Pesti Hírlap, 1944. július (66. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-01 / 146. szám

4 Pesti Hírlap 1944 Júl. 1, wombatonés lábon nem éghet el. Ne rakjuk a gerezdeket sűrű sorokba, hanem kisebb csoportokba és ezeket barázdáljuk körül. Ha lehetséges, csépeljünk keresztből. Ha ezt nem tehetjük, rakjunk több kisebb osztagot egymástól a szokásosnál nagyobb távolságra, hogy egy gazdának ne legyen egész termése egy helyen és gondoskodjunk arról is, hogy az oltáshoz szükséges víz és eszközök is kéznél legyenek. A magunk érdekében szervezetten készüljünk fel a gabonaföldek és szérük esetleges tűzveszélyének megelőzésére, szükség esetén az oltásra is, hogy ilyen eset se érjen készületlenül senkit, hanem tudja a maga beosztott dolgát ilyen veszélyben is mindenki Nem kívánunk lehetetlent a gazdáktól ! — és mit termelünk, az nemcsak a miénk, mert kötelességünk az ország minden lakosát kenyérrel és egyéb étkezési cürkékkel ellátni. Hogy a kötelességéből srás kárára magát senki ki ne vonhassa, minden gazdaságra megállapítottuk beszolgáltatási kötelezettségét. Gazdatársaink tapasztalhatták, hogy lehetetlent nem kívánunk tőlük, sőt amint a közérdek azt megengedi, enyhítek is a kényszerítő rendszabályokon. A mezőgazdasági termények és termékek pontszámok szerinti beszolgáltatását a gazdák az általam felállított rendszer első évében általában jól teljesíthették. A beszolgáltatás igazságosabb megoszlása és a teljesítőképesség fokozása érdekében az idén bevontam a beszolgáltatási kötelezettségbe a réteket és legelőket, sőt az erdőgazdálkodást is. Ennek egyik következménye az, hogy leszállíthattam a fonzaértékben kifejezett kataszteri koronánként kötelezettséget és így, már minden okszerűen gazdálkodó, szorgalmas gazda a pontszámokon remi is tud majd többletet beszolgáltatni és ezzel prémiumhoz juthat. A prémium rendes beszolgáltatási árnak körülbelül egyharmad része, tehát olyan többlet, ami igen előnyösen kihat a gazdaságok jövedelmezőségére. Célom az lenne, hogy minden gazda részesüljön prémiumban, mert ezzel a termelés fokozására ösztönözhtjük a gazdatársadalmat, am végeredményben az ország közellátási helyzetének javulására vezet A jövedelmezőiség . Amikor a jövedelmezőségről beérünk, akkor egy-egy gazdaságot egységes üzemnek kell tekinteni, amelyen belül lehetnek ugyan egyes termények vagy termékek, amelyek jövedelmezősége talán nem egészen kielégítő, azonban a gazdaságok által termelt és piacra hozott valamennyi termény összes értéke biztosítja a jövedelmezőséget. Ezzel az elgondolással építettem ki a beszolgáltatási rendszert. A gazdatársadalom feladata mindazt termelni, amire az országnak szüksége van és mi gazdák hiszem , hogy mindnyájan be is látjuk e felfogás helyességét. Ugyanakkor minden gazda szabadon is választhat, hogy ezeken kívül mely termény előállítása felel meg viszonyainak leginkább. Az ország összes egyéb érdekei mellett a gazdaérdekeket is híven képviselem. Erre vagyok tekintettel akkor, amikor a beszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez igyekszem kötni a mezőgazdaság fontos ipar- tikkekkel, üzemi anyagokkal, ruhaneműekkel, lábbelivel való ellátását is. Ezen a téren el kívánok menni a lehetőségek határáig, legyünk azonban tisztában azzal, hogy a háború ötödik esztendejében csak a fontos és nélkülözhetetlen iparcikkek igazságos szétosztására számíthatunk. A mindennapi kenyér a gazda munkájának eredménye — Gazdatársaim! Mi tudjuk jól, de az egész országnak is tisztában kell lennie azzal, hogy az aratás nem a föld ajándéka, hanem a magyar gazdatársadalom állandó, megfeszített munkájának eredménye. A mindennapi kenyér úgy kerül minden magyar család asztalára, hogy a gazda mindennapi munkát végez. A gabonatermelés nem önálló üzemág, hanem szoros összefüggésben van az ország egész mezőgazdasági termelésével. A gabonafélék aratásával még korántsem fejeződik be mindazoknak a terményeknek a betakarítása, amelyekre szükségünk van. A gazda alig tette le kezéből az aratás szerszámait, máris hozzá kell fognia a kukorica aratás utáni kapálásához, végzi továbbá más növények ápolási munkáit, csépel,, szed és betakarítja a különböző más terményeket. A magyar gazdák az időjárás nehézségeivel, a háborús munkaerő hiánynyal, a gazdálkodásra szükséges különböző anyagok és berendezések utánpótlásának akadályaival küzdve, mindennapi nehéz munkájukkal olyan példát mutató helyet foglalnak el a nemzeti termelésben, hogy joggal tarthatnak számot a magyar társadalom megbecsülésére. A győzelemért dolgozó gazdatársadalom munkájára és boldogulására kérem ezen a napon az Isten áldását és szívemből kivá■m, hogy minél előbb jöjjön el az idő, amikor békében dolgozhat tete javára és nyugodtabb szivághatja kaszáját az érett gabo-Péter-Pál napján. A törvényhatósági bajtársi szolgálatok megalakítása Véres önvédelmi harcunk a hadba, vonultakat azok családtagjait, a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és a hadiárvákat sújtja a legközelebbről; honvédeink és hozzátartozóiknak élete és halála ezért a legnagyobb magyar közügy. A kormányzat tudatában van a hadigondozás igen nagy jelentőségének s ezért az elmúlt évben a mekor miniszterelnök felügyelete alatt felállította az Országos Hadigondozó Hatóságot, amely vitéz dr. Bonczos Miklós igazságügyi államtitkár, elnök irányításával korszerű módon irányítja az állami hadigondozást. Ennek a hatósági hadigondozásnak középkorú szerve nincs s a hatósági hadigondozás elsőfokú szervei: a járási, városi, Budapesten a kerületi hadigondozó bizottságok minden bürokratikus késedelem nélkül közvetlenül érintkeznek az Országos Hadigondozó Hatósággal. A hadigondozottak ügyeinek lehető leggyorsabb elintézését így biztosítani sikerült. A hatósági hadigondozás mellett a hadigondozottak szociális érdekvédelmében igen szép sikerrel működik ugyancsak vitéz dr. Bonczés Miklós elnök irányításával a hadigondozás társadalmi feladatait ellátó Országos Hadigondozó Szövetség. Ennek a szövetségnek helyi szerve a községi, illetve megyei városi szociális munkaközösségek keretén belül életrehívott „Bajtársi Szolgálat“. A bajtársi szolgálat a helyi társadalmi egyesületekkel szoros együttműködésben siet mindazok családtagjainak megsegítésére, akik a harctéren a végsőkig való helytállás és férfias önfeláldozás próbái alá vetve, naponta tesznek tanúságot a magyar kötelességtudatról. A hadbavonultak családtagjainak, a hadiözvegyeknek és a hadiárváknak a hadbavonult családfő helyett a társadalom a bajtársi egyesületek által nyújt támaszt és segítséget és a hadirokkantak mellett az egész magyar társadalom ugyancsak ezeknek a szervezeteknek útján áll segítő szeretetével megpróbáltatásuk nehéz idején. Az Országos Hadigondozó Szövetség elnökének megkeresésére most a belügyminiszter a társadalmi hadigondozás feladatainak minél tökéletesebb megoldása érdekében a bajtársi szolgálatok törvényhatósági tagozatokként való megalakítását rendelte el 545.000/1944. OSzF. számú rendeletével. A „Törvényhatósági Bajtársi Szolgálat“ lesz a jövőben az Országos Hadigondozó Szövetség és a községi bajársi szolgálatok között az összekötő szerv. Jelentősége igen nagy. Ennek a szervnek elnöke a vármegye alispánja vagy törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere, illetve az általuk javaslatba hozott, a hadigondozás kérdése iránt érdeklődést tanúsító közéleti személyek közül az Országos Hadigondozó Szövetség által megbízott személy. Ez a személy a vármegyei és városi közjóléti szövetkezteknek is hivatalból tagja lesz és a közjóléti szövetkezetek juttatásainál a hadigondozottak gazdasági érdekeit képviseli. A törvényhatósági,bajtársi szolgálat gondoskodik a jövőben arról, hogy egy-egy vármegye, város területén a társadalmi hadigondozás a hatósági hadigondozás kiegészítőjeként egyöntetű legyen. A törvényhatósági bajtársi szolgálat társadalmi úton is biztosítja a jövőben egy-egy törvényhatóság területén a hadbavonultak családtagjainak, hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak fokozott erkölcsi és a szükséghez képest anyagi támogatását; a katonai szolgálatot, teljesítő helyett a mezőgazdasági és ipari munkák elvégzését; biztosítja a hadigondozottak kérelmeinek és panaszainak gyors kivizsgálását és érdemben eljár ügyük kedvező elintézése érdekében a hatóságoknál és magánosoknál, biztosítja azt, hogy a harctéren küzdő honvédek és itthon maradt családtagjaik között az állandó kapcsolat fenntartassék. A törvényhatósági bajtársi szolgálat megalakítása ügyében kiadott belügyminiszteri rendelet ismét annak bizonyítéka, hogy a kormányzat a hadigondozottak ügyét igen szivén viseli. Az egész nemzet hálával és büszkeszeretettel néz fel a katonákra s az állam a társadalommal karöltve iparkodik megtenni mindent, hogy a határokon túl harcolók családtagjainak a családfő helyett támasza és gyámolítója legyen. A magyar hadigondozás korszerű és bátorító, biztató magatartásával iparkodik elűzni a rémületet, aggódást és kétségbeesést az egészen vagy időlegesen árván maradt családi tűzhelyekről. A törvényhatósági bajtársi szolgálat tagjainak áldozatos magyar szívvel végzendő munkája nagymértékben erősíti a rendet és békességet eddig, amíg honvédetek a harctéren küzdenek országunk épségéért és életünk nyugalmáért. Hivatalos jelentés a csütörtök éjszakai hérépülésről A MTI jelenti: Június 23-én, az éjjeli órákban, egyes ellenséges gépek széles kiterjedésben több útvonalon a Dunántúl nyugati részén délről észak felé átrepülték az ország légterét és azután nyugat felé kanyarodtak. Bombázásról, károkról jelentés nem érkezett. Hivatalos jelentés a pénteki bombázásról A MTI jelenti: Június hó 30-án, a kora délelőtti órákban, többszáz ellenséges gépből álló kötelék repült be déli határunkon az ország légterébe. A támadó gépek két hulláma a Balaton fölött gyülekezett és Nagy- Budapest ellen támadást hajtott végre. Az ellenséges gépek harmadik hullámát saját és szövetséges vadászok még a dunántúli légtérben szétszórták és visszatérésre kényszerítették. Az ellenség bombáit az elhárító tűz hatása következtében Nagy- Budapest különböző területére szórta le és azok legnagyobb része lakatlan területre hullott. A vidéki városok közül Kaposvár jelentett bombázást. A támadó gépek visszarepülésének ideje alatt délről ellenséges felvevő vadászkötelékek repültek be északi határaink felé, ahonnan eredmény nélkül tértek vissza, mert a felvenni szándékolt ellenséges kötelékek csak később léptek be északi határainkon és így utóbbiak a saját tüzérség és vadászok zavarása közben vadászkivrt nélkül repülték át légterünket. Eddig több ellenséges gép letövését jelentették. A kár kivizsgálása folyamatban van. Szolnokon egy sérültnek látszó gép IS bombát dobott, 30 ház Összedőlt Szolnok városa kedden délelőtt élte át a harmadik légi támadást. A szirénák fél 10 órakor szólaltak meg, mire a város pillanatok alatt kiürült. Negyed 11 órakor a város délnyugati légterén húztak át az ellenséges bombázók Budapest irányában. Pár perccel ezután egy sérültnek látszó négymotoros bombázó kivált a többi gép közül és a légvédelem erőteljes tüze közepette tizennyolc bombát dobott le a város központjára, nem katonai célpontokra. Ezek a bombái 30 házat döntöttek romba, vagy tettek lakhatatlanná. Mindenütt kisemberek egy életen át összegyűjtött munkája lett pillanatok alatt a bombázógép áldozatává. A lakosság azonnal segítségére sietett a mentőexpedíció tagjainak és minden erőt megfeszítve mentette a romok alá szorult embereket. A halálos áldozatok száma öt, a sebesülteké 11; ezek közül ötnek az állapota súlyos. A bombatámadás után dr. Szabó Ferenc polgármester és Alexander Imre alispán azonnal a bombázott városrészbe sietett; végigjárták a sérült és rombadöntött házakat és mindenütt meghallgatták a kárt szenvedettek panaszait. Szigorúan tilos a lelőtt ellenséges gépek roncsaihoz nyúlni! Az ellenséges légitámadások "vagy átrepülések alatt kialakult légiharcokban igen sok ellenséges bombázó- és vadászgépet" lőnek le saját és szövetséges vadászaink, valamint a légvédelmi tüzérség. Mint hivatalos helyről köztik, a lezuhant géproncsokhoz nyúlni és azokból bármily felszerelést, vagy alkatrészt elvinni szigorúan tilos. A Btk. 333. paragrafusa és a 336. paragrafusnak 5. pontja szerint ugyanis a repülőgépekről ledobott tárgyaknak, valamint a gép személyzetének ruházati és egyéb felszerelési tárgyainak jogtalan eltulajdonítása lopás bűntettének minősül és öt évig terjedő börtönnel, súlyosabb esetekben tíz évig terjedő fegyházzal büntetendő. Ugyanígy bűntettetnek azok is, akik tudomásul bírnak arról, hogy valaki kényszerleszállást végzett saját vagy ellenséges repülőgép felszerelési tárgyait, vagy ejtőernyővel kiugrott személyzettől eltulajdonított holmikat rejteget és erről a hatóságot nem értesíti. Elfogták a Budapest fölött lelőtt repülőgépek ejtőernyőseit Tudósításainkban részletesen beszámoltunk a kedd délelőtti légitámadás izgalmas eseményeiről. Többek között megírtuk azt is, hogy munkatársunk a helyszínen beszélgetett egy környékbelivel, akinek a szavaiból úgy tűnt ki, hogy amikor légvédelmi tüzérségünk két gépet lelőtt, ugyanakkor négy ejtőernyőst is találat ért. Az események lezajlása után megállapították a kedd délelőtti légicsata részletes lefolyását. Kiderült, hogy a négy ejtőernyőst, amint földet értek, elfogták, azután a szokásnak megfelelően fegyvereiket elvették tőlük és mint hadifoglyokat kihallgatásra kisérték mind a négyet. Hasonlóképen jártak el több, más lelőtt repülőgép ejtőernyőseivel szemben is. Bécset támadták ma délelőtt az angolszász repülők Berlin, jún. 30. Mint az Interinf értesül, június 30-án a reggeli órákban északamerikai bombázókötelékek repültek be vadászvédelem kíséretében Ostmark fölé. A támadók a német légvédelmi erők elszánt ellenállásába ütköztek. Bécs külső kerületeinek térségében az előretörő amerikai terrorbombázók rendkívül tömör elhárító tűzbe kerültek. A berepülés és visszarepülés során a német és magyar vadászerők harcbaszálltak az ellenséggel. A Duna térségen, valamint a határterület fölött heves légi harcok fejlődtek le. Minisztertanács A MTI jelenti: A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök elnöklésével szerdán délelőtt 9 órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács többek között két fontos szociális vonatkozású rendeletet fogadott el. Az egyik a háztartási alkalmazottak öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szolgáló biztosítási kötelezettségének hatálybalépéséről rendelkezik, a másik az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításnál megállapított korhatárt 65 évről 60 évre szállítja le A minisztertanács tudomásul vette a kereskedelemügyi miniszter bejelentését a gépkocsiforgalom szabályozásáról és több más időszerű kormányzati kérdés tárgyalása után fél öt órakor ért véget. ______ A zöldségfélék forgalmának szabályozása A közellátásügyi miniszter szabályozta a nyers fűszerpaprika, a szárazpaprika, az őrölt fűszerpaprika, a tejeskáposzta, a vöröshagyma, a fokhagyma, a dughagyma, a paradicsom és a paradicsompaprika beszolgáltatását és forgalmát. A beszolgáltatási kötelesség teljesítésére szánt csövespaprikát a feljogosított kikészítő iparosnak kell vételre felajánlani. A kikészítő iparos köteles a feltételeknek megfelelő csövespaprikát ipari üzeme teljesítőképességének határai között megvásárolni, napi áron átvenni, az árát átvételkor kifizetni, továbbá köteles a vételt a gazdálkodó gazdakönyvébe bejegyezni és arról vételi jegyet kiállítani. Az őrölt paprikát a Fűszerpaprika Termelők, Kikészítők és Értékesítők Szegedi Szövetkezetének, a Fűszerpaprika Termelők, Kikészítők és Értékesítők Kalocsai Szövetkezetének, vagy a Fűszerpaprika Termelők, Kikészítők és Ér-rtékesítők Érsekújvári Szövetkezetének kell vételre felajánlani. A nyers tejeskáposztát ez év december 31-éig kell a jogosított kereskedőnek vagy ipari üzemnek felajánlani, illetőleg 1945 április30-ig szállításra le-, kötni ,amennyiben azt a termelő beszolgáltatási kötelességének teljesítésére szánja. A vöröshagymát és a fokhagymát 1945 március 31-ig, a dughagymát pedig január 31-ig kell a METESZ bevásárlójának vételre felajánlani. A bevásárló köteles a felajánlott hagymát megvásárlásra azonnal lekötni, megállapodás szerint folytatólagosan átvenni, átvételkor hansági áron kifizetni, a vételt a gazdálkodó gazdakönyvébe bejegyezni és az átvett mennyiségről írásbeli igazolást adni. A termelési szerződés alapján termelt paradicsomot és paradicsompaprikát a szerződésben foglalt feltételek szerint kell átadni. A termeltetőnek a termelő gazdálkodókról kimutatást kell készíteni és ezt a gazdálkodó nyilvántartó hatóságának 1914 december 31-ig megküldeni. Fejeskáposztát, vöröshagymát és fokhagymát a vásárlásra jogosultakon kívül közvetlenül a fogyasztók részére való eladás céljából kiskereskedő is vásárolhat. A kiskereskedő által megvásárolt áru azonban a termelő beszolgáltatási kötelességébe nem számít be, tehát a vásárlást a gazdakönyvbe bejegyezni és arról vételi jegyet kiállítani nem lehet. Hagymát 30 kilométernél nem nagyobb távolságra tengelyen szabad szállítani. Minden egyéb esetben 10 kg.-ot meghaladó mennyiségű hagyma szállításához szállítási igazolvány vagy fuvarlevél szükséges. Megnyitó a Magyar Művészek Háza A volt Fészek Klub helyiségei Kar Péter Pál napján volt az új célkitűzésekkel meginduló Magyar Művészete Háza megnyitóünnepsége. Az ünnepélyes megnyitáson résztvett vitéz író Brédy Béla közgazdasági miniszter, Orsós Ferenc, dr. Avedik Félix, a kátuszminisztérium részéről vitéz Han Z Aladár osztályfőnök, Balogh László miniszteri tanácsos, dr. Hanla Róbert,, a nyilaskeresztes párt országgyűlés képviselője, a Művészek Háza újonnan megválasztott ügyésze, Zimmer Feren é, Horváth Géza, Botnár István képviselők. Majdnem teljes számban megjelentek a budapesti színházak igazgatói, vitéz Bánky Róbert, Vaszary János, Fényes Szabolcs, Orosz Barna, Cselle Lajos és a vidéki Színházak vezetősége. ■ * A keresztény filmszakma is? kiküldötte képviselőit Pirger Antal körül, csoportosult: Tóth Miklós, Szalontai Kiss Miklós, Barna L László és társaik. Részt vett az ünnepségen Murát Lili, aki Turay Idával érkezett, továbbá Cserépy Arzén, Ákom Lajos, Ádám Jenő, a Zeneakadémia tanári karának számos tagja, dr. Balás—Piri László. A művészek közül a vidéki vendégszereplése miatt kimentette magát Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház számos művésze azonban Uray Tivadarral az élén, szintén megjelent Az ünnepséget a miniszteri biztos, dr. Palló Imre nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy hivatala elfoglalásakor alapelvéül tűzte ki, hogy a romok eltakarítása után a magyar művészek legjavának összefogásával építik majd ki a nemzeti irányú, a nemzettel szemben kötelességet érző magyar művészeti életet — Magyar nemzetiszocialista vagyok — folytatta beszédét a miniszteri biztos —, az új világot, az új fellendülést kulturális és művészi vonatkozásban is csak úgy tudom elképzelni, hogy az minden megnyilatkozásában a magyarság egyetemes érdekét szolgálja. A miniszteri biztos megnyitója után a Szentgyörgyi-kvartett játszotta el Mozart egyik vonósnégyesét, majd Károlyi Gyula zongorázott Liszt-műveket hatalmas sikerrel. A műsort három énekszám zárta be. Báthy Aura, Rösler Endre és Koréh Endre mutatott be néhány dalt A műsort* Felvinczy Takács Alice hegedűszáma zárta be. Oláh György beszéde A miniszteri biztos bevezetője után Oláh György országgyűlési képviselő, a Magyar Művészek Házának elnöke tartott előadást. — Ezek a klubtermek itt körülöttünk a maguk túldiszítelt sötétvörös bársonyfüggönyeivel egy fülledt és puha korra emlékeztetnek bennünket, amikor képzelt problémák, művirágok után szaladt a művelt ember és hazugul szenvelgett, mert nem tudta, mi az igazi szenvedés. Ma igazán nem ilyen teleholdnál epedeke korszakot élünk. A mának vérben, vasban, ezer tűzvész, lángjában újjászülető embere úgy érzi, a művészet is csak fegyver, amely a közösség fennmaradását szolgálta, tehát a művésznek is egészen más felelősséget k kellereznie. — Ezek a klubtermek is látszat, szerint csak pihenést, szórakozást, kellemes együlését korálnak nekünk. Pedig ezekből a helyiségekből kell elindulnia számos nagy feladat megoldásának. Újjá kell alkotnunk a magyar filmet, át kell rendeznünk a magyar színpadot, ki kell válogatnunk a magyar irodalomban a konkoly közül a tiszta búzát. Fel kell ébreszteni ájultságából a művészvilág egy részét, hitet kell önteni sok kicsinyhitűbe, akibe már beleevődött a tudat, hogy mi önmagunktól nem is tudunk kultúrát teremteni. Felhívást intézek tehát innen mindenkihez, aki a mostani nagy átalakulással kedvezőbb helyzetbe jut: ne feledkezzék meg a magyar művészet iránti kötelességről. Ez a vagyon, amit a nagy őrségváltás most a kezére bíz, a nemzet vagyonának egy darabja, nem méltó tehát őrzésére, aki nem érzi, hogy a magyar kultúrapártolás a nemzeti becsület kérdése. Azt az áldozatot, amit az egykori, Fészek Klubban tanyázó fakereskedők, vidéki nagybérlők, terézvárosi álbohém ügyvédek meg tudtak hozni, hogy magukat műpártolóknak mondhassák, igazán meghozhatja az új keresztény vállalati vezető vagy gyáros is. Amit néhány ezer zsidó nagytőkés oda tudott lökni a magyar tehetségnek, annak sokszorosát kell összeadnia a magyar közösségnek, különben önmagunkat sajnáljuk le! Beszéde befejezésében Oláh György elnök a klub vezetősége nevében köszönetet mondott a miniszteri biztosnak. Hiszen az ő lelkesedésének, és világnézeti elszántságának köszönhetjük, hogy ezekből a termekből végkép száműzték a terézvárosi demokrata illatot. De köszönetet kell mondani a belügyi kormányzatnak, elsősorban a belügyminiszter úrnak, hogy erre a radikális átalakulásra felhatalmazást adott. Végezetül meleg szeretettel köszöntötte az avatóünnepségen megjelenteket, akik megjelenésükkel hitet tettek a magyar művészet most kezdődő új korszakán.. . fontosságéról és jelentőségéről.