Pesti Hírlap, 1943. november (65. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

Serédi hercegprímás : „A pápa az elkövetkezendő sorsdöntő időkben, a hazafi rágalmak ellenére is nemzetünk mellé till.­ Az erdélyi egyházmegye négy napon át „Actio Catholica Napokat“ rende­zett Kolozsvárott. Ebből az alkalom­ból Kolozsvárra érkezett Serédi Jusz­­linián hercegprímás is. Vasárnap délután a Mátyás Király Diákházban díszgyűlés volt, amelyen Sándor Imre püspöki helynök mon­dott bevezető beszédet. Hangoztatta, hogy az erdélyi katolikusság, amely ma Krisztus Király ünnepét ünnepli, ezen a napon veszi fel a katolikus akció zászlaját.­­• Különös öröm számunkra — folytatta —, hogy az Erdélyi Kato­likus Akció ezt az ország első főpapja előtt teheti. A hercegprímás ünnepi beszéde Szűnni nem akaró taps és éljenzés közben emelkedett szólásra Serédi J­us­tinián hercegprímás. —­ A pápák sohasem szűntek meg hangoztatni — mondotta többek kö­zött a hercegprímás —, hogy minden viszonylatban félre kell tennünk az önzést, a haszon elvét, a bizalma­tan­ságot és a gyűlöletet, mert egymás között testvérek vagyunk. Mikor a szemben álló felek hajlottak a pápák szavára, az érdekelt nemzetek polgá­raikkal együtt, mérhetetlen szenvedé­sektől, kimondhatatlan anyagi, szel­lemi és erkölcsi károktól menekültek meg. Ellenkező esetben azonban leg­többször véres, sokszor valóságos irtó háborúk következtek, amelyek testileg lelkileg hosszú időre koldusokká tet­ték a hadviselő nemzeteket, sőt talán az egész emberiséget pedig a min­den magán- és nemzeti jövedelmet elnyelő háborús költségekkel és az okozott, vagy szenvedett károk­­repa­rálására fordított mérhetetlen össze­gekkel könnye­n megoldhatták volna azokat a problémákat, amelyek a há­borúkat befelé és kifelé előidézték. központja részére őskeresztény, tililít (BŐI) magyar pn- és gépis­­személyzeti ügyekben jártas K­SÉSfI (BŐI) Ajánlatokat „Hadiüzem" jeligére vitéz Nagyselyki hirdetővállalat­hoz, VII., Erzsébet­ körút 23. szám. — Az öreg nagyságos asszony­hoz. Péter riadtan állt a sötét előszo­bában. Kopott keménykalapjáról nyakába csurgott az, esővíz. A bú­torok ellenségesen hallgattak körü­lötte. — Elment? — csaknem bocsánat­­kérően kérdezte. — Mit mondott, mikor jön vissza? A cseléd nem nézett rá. — Azt mondta, hogy amíg ez a szakállas ide feljár, addig ő nem jön haza. Ez a szakállas. A lány a műte­­remajtó felé bökött fejével. Ő is utálta a­ szakállast. Egyszer meg­kérdezte tőle az előszobában, hogy miért marad itt a városban. Miért nem megy haza, kapálni. A szántó­földekre, ahol a búza terem. Szem­telen fráter! Mintha a szegény em­bernek nem lenne joga arra, hogy a szép városokban éljen a falvak helyett, ahol nincs mozi, nincs ki­rakat, nincs divat, csak tehenek vannak, meg kukoricafosztás, meg föld, föld, föld kemény barázdákkal, tarlóval. Péter nem felelt. Mintha láz csapta volna meg agyát. Benyitott a műterembe. Anatal a földön ült és cigarettázott. — Jó napot — mondotta reked­ten Péter. — Mi újság? Mintha semmi sem történt vol­na. Mintha az ebédlőben most is ott lenne a felesége és rakná az asz­talra, a fehér terstőre az ezüst vil­lákat, kanalakat. És az asztal köze­pén ott gőzölögne az ebéd. Anatal elgondolkozva nézett rá: — Ma fent voltam a könyvtár­ban — felelte — és kikértem egy Bibliát. Péter kalappal a fején, ernyővel a kezében leült a kis modelldobogó szélére. — Bibliát? — Igen. Kimásoltam belőle azt a részt, ahol a próféta beszél. Zsebéből piszkos kis papírrongyot húzott elő. És olvasni kezdte a ce­ruzával rávetett kusza sorokat. Je­remiás vérző sebekként síró, jaj­gató panaszai betöltötték a műter­met, nehéz árnyékokként hajlong­tak­ a falakon, tűz, fájdalom, pusz­tulás és iszonyat volt ezekben az évezredes siralmakban." S ahogy Anatal olvasta, mintha eltűnt vol­na kettőjük közül a kor, amelyben éltek. Ahogy a földre görnyedt, maga volt a próféta s a szavak sír­va ostromolták az eget. Péter re­megve hallgatta. Most, most kel­lene kezébe vennie az ecsetet. Fel­állt és dideregve közeledett a ké­szülő kép felé. Ebben a percben felcsengett a telefon. Anatal ijedten elhallgatott. Péter remegő kézzel vette fel a kagylót. Anyósa hangját hallotta: — Remélem, megjött közben az eszed! Igen, igen. Megjött az esze! — Kidobtad Anatólt? Szólhatok a feleségednek, hogy menjen haza? Péter csendesen felelte: — Anatal itt marad. És letette a kagylót. Magyarország és a Szentszék viszonya A hercegprímás ezután ismertette Magyarország és a Szentszék viszo­nyát, majd így fejezte be beszédét: " Mondjuk ki, hogy a pápáknak té­vedéstől mentes irányítása mellett ősi hitünket megtartjuk, életünket min­den vonatkozásban katolikus hitünk szerint rendezzük be és, hogy Krisztus földi helytartói, kivált dicsőségesen uralkodó XII. Pius pápa fenkölt sze­mélye iránt mindig a legnagyobb tisz­telettel és hódolattal, gyermeki szere­tettel és magyar hálával viseltetünk. Az ellene szórt, de a magyar jellem­től távolálló aljas és hálátlan rágal­makat megvetéssel és határozottan visszautasítjuk. Mi tudjuk jól, hogy Szentséges Atyánk az elkövetkező sorsdöntő időkben a hazug rágalmak ellenére is, nemzetünk mellé áll, amint a múltban dicső elődei is, melléje ál­lottak. „Don Alfredo Stragazzi dei Rákóczy“ A nagy fejedelem leszármazottjának vallja magát egy sorrentói földbirtokos A vallás- és közoktatásügyi minisz­térium egyik ügyosztálya, jelenleg dr. Fálbert Géza min. tanácsos irányí­tása alatt, a külföldi kulturális kap­csolatokkal foglalkozik. Gróf Klebels­­berg­­kultuszminiszter gondolata volt, hogy kultúrértékeink ismeretét szer­vezetten kell a művelt külföld tu­datába eljuttatni, ez azonban csak kölcsönös kapcsolatok megteremtése útján lehetséges. . Ez az alapvető gondolat hozta létre, még Klebelsberg minisztersége alatt, a bécsi, berlini és római Collegium Hungaricumokat. Később szükséges­nek mutatkozott, hogy ne csak ebben a három metropolisban, hanem m­ás fővárosokban, sőt kisebb vidéki cen­trumokban is legyenek kultúrkép­­viseleteink, így egyre több fiatal tu­dós kapott megbízást, hogy a szüksé­ges nyelvismeret birtokában, idegen országok egyetemeinek, könyvtárai­­­nak, egyéb tudományos intézményei­nek keretében „lektoraként működ­jenek. Az új világháború kitörése ide­jén mintegy félszáz ilyen magyar kul­­túrdiplomata szolgálta a nagyjelentő­ségű mozgalmat, számuk azóta is alig csökkent. Működésük teljesen politi­kamentes. Előadásokat­ tartanak ma­gyarságtudományi kérdésekről s köz­ben helyi búvárkodás utján sokszor igen értékes adalékokkal gyarapítják ennek a tudománynak ismeretanyagát. Rákóczi neve egy olasz gyászjelentésen Nápolyban, az olasz keleti intézet­ben dolgozott éveken, át lektori minő­ségben dr. Márkus István miniszteri titkár. Ez év júliusában, épp a nagy politikai változás napjaiban jött haza s azóta a kultuszminisztériumban vé­gez hivatali munkát. Nápolyi tartóz­kodása alatt érdekes személyiséggel ismerkedett meg. A véletlen szerencse vezette nyomára egy olasz úriember­nek, aki, állítólag hiteles adatok és okmányok alapján, azt vallja magáról, hogy a Rákóczi fejedelmi családnak utolsó élő leszármazottja. Élményét, — melyről fölöttesének részletes hivatalos jelentést is tett — a Pesti Hírlap munkatársának dr.­ Márkus így beszélte el: •— "Egy napon szokásom­­szerint át­­futottam az egyik nápolyi helyi lapot. Megakadt a szemem egy gyászjelenté­sen, mely az afrikai harctéren elesett báró Falangola nevű tisztet parentálta el. A gyászoló rokonok névsorában feltűnt egy név: Don Alfredo Stra­­gazzi dei Rákóczy. Vagyis: valaki „a Rákócziak közül.“ Ki lehet ez a külö­nös nevet viselő olasz ember? — Nagyon izgatott a dolog, lázasan kezdtem nyomozni. Elég sok utánjá­rással megtudtam, hogy egy nápoly­­vidéki földbirtokos az illető. Rodolfo Lezzi tiszteletbeli magyar főkonzul társaságában kirándultam a kapott­­címre, Sorrentóba. A regényes turista­paradicsom híres Excelsior-szállójá­­tól nem messze egy szép narancsliget kapuján csengettünk be. A kapu fö­lött márványba faragva, a Rákóczi­­nemzetség közismert­ címerét pillan­tottam meg. A narancsültetvény ura — Bent, ,az udvarház tornácán, hat­van év körüli,­ magas, termetes úr fo­gadott. Dús haja már őszbecsavaro­­dott. Vastag kisodort fekete bajuszt viselt, ami errefelé egyáltalán nem divat. Első pillantásra úgy festett, mint egy vidéki magyar földesúr, sőt az arca határozottan emlékeztetett a Mányoki-féle Rákóczi-arcmásra. Mint hamarosan megtudtam—­ Don Alfredo Stragazzi — maga is tudja azt, sőt szándékosan igyekszik hajviseletével, egész magatartásával emlékeztetni a Rákócziakra, akiket őseinek tart. — Milyen alapon? — ez volt ter­mészetesen első kérdésem, amikor a szívélyes fogadtatás után házigaz­dámmal beszédbe elegyedtem. A Rá­kóczi nevet csak nem használhatja valaki csak úgy, minden jogcím nél­kül, ahogyan „tokaji“-nak cég érez­­nek külföldön sok olyan bort, mely a Hegyaljának szinét se látta. Az Abruzzók remetéje — Don Alfredo azután elmagya­rázta a következőket: „Nagyon jól tu­dom, — mondotta —, hogy II. Rá­kóczi Ferencnek György és Erzsébet nevű gyermekeivel az ő ága kihalt. De volt a fejedelemnek egy Angelo Sigismondo (?) nevű fivére. Ez Itáliába került, egy darabig Nápolyban élt s a magyar szabadságharc bukása után az Abruzzo-hegységben, Ben­evento közelében egy kis falu földbirtokosá­nak leányát vette feleségül. Világtól elvonultan élt, senkivel nem érintke­zett, még a nevét is megváltoztatta. Erre az adott okot, hogy egy Rákóczi­nak az akkor Habsburg-uralom alatt levő nápolyi királyság területén tar­tania lehetett az üldözéstől. Egyéb­ként a Stragazzi szó ugyanaz, mint Rákóczi, kibővítve két mássalhangzó­val, melyek közül az egyik Sáros, a másik Transsylvania rövidítése, mert hisz tudvalevő, hogy II. Rákóczi Fe­renc Sáros grófja és Erdély fejedelme volt“. Két dátum egyezik Mindezt szerényen, de komoly meg­győződéssel adta elő Don Alfredo, aki különben egyáltalán nem hatott rám úgy, mint aki felelőtlenül kerget üres délibábokat. Komoly férfiú, milliomos­nak számító narancsültetvényes, aki tiszteletbeli állásokat tölt be és ál­landóan díjakat nyer a gazdasági ki­állításokon. Felesége, Falangola báró­nő — akivel gyermektelen magány­ban él­ő, előkelő nápolyi család leá­nya. Don Alfredo a származásához fűződő családi hagyomány bizonyítá­sára különféle okiratokat, családfá­kat, régi írásokat mutatott, melyekből annyi mindenesetre kiviláglik, hogy a fejedelmi származás hagyománya a Stragazzi-családban két és fél évszá­zad alatt folyamatosan élt. Láttam a régi, Írások közt egy pergamenbe kö­tött naplót, melybe a Stragazzi— Rákóczi és gazdasági és familiáris följegyzések közt Eléna nevű anyjá­nak — mia povera madre — haláláról is megemlékezik. A halálozási dátum megegyezik Zrínyi Ilona halála nap­jéval. Miért nem volt még Magyarországon ? — Don Alfredo gyűjt és híven őriz minden Rákóczi-vonatkozású képet, adatot, emléktárgyat. Élénken érdekli minden, ami magyar. Nyelvünket azonban nem ismeri és Magyarorszá­gon — pedig feleségével sokat utazga­­­tott — még sohasem járt. Mikor en­nek okát kérdeztem, kihúzta magát, szemében valami büszke, romantikus tűz villant meg. •— Nem mentem el eddig Magyar­­országra — mondta. — Származáso­mat, amiben szentül hiszek, kétségte­lenül bizonyítani nem tudom és na­gyon fájna, ha nem rangomhoz méltó fogadtatásban részesítenének. De le akarom küzdeni ezt az érzést és nem halok meg addig, amig meg nem lá­tom Kassát, Eperjest, Sárospatakot, Munkács várát s a Rákóczi-emléke­­ket őrző többi helyeket — E pillanatban — fejezte be érde­kes elbeszélését dr. Márkus — dán Alfredo Stragazzi lakóhelyének köze­lében a háború nagy csatái dúlnak. Ki tudja, mi lehet az öreg úrral? Remélem, nem történt baja és meg tudja valósítani álmát, hogy meglássa életében vélt ősének, a nagyságos fe­jedelemnek viharvert sasfészkeit. jpOSszfaH ffil.UOTEKONYCELU M.KIR Mw — 7— — — — -------- — B E M É IW K: 25.00­0 ?,10,000 P. 51M R STBSTS. SORSJ­GYÁRAK : EGÉSZ 4 V. FEt?2 B' thtfLoA’rdzc. 3. Valóság vagy legenda? — És van valami történeti alapja a legendának? — kérdeztük. — Annyi tény — felelte dr. Márkus —, erre hiteles adatok vannak, hogy maga II. Rákóczi Ferenc ifjú korában, alkalmasint mikor még a klosterneu­­burgi jezsuitáknál nevelkedett, járt Itáliában, valószínűleg Nápoly kör­nyékén is megfordult. Don Alfredo egyébként néhány év előtt egy diplo­mata ismerősének biztatására, el­küldte a származását bizonyítani lát­szó okmányokat hivatalos helyre. Az Országos Levéltár szakértői át is vizs­gálták a dokumentumokat. Stragazzi kapott is választ, amely a Rákócziak­­tól való leszármazás kérdését egyelőre függőben hagyta. Egyes felsőmagyar­országi levéltárakat kellene átkutatni a kérdés tisztázására, ez pedig jelenleg nehézségekbe ütközik. Egyébként megállapítottam, hogy abban az évente megjelenő kiadványban, mely Olaszországban a Gothai Almanach­nak felel meg, don Alfredo Stragazzi nyilván van tartva, mint Rákóczi­­utód. — Ez bizonyíték? — Hát, ahogy vesszük. Lehet, hogy az adatokat az évkönyv szerkesztője magától Stragazzitól kapta. Aztán van itt még egy eléggé kényes pont — És pedig? — Azt, hogy Rákócziné Zrínyi Ilo­nának II. Rákóczi Ferencen és nő­vérén kívül még egy harmadik, Zsig­­mond nevű gyermeke is lett volna, a történelmi kutatások mindezideig nem igazolták. XAtijí VtSfo*. Uzsonna Én­­zsebre dugok otthon egy kis palack tejet és megyek a kávéházba. Leülök.) Kérek egy feketét. A pincér: Sajnos, kérem, mára nem tudtunk szerezni. I n: Sebaj. Vettem a feketézőben otthonra egy gépkávét, de megiszom most. (Előveszem a feketés palacko­mat.) Csak cukrot kérek. A pincér: Sajnos, kérem, cukrot csak akkor adhatunk, ha... . n: Sebaj. Van nálam egy-két koc­ka szükség esetére. (Előveszem a kis cukros-tokot.) De csészéjük csak van? A pincér (sértett hangon): Mi­csoda kérdés ez, kérem? Kávéházban ne volna? (S már hozzá is. Kettőt hoz.) Úgy látom, jut nekem is egy kevés. Ha lenne olyan szives ... £­n: Tessék helyet foglalni. (Töltök, keverek, osztok.) A pincér (zsebemre pillant): Zsemle nincs? £n (sértett hangon): Micsoda kér­dés ez, kérem? Vendégnél ne volna.? (Még megosztozunk a zsebemből elő­kerülő hírlapon is, aztán uzsonnázunk és olvasunk.) A pincér (miután meguzsonná­zott, kényelmesen hátradől és felveti a kérdést): Vizet ki hoz? L a. Árdrágítókat lepleztek le A Közellátási Hivatal ellenőrző cso­portja arról értesült, hogy dr. Balta Béláné budapesti textilkiskereskedő árdrágítással hoz forgalomba textil­neműeket. Az­ ellenőrök 2092 méter különféle selyem, műselyem, bársony és ruhaszövet árut vásároltak Balta Bélánénál, hogy az árdrágítást meg­állapítsák. Ezt az árumennyiséget az­tán lefoglalták és dr. Ballg Bélánét átadták a budapesti ügyészségnek. A Közellátási Hivatal árellenőrzési osztálya tettenérte Budai Győző bu­dapesti vaskereskedőt, amint úgyne­vezett „tex-szeget“ árult a hatósági­lag megállapított árnál drágábban. A detektívek 15 mázsa szeget foglaltak le nála. Bizalmas bejelentés alapján­ Gubi­­cza János budapesti cipészmesterről kiderítették, hogy a megengedettnél magasabb díjszabásért vállalja a láb­beli készítését és javítását. Kiderült az is, hogy utalvány nélkül készítette árdrágítással a lábbelieket. Peillárs METEOR U SIlIflI H CSILLÁRGYARNAI*W­IBBUB­T VÁSÁROLJON Podmaniczky­ utca 27., József-körut 44. BANKÓ ÜDÜLŐ PENSIÓ -egész éven át nyitva. _________Cím: Kassa Bankófüred. 7430 Ingatlanaimat eladnám Romániában, v. elcserélném, v. kölcsönt keresek. Jelige:­ „Gyulafehérvárnál. 7322“ főkiadóba. Közv. díjazok. Telefonom 153-378" Keresünk őskeresztény, Intelligens, magyar állampolgárságú tisztviselőt, aki a magyar és német nyelvet szóban és írásban tökéletesen leírja, jó könyvelési is­meretekkel rendelkezik, valamint egyéb adminisztrációs munkákban (adók, MABI, OTI, személyzet) jártas. — Német és ma­gyar nyelvű ajánlatokat kérünk az eddigi működés kimerítő és hiánytalan feltünteté­sével és a fizetési igény megjelölésével „Legjobb referenciák 7491“ jeligére a fő­kiadóhivatalba. * Gépészmérnök ősker., elsőrendű gyakorlattal, kémiai is­meretekkel, perfekt német, vezető állást keres. „Középvállalat 7399“ Erzs.-körúti fők. Magán Polgári Iskola azonnalra bármely szakos férfi- vagy nőtanárt keres. Alapvizsgás, szakvizsgás tanárjelölt, nyug­díjas is lehet. Fizetés 400 P + állami lak­bér. Sürgős jelentkezéseket „Dunántúl 7575“ jelige alatt a főkiadóhivatal továbbít. Könyvterjesztői keretet átvennék vagy társulnék. Vál. „Siker 7576“ jeligére a főkiadóba. Eo-V malitét et­veszünk, finansz. oly vál­­■IllllíUBg falatot, üzletet, hol az áruk ára 3 év óta alig emelkedett. PK bank részvényeket veszünk. „Bank 7580“ jel. fők. Családi ékszerek gyöngysor, brilliáns nyaklánc, gyűrűk, fülbevaló lakásból elvesztek. Nyomravezetőnek KÉTEZER PENGŐ JUTALOM. — Telefonértesítés: reggel ________10 óráig, 220.427. 7582 Előkelő nagyvállalat keres őskeresztény, perfekt magyar-német gyors-és gép­írónőt középiskolai végzettséggel. Részletes ajánlkozást „Pontos 7583“ jeligére a főkiadóba. Fiatal őskeresztény, diszpozícióképes textiltechnikus többéves gyakorlattal, tragy gyárhoz előkészítő vezetőnek ajánlkozik, vagy műsz. tisztviselőnek. Esetleg más szak­mába átképezné magát. „Műszaki 11412" jeligére Bleckner J. hirdetőjé­be, IV., Városház­ utca 10. é

Next