Pesti Hírlap, 1944. június (66. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-02 / 123. szám

— Rendben van, megveszem a kocsit, másfél évi részletfizetésre. De hogyan állunk a tulajdonjoggal? — Addig, amíg az utolsó részletet le nem­ törlesztette, a kocsi a cégé, kivéve ha baleset éri, vagy megrongálódik, mert akkor a vevőé. ■ Life — Miért készíttettél csak az egyik kis­­padról arcképet, pedig mind a kettőnek kell a kép a bérletébe? — Mert ikrek és egyik tökéletesen olyan, mint a másik. Husmodern — Isten vele, Péter, szóval holnap újra ■álkozunk. Pontosan öt órakor. Ha va­­melyikünk mégis késne ... — .... akkor majd várok magára, Ll­ifce... Sölld­ag — ötvenezer szakácsnő a német „távkonyhá"-kon. Németországban a fokozott hadiipari többtermelés az egyes üzemek alkalmazottainak és munkásainak számát nagymértékben növelte­. Szükséges volt tehát, hogy gondoskodjanak a hadiiparban dolgo­zó milliós tömegek ellátásáról. Azok a nagyüzemek, amelyek nem rendel­keznek saját üzemi konyhával, az úgynevezett „távkonyhák“-hoz tartoz­nak. Németországban jelenleg 2000 ilyen távkonyha működik és szállítja rendszeresen a kijelölt üzemek részére a meleg ebédet. E konyhákban napon­ként 50.000 szakácsnő főzi hatalmas üstökben a milliós tömegek részére az ízletes ebédeket. Németországban je­lenleg huszonhatmillió ember étkezé­sét bonyolítják le a „távkonyhá"-k. — Hősi emlék és Országzászlóavatások. A hősi emlékek ügye mindenütt egybe­forrott már a félárbocos Országzászló gondolatával. Garamdarkásd zászlóavatá­sán Bars megye képviselői nagy szám­ban vettek részt. Ott volt Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök is. Po­­rubszky Géza orsz. képviselő beszéde után Budaváry László tanácstag mon­dott nagyhatású beszédet. — Szentmi­­hályur avatásán dr. Demény Gyula kir. körjegyző beszélt. — A zemplénmegyei Biste községben a Hősök kútját kapcsol­ták egybe az Országzászlóval. — Tizenegymillió fej salátát szállítottak el Nagykőrösről. Nagykőrös város java­dalma hivatalának kimutatása szerint ed­dig 11 millió fej salátát szállítottak el Nagykőrösről. A szállítás legnagyobbrészt Budapestre és környékére irányult. — Óvóhely-megáldás. A Keleti pálya­udvaron levő Budapest 72 sz. postaiti­va­­tal három óvóhelyét kedden áldotta meg P. Szalay János Szent Domonkos-rendi plébános. Az ünepségek, amelyen Scholcz László forgalmi igazgató vezetésével részt vett az egész személyzet, a posta­­igazgatóságot­ vitéz S­ováts Géza posta­igazgató képviselte. — Új gyapjutermesztési módok. A leg­utóbbi időkig gyapjúhoz Italában a ju­hok nyírásával jutottak. Német vegyé­szeknek most sikerült a gyapjú előállí­tására új módszereket kidolgozni, így többek között gyapjút tudnak termelni a tehenek tejéből. A többszörös vegyi eljárások segítségével kitűnő minőségű gyapjú állítható elő a tejből. Erre a cél­ra a lefölözött tej is alkalmas. A gyap­­jútermelésnek másik módszere, hogy amikor a juhot lenyúzzák, ugyanakkor ezt­ a nyers állapotban lévő szőrmét táp­láló folyadékba helyezik. Ennek hatása alatt a bőr szövetei továbbra is dolgoz­nak. Ilyen módon korlátlan mennyiség­ben termelhető gyapjú és szakértők vé­leménye szerint az ilyen mesterségesen növesztett gyapjú minősége jobb, mint amilyet bármilyen keresztezéssel eddig el lehetett érni. Újszerű módon állítják a textilgyártás szolgálatába a selyem­­hernyót is. Az eperágakat ugyanis a se­lyemhernyókkal kopaszra etetik és a megmaradó ágakból eperrostot dolgoz­nak fel. Ez a rost nemcsak éppúgy me­legít,­ mint a juhgyapjú, de állítólag még a fénye is szebb, mint a selyemnek. — Arrazzia a Lehel-téri piacon. A köz­­ellátási­ hivatal ellenőrzési főosztályának detektívjei és ellenőrei árrazziát tartot­tak a Lehel-téri piacon.. A razzia során ■ különféle közellátási visszaélések miatt több árust állítottak elő. Az eljárás meg­indult ellenük. — Hatvan éves a világhírű hallstatti múzeum. Németország egyik legérdeke­sebb múzeuma, az alpesi tartományban fekvő Hallstatt 1884-ben alapított honi múzeuma az idén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. A múzeum nagy mennyiségű történelemelőtti lele­tet őriz, melyek egy egész történelem­­előtti korszaknak, az úgynevezett hall­statti kornak adtak nevet. A hallstatti sóbányavidéken Friedrich Simony, a ne­ves német alpesi kutató száz évvel ez­előtt 2500 darab háromezer éves törté­nelemelőtti sírt fedezett fel és tárt fel. Ezekből 8000 különféle tárgy került elő. A leletek legnagyobb része a hallstatti muzeustába került.­­ Elmebetegnek tetette magát a fehér­­neműdrágita. A közellátási hivatal ellen­őrzési főosztályának detektívjei a közel­múltban házkutatást tartottak Weingar­ten Márton zsidó fehérnemükészítőnél. Kiderült, hogy Weingarten a fehérne­­műeket felárral hozta forgalomba. A fe­­hérnemükészítő, hogy magát az eljárás alól kivonja, fölvétette magát mint el­mebeteget a vadaskerti elmegyógyinté­zetbe. Az intézetből azonban elbocsátot­ták, mert megállapították,­­ hogy Wein­garten Márton nem elmebeteg. A detek­tívek előállították és árdrágító vissza­élés miatt átadták a budapesti ügyész­ségnek. — Mitől nő a fa? Németországban megfigyelték, hogy a szél ereje gyorsító­kig hat némelyik fa növekedésére. Cip­rusfákat 3 éven keresztül napi 1­ órán át mesterséges szélnek tettek ki és meg­állapították, hogy a fa azon a helyen, amelyet a szél állandóan ér, sokkal gyor­sabban és vastagabbra nő, mint máshol. Ugyanekkor azt is megfigyelték, hogy a fa a szél hatóirányára derékszögben gya­rapodik. — Országos középiskolai táj- és népkutató pályázat, az Államtudományi Intézet táj­­és népkutató osztálya pályázatot hirdet kö­zépiskolai táj- és népkutató munkaközös­ségek, valamint azok tagjai, s általában­­ minden középiskolás számára. Pályázhat­nak az egyéni pályázaton­ szabadon válasz­tott táj- és népkutató tárgyú dolgozattal, valamint a következő kötött tárgyú pálya­munkákkal: 1. A serdülő kor népi szokásai és hagyományai. 2. Egy kiváló paraszt egyéniség élete és munkája. 3. Egy paraszt szövetkezet, egyesület vagy munkáscsoport története és mai élete. 4. Egy falu törté­nete helyi források alapján. 5. Egy falu régebbi és újabb építkezése. 5. A gyermek­kor dalai. 7. A falusi fiúk játékai. 8. A parasztember és a fertőző betegségek. Részletes Útmutatót küld az intézet. Egy pályázó több pályamunkát is beküldhet. A ■közösségi versenyben napatversenyszerűen vesznek részt a pályázók. Beküldési határ­idő: december 1. Felvilágosítások: Bp., VIII., Esterházy­ utca 26. T. 13—13—72. — Elvesztett vajfítzet. Vitéz Békey Béláné Trévre szóló vajutalvány-füzet május 30-án a Stauffert cég Baross-utcai lerakatában elveszett, a becsületes megtaláló jutalom ellenében adja le a Döbrentei-utca \%., IJ, », CintPfe* __ •»»»■•ív?,-»?*,z- • -*,•,** — Megváltozott az Élelmiszerjegy Köz­pont hivatal munkaideje. A polgármes­ter közli, hogy az Élelmiszerjegy Köz­pont és az övezeti kirendeltségek hiva­tali munkaideje június 1-étől kezdve a t.úri időszak tartamára megváltozik. A munkaidő reggel fél 8-tól d. u. fél 4-ig, szombaton pedig reggel fél 8—12-ig tart. — Nagy erdőtűz Svájcban. A Jungfrau közelében kitört nagy erdőtűz egyre to­vább terjed. A több mint ezer méter magasságban tomboló erdőtüzet pün­kösdkor fedezték fel és azóta már több mint száz hektárnyi erdő áll lángokban. A tűz terjedését elősegíti,­ hogy ismét megindult a „Föhn“, az alpesi dél szél. Ötszáz ember fáradozik az e­rdőtűz meg­fékezésén. Ez az Aletsch-vidéki erdőtűz azonban nem az egyetlen Svájcban, mert Graubünden kantonban, a Galanda lej­tőin szintén hasonló erdőtűz tört ki, amely három-négy kilométer hosszú és 5—600 méter széles erdővidékre terjed ki Itt is több mint ötszáz ember látott hozzá az erdőoltáshoz Mindkét erdőtűz következtében számosan megsebesültek. A „Mozgó tábori postahivatal“ a né­met csapatszállító vonatokon. A német csapatszállító vonatok a nagyobb pálya­udvarokon sokszor hosszabb ideig vesz­tegelnek. A katonák ilyenkor üdvözlőso­­rokat írtek hozzátartozóiknak, de sűrűn előfordult, hogy nem volt kéznél levél­papír, íróeszköz, bélyeg, sőt postaszekrény sem, amibe a leveleket bedobhatták vol­na, mert a vonatot nem szabad elhagy­­ni. A ném­et Vöröckierészt most bevezeti a nagyobb pályaudvarokon a „mozgó“ tábori postahivatal intézményét, amely­nek ügyeit egy vöröskereszt-segítőnő végzi. A mozgó postahivatal egy kettős­­oldalú polcból áll, amelyet a szükséges íróeszközökkel, levélpapírral, postaszek­rénnyel láttak el. A levelek gyors to­vábbításáról a vöröskereszt­ hivatalnok­­nő intézkedik. — Kézbesíthetetlen levél érkezett a Vö­röskereszthez. A Magyar vöröskereszt hadifoglyokat segítő és tudakozó hivatalá­hoz (VIII., Baross­ utca 15.) levél érkezett Benedek Éva, Budapest címre. A levélen feladóként a következő cím­­ szerepe­: Gozzutto Giampaolo, No. 137.846, No. 16. P. O. W. Camp. c/o. G- F. o. Bombay. — Halálozás.­ Vitéz Kohányi Albert tart. százados, polgári iskolai igazgató Tokajon meghalt. Dr. Dax Albert ny. székesfőv. közkór­házi főorvos, számos kitüntetés tulajdo­nosa, 67 éves korában Balatonkenesén meghalt. Xfj. Réz­ József MÁV tiszt május 29-én váratlanul elhunyt. Június 2-án d. u. fél 5-kor temetik a rákospalotai teme­tőben. Vizát lár A Duna Paksig közel 61%, Újvidék 707 cm. pes vízállással árad, 73%. — A Tisza Ti­­lajebb magas vízállás- szaujlakig árad, lejebb sál apad. A mai dunai apad, Tokajig ala­­vízállások: Passau 646 csony, Tiszafüredtől -cm. 57%, Becs 497 cm, lefelé közepes vizállá- 61%, holnapra 525 cm. su. — A Balaton Sió- 65%, Komárom 443 cm foknál 96 centiméter 50%, Budapest 492 cm 79%. — A Velencei-tó 60%, holnapra 501 cm Agárdnál 150 cm. 75%. _ Junius 2. Péntek regyes kivétel a Víg-, Uj Magyar, Andrássy, Vidám­ és a Fővárosi Operettszínház valameny­­nyi előadására a Pesti Hirlap jegypénztáránál. V., Vilmos császár­ út 78. (Tel.: 112—295). Színházak Színház—­Zene—Mozi útmutatónk egész héten nélkülözhetetlen a darabok kivá­lasztásánál Takarékosság Gigli csodát tenorja és az élet tragikus zenéje: SZEGÉNY K­ANSI Agfa-Color eljárással készült színes rajzfilm MátólD­EÁK Opera. H 6­. Figaró házassága (VIII/­ 15.) — Nemzeti. H 4­6: Li­­liomfi (XX.) — víg. 6: Naplemente. — uj Magyar. 1^6; őfelsé­ge a mama. — Váro­si, 3 év­i­,6: Flimele­Mozik ■ Atrium. 153-034. Ide­gen utakon. BA4, 146, lé 8. — Belvárosi Híradó. 181-244. Ké­pek a leventeéletből. Rajzos híradó Rómá­ról. Híradók. . Folyt. 10—24-ig. — Corvin. 133-933. Idegen uta­kon. 3, 5. — Deák. 125-952. Irta az élet.. 3, 5. 7.— Fórum. 189—543. örök küzdelem. 3, 5, 7. — Híradó. 222-498. Ké­pek a leventeélet­­ből. Rajzos híradó Rómáról. Híradók. Folyt.' 9—31-ig. — Kamara. «3.901. Ke­ket* ember. 1413, adás. — Főv. Operett. K­í­m. Luxemburg gróf­ja. — Andrássy. 6: A pénz nem boldogít. — vidám. Szünet. — Erzsébetvárosi. Nincs előadás. — Magyar Misszínkör. Vas. 3, 5, 7. Gyöngy virágos huszárcsákó. ’eS, 144, té 6. Vi*. — ‘ Kaszinó. 333— 102. Idegen utakon. 14*, 1*6, 146. — Korzó. 182-818. Ma­gyar vasok. 3, 5, 7. — Nemzeti Apolló. 232-002. Idegen utakon 3, 5, 7. — Omnia. 130— 135. Megindulnak a vizek. 3, 5, 7. — Pest. 221-220. Benedek ház. lé 12, 12 144 US, lé 8. — Radius. 123- 098. Magyar sasok. 144, 146, 143­ — Scala. 114-411. Sarca kaszinó. , 144, 1 t-e, 3 28. — Szittya. 111- 140. Csodarepülő. 144, 146, 14­8. — Uránia. 146-046. Magyar sasok 3. 3. Bizonyítás — Majd ellátom én a bajodat, ha még­­egyszer azt mered mondani, hogy mi nők nem vagyunk eléggé gyengéstek! Familie Blad Dél-Amerkában ! ' * — Nos, mit akarnak a forradalmárok? — Parlamenter érkezett tőlük■ Azt ké­rik, hogy kiadják nekünk a kormány három elfogott miniszterét, ha adunk cserébe egy láda konzervet. Buen Humor Kötesességtudás PAUL HÖRBIGER BENIAMINO GIGLI Monika Burg: Kisérőműsor. Színház-Zene A dramaturgia törvényei Levelet kaptam az Ismeretlen Ol­vasótól. Kedves, közvetlen szavakkal azt írja, hogy nagy érdeklődéssel ol­vassa a színházi kritikákat. Ezekben rendszerint hivatkozás történik a „dramaturgia törvényeire“. „Én eze­ket a törvényeket, sajnos, nem isme­rem“ — írja a lelkes és bizonyára ifjú olvasó —, „de mivel nagyon ér­dekel ez a tárgy, kérem, legyen szí­ves és adja meg nekem az ezzel fog­lalkozó mű címét“. , A kérés közvetlen és egyszerű. An­nál nehezebb viszont a kérés teljesí­tése. Mert nincs olyan könyv, mely úgy tartalmazza a „dramaturgia tör­vényeit“, mint ahogy a büntető-tör­vénykönyv tartalmazza a bűncselek­ményekre vonatkozó jogszabályokat. A drámaírásnak nincsenek abszolút érvényű szabályai. Mint minden köl­tői alkotást, a drámát is a teremtő képzelet víziója építi fel. Belső rend­jének, szerkezetének törvényeit is mindig maga az alkotó képzelet álla­pítja meg. A költő — ahogy mondani szokás — világokat teremt. De maga teremti meg ennek a világnak a tör­vényeit is. Francois Mauriac, a nagy francia regényíró mondta azt, hogy a költő az Istent akarja utánozni, „Il est le singe de Dieux“. Embereket teremt, sorokat old és köt, s a maga világá­ban élet és halál ura. Ez a megálla­pítás elsősorban a drámaíróra vonat­kozik. Minden igazi drámaíró a maga által teremtett „Világinak törvény­hozója is, tehát, magától értetődően dramaturgja is önmagának. Nagy drámaíró Spht Sophokles is és Shake­speare is. Mégis, elképzelem, milyen szenvedélyek vitákat folytathatnának egymással az Elysiumi mezőkön hom­lokegyenest ellenkező dramaturgiai elveikről! A vitában Corneille és Racine Sop­hokles mellett foglalnának állást, épp úgy, mint Voltaire, aki egyszerűen­­ „részeg parasztnak“ ne­vezte Shakespearet. Viszont Lessing, Victor Hugo és igen sok modern drámaíró Shakespeare pártján vitat­kozna szenvedélyesen. Már ebből látszik, hogy kétféle dra­maturgia is lehetséges. Más a sophok­­les-i és más a shakespeare-i. Én, ti­tokban meg vagyok győződve arról, hogy annyi dramaturgia van, ahány igazán nagy drámaíró... Várjon, milyen dramaturgiai tör­vénykönyvet ajánljak hát a fiatal ér­deklődőnek? Nyugodt lélekkel azt ajánlhatom csak, hogy olvassa el a­ világirodalom nagy drámaíróit Aischylostól Paul Ernst-ig, sőt Jean Giraudoux-ig s olvassa el az egyes szerzőkre vonatkozó olyan részlet­tanulmányokat, melyek az éppen szóbanforgó drámai világ dramatur­giai törvényeit fejtik ki. Ne ijedjen meg a csak látszatra óriási anyagtól! A világirodalomnak nincs olyan sok igazán nagy dráma­írója. 4 görög, 2 latin, 1—2 spanyol, 2—3 olasz, 1—2 angol, 4—5 francia, 5—6 német, 1 norvég, 1 svéd és ha bő­kezűek akarunk lenni, legföljebb még 10 vegyes nemzetiségű modern drá­maíró . . . összesen 35—40 „szerző“. Igaz, hogy ez a negyven író negyven világot jelent. A kritikusok, a dramaturgiák írói is irodalmi élményeikből szűrik le esztétikai és dramaturgiai elveiket. A „dramaturgia“ nem előtte jár a drámaíróknak, hanem a drámaírók alkotásainak vizsgálata alapján igyek­szik megállapítani a drámára vonat­kozó általános érvényű tételeket. Aki tehát a „dramaturgiai törvények“ ti­tokzatosnak látszó világába akar be­hatolni, annak a drámák még titok­zatosabb világával kell ismerkednie előbb. A dramaturgia a drámairoda­lom óriási szellemi birodalmának a térképe és nem ügyes gyakorlati út­mutató a­­drámaírás mesterségének megkönnyítésére. Kétségtelenül vannak alapvető dra­maturgiai törvényszerűségek, melyek­nek feltétlen érvényességét a legtel­jesebb költői szabadság sem ingatja meg. Ezeket keresi a dramaturgia. Aristoteles, az első dramaturgiai vo­natkozású értekezés írója 2200 évvel ezelőtt felismert már néhány olyan­­dráma-elméleti igazságot, melyet mind mai napig igazságnak tekint a dramaturgia. A, sajnos,, csak töredé­kesen fennmaradó „Poétikájában“ klasszikus, tehát örökérvényű igaz­ságok olvashatótt a drámáról. Ilyen igazság például az, hogy „a tragédia nem embereket utánoz, hanem cse­­lekvényt, életet, szerencsét, szeren­csétlenséget, mely öntudatos cseleke­deten alapul, s az életcél is bizo­nyos cselekedet, nem pedig minőség. Az emberek ... tetteik által lesznek szerencsések, vagy szerencsétlenek, s bizonyára nem azért cselekesznek, hogy jellemüket tüntessék föl, hanem tetteik által domborodik ki egyszers­mind jellemük is.“ Aristoteles Poéti­kájának alapvető megállapításai van­nak a „cselekvény szerkezetéről" és a „mese egységéről“ is. Ez a pár pél­da fogalmat adhat az ú. n. „drama­turgiai törvények" természetéről A dramaturgia, amint látjuk, nem a tanácstalan jövendőbeli drámaírók számára szerkesztett hasznos tanács­adó-könyvecske. De azért azok is sokat tanulhatnak belőle. A drama­turgia a drámairodalom, önvizsgálata, kritikai lelkiismerete. Pesti Hírlap 1944 Jun. 2. péntek Aki be akar hatolni a dramaturgia, illetve a drámairodalom titkaiba, an­nak elsősorban drámákat kell olvas­nia. Sophoklest, Euripidest, Shake­­spearet, Moliére-t, Ibsent. A magyar olvasónak azt tanácsolnám, hogy ol­vassa el gondos figyelemmel Katona ,Bánk béná­ját, aztán színházban is IVŐZ2C meg a darab előadását. Fi­gyelje meg, hogy milyen részeket hagynak ki a költő szövegéből, s mi­lyen részeknek ad erősebb hangsúlyt a rendezés és a színészi játék. Ha ezt megfigyelte, próbálja megmagyarázni magának, mert volt, szükség egyik rész kihagyására, s a másik rész hő­­se­bb hangsúlyozására. Ezzel már 14 o korláti dramaturgiai munkát vég További feladatul azt tűzném ki dramaturgia iránt érdeklődő szá­mára, hogy olvassa el Gyulai Pál Katona Bánk bánjáról írt nagy tanul­mányát. Ez az olvasmány aztán egy­szerre bevezeti a dramaturgia titok­zatosnak látszó birodalmába. Folytatásul ugyanígy „menjen bele" Shakespeare, Moliér­e, Ibsen és a gö­rög drámaírók tanulmányozásába. Ezekről a „szerzőkről“ a kitűnő tanul­mányok egész serege áll rendelke­zésre, jórészt magyar nyelven is. Az érdeklődő ismerje meg a dráma fej­lődéstörténetét, hiszen a „dramatur­giák“ is, rendszerint, fejlődéstörté­neti vizsgálódások. Mert az úgyne­vezett „dramaturgiai törvény“ is a fejlődés organikus változásainak alá­vetett érzékeny életanyag. Természetesen vannak nagy, össze­foglaló elméleti szakkönyvek is. A leghíresebb, s­oha is igen használható ilyen „tankönyvet“ a német Gustav Freytag írta 1363-ban „A dráma tech­nikája“ címmel. Az ilyen összefoglaló munkát azon­ban csak az forgathatja haszonnal, aki többé-kevésbbé már ismeri a drá­mairodalmat. A magyar olvasónak azt ajánlom, hogy olvassa el nagy kri­tikusaink dramaturgiai dolgozatait. Ezekben egy-egy darab analízisével kapcsolatosan fejtik ki kritikusaink dramaturgiai felfogásukat s a drama­turgia egyes „törvényeit“. Ilyen mű egyébként a világirodalom legjelentő­sebb dramaturgiai alkotása, Lessing „Hamburgische Dramaturgie“ című, nemcsak bölcs, de rendkívül szellemes kritika-gyűjteménye is. * Gyulai Pál két kötetet megtöltő „Dramaturgiai dolgozataidban épp olyan tárházát találja a „dramaturgia törvényeire“ vonatkozó vizsgálódásoknak, mint Salamon Ferenc bírálataiban. Értékes olvasmány ma is Vörösmarty „Elmé­leti töredékek“ című ötven oldalas dramaturgiai tanulmánya, s klasszi­­kus értékű Péterfy Jenőnek a tra­gédiáról és a görög tragédiaírókról szóló több tanulmánya is. Befejezésül el kell olvasnia az „ér­deklődőnek“ Hebbel, Otto Ludwig, Paul Fernst, W. von Scholz, J. Ba­b és a magyar Brandenstein dramaturgiai írásait is. Ezek a tanulmányok már a filozófia magasságából vizsgálják a dramaturgia törvényeit. Egy kicsit magam is megijedek. Az Ismeretlen Olvasó egy könyv címét kérte tőlem, s én egy egész kis könyvtár elolvasását tanácsolom ne­ki... Nem teh­etek másként. Az a könyv, mely a „dramaturgia törvé­nyeiről“ azt is megtanítja, hogy vég­telen szabadság, lüktető, eleven élet­erő van ezekben a törvényekben — az maga a drámairodalom. Szegi Pál. * Dohnányi—Zathureczky szonáta­est. Dolmányi Ernő és Zo­ureczky Ede állandó kamarazenetárs.­ Ez idén sorozatosan rendezték közs­zonáta­­estjeiket, a legutóbbit szerb Vigadó nagytermében. Valamenny­ingver­senyük kiemelkedő esemé­n volt a fővárosi hangversenyeiés , s így csak természetes, hogy az évad vég és a kimelegedett időjárás ellenére is megtelt a Vigadó a lelkes és rajongó közönséggel. A két művész élmény­­szerű együttmuzsikálással hálálta meg a közönség ragaszkodását. Műsorukon egym­ás felé rétegezték a három egy­másután következő klasszikus zenei korszak egy-egy kimagasló remekét. A zenei szólás-mondás három nagy­ „B“-je szólalt meg a hangverseny mű­során: Bach, Beethoven és Brahms. Mindhárom egyformán kedvelt mes­tere az­ előadóknak,­ mégis ezúttal Prishms volt az, akinek d-moll szoná­tájánál a legharmonikusabb együtt­érzésben találkozott össze a két hangszer zongora és hegedű. Mintha csak az „egység a változatosságban“ művészi hitvallását példázta volna az előadás. Brahms olykor egyénien ro­­mantizáló, de klasszikus jellegzetessé­­­geit soha el nem veszítő kamarazene stílusa, valóban sok „változatosságot“ kínál. Vannak előadók, akik vissza is élnek ezzel a kínálkozó lehetőség­gel és a romantika javára megbillen­tik a brahmsi situs egyensúlyát. Doh­nányi—Zathureczky szonátajátéka megőrzi az „egységet“ ebben a válto­zatosságban. Mindvégig mértéktartó, az igazi Brahms-stílushoz ragaszkodó felfogásban, mégis a művek sejtelmes varázsosságának maradéktalan ér­vényre juttatásával szólaltatják meg mesterüket. A közönség elismerő lel­kesedése jutalmazt, az elragadó pro­dukciót (mja)

Next