Pesti Hírlap, 1944. augusztus (66. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-01 / 172. szám

4 Pesti Hírlap 1914 aug. 1. kedd Kis történetek nagy francia muzsikusokról Jean-Baptiste Lully (1632—1687), az eredetileg olasz származású, nagynevű srar­ch­. zeneszerző alantasaival, mu­zsikusaival meglehetősen kemény kéz­zel bánt. Annál hizelkedőbb és szá­mítóbb volt viselkedése a király és az udvar körében. Királyának kegyéhez annyira közel férkőzött, hogy nem egyszer hallhatta: ,,Lully, vidítson már fel egy kicsit.’“ Lully mestere volt a szórakoztatás­nak s a király rossz hangulata majd minden esetben el is tűnt. Ez a ragyo­gó képesség egyre előbbre vitte pá­lyáján s már olyan tekintélye volt, mint egy miniszternek. A miniszterek azonban érthető féltékenységgel néz­ték Lully növekvő befolyását s egyi­kük le akarta tromfolni, mondván: „Mihez ért ön végtére is? Legfeljebb a mulattatáshoz!“ Mire Lully gúnyo­san jegyezte meg: ,,Boldog lenne ön is, ha ehhez a mesterséghez értene."“ Jean Philippe Rameau (1683—1764), a francia zene óriása halálos ágyán papot hivatott, hogy jó katolikushoz méltó módon a halottak szentségének felvétele után távozzék a Siratom­­völgyéből. A pap megérkezett s a hal­dokló mellett egy zsoltárt kezdett éne­kelni. A reszketős, bizonytalan han­got hallva, felnyitotta szemét a nagy zeneszerző és bágyadt hangon suttog­ta: „Az Istenért, hogy tud ennyire ha­misan énekelni, főtisztelendő úr?“ Jellemző történet tükrözi Grétry­­nek, a XVIII. század végéig diadalai­­nak tetőpontjára jutott francia opera­­komponistának népszerűségét. A pá­risi utcán egy verklis éppen az ő szerzeményét játszotta. Grétry odalé­pett a kintornáshoz s oktatni kezdte: „Kicsit gyorsabban kell ezt a darabot játszania. Én csak értek hozzá, hiszen én vagyok Grétry. Én írtam ezt a da­rabot.“ Majd a szóbeli magyarázat után meg is mutatta, mi a helyes tempó. Másnap újból találkozott a kintornással s meglepetéssel fedezte fel, hogy a verklin hatalmas tábla hirdeti a tulajdonos nevét s alatta ki­áltó betűkkel a következő megjegyzés olvasható: „Grétry tanítványa“. Ugyancsak Grétryről meséli a ha­gyomány a következő történetet. A nagy zeneszerző nem sokat törődött külsejével s akkor is parókát hordott, amikor az már régen divatjamúlt do­log volt. Egyszer így jelent meg az udvarban is. Egy magasállású rette­gett tekintélyű úr hozzáfordult és megkérdezte: „Kicsoda ön?“ A zene­szerző meglehetős hűvösen felelt: „Grétry“. Nem sok idő múltán az il­let­ő úr visszatért s gúnyos hangon is­mét megkérdezte: „Kicsoda ön?“ Mire Grétry büszkén válaszolt: „Még mindig Grétry vagyok!“ Boieldieu, a „Bagdadi kalifa" nagy­hírű szerzője egy napon ész nélkül szaladgált fel-alá a párisi utcákon. Egy készülő műve foglalkoztatta s a nagy futkározásban hirtelen megállt egy női ruhakereskedés kirakata előtt. A kiszolgálókisasszony hosszasan fi­­zelte s miután már tekintélyes ideje bámulta Boieldieu a kirakatot, ki­szólt az ajtóból, hogy mire volna szüksége. „A negyedik felvonás finá­léjára“ — dobta oda hevesen a felele­tet az egészből mit sem értő, elkép­­pedt kisasszonynak. A „Faust“ szerzője, Gounod viszont iskolapéldája lehetne az alkotó köte­lező szerénységének és tekintélytisz­­teletének. Egy alkalommal fiatal ba­rátját a következőképpen oktatta: „Minél mélyebbre hatol a művészet titkaiba, annál több tiszteletet érez majd a nagy mesterek iránt. Amikor még annyi idős voltam, mint ön, azt mondtam: „Én!“ Harminc éves ko­romban azt mondtam: „Én és Mozart!" Negyvenéves fejjel megfordítottam a sorrendet: „Mozart és én!“ S ma már, csak annyit mondok: „Mozart!“ Amiért meg kell dicsérni a Beszkártot A tempóval kapcsolatban érdekes térre terelődik beszélgetésünk: milyen nehézségeket támasztanak a bomba­támadások a forgalomban? — A Beszkárt talán az egyetlen olyan forgalmi vállalat, amely telje­sen önállóan, minden közhatalmi se­gítség nélkül, maga látja el mindazo­kat a feladatokat, amelyek a bomba­károkkal kapcsolatban felmerülnek! — kapjuk meg a választ. A téma annyira meghaladja e ri­port kereteit, hogy itt csak vázlatosan jegyezzük fel a Beszkárt üzemének kárhelyreállító tevékenységét. Tény az, hogy a forgalmi zavarok eddig mindig a lehető leggyorsabban szűn­tek meg. A közlekedés helyreállítása — amely különösen a külső város­negyedek szempontjából életfontos­ságú — eddig mindig a lehető legki­sebb zökkenővel történt. Meglepő te­hát, hogy ehhez a munkához „külső segítséget“ még nem vett igénybe a vállalat. Mint Szebeny vezérigazgató mondja: — Ebből a szempontból el kell is­mernünk, hogy a Beszkárt valóban feladata magaslatán áll. — Hogyan folyik le egy ilyen hely­reállító művelet? — tesszük fel a kér­dést. A felvilágosításból kiderül, hogy a Beszkárt a Légo központnak amolyan kicsinyített mása, amely — a szék­ház pincéjében — már a riadó pilla­natától kezdve ügyeletet tart. Ide futnak be a különböző végállomások telefonjelentései a körzetben okozott károkról. A körzetek még a támadá­sok ideje alatt járőröket küldenek ki s ezek beszámolnak a pályatest és a szerelvények helyzetéről. A központ ezután már meg tudja állapítani, hogy a forgalom megindu­lásakor hol lehet akadályokkal szá­molni. Ezért még a riadó alatt, vagy közvetlenül utána, útnak indulnak a kárellen­őrző szakemberek, a közis­mert sárga Beszkárt kocsikon. Ezek pontos megállapításai szerint a meg­felelő helyre összpontosítják a pálya­fenntartó, javító, szerelő műhelyek személyzetét. — Volt rá eset, hogy reggel 4-től este 9-ig, szakadatlanul dolgoztak ezek az emberek — mondja a vezér­­igazgató — és az ember igazán csak a legmélyebb elismerés hangján be­szélhet róluk. Valóban átérzik felada­tuk fontosságát, valóban szivvel­­lélekkel dolgoznak a vállalatért s azon keresztül az egész fővárosért. Kötelesség a közönséggel szemben! — Kötelesség ez, a közönséggel szemben, hiszen nekünk úgy kell te­kintenünk és szolgálnunk a vállala­tot, mint sajátunkat. A Beszkárt el­végre is a főv.V .". ' 03­. közönségé­nek tulaj­dona — 1.'j­ia’ja szava'. ----------------------------------------------- Budapesti iparvállalat keres azonnali belépésre gyakorlott bérelszámolókat, gyors- és gépíróinkét, (lehetőleg német nyelvtudással), gyakorlattal rendelkező gépészmérnököket (üzemi mérnököket), Evolut-gyakorlattal könyvelőket (nőket) és kereskedelmi végzettségű gyakornokokat (nőket) továbbá felsőipariskolát végzett vegyészeket, valamint gépésztechnológusokat . Ajánlatokat kér, iskolai végzettség, s eddigi működés és fizetési igény­­ megjelölésével „Kötelességtudás 2382" jeligére Blockner J. hirdető-­ irodába, IV., Városház­ utca 10. sz. gj fH' m ■iiniin ii mir im I I i­rm­ Tini 99­ Beszkárt a főváros egész közönségének tulajdona!...“ Beszélgetés dr. Sz­ebeny Józseffel, a Beszkárt új vezérigazgatójával a villamosforgalom időszerű nehézségeiről Az első, ami e sorok íróját meg­lepte, az a minden formaságtól mentes bejutási lehetőség volt, ahogyan a Baszkért „vezéri dolgozószobája“ megközelíthető. Nem is igen emlék­szünk, van-e, vagy volt-e valaha köz­­intézmény és közüzem, ahol ilyen sima természetességgel fogadták az ember kérdését: „beszélhetek a vezérigaz­gató úrral?...“ Ezt a — talán személyi vonatkozású — bevezetést ne hagyjuk figyelmen kívül, mert — amint szembekerülünk dr. Szebeny Józseffel —­­ kiderül, hogy a feljutás egyszerűségéről bát­ran következtethetünk az egész Besz­­kárt-ügyvitel leegyszerűsítésére. Vállalati szellem — ez a jelmondata dr. Szebenynek és ezt a jelmondatot nem igen kell nép­szerűsítenie. Nagyjában ez volt az, ami hiányzott eddig. — Tudatában vagyok annak, hogy vállalatunk a nagyközönség érdekeit szolgáló gazdasági, kereskedelmi jel­legű vállalat — veszi fel a beszélgetés fonalát. — Ennek a vállalatnak lát­ható gárdája az úgynevezett forgalmi személyzet, amelynek feladata, mun­kaköre pontosan olyan, mint a nagy áruházak kiszolgálószemélyzetéé. Ők képviselik az egész üzemet, az ő ud­variasságukon áll vagy bukik az egész vállalat jóhíre. — Kérem, én hosszú tanulmányutat tettem egy nyugateurópai nagyváros­ban — teszi hozzá mosolyogva —, ahol a valamoskalauzok, mint igazi jó ke­reskedők, megköszönték az utasnak, hogy felszállt a kocsijukba. Nos, ez a vállalati­­ szellem külső megnyilatko­zása. A belső megnyilatkozási forma — mint említettük — az egyszerűsítés. Erről így nyilatkozik dr. Szebeny Jó­zsef: — Nem vagyunk, nem lehetünk annyira közhivatali alapon megszer­vezett intézmény, hogy egy közérdekű forgalmi vállalatot bürokráciával ter­heljünk meg. Amikor a közigazgatás­ról átkerültem ide, a vállalat élére, az első utasításom az volt, hogy igye­kezzünk lefaragni minden felesleges bürokráciát, így és csak így tudunk olyan tempót tartani, amely megfelel a mai követelményeknek. Szebeny vezérigazgató: — Ebben a fokozott kötelességteljesítésben azon­ban arra van szükség, hogy ennek a 22.000 alkalmazottnak — családtagok­kal majdnem 100.000 embernek — szociális helyzete nyugodt és biztos legyen. Ezt tekintem második legfon­tosabb feladatomnak, a közönség, he­lyesebben a közösség érdekei mellett A közigazgatásban eltöltött közel há­rom évtizedes munka során mindig szoros kapcsolatban álltam a min­dennapi élettel, hiszen pályám java­részét szociálpolitikai tevékenységem tölti ki. Jól ismerem tehát azokat a nehézségeket, amelyekkel különösen a nagyobb családi alkalmazottaknak kell megküzdeniök szolgálati helyei­ken és otthonukban egyaránt. Tehát igyekszem elkövetni minden tőlem telhetőt, hogy munkatársaim jogos szociális igényét illetően könnyítsék mindennapi gondjaikon. Ezzel szem­ben figyelmeztettem minden munka­társamat, hogy ne feledje: a mai idők bajai közepette talán idegesebb utazóközönség fillérei­ből kell fedezni a vállalat kiadá­sait, ezért nagyon meg kell beb­­­csülnünk a közönséget és szere­tettől áthatva, türelemmel kell teljesítenünk kötelességünket. Itt említjük meg — bár nem tarto­zik e riport keretei közé, hogy e nyi­latkozat, amely körlevél formájá­ban elkerült minden Beszkár-alkalma­­zotthoz,­­ megtette hatását. Beszéltünk néhány kalauzzal, ellenőrrel és vala­mennyien osztatlan bizalommal (sőt: ájult udvariassággal!) szóltak felada­tukról. Ki a hősi halott? A kormány újonnan hirdetett ren­delete szerint hősi halottnak kell te­kinteni mindazokat a honvédség, a csendőrség, a rendőrség, a pénzügy­­őrség, valamint az állami erdészet fegyveres személyzetében tényleges szolgálatot teljesítő személyeket és légvédelmi szolgálatra, illetőleg köz­érdekű munkaszolgálatra igénybevett, valamint leventekötelezettséget telje­sítő személyeket, akik életüket az alábbi körülmények között vesztet­ték el. Elsősorban hősi halott az, aki a harctéren elesett, továbbá, ha a harc­téren eltűnt és ebből az okból halottá nyilvánították, vagy a hadműveleti területen a szolgálattal kapcsolatban életét vesztette, vagy olyan sebesü­lést, sérülést, vagy más egészségrom­lást szenvedett, amelynek következté­ben a háború megszűnésének napjá­tól számított két éven belül meghalt Ugyanilyen elbírálás alá esik az is, aki hadműveleti területen kívül, szintén szolgálatával kapcsolatban el­lenséges harci eszközzől, vagy annak elhárítása közben, illetve más harci cselekmény folytán életét vesztette, vagy az előbb felsorolt sérülések kö­vetkeztében a háború befejezésének napjától számított két éven belül meghalt. Hősi halottnak minősíti a rendelet a hadifogságban meghalta­­kat, illetőleg a hadifogságban olyan sebesülést stb. szenvedett személye­ket, akik szabadulásuk napjától szá­mított két éven belül sebesüléseikbe, sérüléseikbe belehaltak. Nem lehet azonban hősi halott az, akinek hadi­fogsága alatti magatartását „nem iga­zoltnak“ minősítették. Hősi halottnak kell tekinteni azt a polgári személyt is, aki az ellenséggel szemben fegyverrel harcolt és elesett vagy az ekkor szerzett sebesülése kö­vetkeztében a háború után két éven belül meghalt. A halotti anyakönyvbe „a hazáért hősi halált halt“ bejegyzéshez a hon­védelmi miniszter adja ki a megkí­vánt értesítést. A bíróság olyan sze­mélyt is hősi halottnak tekinthet, akire nézve a honvédelmi miniszter az értesítés kiadását megtagadta. Az ilyen bírói döntés azonban a halotti anyakönyvbe való bejegyzés alapjául nem szolgálhat. A rendelet megjelenése előtti ha­lottak hozzátartozói a honvédelmi minisztertől utólag kérhetik „a hazá­ért hősi halált halt“ megjelölésnek az anyakönyvbe való bejegyzését. A rendelet nem érinti az első világ­háborúban hősi halált halt szemé­lyekre vonatkozó rendelkezéseket. Azonnal fielösíh­ető fix állás! Figuratervező művészeket, fázisrajzo­lókat keresünk. Ajánlatokat: „Trükk­­film 5051" jeligére a főkiadóba. «J. viola, cselló és az ősz* fz­szes alkatrészek be­ffl szerzése előtt kérjen díjtalan ár* /sfA jegyzéket. Részletfizetésre is szállítok. \ SI­I Javitás» csere, vétel, becslés. TÓTH VAJY JÁNOS művészhegedűépitő, Buda* /éi*\ pest, IV., Kossuth Lajos-u. 8. 45 éves í ) cég. Hegedűt, speciális hegedűikészt­­e­s tőnél vásároljunk. Hiteles becslés Elrepült 3 DRS. tüRPSPAPAGALY. Kérem a meg-1. lálót­. jr-' 1 v. c\. vagy . értesítsen .1.*...* „ a. 20/b., ív. 3. A közönség se feledje el azonban azt, hogy milyen óriási — technikailag alig megoldható — fel­adatokkal kell megküzdenie a Besz­­kártnak. — Ha visszaemlékezik a közönség az első világháborúra — mondja Szebeny vezérigazgató — eszébe kell, hogy jus­son, a háború negyedik évében már alig lehetett rendes közlekedésről be­szélni. Ma, — egy sokkal borzalma­sabb háború ötödik évében — kitűnő síneken, kifogástalan kocsikkal bonyo­lítjuk le a forgalmat. Nem elismerést, csak megértést kérünk, hiszen minden erőnket össze kell fognunk, hogy átment­sük mindazt, ami van! — Mindent összefoglalva — fejezi be szavait a Beszkárt új vezérigaz­gatója — feladatomat kettősnek te­kintem: elsősorban —• amely mellett minden más mellékszempont — a kö­zönség szolgálata. A másik: a válla­lat forgalmi szerveinek olyan szo­ciális színvonalat teremteni, amely biztosítja a vidám, idegességmentes, udvarias munkát. Ha pedig ezeken felül sikerült átmentenem a pótolha­tatlan kocsiparkot, anyagkészletet és biztosítanom a forgalom zavartalan­ságát, azt hiszem elvégeztem azt a feladatot, amelyet feletteseim bizal­ma rámruházott Még egy kérdést teszünk fel búcsú­zóul. Kényes és furcsa kérdést, azon­ban a felelet rá olyan kedvesen bölcs, hogy méltóbb módon be sem fejez­­hetnők a riportot . Mi az oka annak, vezérigazgató úr, hogy az utóbbi időben — egész szokatlan módon — csökkentek a panaszok? Dr. Szebeny József ránk mosolyog: — örüljünk, hogy így van! Ne ku­tassuk okát, örüljünk az eredmény­nek. Dr. Schmidt Frigyes. Vitéz Háry László vezér­őrnagy a haderőmkivü­li repülő előképzésről A haderőnkivüli repülő előképzés sok száz kiváló pilótát adott tovább­képzésre a honvéd légierőknek. A ma­gyar vadászrepülők soraiban igen so­kan vannak, akik két-három évvel ezelőtt a Horthy Miklós Nemzeti Re­­pülőalap haderőn kívüli kiképzése so­rán sajátították el a motoros repülést. A hét folyamán vitéz Háry László re­pülő vezérőrnagy, a Horthy Miklós Nemzeti Repülalap és a Magyar Aero Szövetség elnöke, repülőgéppel végig­járta az ország különböző részeiben működő nagy létszámú koképzőtábo­­rok­at. Az egyik kiképző repülőtéren tartott szemléje után Háry vezér­őrnagy a következő tájékoztatást adta: " A háborús nehézségek miatt nem állanak rendelkezésre békebeli bőség­ben a szükséges anyagok és eszközök, ennek ellenére az oktatás és a kikép­zés kiváló eredményekkel folyik. A növendékek eddig főleg elméleti fel­adatokkal foglalkoztak, de már van közöttük igen sok egyedülrepülő is. A következő hetekben sor kerülhet a feladatrepülésekre. A táborokban nagy lelkesedéssel és keményen dolgoznak a fiúk. A szellem és a hangulat kiváló. Tudják mindannyian, hogy egyszer ők kerülnek azokra a gépekre, amelyeken hősiességgel párosult felkészültséggel védhetik a magyar légteret. Összeírják a sárga csillagos házakban levő nemzsidó lakásokat és azok lakóit Vitéz Haynal Alajos lakásügyi kor­mánybiztos elrendelte, hogy Budapest területén a sárga csillagos kijelölt zsidó házakban lakó nemzsidó főbér­­lők és a velük együtt lakó családtag­jaik, albérlők, ágyra járók stb. össze­írását azok átköltöztetése ügyében. A kormánybiztos felhívja az összeírás kapcsán közvetlenül érintett főbérlő­­ket, hogy saját jól felfogott érdekük­ben a lakásukra, személyükre, eset­leges albérlőikre és ágybérlőikre vo­natkozó kérdőpontokat az összeírö­­tven a legpontosabban válaszolják meg. Aki hiányosan vagy egyáltalán nem tölti ki az összekróivet, vagy nem juttatja el azt időben, személyesen, esetleg postán a lakásügyi kormány­biztosságra (Bpest, Kossuth Lajos­ tér 13—15.), azt­­olyannak kell tekinteni, mint aki nem akar sárgacsillagos ház­ból elköltözni. Az ilyen lakó a ható­ság támogatására még egyszer nem támaszthat igényt. Az ellen, aki az összeírötven a hatóság félrevezetése céljából szándékosan megtévesztő, helytelen adatokat közöl, a lakáskor­mánybiztos a legszigorúbban jár el. Az összeírás aug. 1-én kezdődik és aug. 5-én zárul. Elkésett összeírerve­­ket alapos indokolással fogadnak el. A zsidók régi igazolványainak meghosszabbítása A zsidók részére kiállított, szabad mozgást engedélyező igazolványokkal kapcsolatban a belügyminisztérium közli, hogy a régi igazolványok érvé­nyét, melyeket március 20-a után bár­mily hatóság vagy parancsnokság ál­lított ki zsidók részére, aug. 10-ig meghosszabbította. Ezzel kapcsolatban ismételten közüki, hogy magánosok részére nem álltanak ki igazolványo­kat, csak abban az esetben, ha ille­tékes hatóság annak feltétlen szüksé­gességét igaz­clja. Mussolini Hatvanegyedik születésenapját ünnepli az olaszok Ducéja, óriási teherrel a vállán, felerészben ellen­ség által megszállt hazája sorsának jobbrafordításáért dolgozik éjt nap­pallá téve abban a korban, amikor más esetleg már a megérdemelt nyugalmat élvezné. Államférfias sors ez, aminthogy államérfiaknak és azok közül is a legnagyobbaknak jut osztályrészül rendszerint a nagy dicsőség mellett a csalódás és szenvedés is. Musso­lini birodalommá, igazi nagyhata­lommá tette hazáját, mintaszerűt alkotott az egész jövendő világ szempontjából a korszerű állam­berendezés kiépítése terén és végül arról az oldalról érte őt a legna­gyobb csalódás és legtöbb meghur­coltatás, amely pedig elsősorban kellett volna, hogy hálás legyen neki. Bármilyen fájdalmas volt is azonban ez a csalódás és bármeny­nyire súlyosak is a személyi meg­próbáltatások, amelyeket ezzel kap­csolatban ki kellett állania, az a hallatlan életenergia, ami ebből a férfiúból mindenkor sugárzott, nem rendült meg a válság óráiban sem. Mi magyarok különösen is meleg szeretettel gondolunk ez alkalom­mal a Dúcéra, aki trianoni szenve­déseink idején első igaz barátunk­nak bizonyult. Nemcsak szavakkal, hanem a tettek sokaságával bizo­nyította be, mennyire átérzi ügyünk igazságos voltát és mennyire érté­keli azokat a bensőséges szellemi kapcsolatokat, amelyek bennünket mindenkoron Itáliához fűztek. Ezért kérjük most is Isten áldását munkájára, hogy népének boldogu­lását minden külső és belső ellen­ség ellenére ki tudja harcolni és megérhesse nagy életművének vég­ső diadalát._______ A baromfi, a tojás és a hal árai A közellátásügyi mi- 45 dkg.-on felül 27 — niszter a hivatalos vidéken 20.— gyen-’ lap Julius 30-ikl ezá­­gébb minőségű 24 — mában kiadott ren- és 18.—, illetve vidé­­keletében újra meg- ken 17.50 és 12 — állapította az élő és Háj vidéken 8.70 bőr vágott baromfi, a„ba- vidéken 7.10, bélzsir romfitermék és a vidéken 7.90, aprólék friss, hűtőházi és me- Budapesten és kör­­szes tyúktojás árát. nyékén 2.80, vidéken Az egészséges élő 2.10, zsir, nem egali­­baromfi legmagasabb várt, a­­városban termelői ára kilo­­n.86, vidéken 9.60 grammonként ország- tepertő a fővárosban “'í* * k4°sn f' 13—­ vidéken 10.50, hízott liba 4.80, so- mell bőrrel és csont-V4ny„ hízott ,kir' tál vidéken S.—, csa, 4.70, sovány 4. , csont nélkül 6.80, csirke 4.40, tyuk 3.60, mell nyitZVa, csonttal S'ínykA,4R°i-»Eynátok1 a «városban és kör­ii0,- *?a 51,h«,? é. i 7.60. vidéken sebb élő libáért és a 5 50 h4t b8rrel 4, iJSJIS“1» k é15 combbal vidéken 5.60, kacsáért a sovány 11- het nyúzva combbal ér ,74 a «városban 6.40, • " APlt0tt 4­4' vidéken 4.30, comb «« a.romn ,i bőrrel vidéken 5.70. ,7^tAlidőib &?afl a comb b5r nélkül a fő- ' következők: hizott 11- 14”8^4.” ’_49’ -­ba vidéken 5.05. Bu­­kl’°: «lauesten és környé- £ 7 Az 4’* ken 6.20, sovány liba ** * kop®'r kacsa 14 955'6l­l T- ? “bS? é“ káSk­aE sovány kacsa 4 25 111’ t4sb61 Származó tér- 5 50 csirke 4 65 111 m4kok­ora vidéken " ill' , fölemelhető a tény-Sipo! piflyka 4.45’, ill! ^ fogya 52 t4 st­­­m 0’6 A ng8 kilo 5. , A' friss­­ **««»» grammonként. áTM”4.®“«?, termf' Az élő baromfi fo- “2a •* «g“ ?TM4«­­gyasztói árai: csirke 1 korábbira ** 4-39 vidéken 5.—, Buda­­tkh Litriswo ' ,A pesten és környékén ai*k?HrL ® “ „ *»- 6.80, tyúk 4.30, ill. ivó?atl«n L 5.60, pulyka 4.80, 111. éa hMh&H 6.30, gyöngyös 5.­, és ^árnyékfn Pv/h “ ill. 6.40 pengő. ratlant] 5 90 „V41t0" A vágott baromfi » --5 89" * SnB* viszonteladói árai: hl­ /.ff, a repedt zott liba vidéken 5.60, 114*9 5-40 Pengő kg.­­Budapesten és kör-­­­r­nyékén 7.20, sovány ponty legmaga­siba 5.10, ill. 6.50, hi- ?abb vteTMsJ8l ArAs­zott kacsa 5.70, ill. ,^t?tko"ként 411M­ 7.— pengő, sovány me5. aszerint, kacsa 5.20, 111. 6.40, fb8y ,? po­ntfu m4s,*l csirke 5.50, 111. 7.40, „ff?41 kise­b sul.vu tyúk 4.60, ül. 6.30. 1f5y ennél nehezebb, pulyka 5.30, 111. 6 90, él° vagy jegelt álla­­gyöngyös 5.30, 111. 7.— p“i,ban van-'-, *• pengő kilogrammon- 5« y kiskereskedői ként. ®ra &z‘ fírész orsK&p-A vágott, kopasz- rant.87e”teb­­ber 30-i* tott baromfi fogvas»- a következő: bármi­től árai: termelőtől: tyrj ,sur^ ésfl Ponty sovány liba vidéken í.’70’. ;tegelt 7.40 Pen** 4.90, sovány kacsa ii­­ént- November déken 5.—, csirke vi­dékcen és Budapesten . kis„e"5 sulyu «* 5.40, tyúk 4.40, puly- PTM? a nehe­ka és gyöngyös 5.10, 2ebb **»• Jegelt ponty vidéken és Budapest , 5.50 Pengő­ben egyaránt. Keres- , rá és Jegelt ponty kedőtől vásárolva: legmagasabb fogvas»­­csirke vidéken 6.10. *61 »"»hoz a fővért*. Budapesten és kor­­ban és a rendeletben nyékén 8.—, tyú.k megjelent községek 5.—, 6.80, pulyka 5.70, területén kg.-ként 80, 7.50, gyöngyös 5.60, « ország egyéb teris- 7 60 pengő, létén kg.-ként 40 fil-A liba- és kacsa- tér számítható a ke­­bont­ásból származó reskedői árakhoz. termékek legmaga- Pontyot a rendelet sobb fogyasztói ára­k értelmében továbbra következő: Budapest is csak egészben sza­tén és környékén már had forgalomba hozni­ ­ SÜRGŐS IGAZOLVÁNY-FÉNYKÉPEK PÁRISI PHOTO Párisi Nagy Áruház n0íg|M,M|1 Meteor vásároljon: CA 3 Q 1 1 QL ■ | PODMANICZKY­ U. 27. JÓZSEF-KttRÚT 44. Nagy vidéki textilgyár keres elektromos hálózatának és 400 egy­ségből álló elektromotor-park­jána­k kar­bantartásához és javításához tekercseléshez !­­ is értő erélyes szakembert* Ajánlatokat fizetési igények 4m belépési lehetőség raeg jelől­és­ével .,A. B. 27­5WJ' s földadóba.

Next