Pesti Hírlap, 1944. október (66. évfolyam, 223-248. szám)
1944-10-28 / 246. szám
CSydspBsmbe vetsig fi siter Az elmúlt idők politikai küzdelmeiben sokszor tűzték a mozgalmak zászlóira a nemzeti egység jelszavát és igen sokszor hirdették, hogy a nemzeti egység csak azon az úton és módokon érhető el, amelyet az illető politikai párt vallott és hirdetett. Nem kétséges, hogy az egység gondolatának a megvalósítására irányuló tevékenységben mindig megvolt az őszinte kívánság, hogy a nemzet végre egy táborban harcolja ki boldogulását, de a legtöbbször a hirdetett egység megteremtése azért nem sikerült, mert a pártpolitika szétforgácsolta és más utakra terelte az egység érdekében megmozdult erőket. Minden magyar ember lelkében élt a vágy, hogy az egység, az igazi nemzeti egység létrejöjjön, mert a körülöttünk zajló világtörténelmi események egyre égetőbben követelik, hogy minden magyar erő egy cél szolgálatában álljon, a nemzet boldogulásának útját egyengesse. Amilyen iramban közeledett országunk területéhez a ránk kényszerített háború, olyan mértékben vált egyre sürgetőbbé a nemzeti egység megvalósítása, a legutóbbi hetek eseményei pedig halaszthatatlan intézkedéseket, követeltek a nemzet erőinek egyesítésére. Szálasi Ferencnek a honvédséghez intézett legutóbbi Hadparancsa a legvilágosabban fejezi ki, hogy a nemzet erőinek egyesítése ma mindent megelőző szükségesség. A nemzet erőinek két legfőbb letéteményese, a küzdő hadsereg és a hátország polgársága csak együtt, tökéletes összhangban és egymást támogató megértésben tudja biztosítani a magyar sorsot, mindnyájunk sorsát. Honvédeink odakünn a harctereken már tettekkel mutatták meg, hogy megfelelnek a feléjük irányuló reménykedésnek és a beléjük helyezett bizalomnak: hősi elszántsággal védelmeznek minden talpalatnyi földet és valóban úgy harcolnak az arcvonal minden szakaszán, mint ahogy magyar hősökhöz illik. Honvédségünk nagyszerű haditényei és erőfeszítései azonban egymagukban még nem vezethetnek teljes eredményre. A nemzeti erő másik nagy tényezője, a hátország polgársága szintén ugyanolyan elszántsággal és győzelembe vetett hittel és akarattal kell hogy megvívja a maga harcát. A belső arcvonalak legkülönbözőbb területein a magyar polgárokra, férfiak, aszszonyok millióira várnak a súlyos feladatok, hasonlóan nehezek és fenyegetőek, mint amilyenek hős honvédhadseregünk előtt állanak. Nem kell külön felsorolni, melyek ezek a feladatok, itt vannak mindnyájunk előtt, maguktól jelentkeznek, csak szembe kell nézni velük és úgy cselekednünk, mint ahogy honvédeink néznek szembe a legsúlyosabb feladatokkal. " A haza földjét fegyverrel védelmező honvédség és a hátországban a nemzeti élet továbbfolytatásáért küzdelmet folytató és dolgozó lakosság együttes munkája határozza meg azt az igazi nemzeti egységet, amely ma nem politikai szólam, hanem a nemzeti lét és fennmaradás elengedhetetlen követelménye. A nemzet erőinek teljes egysége nélkül nem tudnánk tovább folytatni nemzeti életünket, martalékául esnénk az ellenség kíméletlenségének és véglegesen megszűnnék számunkra minden lehetőség, hogy az európai népek és nemzetek jövendő jobb közösségében a bennünket megillető helyet biztosítsuk. Magyarország földrajzi fekvésénél fogva is tagja a dunamenti népek közösségének és a délkeleteurópai térség középpontja — amint legutóbb rádióbeszédében báró Kemény Gábor külügyminiszter is kiemelte. Ebből a tényből azonban nem csupán helyzeti előnyök származnak, hanem nagy és a nemzet minden tagjára háramló kötelességek és felelősségek is erednek. A legelső kötelességek egyike a nemzeti erők maradéktalan egyesítése a közös cél érdekében, az igazi nemzeti egység gyakorlati megteremtése, mert enélkül nem tudunk ellenállni ellenségeink megújuló nagy támadásainak, de enélkül a jövendő európai közösségben sem számíthatunk megfelelő és a nemzet életét biztosító elhelyezkedésre. Szálasi Ferenc Hadparancsa a harcoló honvédekhez szólt, de ugyanúgy szól minden magyar emberhez, aki az arcvonalak mögött küzködik a mai élet nehézségeivel. A hátország erkölcsi és gazdasági erőinek maradéktalan egybefogásával meg lehet sokszorozni a harctereken küzdő katonaság erejét. Erre soha sem volt nagyobb szükség, mint most, amikor egy magyar harcosra tíz ellenséges katona támad és amikor a duklai hágótól a Dunáig kell védelmezni a magyar földet. A felelősség, amely a hátország lakóira háramlik, rendkívül nagy, de éppen ezért kell mindenkinek magának is éreznie cselekedetei súlyát és jelentőségét. Ha pedig ezt a lelkiismeretvizsgálatot mindenki őszintén elvégzi, nem maradhat magyar ember, aki ne állítaná minden tudását és erejét a nemzeti erők egybefogásának szolgálatába . . . Balkáni hadosztályaink öt napig tartó kemény elhárító harcokban megakadályozták nagy ellenséges erők áttörő kísérleteit a macedóniai Skoplje és a nyugati Morava-völgyben levő Kraljevo felé. Az ellenség, amelynek több mint ezer halottját számoltuk össze, 30 löveget vesztett. Közép-Szlovákiában összeomlóban van a felkelés, amelyet a Szovjet szított és amelyet több országnak a levegőből letett banditái tápláltak. Harccsoportjaink Zólyom—Besztercebánya térségében behatoltak a lázadás vidékének középpontjába és mindkét várost elfoglalták. Kétezer elhurcolt németet felszabadítottunk, még mielőtt végrehajthatták volna agyonlövésüket, amire a banditák már kiadták a parancsot. Nyáregyháza felszabadult A Tisza alsó folyásánál német és magyar csapatok visszaverték az ellenség számos átkelő kísérletét. Debrecen és Nyíregyháza térségében a fokozódó hevességű harcokban a német és magyar kötelékek súlyos veszteségeket okoztak a bolsevistáknak. Páncélos erőink megtisztították Nyíregyházát az ellenségtől és kiszabadítottak magyar foglyokat. Munkácsnál, amelyet tervszerűen kiürítettünk, harcok folynak az utánunk nyomuló ellenséggel. Csatarepülőgép-kötelékeink eredményesen támadtak szovjet hadoszlopokat és megsemmisítettek 167 ellenséges járművet. A hadsereg is c. fegyveres SS csapatai a Bug mindkét oldalán és a Narev alsó folyásánál elhárították a szovjet csapatok csatarepülőgépektől támogatott heves támadásait. Az Augusztovo-tól délre előrenyomult ellenséggel tovább tartanak a kemény erdei harcok. Kelet-Poroszország A keletporoszországi határaidélten vivett csatában páncélos erőink és a beavatkozó német csatarepülőgépek Gumbinnentől délkeletre tehermentesítették a súlyos harcban álló gránátosokat. Az újra sok páncélossal és csatarepülőgéppel támadó ellenség csekély betörések után fennakadt. Priess gyalogsági tábornok, az egyik hadtest vezénylő tábornoka, az elkeseredett elhárító harcok gyújtópontjában hősi halált halt. Egy lendületes ellentámadás a Schlossbergbe behatolt ellenséget ismét visszavetette. Kurlandban népgránátosok az ellenség szívós ellenállásával szemben megjavították állásaikat. Doblon térségében meghiúsultak a Szovjet támadásai és az ellenség nagy veszteségeket szenvedett. Svorbo-félsziget védői szétverték a szovjet készenléti állásait. Észak A magas északon csapataink háromhetes szakadatlan harcokban meghiúsították a bolsevisták minden kísérletét, hogy a jegestengeri arcvonalon álló német erőket átkaroló támadásokkal megsemmisítsék. Gránátosok, a hadsereg és a fegyveres SS hegyi vadászai, a haditengerészet kötelékei, valamint vadász-, harci- és légelhárító kötelékei a légi haderővel példás fegyverbarátságban helytálltak 12 szovjet lövészhadosztály rohajával szemben. Ezek a hadosztályok páncélosok és nagy légi erők támogatásával támadtak. Az ellenség nagy és véres veszteségeket szenvedett. Petsamót és Kirkenest kiürítettük. Honvédetek és a német hegyivadászok szétverték a felszabadított Nyíregyházánál körülzárt bolsevistákat Német csapatok behatoltak Sólyomba és Besztercebányára, a szlovákiai felkelés két központjába A német véderő főparancsnoksága közli A keleti hadszínét magyarországi szakasza A keleti front északi része /h r 20 FILLÉK HPBHh ra&gi gRBLH BBiMj ssn ara emum*. ggn ttmnm mmmm^ SZOMBAT r.TM' WM E fr h 1 mm 1 Hl 1 fi wl4 ; (a pályaudvarokon DE«®»«!«» ZSSgO ¥|Sk ff/a KIJMM gSl WS? M*?, Ma «gi^Kiadja: resti Hliis). Előfizetési ára fef fej 8gSSP^|llf SSS JfgaB&g Sgl 1*P r.-t. Előállít.»: a.u IP* EEL Jm I I 1 m imm IL- mm1 S“ Jelenik hétfő kivé- 0890 SSBSmM d:V. feh .*&«! OT ZpaR jP|fs*aW|l HBn cs lök.: V., Vilmos telével minden nap (HV mBBSSSO , BtHB BsEB 358*3 «SS® MM Mwa VWM IW§3 ssl SE.a cs.ut 76. T. 112-SJ4 A „Királytigris" első szereplése a keleti arcvonalon Berlin, okt. 27. Német illetékes helyről közült tájékoztatásul. A keleti arcvonalon most folyó harcokban új típusú német páncélos jelent meg, az úgynevezett „Királytigris“. Páncélzata és tűzfegyverfelszerelése erősebb, mint a „Tigrisé“ — mint berlini katonai körökből híre jár. Joggal tételezhető fel, hogy ez az új német páncélos mintegy válasz a Szovjet Sztálin-típusú páncélosára, amely továbbfejlesztése a „T. 34“-nek. Az új német páncélos kitűnően bevált a páncéloselhárító harcokban és a legutóbbi német páncélos-ellen támadásokban. (MTI) Tisztázódik a magyarországi arcvonalak állása A Magyarországon folyó harcok új szakaszukba léptek, amennyiben német katonai körök véleménye szerint két-három nap múlva teljesen tisztázódni fog a helyzet és kialakulnak azok az új, erős arcvonalak, amelyek gátat vetnek a Szovjet további előretörésének. Ez a jelentős elhárító siker annak tudható be, hogy sikerült letörni a szovjet csapatok előretört éseit, a nagyobb erőket pedig katlancsatákban őrlik fel. Azokat az orosz kötelékeket, amelyek kelet felől akartak betörni a Duna—Tisza közére, nagyjából a Tisza vonalán feltartóztatták és ezt lehetővé tette, hogy a Tisza felső szakaszán át egészen a Dukla-hágóig kibontakozzanak egy összefüggő német-magyar elhárító arcvonal körvonalai. A Debrecen körül dúló súlyos harcok során német páncélos erők délnyugat felől előretörve, Nyíregyházáig jutottak, visszafoglalták a várost és dél felé tovább szorították vissza az ellenséget. Ez a jelentős fegyvertény lényegesen megszilárdította a helyzetet Debrecen körül és újabb akadályt jelent az oroszoknak arra irányuló tervében, hogy levágják a keletmagyarországi területeket. Magyar és német csapatok a Tisza kanyarulatából kiindulva is tért nyertek dél felé. Törökszentmiklós, Túrkeve és Mezőtúr között az orosz csapatokat újabb katlanba szorították és jelentős mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak vagy semmisítettek meg. Német katonai szakértő szerint Szolnok egyre inkább a magyarországi csata sarkpontjává válik. A város keleti széléről visszavetették a szovjet páncélos ékeket, úgyhogy Szolnok továbbra is a magyar és a német csapatok birtokában van. Szolnok a magyarországi harcok metszőpontján fekszik, innen délkeleti és északkeleti irányban sugárszerűen húzódnak a mostani és az elkövetkező harcok vonalai, amelyeknek fő ütőere továbbra is a Tisza. Az ellenségnek eddig minden kísérlete meghiúsult, hogy Szolnok térségében hídfőket alkosson a Tisza nyugati partján. A Tiszán való átkelés meghiúsítása tette lehetővé, hogy a kiskunfélegyházai harcot sikerült elszigetelni és ebben a térségben nagyobb szovjet kötelékeket kerítettek be. A magyarországi harcok alakulására rövidesen hatással lesznek a Balkánról felnyomuló német kötelékek is, amelyek heves harcokban törnek utat a balkáni hegyeken át. Ezeknek az erőknek a közeledése a Duna felé újabb veszélyt jelent a Magyarországon működő szovjet harccsoportok számára. A keleti harcok igazi súlypontja továbbra isa keletporoszországi határvidéken van. A szovjet csapatoknak ismételt támadásokkal és tömegrohamokkal sem sikerült felszakítaniuk a Gumbinnentől északra lévő német záróállást, amely Goldapig húzódik. Német tudósítók jelentéseszerint a keletporoszországi csatatér, csakúgy mint 1914- ben, kezd az oroszok tömegsírjává válni, fel• .