Pesti Hírlap, 1944. április (66. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-25 / 92. szám

M­a rend Hivatalosan — Kisasszony, pontosan emlékezzék vissza, hol volt hétfőre virradó éjszaka két és három óra között? — Az ágyban, bíró úr kérem. — Tud erre közvetlen tanukat is meg­nevezni? Illustrierte Blatt A tenger mélyén — Nagysád kérem, tartsa vissza egy kicsit a lélekzetét, nagyon zavarja a felvételt. * Ric et Rác, M búvóhely — Keren*, tisztelt méh úr, ön valóban nálam van fogyasztásra előjegyezve? Berliner Gyere elő, Aladár, elment már a Végrehajtó. Lustige Fölösleges kérdés — Volt itt már a szenes ember, Wfam­? Woche Apai szemrehányás Színház-Zene „­ fala rossza** a Nemzeti Színházban A népszínmű a múlt század végén még állandóan szerepelt az egykori Népszínház színpadán, tehát a mai Nemzeti Színház deszkáin, ele aztán leszoru­lt a vidéki színházait műsorá­ról is. Néhány népszínmű azonban még ma is megállja a helyét és időn­ként közönséget vonz. Ennek oka az, hogy az igazi népszínmű nem nép­dalokkal teletűzdelt, kön­yűfaju éne­kes színjáték, hanem igényes színmű.. A dalok benne a helyzetekből csor­dulnak a daloskedvű népi alakok szívéből-ajkáról. E néhány népszín­mű közt is első helyen áll Tóth Ede ma sem avuló munkája, „A­­ falu rossza“, mint igazi drámai mű, amelynek helyzetei, összeütközései az írói művészettel megrajzolt jellemek­ből következnek és az így természete­sen kifejlő bonyodalom kiegyenlítése is elhihető és természetes. Külön ér­téke e műnek máig sem régiesedett nyelve, amely csak a drámai helyze­tekben, a sorsfordulatok idején válik ékesebbé, amint a magyar nép lelkü­letű életének ilyen helyzeteiben min­dig dalba, magánbeszédbe, szertartá­sos formákba öntötte szavain keresz­tül örömét-f­áj­dalmát. Bizonyítják ezt a népszokások drámai mozzanatai — a lakodalmas rigmusoktól a halott­­siratásig — és ezekből, a pogány idők­ből maradt, majd átalakult szokások­ból­­fejlődött a népköltészet és — en­nek egyenes, színpadi leszármazottja, „A falu rossza". Mégis éppen a falujától búcsúzko­­dó Göndör Sándor gyönyörű lélek­­rajzú, szinte klasszikus szépségű ma­gánbeszédét („Kongasd vén ro­bo­tos . . .“) vesztettük el egy hosszabb mondat híján, holott a rendező in­kább Finom Rózsi első felvonásbeli dalsorozatából törölhetett volna. A Nemzeti Színház sietett a felújítással — hiszen Tóth Ede születésének csak ősszel lesz a százados fordulója — és az elsietettség jegyét érezzük a rendezésén is. Apáti Imre a hagyo­mányos stílusú népszínműrendezéssel, a színház régi díszletekkel — csak a vízparti táj színpadi képe hangula­tos és újszerű — elevenítette föl a remekművet és e mellett a­­ szerep­­osztás sem éppen szerencsés. Finom Rózsi tulajdonképpen mellékalak és csak Blaha Lujza tüneményes dalo­lása, stilizált játéka avatta jelentő­sebbé, mint amilyennek a szerző szánta. Lukács Margit vajúdó, sok­féle feladattal próbálkozó színészi tehetsége nem alkalmas erre a sze­repre. Még­sem tagadhatjuk, hogy valami eredeti színt kaptunk Finum Rózsijában, amely azonban nem volt „A falu rossza“ kihíresztelt, dévai Özvegy-menyecskéj­e. Ujlaky László ellenben mély át­éléssel elevenítette meg­ a duhaj, sze­relmi bánatában nekikeseredett Gön­dör Sándort. Úgy éreztük, arcán, sza­vaiban, mozdulataiban hozza a sor­sát. Nem a színfalak közül lép elénk, hanem a csalódáson érzett fájdalmas lelki állapotban vergődő helyzetből, amely leszámolásra hajtja és majd a vármegye börtönébe juttatja. Teli­­zengésű dalait — kivált a Feledi­­házból kihallatszó énekszó hallatára — drámaivá - fokozott beszéddel és némajátékkal tette helyzetből követ­kezővé. Hosszú Zoltán Gonosz Pistá­ja a karzatra sohasem kacsintgató művész színgazdag jellemrajza. A minden­ lében-kanál falusi baktert, aki a zavarosban halászgatva, min­denki bajából-öröméből hasznot pró­bál húzni, borzas, borvirágos arcának játékával, minden árnyalatot kifeje­ző beszédével, Munkácsy-festmények­­re emlékeztető falusi alakok realiz­musával állítja elénk. V. Garamsze­­ghy Sándor gőgös, kenetes beszédű, nehezen elérzékenyülő Feledi Gáspá­ré azt bizonyítja, hogy színészi egyé­nisége az ilyen szerepeket tudja si­keresen megtölteni. Sorrsegyi Erzsi pajzán kacagó naivává alakította az erősebb színeket kivánó Bátki Ter­csit. Márkus Tamara Boriskát igye­kezett vonzóvá tenni. Pataki Jenő szépen beszélő Lajosa, Forgács Antal és Matány Antal ágrólszakadt, ron­gyos muzsikus cigánya, Szilágyi Ala­dár fanyar öreg parasztja és Ván­dory Margit csipogó, faluvégi Go­­nosznéja egy-egy feltűnőbb színfolt a szívesen fogadott felújítás összehan­golt, ütemes előadásában. Tamás Ernő: Az Éneklő Sopron Az ország nyugati végvára, Sop­ron nemes városa, mindenkor híres volt hagyományokat híven őrző, múl­tat és jelent finom érzékkel egyeztető szelleméről.. Hogyan fogadja mind­jobban csinosodó és magyarságában izmosodó új zenei ízlésünket tehát a „Civitas fidelissima?“ A nyugateu­rópai tájékozódású, nyugati zenekul­túrához nőtt, Rauennak, Haydnnak, sőt Lisztnek magas­ zenéjéhez szokott Sopron befogadja-e a magyar zenei gondolat megújhodását hirdető, hazai talajba mélyen gyökerező szellemi áramlatokat? " . . Nyitott kapukat döngetünk e kér­dések felvetésével, hiszen Sopron már válaszolt. Kevés helyen van annyi állhatatos híve a modern magyar ze­nei mozgalmaknak s Bartók, Kodály és társaik áttörése alig talált másutt olyan visszhangra, mint éppen Sop­ronban. Hogy a fiatalság teljes lelke­sedésével a népdalból kinőtt új ma­gyar zene mellé állt, nem mond sokat. Másutt is ez történt. Sopron azonban meghódította az idősebb nemzedéket is az ősi kiinduláson s mégis ragyogó fiatalságé magyar zenének.. Sopron — egy-két vidéki város tiszteletre­méltó, de csal­ elszórtan jelentkező kezdeményezése után — intézményes­sé tette a Nyilvános énekórákat, ame­lyek minden egyes alkalommal a lel­kesedők százait jegyzik el az igazibb magyar zenével. Most érkezett híradás szerint not­ion nő ezeknek az énekes alkalmak­nál,­ a népszerűsége. Az idén tavasz­­szal minden vasárnap délelőttről dél­előttre megrendezték a Művelődés Házában az „Éneklő Sopron“ hang­versenyét­ . Fehérszakállú nagyapák énekelték együtt ezeken a­­ hangver­senyeken sugárzó tekintetű uno­káikkal népünk éneklő művészetének legjavát. (O cs.) * Kis filharmónia. A Népművelési Bizottság zenenépszerű­ő intézménye szombaton tartotta az évad utolsó elő­adását a Művelődés Házában. Beve­zetőül Bartók geniális „Parasztda­lok“ c. zenekari alkotását dirigálta Ferencsik János a nála megszokott pontossággal és mesterségbel fölény­nyel. Utána Farkas Ferenc ügyesen hangszerelt, jól hangzó „Bábjáték“­­szvitje hangzott el tetszetős előadás­ban. Szünet után Kodály Zoltán ma­ga vezényelte „Psalmus Hungarictu­­sát.“ A Székesfővárosi Zenekar, a Hév-énekkar szerény létszámú együt­tese társult s ugyancsak szerény hanganyaggal, egyébként muzikálisan énekelte a súlyos, drámai tenorszóla­­mot (a megbetegedett Rosier Endre helyett), ezúttal először, Szabó Mik­lós, Operaházunk fiatal buff­ótenor­ja. Az egész apparátus így a ház óriási méreteivel nem állott éppen kedvező arányban. Az illusztris szerző szemé­lyes jelenléte és dirigálása minden­esetre sokban pótolta az élményszerű varázst, amely az előadásból így ter­mészetszerűleg hiányzott A műsor számait Forrai Miklós ismertette, közvetlen konferáló modorostyájába burkolva az oktató-célzat piluláját. Az ő diszkrét buzdítására a hallgató­ság, helyéről felállva, tapssal üvö­­zölt a pódiumra lépésekor Kodály mestert ir. • Vizsgaelőadás. „A tudós nők“ szolgáltatott alkalmat a Színészegye­­sület Színésziskolára növendékednek, hogy vasárnap délután a Zeneművé­szeti Főiskola Kamaratermében ren­dezett előadáson rátermettségüket és színészi képességeiket bemutassák. Moliére egyik legjobb jellemvígjátéka ez, bár egyes részletei a bohózat ha­tárait súrolják. Éppen ezért kiválóan alkalmas a többrétű színészi tudás bemutatására. A fiatal szülészek kö­zül többen nagyon is túljátszották szerepeiket, annyira, hogy az előadás már szinte operett­­sze­rűvé vált Még jó, hogy a gyorsan és simán pergő előadás üteme — ebben bizonyára nagy része­ van Abonyi Tivadar ren­dező-tanárnak — sokat elsimított a kirívó részletekből Első helyen kell megemlítenünk a szereplők közti Or­­bók Endre sikerül alakítását, amely tele volt eredeti duzzadó humorral. Mellette még Berták Aranka egysze­rű, természetes játéka érdemel elis­merést Simon Miklós is sokszor jól megjátszotta a pipogy­a férjet A nők közül a szép megjelenésű Gencsy Éva, Bihari Zsóka, Vándor Rozina, Perlaki Mária ellen csak az a kifogá­sunk, hogy többé-kevésbbé mind be­leestek a túlzásba, a sokszor már szinte kellemetlen mórikáló ugrálá­sokba, sikoltozásokba. (V­) VT Jékely Zoltán, a kiváló erdélyi költő befejezte „Angalit“ cik­íll mesejátékát A darab, melyhez Farkas Ferenc írt zenét, a kolozsvári Nemzeti Színházban kerül bemutatásra. * Páger Antal nyilatkozata a Ma­dách Színház újjászervezéséről. Már hírt adtunk arról, hogy az újonnan megnyíló Madách Színház Kádár La­jos „Ártatlanok“ című színművének előadásával kezdi meg működését. Színházi körökben elterjedt az a hír, hogy a darab főszerepét Páger Antal fogja eljátszani. A hírrel kapcsolat­ban a kiváló színművész a következő nyilatkozatot tette egy hétfői lap munkatársának. — „Sem ebben, sem más darabban nem lépek fel az idén. Kapcsolatom a Madách Színházzal csak annyi, hogy minden dotáció nélkül, önzetlenül se­gítségükre leszek, rendezési, szerve­zési kérdésekben s munkámat ebben a formában bocsátom a nemes ügy szolgálatára.“ A darab szerepeit a Madách Szín­ház új törzsgárdájának tagjai fogják eljátszani. * Az Új Magyar Színház április 29-én, szombaton délután 5 órakor mutatja be Vaszary Gábor „Őfelsége a mama“ című vígjátékot, amelynek zenéjét Eisemann Mihály szerezte. Az „Őfelsége a mam­a“ címszerepét Fedők Sári alakítja, a három fiatal tehet­ség: Mednyánszky Ági, Palotás Imre és Erős Éva játsszák a többi főszere­pet Harcos Irén, Solthy György, Re­tkes Ferenc, Pataky Miklós, Harsányi R­ezző és Sugár Lajos kaptak még ér­dekes szerepeket az újdonságban. Ren­dező: Ihász Aladár • Az Erzsébetvárosi Színháznál 19­14 március 23-ra váltott jegyeket a­ színház pénztára visszaváltja. A rendezőség. Az Operaház Tóth Dénes ,Dorottya" Című táncjátékának bemutatójára ké­szül. A kitűnő fiatal zeneszerző tánc­költeményének szövegkönyve Csokonai komikus eposza után készült. •» Rajczy Lajos, a Nemzeti Színház kiváló fiatal művésze házasságot kötött a tehet­séges Bakó Mártával, a Nemzeti Szín­ház fiatal tagjával ____ ______ Károlyi mai zenekari hangú, májusra halasztva. Április h6. Kedd Bérleti előadásaink kedvezményes áron Kamara Varieté minden előadására. Ko­média hétfő péntek este és szomb. d.­u Jegyek­ivétel a Víg-, Ej Magyar, Andrássy, Madách-, Vidám-, Fővárosi Operettszinbán és a Komédia valamennyi előadására a Pesti Hírlap jegypénztáránál. Vilmos császár-ut 78 (Tel. 112 295.) Színházak Opera. Nincs előadás. — Nemzeti. ^46: A fa­­lu rossza (Ill. 10) — Vig. y26: Aki f­ölösle­­ges (B) — Új Magyar. Szünet. — Városi. y26: Parasztbecstület. Én­ zene. Debreceni histó­ria (V. 1. 7) — För. Operett. Vidám tavaszi kabaré. — And­rássy. %0: A pénz nem boldogít. — Kamara. % 6: Fatornyok. — Festi. 1­0: Hattyúlo­­vag. — Madách. Nincs előadás. — Vidám. %6: Varjúfészek. — Kamara Var. Szünet. Komédia. ia7: Ez már döfi. — Babsz. sí játék. Vzti Panoptikum. *— Erzsébetváros 5: Front­­iimaáz vendégjátéka. — Józsefvárosi. 6: Én és a kisöcsém. — Kis­faludy. 6: Az ördög nem alszik. — Jókai. 947: Egy csók nem a világ. Színház—Zene—Mozi útmutatónk egész héten nélkülözhetetlen a darabok kivá* _____lasztásánál___________ Idlozák 11, 1, 5, 5, 7. — Ka-Átrium. 153-034. És a cié”/* V V’ V iP* vakok látnak. 04, 1^6, kVif* %~ ig,« __ Be­városi Hír- *Volt.^- 182-818. Asz­adó! 131-214. Tamás bá- ?’ M5, esi. Elvarázsolt kastély L2 002* k!!1 Af°ar?’ Rajzos bíráló a légo.- ^2-°02 Kelt a arc. talmi riasztásról. K.r­siói. Folyt. 10­21-ig. Viharbr.fid Hl — Cforvin. 138-983 As: - _«*• “ *Ist- Sj1* Tri-unlTlit **er S2lu4' 499. Tamás bácsi. Ei- 37 ®*J**J£ 1)1“#1* - varázsolt kastély. Raj- ^sodarepUlő ^4. ^16, 80s híradó a léa'.l- 17 — Tissti Kasuna. tatrat riasztásról. Hír- Titokzatos Tibet. 148, adók. Folyt. 9—Sl-ig. %7. — Frinia. 14«­— Kamara. «23-901. 04«. For«é»741. 1, S, Kalotaszegi Madonna, $g|, v _ ...H_______| Mozi A kék egér Scala, Kaszinó. A film első megle­petése az, hogy a mese 1930-ban ját­szik, a harmincas évek Párisában. Nyilván azért, hogy tollhegyre tűz­hesse az akkori idők erkölcseit, szo­kásait, könnyed világfelfogását, di­vatját. Ez azonban meglehetősen ve­szélyes játék, mert könnyen azt a gondolatot sugallja, hogy a film nem­csak történik 1930-ban,­­ hanem ak­kor is készült. Ennek ugyan nyilván ellentmond a film kép- és hangfelvé­telének fejlettebb technikája, de a francia bohózatok fénykorára emlé­keztető mese megint csak alkalmas arra, hogy az avatatlan néző balhie­delmét megerősítse. A film ez idő sze­rint még időszerű termék s ha csak nem tér vissza a messzibb múltba, azt a világot tükrözi, amelyet elkészülte­kor látott maga körül. A félmúlt és a közelmúlt eddig ismeretlen világ volt a vásznon... A mese egyébként léha kis történetecske könnyűvérű, kika­­pós hölgyekről és urakról, akik csak itt-ott tudják kiadósabban elszóra­koztatni a közönséget. A szereplők a francia filmek kevésbbé ismert nagy­ságai közül kerültek ki. (mjst) • A kis gyermek lelke filmen. Mi­ként tükröződik „a nagy világ“ a gyermek szemében, amely még csak nemrégiben nyílott fel és amelyet most megrohannak a világ csodái? A kis­gyermek még nem tud­­ beszélni, nincs abban a helyzetben, hogy dús benyomásait érzékeltesse. Hogyan is­merjük hát fel, hogy miként érzékeli a környező világot, milyen benyomá­sok ragadják meg? Tulajdonképpen ebben a korban csak annyit lehet megállapítani, hogy mi tetszik a gyer­meknek és mi nem. Különösen vo­natkozik ez arra esetre, amikor az első gyermekről van szó, amikor a fiatal anyának még hiányzik a tapasz­talata ahhoz, hogy maga is felfogja az apró kis földi polgár véleményét. Ezt az utóbbi feladatot akarja az anya számára megkönnyíteni az az okos példákból összeállított kultúrfilm, a­melynek az a címe, hogy „A nagy­világ a gyermek szemében“. A film megteremtője, dr. C. P. von Landau arra törekedett, hogy fiatal és legfiata­labb szereplők közreműködésével egy tanulságos képsorozat keretében be­tekintést nyújtson a gyermeki lélekbe. A film nem oktató film, nem a fiatal anyák számára filmre vett tanfolyam. De a képek alkalmasak arra, hogy az ember a film révén jobban meg­értse az apróságok óhajait és szük­ségleteit . " * Az anyaszív című most bemuta­tásra váró olasz film meséje valósá­gos himnusz­­ a gyermekről Egy meddő asszony a hőse, aki végre gyermekáldást vár. Ezzel visszasze­rezhetné elhidegült férje szívét, ám az orvos megállapítása szerint a gyer­mek megszületése halálos veszedel­met jelent Az érdekes probléma a filmen meglepő megoldást tartogat • Muzsikál a múlt címmel rövide­sen érdekes, újszerű német film ke­rül nálunk is bemutatóra. A film testvére a „Táncrend“ című emléke­zetes francia filmnek. Itt is egy öz­vegységre jutott fiatalasszony kel útra, hogy felkeresse azokat a férfia­kat akik valamikor szerepet játszot­tak életében. Az új filmen Olga Cse­llova alakítja a főszerepet----­ Pesti Hirlap 1944 ápr. 25. kedd 7 Sport Zavartalanul folyt le a labdarugók bajnoki fordulója A vasárnapra kitűzött nemzeti bajnoki labdarúgóforduló legjelentő­­­sebb eseménye, hogy a rövidebb-­ hosszabb késéssel megkezdett mér-­ kőzések mindenütt zavartalanul foly­­­tak­ le, tehát a szövetségnek intő szó­zata a mérkőzések megtartása érde­kében tökéletesen eredményes volt és így a bajnokság sorsa biztosítva is van.­­* A főváros és a környék harca a vidékkel, ezúttal is a vidék nagy för­­­lényét igazolta. Hat­ mérkőzésen volt* vidéki csapat ellenfele a fővárosi vagy környékbeli együttesnek és, ezek közül négy mérkőzésen a vidéki­ csapat győzött, még­pedig Nagyvá­rad és Újvidék a fővárosban, Kolozs-Fj­vár és Tisza saját pályán, a többi­, két mérkőzés közül egyben Szolnok­. Újpesten ért el döntetlent, míg egy mérkőzésen, amelynek Salgótarján volt a színhelye, a Ferencvárosnak sikerült mind­eó két pontot elnyernie. A bajnokság sorsára a legjelentő­sebb a Gamma—Nagyvárad mérkő­zés volt, amelynek megnyerésével Nagyvárad megőrizte tizenegy pontos előnyét és miután már csak­ mind­össze hat mérkőzés van hátra, tehát., Nagyvárad pontelőnye kétségkívül teljesen be­hozhatatlan és így a ki­tűnő és legegyenletesebb képességű vidéki csapat bajnoknak­­ tekinthető- Kolozsvár és Ferencváros között még folyik a harc a második helyért,, míg a negyedik helyért óriási küz­delem folyik elsősorban Szolnok és Kinizsi között, de ebbe beleszólhat még­ Újpest, Gamma és Újvidék is. A bajnoki­ fordulón váratlanul sok gól esett, annak ellenére, hogy egy mérkőzés gól nélkül végződött, Sze­geden tíz, Kispesten hét gólt lőttek. Nagyvárad — Gamma tarjin 3:2 (1:0). A. 2-1 (0:0). Közel tíz- Ferencváros vidít) S70­ ezer néző előtt folyt le zalme elsősorban­­­­a nap nagy mérkőzése. Nagy H. —Sárost in. Az első félidőben a Lakat fedezetsomjik Gamma sorozatosan köszönhető. Gyulát kihagyta a mutatkozó góljával vezet a Pont helyzeteket, pedig eb- zencváros és szünet­ben az időszakban után az előnyt Pesti, esetleg döntő előnyt középcsatár két góllal­ tudott volna bizicelta­ is növeli. Kiderül­te­n­. A második félidő­­sebb, hogy erre nagyon i­ben negyedóráig tart, is szükség volt, amíg az első gól meg­ Salgótarján részéről születik, de ezt már Trenka az utolsó huse . Nagyvárad részéről Ló­ percben egyg£Iosrí Ló­ránt jobbszél30 lövi csökkenti a vidéki cső-­­Sárvári átadásából, parc hátrányát.­­ Nyolc perccel később Kolozsvár—Csepel 31»v,. már kétgólos a nagy­ (1:1). Az első félsöö­­váradiak előnye, mert ben Marosvári gólját­, a 24. percben­ Lóránt P­adnal egyenlítette, beadásából Sárvári lőtt szünet után Szalay 11***­ gólt, amelynél Kónya esével újból Csepel­re­ és Tóth kapus is hibá­­z,ez, de a félidő köze­­zött. Néhány peremül­­pén Kolozsvár részér?V­­va a Gamma Komlód! Kovács egyenlít, matci gólával ’csökkenti­ a fz tiz perccel befejezési* előnyt, de fz továibb előtt Bonyhádi szabi^- . ostromló Gamma neo- rúgását Farkast a felen a kiegyenlítésre, puha továbbítóé, mert Nagyvárad védel- Tisza-^-3eszkárt 7:3 me helytáll. 13:2). A szegedi csapat Újpest—Szolnok 1:1 részéről Tihanyi. 3­ (1:0). Az első félidő- Páskerti 2, Bak03 év­ben Várnai révén UJ- Borbély volt eredmé­­nest vezet, térfélcsere nyes, a Beszkárt dél­­után azonban Laborcz I&H Mészáros 2 és Osti­­révén Szolnok egyenlít, törés lőtte. Kinizsi (Vasas)—Elek- Diósgyőr—Debr. Vas-Ko­tromos 1:0 (0:0). A utas 0:0. Diósgyőr­­­-i mér­ isözés a másodlfc madonpra nem­ bírta . félidő első perceiben leküzdeni a debrece­ -­­dött­el, amik­or Rím­ai­­ntet védelmét. John­ az elnöke: Adim. A nemzeti bajnokság.. kaoushib&Mi­negate- sorrendje: Nagyvixad é­rezte csapatának egyet- 41 pont. Kolozsvár 39­­ len és t győzelmet jelen- p., Ferencváros 29 p., 15 gólját. Szolnok és Kinizsi 28 Újvidék—Kispest 4­3 p., Újpest, Gamma és' (2’3). Kispesten folyt Újvidék 23 p., Salgi­­le ez a rendkívül vár- tarján 24 p., Kispest tozatos mérkőzés. Előbb 22 p., nebr. Vasút»I. Kispest vezet Titkos 21 u.,­­Csepel és Dióké, révér, de Pálfi egyen- gyór 20 v­., Elektromos e­lit, majd Újvidék ve- 18 p., Tisza 17 p. es­zet Takács gól­ával, Beszkárt 13 p.­­ most Kispest Mészá- A néh­ycsoportos baj-t­ros sikeréve! egyenlít, nokságban a vezet» sót Nemes fejesgólfi- csapatok közül a győri­­vas szünetkor vezet. A ETO 4:1 arányban *16~ második, félidőben csak zett Tatabánya e­lleni Újvidék eredményes. Szeged a fővárosban is Előbb Gazdag egyenlít győzött az ÚTE ellen, majd Welker megszerzi S:1 arányban. Ungvár csapatának a győzel­ csak pontmegosztésá met ért el Kassán gólnál«. Ferencváros — Salgó- küli mérkőzésen. Az FTC-pálya Ferencváros—Csevel nemzeti bajnoki labdarugóra érkezésére sellyek elővételben kaphatók a Festi .Hírlap foki adóhivatalában, Vilmos essze szár­uz‘18. A mezei futóbajnoknál( Az érthetetlenül késő délutánra kitű­zött országos mezei futóbajnokság a közbejött akadályok következtében jó­val öt óra után kezdődött meg és így csak hét óra felé ért véget. Az ifjúsági csoportban egyénileg Bács­­falvi (UTE) győzött, csapatban első Gyöngyös. A felnőttek rövid távján — 4 km-en — Híres (UTE) biztosan győzött Szegedi (Testvériség), Garai (MAC) és Marosi (Testvériség) előtt, csapatban a sorrend Testvériség, UTE és BEAfc. A nagy távon az eddigi versenyeken eredményes Németh (MAC) megszerezte a bajnoki címet 31 . 62 mp-es idővel Szilágyi (BBTE), Kelen (BBTE) és Kő­vári (Törekvés) előtt, csapatban bajnok a MAC. ötven km-es távon bonyolították le a kerékpárosok évadnyitó országúti verse­nyét a négligeti kiskörben. A három csoportban 180 kerékpáros vett részt. A főversenyzők csoportjában 37.5 km-es óraátlagot­ jelentő idővel Kovács (Besz­­kárt) győzött, akit Morvay, Karaid, Pel­­vássy és Tóbiás követett. A második csoportban ötvös (KEK), a harmadik­ban Gál (Beszkárt) volt az első­ A hokibajnokságban csak egy mérkő­­zést tartottak meg: BBTE — MAC 2:1. A budaiak Háray és Hittig góljai ellené­ben a MAC részéről csupán Peskay ütött gólt Az újjászervezés alatt é0ő MHC csak barátságos mérkőzést ját­szott az AHC ellen, amelyen 4 :0 arány­ban győzött Dab­os (2), Liska és Mosta góljaival.­­

Next