Pesti Hírlap, 1943. december (65. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-01 / 272. szám
4 Pesti Hirlap ,1943 (see. ), szerda ^blikan töététofl ■a/ztfívnaj ifv, ti & fiade*n 3bBikan myemiinhmnikwi fy'mé&ivuniAet OMhfm*z£dfyAóa*v ■f/mek Kapható minden szaküzletben A rendőrség nyomában van a József-körúti ékszerüzlet betörőinek Még november 26-án fényes nappal kifosztották a József-körút 71. számú házban lévő ékszerüzletet. Az ismeretlen tettesek, a déli ebédszünet idején, a mit sem sejtő járókelők szeme láttára álkulccsal kinyitották a redőnyt, majd az ékszerüzlet ajtaját. Rengeteg ékszert vettek magukhoz, majd lehúzták a redőnyt és zsákmányukkal eltávoztak. A tulajdonos, ifjú Brunner Géza akkor vette észre a vakmerő álkulcsos betörést, amikor a személyzettel együtt délután három órakor visszatért az üzletbe. Feljelentést tett a rendőrségen és a főkapitányság detektívjei nyomban helyszíni szemlét tartottak. A lefosztott ékszerüzlet tulajdonosa azóta összeállította az ellopott ékszerek jegyzékét. A betörők elvittek 150 arany keresztet és függeléket, 100 pár arany fülbevalót, 5 arany és nikkel férfi és női karórát, 3 értékes brillánsgyűrűt, 2 brilliáns fülbevalót, 4 brilliánssal kirakott aranykeresztet, 3 gyémánt keresztet, egy brilliáns nyakéket, több gyémánttal és fehér zafírral ékített arany melltűt, továbbá arany kézelőgombokat és nyakkendőtűket. Az ellopott ékszerek értéke meghaladja a százezer pengőt. A károsult kereskedő bejelentette a főkapitányságon, hogy 3000 pengő jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. A detektívek a főváros egész területén kutatnak a tettesek után és értesülésünk szerint máris a nyomukban vannak. Magyar-német gyors- és gépirónőt keres előkelő nagyvállalat azonnali belépésre. Őskeresztény pályázók ajánlatait kérjük fizetési igény megjelölésével „Nyugdíjas 80S" jeligére írodok Masseri T. hirdetővállalathoz, VII., Erzsébet körút 23. 8241 nyúlt, arcán kimondhatatlan finom kifejezéssel nézte a lábát, a bebalzsamozott, idcsit megfonnyadt lábát, melynek költségeire utolsó pénzem költöttem el, csak hogy teljesíthessem Manuela kívánságát. A tengeren most is nyüzsögtek a fénylepkék, az ég sötétkék volt, Rio pálmái hajladoztak a délutáni gyenge szélben, a tetők pirosan vakítottak. Az ablak függönye meglebbent, mikor beléptem. Esteledett. Leültem az ágy szélére és kezembe vettem láztól átlátszóvá vált kezét. — Messze maradtak az álmok — kezdte Manuela nagyon ünnepélyesen. Zengő portugál nyelven. Rióban, délutáni aranypárákkal az ablak alatt, egy béna lány szájáról, mély búgó zenéje és súlyos értelme volt e szavaknak. — Soha többé nem táncol Manuela. Se neked, se másnak. Rövid életét befejezte, dalát eldalolta, táncát eltáncolta... Hirtelen hozzám fordult: — Fogsz rám gondolni? — Ne beszélj így, Manuela — mondtam szenvedélyesen. — Miért mondod ezt. A doktor azt mondja, jól vagy. Légy megint kacér és játsszál velem. Jól tudod, hogy szeretlek. Mennyi öröm vár még rád Rióban! Mihelyt felkelsz, megyünk a Cukorsüvegre. Aztán sokat heverészünk a Capocabanán. Új fagylaltos van, égett?11 cukor és pörkölt dió van a fagylaltjában. Meg kell kóstolnod. Ne szakíts félbe! Vár rád a Corcovado, ebédelünk még mi rengetegében. Behajózzuk a szigeteket, jön Ricardo is, meg az öcsikéd és kikötünk egy szigeten és ott fogunk lakni, egy parti kunyhóban. Hidd'el, sok dalt dalol Még Manuela, mielőtt az utolsónakégére ér. Millió dal vár még ránk, mielőtt megöregszünk és Rio olyan dalokat szeret, amiket többé nem értünk. Szomorúan ingatta a fejét. — ■Beszélj csak, beszélj, jól esik hallani — a hajam simogatta —, de tudom, hogy nincs igazad. Vagy talán mankóval menjek a Cercevadóra? És, hogy feküdjek a strandon, ahol mindenki sajnálva nézne rám csonkaságomért. Ha ugyan nem undorodnának tőle. Te jó vagy. De ha most vége lesz ennek, mindig boldogan fogsz gondolni Manuélára. Ezt, ugye, megígéred? Hevesen bólogattam. Nem tudtam szólni, a torkom elszorult. Végre megembereltemmagam. — Ne küldj el. Én boldogan maradok melletted. — Nem küldelek el — a szeme messzenéző volt —, örülök, hisz nem fogod elfelejteni Manuélát. És most csókolj meg. Hátradőlt a párnára, fejét karomra fektette és úgy bújt meg a karomban, mint egy madár. Az esti fények rávilágítottak, amint behunyt szemmel várta a csókomat, így maradt meg, egészen mostanig az emlékezetemben ... Ránkeszeledett. Hirtelen eszembe jutott valami. Felugrottam. Manuela csókja olyan hideg volt, ha odaadó is, olyan távoli. Ijedt voltam, nem tudom, mitől. Valamivel fel kell melegítenem a szívét. — Várj csak, Manuela, nagy meglepetésem van számodra. Míg te beteg voltál, én is tanultam valamit Mosolyogva könyökölt fel az ágy- ban. Susogott maga elé valamit. — Mit mondasz, Manuela? — Semmit. Csókolj meg mégegyszer. Megtettem. Aztán elrohantam. A mandolinért. Mialatt kikerestem limlomjaim közül, Manuela is kikeresett szomorúgondossággal egy kis dobozból ostyadarabkában valami port. Megszagolta és bólintott. Megnedvesítette a száját egy pohár vízzel, elrendezte a takaróját. Míg én hangoltam a hangszert, addig ő bevette a port. Boldogan, bízva hibátlan mandolintudásomban, büszkén mentem a kertbe és felmásztam az erkélyre. — Hallgasd csak, Manuéla — kiáltottam be a szobába és belekaptam a húrokba. Hibátlan édességgel csendült fel a dal és én, aki mosolyogva daloltam, nem sejtettem, hogy immár nem hallgat senki. Odabent a repkedő függöny mögött csak két merev, nyitott szem nézett egy bebalzsamozott szép lábat. Valencia — álmaimban egyre halon hangod hozzám hogy beszél Valencia — hol narancsfák illatától édesen csapong a szél. Szállt a dal édesen, Rio eszébe olvadt tetői, pálmái, fényei befogadták és visszazengték. Jószágot küldtek, meg violaszínű árnyalatokat. Sósillat jött a tenger felől. Néztem a még napban aranyló cukorsüveget, a homályba merülő tengert, édes vágyak kergetőztek az estében, meg virágillatok. Megsimogattam az erkély leandereit és tovább daloltam, hogy melegedjék Manuela szíve, hogy ne szomorkodjék. Valencia — hol karomba ringattalak dúsvirágú fák alatt, Valenciában régesrég megleltem boldogságomat. Plimpiam. Bevégződött a dal. Mit szólsz hozzá, Manuela! Hallod Manuela! Ejnye, de csendes vagy ma. Berohantam. — Manuela! — a mandolin csörömpölve hullott a földre. Manuela már az örök muzsika országából hallgatta ezt az utolsó Valenciát, ott, ahol a dal örökkétartó s ahol kedvéretáncolhat. Mit tettél, Manuela? A szépség és boldogság országában táncolsz s itthagytál engem Rióban, a világ legcsúnyább és legszomorúbb városában. -V. Másnap üres szívvel, üres zsebbel indultam Buenos Aires felé. Milyen lesz a budapesti Planetárium ? A Pesti Hírlap pénteki száma már jelentette, hogy az illetékes körök Planetárium felállításának gondolatával foglalkoznak. A Planetárium tulajdonképpen a csillagászati kérdésekben járatlan közönség számára mutatja be a világűrt, a csillagvilágot, a bolygókat, a Nap-, illetve Hold-rendszert és azok mozgásait. . A külföldi nagyvárosokban ma már sehol sem hiányoznak ezek a Planetáriumok. A legszebbek egyike Stockholmban épült, ahol a nagy várospark közepén elterülő egyik kies szigeten állították fel. Igen szép és hangulatos környezetben fekszik a párisi is, amely a békeévekben a francia fővárosba sereglő nemzetközi turisták ezreit vonzotta. Hasonlóképpen az ezres idegenforgalom középpontjában állt a római Caracalla Thermák mellett álló Planetárium is. Az elhelyezés kérdése Hazánkban már évekkel ezelőtt felmerült a Planetárium építésének gondolata. Műszaki nehézségek azonban a megvalósítást egyre késleltették. A megfelelő vetítőgép beszerzésével most végre lehetővé vált a Planetárium megépítése. Az előzetes "munkálatok már készen vannak, csak a hely kiválasztása, illetve annak végleges megállapítása van hátra. Különböző tervek merültek fel. Egyes szakemberek a Planetárium elhelyezését csak hegytetőn tudták elképzelni. Ezek a Gellért-, vagy a Sváb-, illetőleg József-hegyet hozták javaslatba. Mások viszont a Városligetet tartják a legalkalmasabbnak. A Planetárium elhelyezéséről és építésének tervéről illetékes helyen a következőket mondották a Pesti Hírlap munkatársának: ■ — Miként a többi nagyvárosokban, Budapesten is úgy kell elhelyezni a Planetáriumot, hogy az mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen. Kézenfekvő és szép gondolat, hogy a világűrt bemutató kupolás épületet hegytetőn helyezzék el, de ez mégsem lenne célszerű. Akár a Gellérthegyen a Citadellánál, akár más magaslaton építenék meg az új intézményt, az eredeti célt nem szolgálná, mert az emberek nem szívesen másznak hegyet. — Ezértvetődött fel a városligeti építkezés gondolata. Ez a szép, nagy kert minden oldalról könnyen megközelíthető, s kora tavasztól késő őszig számos más látnivaló is vonzza a közönséget. Az új látványosság újabb vonzóerő lenne. Legalkalmasabbnak látszik a városligeti tónak az a holt ága, amely a földalatti villamos végállomása felé eső részben nyúlik el. — Itt egy kis szigetet szándékozunk emelni — mondja a szakértő —, arra építenénk fel a Planetáriumot. A szigetet japán kert módjára képeznénk ki. A szigetre romantikus, kedves kis fahíd vinne át. Az épület falait pergolákkal futtatnánk be, így rendkívül hatásos és szép környezetbe varázsolnánk az új kultúrintézményt. Az épület magassága 15 méter, talapzata is mélyen lenyúlik majd a városligeti tó szintje alá. Az épületet magát vagy melegvízforrások vizével fogjuk fűteni vagy elektromos utoa. A Planetárium legfontosabb része az a Zeiss-féle gép, amely a világűrt és a csillagképeket vetíti, valamint a bolygókat mozgásban tartja. A kupola alsó részében, a falak mentén koraiakban elhelyezkedve ülnek majd kényelmes karosszékekben a nézők, illetve a hallgatói. Az itt ülő közönség felfelé nézve teljesen ugyanazt a képet látja, mintha egy augusztusi éjszakában a csillagos eget szemlélné. A nézők kényelmének elősegítésére a fal mentén elhelyezett karosszékek dönthetők és így a felfelé nézés nem követel különleges testtartást és nem okoz fáradságot Hogyan történik a vetítés? — A rendkívül elmés vetítőgép lassú forgásában bemutatja az egész világűrt és azt az utat, amit a csillagok, bolygók egy év alatt tesznek meg. A Planetárium égboltján egy óra alatt látjuk majd a világűr egy évi működését. Csillagképek, a téli, nyári égbolt, a Föld helyzete a Naphoz, a bolygk járása mindigyanúgy láthatók lesznek a kupolában, mint ahogy a valóságban, a világűrben van. — A teremben kis előadói emelvényt is találunk majd, ahol szakemberek mindenki részére érthető előadásban magyarázatokkal kísérik a vetítést. A Planetárium leglényegesebb része a már említett vetítőgép. Ez tulajdonképpen nem hasonlítható a szokványos mozigépekhez, mert elmés szerkezetével egészen másképpen oldja meg az égbolt és rajta az egyes bolygók mozgásának vetítését, mintha filmszalagról mozgóképek formájában történnék a vetítés. A gép külsőleg olyan, mint egy súlyzó. Két részből áll. Az egyik az állócsillagokat, a másik a mozgókat vetíti a kupola hatalmas tetejére. Tulajdonképpen maga a gép mozog, ezt egy elmés óraszerkezet tartja üzemben. Ezzel a megoldással a szerkesztőknek sikerült elérni azt, hogy az összes pontokat élesen látni Reméljük, hogy a már minden részletébenpontosan kidolgozott terv hamarosan megvalósul és Budapest rövidesen egy nevezetes, új látnivalóval gazdagodik: Kelemen Lajos. Kupola mint égbolt — Az új építkezés tetejét 25 méter átmérőjű kupola fedi, az égbolt képmása. — A betonból készülő kupolát sötétszínű nemezzel borítjuk. A hat-hét centiméternyi vasbetonhéj-boltozatot teljes egészében hangszigetelővel burkoljuk, nehogy a külső zaj a teremben folyó előadásokat megzavarja. Vidéki nyglvállalat textil-, vegyi és épitőanyagbeszerzőket és gyakszeebekat valamint levelezőket és raktárnokokat keres. Német nyelvtudásuak előnyben. Ajánlatok „Életkor legfeljebb 30 év" jelige alatt Bleckner 3. hirdetőirodájába, IV., Városház utca. 10. köretnek. Rohamra indulnak az egészség „katonák” A vármegyék, járósek és falvek egészségügyét enerfrizi a belügyminisztérium újonnan szervezett egészségért intézménye A belügyi kormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel küzd az egészséges magyar faluért, az egészséges magyar népért. Gyors egymásutánban valósulnak meg a közhasznú intézmények, a zöldkeresztes egészségvédelem, az anya- és csecsemővédő törvények megalkotása és gyakorlati alkalmazása, a házasság és pályaválasztás előtti egészségi tanácsadás bevezetése, a gümőkór elleni hatékonyabb védekezés, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, iskolás gyermekvédelem, néptáplálkozási akciók, az egészségügyi ismeretek terjesztése és általánossá tétele, s most mindezeken túl az egészségőri tanfolyamok bevezetése és a kiképzett egészségőrök alkalmazása. Aki ismeri a magyar falut és annak szociális, valamint közegészségügyi helyzetét, nagyon jól tudja, milyen nagy fontosságú ezeknek az intézményeknek bevezetése és rendszeresítése. Sajnos, a magyar faluval mindezideig nem nagyon törődtek az illetékesek, s éppen a trianoni nehéz esztendők alatt indult meg a munka a magyar falu megmentéséért. E munkában óriási érdemeket szerzett Johan Béla államtitkár és az egészségőri intézmény megteremtése, megszervezése és üdvös foglalkoztatása is az ő nevéhez fűződik. Az egészségőrök feladatai és munkája A most kirajzó egészségőrök vizsgáján vagyunk. A tulajdonképpeni „aratáson“, mert hiszen most tesznek tanúságot arról, hogy munkájukra alaposan felkészültek, s tisztában vannak feladataikkal és a hatalmas munka jelentőségével, amelynek elvégzésére vállalkoztak. A kéthónapos tanfolyamot a Fertőtlenítő intézetben tartották az ország minden részéből jött résztvevőieket. Az egészségőröket mindig az illetékes tisztiorvos jelöli ki, az arra leginkább megfelelőnek vélt jelentkezőkből, s az „újoncok“ azután államköltségen vesznek részt a nehéz és nagy szorgalmat, odaadást követelő tanfolyamon. Folyik a vizsga . . . A „dobogón“ a vizsgálóbizottság foglal helyet, a belügyminisztérium részéről dr. Mészáros Ferenc, a fővárost dr. György Tibor tisztiorvos képviseli, a feleltetés nehéz munkáját pedig dr. Kovách György egészségügyi főtanácsos, az egészségőri intézmény legfőbb vezetője, valamint, az intézet igazgatója, dr. Hargitai Elek végzi. Az új egészségőrök alaposan felkészültek a vizsgára, minden kérdésretudnak felelni, s méghozzá pontosan, szépen. Az egyik kérdés éppen az egészségőrök feladatát és munkakörét foglalja össze, egy erdélyi egészségőr felel rá: — Az egészségőrök közegészségügyi, járványügyi, vásár- és pincerendészeti ügyekben megelőző, megfigyelő, ellenőrző és végrehajtó szolgálatot teljesítenek. A tisztiorvos utasítására a következő ügyekben járnak el: utak, terek tisztántartása, vásárok, piacok, kávéházak, vendéglők, kocsmák, tejcsarnokok tisztasága, közutak és környékük jókarbantartása, a piaci elárusítóhelyek és eszközök egészségügyi felügyelete, a húsneműek, szárnyasok, gyümölcs és cukorkafélék, különböző fűszerfélék árusításának ellenőrzése, a mezőgazdasági munkára szegődöttek elhelyezése, a fertőző betegség kórokozóinak és azok elterjedésének megakadályozása, különösen a fertőző megbetegedéseknél szükséges fertőtlenítő eljárások elvégzése. Végül pedig végrehajtják a közegészségügyi hatóságok határozatait, mondja, hogy az emberi csontvázat kétszáz csont alkotja, s már kezdi is felsorolni őket... Később megkérem dr. Kovách György egészségügyi főfelügyelőt, hogy nagy vonalakban ismertesse az egészségőri intézmény fejlődésének menetét, s az eddig végzett munka eredményeit „A magyar falu egészségi ellenőrzése biztosítva van" Dr. Kovách György elmondta, hogy éppen ötven esztendeje hívta fel először az egészségügyi kormányzat a vármegyék figyelmét a fertőtlenítés nagy jelentőségére és fertőtlenítő szakemberek alkalmazására. Volt is ilyen irányú kezdeményezés, 1807 májusától 1939-ig 6332 fertőtlenítő altisztet képeztek ki. Ezek az altisztek azonban csak járványügyekben kaptakalapismereteket. Újabban, — különösen Kárpátalja visszatértével — merült föl az ilyen altisztek szélesebb alapon történő kiképzésének gondolata. Kárpátalján ugyanis igen sok kiütéses tífuszmegbetegedés fordult elő s ennek leküzdésekor, valamint a fővárosban és a mintajárásokban szerzett tapasztalatok fölhasználásával megszervezték az egészségőri intézményt. Végre 1942-ben törvényileg szabályozták a kérdést és így minden vármegye, törvényhatósági vagy megyei város egészségért köteles alkalmazni, hogy minden járásban, illetőleg ötvenezer léleknél nagyobb városban legalább egy ilyen szakember dolgozzék a tisztiorvos mellett. Az egészségőrök illetményeit az egészségügyi kormányzat, közelebbről a belügyminisztérium viseli. — A tapasztalat azt mutatja — fejezi be a főfelügyelő —, hogy az egészségőrök igen hasznos munkatársai a tisztiorvosoknak és igazán szükséges volna, hogy szakaltiszti minőségben alkalmazzák őket. Vége a vizsgának, az egészségőrök sikerrel tették le az egészségügyi „érettségit“ s most felkészülten, tele munkavággyal vágnak neki nagy és fontos feladatuknak. Dr. Pados Pál. Nyolc hét tanulás: tökéletes felkészültség Egymást követik a kérdések. Ahogy hallgatom a kérdéseket, bizony legtöbbre nem tudnék felelni. Ám ezek az egészségőrök, akiktől mindössze hat elemi előképzettséget követelnek meg, a nyolcheti tanulmányi idő alatt alapos szaktudásra készülnek fel s azonkívül szakmájuk körébe tartozó egyéb „tudományokat“ is elsajátítottak. Hogy csak néhány tárgyat soroljak fel, amelyekben alapos jártasságról tesznek tanúságot: társadalmi élet, államtan, biológiai alapfogalmak, ember-, növény- és állatvilág, az egészségügyi közigazgatás szervezete, az egészségügyi intézmények ismertetése, általános egészségvédelem, levegő és talaj közegészségügyi jelentősége, ivóvízszerzés és kutak karbantartása, lakások és , iskolák egészségügye, az élelmezés és táplálkozás, élelmiszerforgalom, az egészségre áriakrlis élelmiszerekkel való bánás, az élelmiszerpiac ellenőrzése, a húsellátás és tejforgalom szabályozása, iparegészségügy, ártalmas szokások, babonák és kuruzslás törvényes eljárása, a fertőző betegségek és azok védőoltásai, fertőtlenítő eljárások. Még elsorolni is sok,s a felelők minden kérdést részletesen, behatóan magyaráznak, fejtegetnek. Persze egyik-másik vizsgázó kiejtése szokatlan egy kicsit, de hiszen ez érthető is, az ország minden vidékéről van hallgató, Göcsejtől a csikihavasokig. Valaki éppen a csontrendszert feleli és a vérkeringést, még azt is meg II. Nők fáradtságtól gyakran szenvednek migrénben és ideges gyengeségben. Pár szem Kobena elmulasztja fáradtságát, kimerültségét. A BCSCH ROBEST K. F. T. (Budapest, V., Váci-sst 22.) azonnali felvételre keres vas- és fémszakmabeli szerelőig, szakszokásikat és segédanyáset, akik hajlandók speciális gyári kiképzés, illetőleg átképzés céljából huzamosabb időre kötelezettséget vállalni. * Raktár vagy száraz pincehelyiséget 16- vagy albérletbe rövidebb vagy hosszabb időre keres nagyvállalat. „11—67—50" jeligére Bloekner J. hirdetőjébe, Vé_________Orosház utca 10.______8248 Illatszertárakban és drotériákban Felvidéken és Tiszántúl kitünően bevezetett utazót keres márkás kozmetikai laboratórium. „Fixum és jutalék 8233" jelig. Erzsébet-hrt főkiadó, 1942. Bl. XIV. C. 5/179. 1 Pályázati kirdetmény a budapesti kir. törvényszéknél betöltendő egy flamand és egy holland nyelvű tolmácsé állásra. A pályázatok 14 nap alatt a budapesti kir. törvényszék elnökénél (V., Alkotmány u. 14 sz.) adandók be. A kérvények szerkesztésére és fölszerelésére, valamint a pályázati feltételekre vonatkozóan a 35.000/1942. I. M. sz. rendelet (Rendeletek Tára 1183. lap) az Irányadó. Felvilágosítást a budapesti kir. törvényszék elnöke ad. Budapest, 1943 november 26. 8244 Bartha György. ■1 " ■ ............■ ....... n— Szseset, lignites vagontételben veszek, nagyobb mennyiségben. Gyógyfürdő, Pestszenterzsébet. Telefon 847—581. 8153 Tápszergyár keres árja kémikusnőt, vagy önertó laborál ELiszt, aki egyidejűleg a kísérleti konyha vezetését is átvenné. Fényképes ajánlatot fizetésmegjelöléssel és eddigi működés rövid leírásával kérünk „Őskeresztény" jeligére Magyar Hirdető Irodákér, Vill., Sándor utca 7. 0243