Pesti Hírlap, 1944. szeptember (66. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-21 / 214. szám

4 Peatt Hírlap 1944 mtsp181, cafiiörtM; Erdő Menjetek ki a városból és nézzé­tek meg. Rátaláltok mindenütt a közeli hegyekben, völgyekben. Nézzétek megilletődötten, hogyan pihen. Milyen némán és puhán te­rül el, amerre a szem ellát. A fiatal anyák fekszenek igy, amikor megszülték gyermeküket. Ilyen kimerülten, ilyen boldog csöndességben. Fáradtan, de mégis mosolyogva, így pihen­t is. Meghozta virág­ját, gyümölcsét, termését s most hallgat és elégedett. Elvégezte a feladatát. Van-e üdvösségesebb időszak az életben, mint a megol­dott, teljesített munka után meg­pihenni? Tőle tanultuk ezt az érzést, ezt a felülmúlhatatlan gyönyörűséget. Mi is így viselkedünk, ha elkészül­tünk valamivel, legfeljebb nem tu­dunk ennyire csöndesek, némák, lélegzettelenek lenni, ő azonban igen , ezt a végtelen csöndet zen­­geti most önmagának. Emlékezzetek, milyen volt ta­vasszal? Csupa nyugtalanság, lomb­zene, madárkiáltás. Zsongott, zú­gott. Pillék libbentek benne, boga­rak, legyek dongtak sűrűségeiben, hirtelen rohammal fütyült át ágai között egy-egy titokzatos üzenet. Permet perrent a leveleiről, mint­ha verejtékezne izgalmában, erő­feszítésében. Pillanatra sem tudta, mi a nyugalom. Izgatottan készülő­dött. Egymáshoz fente ágait, mint­ha fegyvereket köszörülne. Dere­kaival, törzseivel hajladozott nagy lélekzetvétel közben, nyújtózott az égbolt sugarai felé s gyökereivel mohón markolászta a földet. Haj­szálcsövei szomjasan ittak, szívták a nedveket, nedűket, töltekeztek és rugalmasan feszengtek, mint az emberi idegek tavasz idején. Aztán jött a komoly munka kor­szaka, a nyár. A gyakorlat és a ta­pasztalat biztonságával erjedt ben­ne az élet. Készen voltak az új haj­tások mind s a lombok úgy mű­ködtek, mint megannyi pontos, ki­tűnő szerkezet. Ütemesen dolgozott minden kis precíziós műszer. Nagy gazdagsága, komoly felkészültsége hatalmas feszültséggel, méltósággal teljesen rengett. A fészkekben fló­­­­fkák csivogtak s a sűrűben elsuhanó árnyak surrantak zsákmány után. Zsolozsmás orgonaszóba sűrűsödött milliónyi apró zaj, zörrenés, reccse­­lés, surrogás, nesz, fütty, suttogás. Megtárulva és pazarul tenyészett keresztül-kasul a sűrűség világa; vakitó fénynyalábok villantak a bozótig alá. Nyirkos, mohos, párnás fűtövekben tápláló viz kis tükrei verték vissza az égről lopott kéket a sokárnyalatu zöldországban s még az erjedt rothadás is jóillatu gom­bák felduggatója volt. Mézgás, har­sány illatokat paskoltak az ideges kis könnyű ágak a súlyos, meglett lombok széles ernyői alatt. A raga­dós rügyek meggömbölyödtek, mag­vasan kibuggyantotta húsos, terme­tét az ágból a gyümölcs, a termés és belemosolygott a párás, meleg, otthonos világba. Körülnézett, úgy találta, jó hely ez az életre és meg­érett. Ő pedig, az erdő, áradó erő­vel táplálta, óvta, növelte a teremt­ményeit. Most elkészült. Percre pontosan, mint minden esztendőben. Nem sie­tett, nem is késett el. Mire a nap elvesztette hevítő erejét, termelő sugárzását, mire a tiszta levegő kö­dös és kétes fátylakkal telt meg, ő megtermette a magáét és most pi­hen. Hallgassátok meg, milyen néma, milyen csöndes, szinte élettelen. Ez a szeptemberi csönd. Eddig olyan volt, mint a műhely, most olyan, mint a templom. Nép­­telen magányában, szeptemberi csöndjében imádja az Istent. Áll csöndesen, az ég felé néz, hallgat és pihen. Csak rövid időre keressétek fel, kíméljétek a nyugalmát, pihenését. Megdolgozott érte. Értsétek meg és tiszteljétek átható csendjét, az érett­ség és az érlelés jutalmát. Csak épp nézzétek meg. Irigyeljétek kicsit. Aztán gyertek vissza a városba. Hogy ne zavarjátok még ti sem. Álomra készül, hosszú megenyhült álomra. És tudhatjátok magatokról, hogy az álom, az elmerült, hosszú álom, amig alszunk és álmodunk, milyen boldogság az életünkben. Innocent Ciz­sásít Hissze­­lfállalja életa­­lati ellátását és beszerzését Mezőgazdaságok Értékesítő trottája, Károly sé­rány-ut 1. Tel.: Tel.­ 12—578. Útban a jobb élet felé Évenként kétezer fiatalkora fordul meg az Átmeneti Fiúotthonban A patronázs embermentő munkája — A háború hatása a fiatal­­korúak bűnözésére A Hűvösvölgy csendes és árnyas villanegyedében járunk, az igazság­­ügyminisztérium egyik érdekes inté­zetét keressük, a fiatalkorúak Átme­neti Fiúotthonát. Esztendőkkel ez­előtt még a Markó-utcában volt az intézet­­ egy komor, szürkevakolatu ház második emeletén s most ez a meghitt, barátságos környezet jóleső megelégedéssel tölt el bennünket. En­nél ideálsabb, jobb helyet igazán nem is találhattak volna a fiúotthon számára! Hiszen akik idekerülnek, legnagyobbrészt az élet fiatal elesett­jei s önhibájukon kívül indultak el a bűn oly meredeken lefelé vezető útján... és az az idő, amit itt tölte­nek, a magábaszállás, az elmélkedés és lelk­i megerősödés ideje számukra. Ilyenkor pedig jobb a természet meg­hitt csendje, mint a város zajos zson­gása, amely amúgy is legtöbbször egyik oka botlásuknak. A kis kapun át mindjárt a kertbe jutunk, ahol hatalmas fák zúgnak a friss délelőtti szélben s a fák alatt széles ágyásokban érik a bab, borsó és káposzta. Sokszor nem is a gyermekek a hibásak Az intézet igazgatóját, Javorniczky Dezsőt keressük fel először az irodá­jában, hogy előzetes tájékoztatást kapjunk az intézet céljáról, feladatá­ról s az itt követett pedagógiai esz­közökről.­­ Az intézet a kilencszázas évek­ben kezdte meg működését, — mond­ja az igazgató, — és az a szükségsze­rűség hívta életre, hogy a fiatalkorú­ak, ügyük letárgyalásáig, illetve a bírói döntésig megfelelő otthont ta­láljanak. Nálunk a fiúk általában egy hónapig tartózkodnak, ennyi idő kell, amíg a bírói szervek és természete­sen mi is, kiderítjük a fiatalkorú elő­életét, származása és neveltetése kö­rülményeit, lelke közelébe kerülünk és az így szerzett adatok alapján a bíróság döntést hozhat, hogy mi is történjék a fiúval. A bírói végzés há­romféle lehet. A legegyszerűbb meg­oldási mód, hogy a fiatalkorú vissza­kerül a szülői házba. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, hogyha a fiatalkorú még különösebb bűncse­lekményt nem követett el és a szü­lői ház felügyeletét elégnek találjuk a nevelés további menetére. A másik végzés a javítóintézetbe való utalás: ha már a gyermek elkövetett valami bűntettet, vagy a szülői felügyelet nem elégséges és a gyerek érdekében szükséges ez a megoldás. Mert bizony sokszor nem is a gyerekek a hibásak, és sokszor inkább a szülőket kellene megbüntetni... A harmadik elinté­zési mód a munkábahelyezés, ez tu­lajdonképpen nem is birósági eljárás, hanem amolyan munkaközvetítés fele. A kerítésen tü­skésdrótok ... Közben elindulunk az intézet meg­tekintésére. A kerten át kavicsos utak vezetnek s az utak két oldalán zöldséges ágyak. Beljebb, a kert mé­lyén két vászonruhás fiú hajladozik, későn érő zöldbabot szednek. Mellet­tük ott áll a felügyelő. Közeledtünkre felállnak s hangosan köszönnek: — Szebb jövőt! Talán meg sem gondolják, hogy eb­ben a köszöntésben mennyire benne van életük mostani szakasza! A szebb, jobb, becsületesebb jövő felé vezet már az útjük ... remélhetőleg ... A kert közepén van a fiuk lakóépü­lete. Magas, barnára festett palánk veszi körül és a kerités tetején tüs­késdrótok kusza szövevénye. Minden ajtó zárva, csörrennek a kulcsok s aztán beju­tani­ a fiuk udvarára, elég tágas és téves betonnégyszögbe. Alacsony, földszintes épület hú­zódik meg a palánk­ok mögött. Az ab­lakokon vasrostélyok. Mindenütt tisz­taság s mégis van valami szorongóan szomorú az egész képben. A fiúk a munkateremben vannak éppen, gyakorlati foglalkozáson. Ka­tonás vigyázzba ugranak fel, kórus­ban köszönnek. Megnézem, mit dol­goznak. Kis könnyű papírmunkával foglalkoznak, címkékre fűzőkarikákat ragasztanak. A munka igazán könnyű. Végignézzük még a többi termet is, a hálóhelyiségeket, a mosdót, konyhát, tanulószobát, még a pincét is, ahová légiriadó esetén le kell vonulatok. Szigorral, de szeretettel is Az intézetben jelenleg mintegy öt­ven fiatalkorú talált átmenetileg ott­hont, általában azonban száz férőhe­lyük van s ennyien is szokak lenni. Évente átlag kétezer fiú fordul meg az Átmeneti Fiúotthonban, ami igen nagy pedagógiai feladatot ró az itteni tanárokra, tanítókra és felügyel­őkre. Az aránylag rövid ittartózkodási idő alatt ugyanis nem lehet a gyerekek­kel olyan eredményt elérni, mint az egész esztendős foglalkozás után. Ez természetes is, hiszen az intézetnek a szó szoros értelmében vett „javítás“ nem is szigorú feladata. Mégis, és ez is természetes, mindent elkövetnek a hozzáértő nevelők, hogy a bűn útján elindult fiatalkorúakat a javulás út­jára átvezessék. Szigorral, de szeretettel is... Ma már ugyanis elavultak a régi nevelés fenyítő eszközei és módszerei. A fiatal lélek érzékeny valami, töb­bet lehet elérni vele a hozzáértéssel és szeretettel, mint testi fenyítékkel. Búcsúzáskor még egy kérdés kerül elő, a háború hatása a fiatalkorúak bűnözési statisztikájára. Sajnos, mint általában minden téren, itt is érez­hető a háború hatása. A szülői ház fegyelmének, nevelő erejének lazulá­sa, csökkenése, a bűnökre vezető al­kalmak megnövekedése, s általában az erkölcsök elhanyatlása következ­tében emelkedett a fiatalkorúak bű­nözési aránya is. _ _ . J ... Dr. Pad03 Pál. Slarmmeet nyelvű újság és egfyéb különlegességek Aachenben Aachen ma a nyugati harcok gyúj­tópontjában van. Tüzérség, repülők hozzák műemlékei, építészeti remekei felé a pusztulást S mégis, nem ezek­ről akarunk most beszámolni, lényeg­telenebb apróságokat szeretnénk be­mutatni az olvasónak, így például van — vagy talán ma már csak volt — Aachennek egy furcsa nevezetessége, amelynek létezéséről aránylag keve­sen tudtak. Ez a különös intézmény egy ujságmúzeum. A ti Ultin­k hagyatéka Persze sokan gondolják most azt, hogy egy újságmúzeum még nem kü­lönös. Ebben igazuk is van. Hiszen a legtöbb nagy könyvtár — a mi Szé­­chenyi-könyvtárunk is —­ gyűjti az összes folyóiratokat, lapokat és ter­mészetesen azon igyekszik, hogy mi­nél teljesebbé, minél hiánytalanabbá tegye gyűjteményét. De az aacheni újságmúzeum nem ilyenfajta gyűjte­mény. Ebben a múzeumban elsősor­ban kuriózumokat, furcsa, szokatlan, ritka lappéldányokat lelhetett a láto­gató. Ez érthető is, mert a gyűjtemény magja, sőt javarésze egy von Foren­beck nevű különc ember hagyatéka, aki jóformán egész életét anyagának összehordására fordította. Forenbecket annak idején bizonyára ártalmatlan félbolondnak tekintették — s tán az is volt —, de „életműve“ hallatlan ér­dekes kultúrtörténeti anyagot ered­ményezett. Különleges lapokat találhattunk a közel 150.000 darabot számláló gyűjte­ményben. Mindegyiknek volt valami sajátos, egyéni furcsasága. Egyiknek a nyelve, a másiknak a címe, a har­madiknak az alakja, de szürke átlag­lap itt nem akad. Egy pár érdekesebbet felsorolunk. 1891 április ötödikén Chicagóban je­lent meg egy The West (A nyugat) című, harmincötnyelvű újság, amely egy polgármesterválasztás alkalmából készült. Ez voltaképpen tehát propa­ganda röplap volt. A világnyelveken kívül nyolc német nyelvjárás, orosz, török, örmény, arab, japán, kínai, sőt még volapük, latin és ógörög nyelven is megjelent a szöveg. Hasonló soknyelvű újság jelent meg 1883-ban Amszterdamban Krakatoa címmel, amelynek egy példánya szin­tén megvan ebben a múzeumban. Ez a lap a Holland-Indiában kitört Kra­katoa vulkán szörnyű pusztításáról számolt be húsz nyelven. Ez a szörnyű katasztrófa tíz- és tízezer emberéletet követelt áldozatul és mélyen megren­dítette a világ közvéleményét. Lapkiadás a Jég hátán Ugyancsak a múzeumban található két egészen rendkívüli lap, két ki­mondottan téli lappéldány. Egyik „Bodensee Zeitung“ (Bodeni tavi hír­lap), a másik „Zürichsee Eiszeitung" (Zürichi tavi jégújság) címmel jelent meg a múlt század nyolcvanas évei­ben a tél derekán. A „Bodensee Zeitung“-nak ez volt a második száma, az első éppen ötven évvel előbb jelent meg a „Zürichsee Eiszeitung“-nak viszont mindössze tizenegy évig kellett várnia a máso­dik számra. A két lapnak ugyanis az volt a különlegessége, hogy mindkettő a teljesen befagyott tavak jegén fel­állított gépeken állították elő, így érthetővé válik, hogy egy-egy számra bizony sokáig kellett várni. A „Zü­­richsee Eiszeitung“ második számával így is majdnem baj történt: hirtelen olvadni kezdett és a gépeket az utolsó pillanatban sikerült csak a partra vinni. Vannak különös című lapok egész sereggel, ilyen a bécsi „Schwindel­­und Lügenzeitung“ (Csalók és hazugok újságja), amely szintén a múlt század végén jelent meg. Érdekesek még a különböző kézzel írott újságok, ame­lyek közt legszokatlanabb az őserdei újság, a „Beobachter am Mathias­strom“, amelyet német telepesek közt terjesztett egy Knapper nevű gyarma­tos. Az újság száz példányban készült, egy-egy száma 50 Pfennigbe került, ebből húsz a vállalkozóé volt, har­mincat viszont a másoló kapott. Még felsorolhatnánk egy sereg ilyen furcsaságát. Érdekesek, különösek vol­tak ezek az elsárgult lapok az aacheni múzeumban. Vájjon a háború vihará­ban nem sodródnak-e el végleg és örökre? Rádióműsor BUDAPEST I. CSÜTÖRTÖK - b­en az otthon 6.23 Jók 6.50 Nők nőkről, Torna 6.45 Zene, köz- nőknek 7.63 Táncseme­­ben 7 Hírek 8 Nemze­­sek 7.30 Kosztolányi­­tiségi hírek — 8.30 I. elbeszélés. 7.55 Vival- Klasszikus operettrész- dj: Az ősz. 8 Hírek, letek. II. Brahms: B- 8.20 Cesar Franck: dur vonóshatos 10 Hi- D-moll szimí. 9 Ma­rek 10.49 Hires ének- Sgar nóták. 9.40 Ge­­karok 10.40 Egy óra r-y Barnabás­zkará­­kivinyU zene 11.40 Mó­­nais műsorából. to­ra-elbeszélés 12 Ha- Hirek 10.la Hírek né­­rangszó 12.10 Rádió- metál. 10 20 Híres zkír, kozr^° :*:1# hangok - Ismert dal­vek 1.25 Időt. 1.30 Hon- .__._________ védeink üzennek - 2 »»“?* «°P*" * Hlaszny táncegyüttes ’! S.órak. zene. 11.4» 2.30 Hírek 2.40 Diák- l*‘rek- ~ Bp- 5 hírek 3 Bura Pali cl- Nemzettségi hírek. — EDányzkara 3.30 Séta a — Kísérleti adó. 6.80— fővárosi barlamjkór- Gondosó derű. — házban — 3.50 Saint- Kassa 11.40 Hírek Gaclia: Ozaphale­rok- magyarul és szlovákul, kaja, szimf. költemény 12 Harangsző. 5.30 4 Petekei-elbeszélés 4.20 Ruszin hallgatóinknak Barokk muzsika. Pé- (? Szimfonietta sza­­ehy Sebestyén orgonái lonhatos. 6.39 Kiket iidő­. hírek 4.55 adott a Felvidék a *e nőttek a kipunj­ek- magyarságnak?: Hun­t?.e,k fa­ vl pil *•** Zenei téli előkészületei 5.40 • # . n ., Schubert: Katonalndu­ ?,fkf,p„k- ■?.'5 Pa’á­: ló 5.45 Puszta Sándor H9 verseiből előad Szabó Magyar nóták. Kü- S. 6 Német hallga­­tónoen Bp. I. máso­­lóinknak 8.35 Ritkán rát közvetíti, hallott magyar n.foda- Szappan tolettcikkgyi ii keres tőkeerős pesti képviselőt, aki raktárt átvesz, eladási szervezettel ren­delkezik. — Ajánlatok ..Pestkörnyéki 5931“ jeligére fökladóba. Hón­cipőkes vízZ-rateledókrisk. príma, erős kender fonálból, dupla talppal (férfit, nőit) ismét szállíthatunk. 10 pá­ranként 364 pengő ért. 50% a megrende­léssel egyidejűleg beküldendő, a többi utáraétel._Monostori Gyula, Pécs, Rigó­ u. 50 MIM keresek­nyé 100.000-10. Tel.: 144-122. A Ids paradicsom meg a vitamin Azok a tudósok, akik alapos elmé­lyedés után össze tudják vetni a nö­vénytannak meg az állattannak érde­kes élettani megfigyeléseit, egészen más szemmel nézik a nyárnak aszta­lunkra küldött pompás ajándékait, mnt az átlagember. Ropogós piros cseresznye, kicsit ibolyás színárnyalatú meggy, parányi gömböcskékből álló ribiszkefürt és a vadrózsának napról­­napra sötétedő piros termése mellé sorakoznak a zöldségfélék népes csa­ládjából a paradicsomnak kívánato­san pirosló gömbölyded golyói, meg a paprikának pirosodni kezdő ízletes kúpjai. Mindegyikről azt mondják, hogy a természet furfangos ötlete folytán öltenek magukra rikítóan vö­rös ruházatot. Akárcsak az ügyes gyárosnak vagy kereskedőnek a fel­tűnő hirdetése, a pirosló külső is azt a célt szolgálja, hogy lekösse az állat­világ figyelmét a növények termésé­re. Nem önzetlen célból történik a dolog, hanem inkább azért, hogy az anyanövénytől lehetőleg messzebbre vigye a termést, rejtett kisebb-na­­gyobb magot és a belőle majdan ki­kelő ivadék ne zavarja fejlődésében az őseit. A szvességért azonban úri módon megfizet a növény, ízletes húsu gyümölcsöt ad ajándékul és éppen ez a csábító, amely leszállításra és elfo­gyasztásra ingerli az embert, meg az állatot. A piros szín és a vitamin közös vonása tehát néhány nyári gy­ümölcsnek és zöldségfélének a ri­kító piros szín. A jövő kutatóinak lesz talán feladata, hogy kiderítsék, van-e vagjon összefüggés a termés színének feltűnősége, meg a vitamintartalom között. Majdnem mindegyik rikítón piros gyümölcsben vagy termésben többé-kevésbbé bőven akad ugyanis az egyik legfontosabb vitaminfajtá­ból, a C vitaminból. Amióta Szent- Györgyi Albert a Szeged vidékén ter­mesztett magyar paprikában találta meg ezt a vitamint, mindenki tudja, hogy akár a zöld, akár a piros papri­kának levében és húsában aszkorbin­­sav rejlik, ez pedig a C vitaminnak elnevezése a szerves vegyületek vi­lágában. Körülbelül akkor, amikor a friss paprika megjelenik nagyobb tömeg­ben a piacok színekben gazdag ko­saraiban, akad más vitamintartalmú zöldségféle, a paradicsom. Néhány év­tizeddel ezelőtt ugyancsak megnézték és talán félig-meddig barbárnak gon­dolták azt, aki nyersen mert paradi­csomot vagy belőle készült salátát el­fogyasztani. Ma szinte teljesen meg­fordult a helyzet. Ma már egyre töb­ben vannak, akik nyers paradicsom­salátával teszik változatossá a nyári étrendet A kis paradicsomban több a vitamin Ha azután azt a kérdést tenné fel valaki tulajdonképpen mennyi is a C vitaminnak a mennyisége a jelleg­zetes alakú paradicsomtermésekben, bizony csak amúgy nagy általános­ságban lehetne reá választ adni. Hogy a különböző fajtájú és változatú pa­ radicsomoknak más és más a vitam­ tartalma, azt valóban könnyű meg­érteni. Az az érdekes azonban, hog nemcsak fajták, hanem nagyság sze­rint is változik a paradicsom, párán, sejtjeiben elrejtett vitaminnak mennyisége. Magyar termésű parad­csomfajtákkal éppen az elmúlt esz­tendőben végzett tanulságos vizsgák tekát egy magyar kutató. Valóságos kartotékot kellett ehhe a külön­eges munkához készítenie. S nem csoda, hiszen a tanulmány el.­ fejezetének befejeztével derült­­, hogy nem kevesebb, mint harminc­hatféle változatú paradicsomfajta ve részt a vitamintartalom versenyébe! Végeredményben hatszáznál több pa­radicsombogyó került részletes nö­­vénytani­ és vegyi vizsgálat alá.­­ Amikor a­ hosszú hónapokig tart munka befejeződött, össze lehet­ foglalni már az eredményeket. Meg­lepetést hozott a sok tanulságos táb­lázat. Kiderü­l ugyanis, hogy a kis­termésű paradicsomfajtákban általá­ban több a C-vitamin, mint azokkal amelyeknek kifejlett termése h­uszon­öt grammnál nehezebb. Régebbe nagyjából tizenöt ezredgrammnyi v­tamint találtak száz gramm súlyú p­­rádicsomban, ezek a vizsgá­latok azon­ban ötven és nyolcvan ezredgrami vitamintartalmat is mutattak, az részben a vegyi mód­­erek tőkéjért fedésének, részben pedig a jobb pa­radicsomfajták ki­termesztésének kö­szönhető. Mintha valami titokzati kapcsolat volna a paradicsomhegy kicsinysége meg a nagyobb vitamin tartalom között, úgy bontakozik ki sokszáz vizsgálati adatból a termé­szetnek egy eddig emberi szem elé elrejtett törvénye. Az aránylagos, nagyobb vitamintartalom ugyan nemcsal­ a kisebb bogyótermésű faj­táknak az értékes tulajdonsága, ha­nem még ugyanannak a paradicsom­ fajtának a testvérbogyói közül is tőt volt a vitamin a kisebbekben, mint nagyobbra megnőttekben. Ez a fe ismerés nemcsak pusztán elméle szempontból érdekli a természettudó­sokat Aki éppen a vitamintartalom kedvéért teszi asztalára a nyers para­dicsomot vagy a belőle háziasszony ötletek segítségével átvarázsolt vegyi tavaszi tálakat, annak bizony nem kö­zömbös, vájjon vitamindús fajtát vá­sárol-e vagy esetleg ugyanazért a pén­zért valamely kisebb vitamintartalm de mutatósabb fajta kerül a kezébe. A paradicsom héja és húsa Érdeke­ azután a vizsgálatoknak­­ a része is, amely arról számol be, m­lyen különösen oszlik meg a C-vita­mintártalom a kisebb-nagyobb para­dicsombogyóknak héja meg a hús között. Százalék szerint meglehetőse testvériesen osztotta meg a termest, a vitamint a héjban és a paradicsom halványpiros húsában. A vizsgálat­ során csupán néha találtak kisebb e­lérést a héjnak a javára. Az azonba bizonyos, hogy a héjnak pirosabb ár­nyalatú külső fele mindig gazdagabb vitaminban, mint a belső rétege, lében dús paradicsomhús mutatta a tálában a legkisebb vitamintartalma Aki a legtöbb vitamint keresi, amna a pontos vizsgálatok Útmutatása a­lp­ján a héj legkülső vékony rétegébe meg a héj alatt található középs­­ejtnedvben, bővelkedő rétegekbe kell dúskálnia. Pompás útmutatás e tudományi munka eredménye a növény nemes,‘C részére is. Néhány év alatt bizonyai kitermesztenek majd vitaminban külö­nösen gazdag paradicsomfajtákat Ae­dig a nyerskosztosoknak elég anny tudniok, hogy a kisebb bogyók sejtjé­ben rendszerint több a C-vitamin mint a nagyranőtt paradicsom-testvé­rekében. T. , d­r. Finaly István. Elő kell állítas­ a budapesti tehergépkocsik 3 A budapesti 1. honvédhadditestparancs­nokság elrendelte a budapesti gépidő­mű-kerülethez tartozó tehergépkocsi előállítását. A Népligetbe­­az Üllői­ úti bejáratná elő kell állítani szeptember 22-én 7— 1 óra között az 1000—2000 kg. teherbírás gépkocsikat Szeptember 23-án 7—17 óra között a 500—1000 kg. teherbírású zárt felépít­­­ényü tehergépkocsikat.­­ Szeptember 24-én 7—17 óra között 750—1000 kg. teherbírású nyílt felépít­ményü teherkocsikat. Szeptember 25-én 7-17 óra közöl minden tehergépkocsit, amelynek rend­őrségi levizsgáztatása napjától egy esz­tendő még nem telt el. Nem kell előállítani a hadiüzemek tu­lajdonában lévő tehergépkocsikat, va­­lamint azokat, melyek 015 februá­r 8-ig­ bezárólag a honvéde­si szolgálta­tás kötelezettsége alól felmentés nyertek. A megjelenés megtörténtét a bizott­ság a gépjármű forgalmi könyvében iga­zolja. A hadiüzemek tulajdonában lév tehergépkocsikat a hadiüzem katona parancsnokának kell ellátnia oly értelmi igazolással, hogy a teherkocsi hadiüzem­ tulajdona. A felhívás közli azt is, hogy a m­p.­­előállítandó gépjárműveket a jelentke­zési határnapok után a gépjármű tulaj­donosának minden további értesítő nélkül igénybeveszik.

Next