a NST XII. Pius pápa táv­iratot intézett a bom­bázott Messina város érsekéhez Német tengeralattjá­ró a Földközi-tenger nyugati részében el­süllyesztett egy an­golszász cirkálót Eisenhower teljha­talmat kapott Gi­­raud és De Gaulle véleménykülönbsé­geinek elsimítására Messina és környéke ellen intézett új légi támadást jelent az olasz főhadiszállás A finn közmunkaügyi minisztérium meghí­vására Finnországba érkezett a svéd ag­rárpárt több képvi­­______selője______ A németek Veliki le Lukinál és Sztaraja Russzától délre több szovjet támadást ver­tek szét Berlini közlés szerint a szovjet légi haderő június 1-től 27-ig 9 év, repülőgépet vesztett Taganrogban kiá­lí­­tották a németek az egyházi kincseket A szebasztopoli temp­lomot a németek megnyitották B­e­l­g­r­á­d baloldali nyomást lát a londo­ni jugoszláv emigráns kormányválságban Az olasz tengeralatt­­járók, római közlés szerint, 1940 jún­us 10-től 1943 . júnuis 28-ig 210 hadi- és ke­reskedelmi hajót süllyesztettek el A tengely légi had­ereje Pantelleriát és az északafrikai par­tok előtt gyülekező angolszász haj­ókat bombázta Londoni közlés sze­rint az angol had­ügyminiszter az el­múlt napokban Jeru­zsálemben tartózko­dott A Pesti Hírlap beszélő térképe. A háború eseményei Európában. Magyarországon kizárólagos joggal.

Next