Pesti Hírlap, 1944. november (66. évfolyam, 249-272. szám)

1944-11-03 / 249. szám

fillér vasárnap pályaudvarokon­­). Előfizetési ára 1 hóra 5.20 P. % évre 15.— P. Meg­jelenik hétfő kivé­­telével minden nap 0 FILLÉR ÉTKÖZNAPPesti Hírlap N % E K $ 1 1944 N.OV. 3. '$% T.xVI.ti*.149 (21460) Kinc­sfeFPesti Hir­ . Előállítja: fi^.:i.^^Cegrády Testv. r.-t. nyomdája. Szerk. és fők.: V., Vilmos CS.­ut 78. T. 112-205 Alkotmányosság Fegyverek dörgése között ült egybe a magyar országgyűlés, hogy indézze az alkotmányjogi kérdé­seket és biztosítsa a jogfolytonos­ságot az október 16. óta előállott , tényleges helyzetben. A háborúnak reánk nézve talán legválságosabb időszakában kerültek előtérbe ezek­­ az alkotmányjogi problémák és a magyar ember jogtiszteletére és al­kotmányos érzésére vall, hogy a sorsdöntő­­csaták közepette, a nem­zet léte, vagy nem léte érdekében folytatott nagy küzdelem óráiban is elkerülhetetlenül szükségesnek tartja a megfelelő törvényhozási rendezést. Horthy Miklós kormányzó lemon­dásával és a lemondás tényével ösz­­szefüggő intézkedések következté­ben olyan helyzet állt elő a magyar alkotmányos életben, amely nem volt sokáig fenntartható anélkül, hogy megnyugtathatta volna az al­kotmányosság szempontjait és kö­vetelményeit mindig elsősorban szem előtt tartó széles néprétegek felfogását. Az 1920. évben a kor­mányzói méltóságot és hatalmat­­megalkotó törvény csupán ideigle­nes tisztségnek minősíti magát a kormányzói méltóságot is, mind­addig, míg a magyar államforma tekintetében végleges rendezés nem történik. Az a törvényjavaslat, ame­lyet a jelenlegi kormány terjesztett az országgyűlés elé, hangsúlyozot­tan emeli ki a most teendő intéz­kedések ideiglenes voltát, sőt az ideiglenességet még azáltal is még erősebben aláhúzza, hogy hatált­­alanítja a kormányzóhelyettesről szóló 1942. évi törvényt is. Az or­szág vezetésének ideiglenes megol­dását célzó törvényjavaslat tehát nem tekinthető politikai célzatú jogalkotásnak, hanem elsősorban a hátország belső nyugalmának biz­­osítását szolgáló rendelkezésnek, mert ma minden magyar ember alőtt világos, hogy a nemzet összes erőit latba kell vetni, hogy a ránk zúduló háborús veszedelmet elhá­ríthassuk. Az országgyűlés két Házának az üléseken jelenlevő minden tagja át­­érezte a hozandó határozatok fon­­­­tosságát és nem kétséges, hogy min­den magyar ember hasonlókép ma­gáévá teszi azokat az elveket és megállapításokat, amelyeket az or­szággyűlés elfogadott és a jogfoly­tonosság biztosítása érdekében még elfogad. A kormány által előterjesztett törvényjavaslat értelmében Szálasi Ferenc, aki október 16. óta­ vezeti az államügyeket, ezentúl, mint Nemzetvezető látja el tisztét. Olyan válságos időszakban hárul reá ez a n­agy és súlyos feladat, melynél na­gyobbal és nehezebbel talán még egyetlen magyar államférfi sem állt szemben A kormány törvényjavaslata azt hangsúlyozza, hogy a most tett és még teendő intézkedések ideigle­nes, átmeneti jellegűek, a végleges rendezés csak a háború után követ­­kezhetik be. Ha ideiglenesek és át­menetiek is az intézkedések, mégis olyan nagy jelentőségűek és annyira döntő fontosságúak a nemzet jelen és jövendő életében és boldogulá­sában, hogy alig lehet hozzá ha­sonló állami feladatot találni Ma­gyarország ezeréves történetében. A törvényjavaslat beterjesztése egyben bemutatkozása volt az új kormánynak. A szokásos formasá­­gok, a bemutatkozó programmot adó beszéd elmaradtak. De ma külön kormánynyilatkozat és bemutatkozó beszédek nélkül is tudja és érzi linken magyar, hogy ma, amikor az ellenség mélyen benn áll a ma­gyar földön, a legelső és mindent megelőző nagy feladat: mindent megtenni a nemzet megmentése ér­kében és ez egyben minden ma­inak , a legszentebb köteles­­t is. A képviselőház ülését negyed 11 óra előtt egy perccel nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Bejelentette, hogy az ország kormányzója kéziratot inté­zett a Ház elnökéhez. A kéziratot a jegyző olvasta fel. A Horthy Miklós kormányzó lemondási kéziratában fog­laltakat a Ház tudomásul vette. Az el­nök ezután így folytatta: — Mint méltóztattak hallani, a Kor­mányzó Úr tisztéről lemondott. Ez a tény az 1937. évi XIX. t.­c. értelmé­ben szükségessé tette az Országtanács összeülését. Az Országtanács folyó évi október hó 27-én ülést tartott és ebből az ülésből üzenetet intézett az ország­gyűléshez. Az Országtanács üzenete A jegyző felolvasta az Országta­nács üzenetét: „Tisztelt Országgyűlés! Vitéz nagy­bányai Horthy Miklós, az ország kor­mányzója a következő kézirattal for­dult az országgyűlés két Házának el­nökeihez: A Magyar Törvényhozás két Háza Nagyméltóságú Elnökéhez. A Magyar Országgyűléshez Kormányzói üdvöz­letemet! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilat­koztatom azt az elhatározásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a Nemzet belső egysége és összefogá­sa érdekében kormányzói tisztemről lemondok és a kormányzói hatalom­mal kapcsolatos minden törvényes jo­gomról. Egyidejűleg Szálasi Ferencet a nemzeti összefogás kormányának megalakításával megbízom. Kelt Bu­dapesten, 1944. évi, október havának 16., azaz egyezerkilencszáznegyvennégy évi október havának tizenhatodik nap­ján. Horthy s. k. Lakatos s. k. A lemondó nyilatkozat folytán, mely a felsőhöz és a képviselőház elnökének folyó évi október hó 24-én adatott át, folyó évi október hó 27-én összeült az 1937:XIX. t.-c. 3. §-ával létesített or­szágtanács és megállapította, hogy a kormányzói tiszt megüresedett. Ezzel kapcsolatban elhatározta az Országta­nács, hogy az ország új kormányzójá­nak megválasztására az országgyűlés két Házának együttes­ ülését mégsem hívja egybe, mert az ország területé­nek jelentékeny részén is dúló hábo­rúra tekintettel, a jelenlegi helyzet erre nem alkalmas és úgy véli, hogy addig az ideig, amíg a kormányzóvá­lasztás lehetővé válik, az államfői ha­talom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendezendő. Kelt Budapesten, 1944. évi október hó 27. napján. Tasnádi Nagy András s. k., a képviselőház elnöke, Perényi s. k., a felsőház elnöke.“ Elnök: A kihirdetett üzenetben fog­laltakat a Ház tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából átteszi a fel­sőházhoz. Jelentem a t. Háznak, hogy a miniszterelnök úr átiratot intézett hozzám. , Bevonul az új kormány A jegyző felolvasta Szálasi Ferenc átiratát a képviselőház elnökéhez Horthy kormányzó visszavonulásáról­ és, a Lakatos-kormány lemondásáról, továbbá a háromtagú kormányzóta­nács és az új kormány megalakí­tásáról. E közben vonultak be a kép­viselők tapsai között a kormány tagjai — a miniszterelnök és a külügymi­niszter kivételével — Szöllősi Jenő miniszterelnök helyettessel az élükön az ülésterembe és elfoglalták bársony­székeiket. Szöllősi miniszterelnökhelyettes törvényjavaslatot nyújt be A Ház tudomásul vette a miniszter­­elnöki átiratban foglaltakat. Tasnádi Nagy András elnök enunciálta: A miniszterelnök helyettes úr kí­ván szólni. Szöllősi Jenő miniszterelnökhelyet­­tes: T. képviselőház! Van szerencsém tisztelettel benyújtani a vitéz nagy­bányai Horthy Miklósnak a kor­mányzói tisztről lemondása következ­tében szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Kérem a törvényjavaslat kinyoma­­tását, szétosztását és az általános tárgyalást követő részletes megvita­tás végett a közjogi és igazságügyi bizottsághoz utasítását. Egyben tisz­telettel bejelentem, hogy a törvény­­javaslat előadójául Nagy László, helyettes előadójául pedig Hansa Róbert képviselő urakat kértem fel. Végül tisztelettel kérem, hogy a Csütörtökön ülést tartott az törvényjavaslatot a képviselőház a házszabályok 164. szakasza értel­mében, mint rendkívül sürgős tör­vényjavaslatot tárgyalja. A Ház a javaslat tárgyalására ki­mondta a rendkívüli sürgősséget. Pénteken ülést tart a Ház Az elnök így folytatta: — Mielőtt a napirendre vonatkozó javaslatomat megtenném, jelentem a t. Háznak, hogy Közi Horváth József képviselő úr sürgős interpelláció elő­terjesztésére kért és kapott engedélyt. Az interpellációt a napirend megálla­pítása után fogja a képviselő úr elő­terjeszteni. A házszabályok 165. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, melyek e tekintetben , parancsolólag rendelkez­nek, az imént beterjesztett törvény­­javaslatot a péntek délelőtt 10 órakor tartandó ülésünk napirendjére kitű­zöm. Egyben bejelentem, hogy Hansa Ró­bert képviselő úr indítványt nyújtott be aziránt, hogy amennyiben szüksé­gesnek mutatkozik, a Ház naponként két ülést is tartson. Erről az indít­ványról a házszabályok értelmében legközelebbi ülésünk elején, azaz hol­nap délelőtt fogunk dönteni. A Ház a bejelentést tudomásul vette. 1. §. Az országgyűlés tudomásul veszi, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzói tisztéről az 1944. évi ok­tóber hó I0. napján lemondott. 1 §. Az országgyűlés jóváhagyólag tudo­másul veszi, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tiszt­ről való lemondása óta Szálasi Ferenc m. kir. miniszterelnök ideiglenesen a kormányzói jogkört is gyakorolja. Az országgyűlés jóváhagyja mind­azokat — az egyébként a törvényho­zás vagy a kormányzó jogkörébe tar­tozó — rendelkezéseket és intézkedé­seket, amelyeket a kormányzói jogkört ideiglenesen gyakorló Szálasi Ferenc m. kir. miniszterelnök, az általa meg­alakított m. kir. minisztérium és az egyes miniszterek az 1944. évi októ­ber hó 16. napja óta a jelen törvény hatálybalépéséig tettek. 3. §. Az országgyűlés a kormányzói tiszt betöltését elhalasztja s a kormányzói tiszt betöltéséig az államfői teendők ellátását Szálasi Ferenc m. kir. mi­niszterelnökre bízza, akit a „Nemzet­­vezető“ cím illet meg. 4. §. A Nemzet­vezető az országgyűlés előtt — a két Háznak haladéktalanul összehívandó együttes ülésén — esküt tesz. Az eskü szövege a következő: „Én, Szálasi Ferenc Nemzetvezető, es­küszöm az élő Istenre, hogy Magyar­­országhoz hű leszek, törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait meg­tartom és másokkal is megtartatom, függetlenségét és területét megvédem, nemzetvezetői tisztemet az alkotmány értelmében, az országgyűléssel egyet­értésben, a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igaz­ságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!“ 5. §. A Nemzetvezetőt a kormányzói jog­körben foglalt összes jogok megilletik. A Nemzetvezető, ha miniszterelnö­köt nem nevez ki, a miniszterelnöki tisztet is ellátja. Ebben az esetben a miniszterelnök állandó helyettesítésére országgyűlés mindkét háza A felsőház ülése A képviselőházhoz hasonlóan, a felsőházban is megtörtént a kor­mányzói kézirat, a miniszterelnöki átirat és az országtanács üzeneté­nek felolvasása. A felsőház ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg báró Perényi Zsig­­mond elnök. A kormányzói kéziratot, amelyet a felsőház tagjai állva hall­gattak végig, a miniszterelnöki átira­tot és az Országtanács üzenetét vitéz Görgey László jegyző olvasta fel, majd az elnök felkérésére a háznagy helyett vitéz Görgey László bevezette a kor­mány tagjait a felsőházi ülésterembe. A miniszterelnök szokásos helyén Szöllősi Jenő miniszterelnökhelyet­tes ült, a külügyminiszter itt sem volt jelen. A miniszterek a bársony­székeket megtöltötték, úgyhogy a legszélül ülő Kassai Ferenc propa­gandaminiszter József kir. herceg mellé került. Az elnök javaslatára a felsőház úgy határozott, hogy a képviselőház­ban csütörtökön benyújtott törvény­­javaslatot pénteken délután 3 órakor az illetékes felsőházi bizottságok tár­gyalják, majd 4 órakor a felsőház plénuma veszi tárgyalás alá a javas­latot. miniszterelnökhelyettest, mint tárca­­nélküli m. kir. minisztert (1017 : XI. törvénycikk) kell kinevezni, esetleg a miniszterek egyikét kell a miniszter­elnök állandó helyettesítésével meg­bízni. A miniszterelnökhelyettes, ille­tőleg a miniszterelnök állandó helyet­tesítésével megbízott miniszter látja el miniszteri ellenjegyzéssel a Nemzet­­vezetőnek azokat a rendelkezéseit és intézkedéseit, amelyeknek ellenjegy­zésére egyébként a miniszterelnök ha­táskörébe tartoznék. 6. §: A Nemzetvezető személye sérthetet­len és ugyanolyan büntetőjogi véde­lemben részesül, mint a kormányzó. A n­emzetvezetőt az alkotmány vagy a törvény megszegése esetében az or­szággyűlés felelősségre vonhatja. A fe­­lelősségrevonást a képviselőház leg­alább száz tagja által aláírt indítvány alapján és összes tagjai kétharmad­­részének szavazatával mondhatja ki. A bíráskodást az 1848 : III. te. 34. §-a szerint szervezett báróság gyakorolja. 7. §. A Nemzetvezetőt működésének ideje alatt az országtanács (1937 : XIX. te. 3. §) működése szünetel. 8. §. A kormányzóhelyettesről szóló 1942: II. törvénycikk hatályát veszti. 9. §. Az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyűlésnek az 1944 : VIII. törvénycikkel meghosszabbított tartama a békekötést követő hatodik hónap végéig meghosszabbittatik. Az országgyűlés tartamának meghosszab­bítása az 1848 : IV. tc. 5. §-ában, az 1867 : X. és az 1833 : XXIII. törvény­cikkben megállapított szabályokat nem érinti. Ennek a törvénynek kihirdetését az országgyűlés elrendeli. A törvény ki­hirdetési záradékát az országgyűlés felsőházának és képviselőházának el­nökei írják alá. A kihirdetési záradék szövege a következő: „Ezt a törvényt az országgyűlés a magyar nép üdvére és boldogulására a mai napon meg­alkotván, mint a nemzet akaratát ezennel kihirdeti s mind maga meg­tartja, mind mások által megtartatja.“ 11. §• A jelen törvény a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi november hó 2. napján.* Szöllősi Jenő s. k. m. kir. tárcanélküli miniszter, miniszterelnökhelyettes. Dr. Budinszky László s. k. m. kir. igászgügyminisizer. Indokolás Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az 1944. évi október hó 16. napján a következő kézirattal fordult az országgyűlés két Háza elnökeihez: „A Magyar Törvény­­hozás két Háza Nagyméltóságú Elnö­kéhez. A Magyar Országgyűlésnek kormányzói üdvözletemet! A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilatkoztatom azt az elha­tározásomat, hogy a hadvezetés ered­ményes folytatása és a Nemzet belső egysége és összefogása érdekében kor­mányzói tisztemről lemondok és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogomról. Egyidejű­leg Szálasi Ferencet a nemzeti össze­fogás kormányának megalakításával megbízom.“ Ugyanakkor Szálasi Ferenc minisz­terelnök saját elhatározásából és egy­ben vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak szóbelileg közölt hoz­zájárulása alapján a miniszterelnöki teendők ellátása mellett vitéz nagy­bányai Horthy Miklós lemondása óta a kormányzói jogkör gyakorlását is átvette. Az 1937­.XIX. t.-­C. 3. §-a alapján ala­kított országtanács vitéz nagybányai Horthy Miklós lemondó nyilatkozata alapján az 1944. évi október hó 27. napján összeült és megállapította, hogy a kormányzói tiszt megüresedett. Ugyanakkor elhatározta, hogy az or­szág új kormányzójának megválasztá­sára az országgyűlés két Házának együttes ülését mégsem hívja egybe, mert az ország területének jelentékeny részén is dúló háborúra tekintettel a jelenlegi helyzet erre nem alkalmas .■ úgy véli, hogy addig az ideig, míg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvény­­hozás útján ideiglenesen rendezendő. Egyben az országtanács Szálasi Ferenc miniszterelnöktől ,ugyanakkor a mi­niszterelnöki esküt kivette. A fentiekben vázolt tények folytán a kormányzói jogkörben foglalt jogok gyakorlása tekintetében olyan tényle­ges helyzet állott elő, amely alkot­mányjogi szempontból törvényhozási rendezésre szorul. Mindenekelőtt szük­ség van arra, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tiszt­ről való lemondását az országgyűlé tudomásul vegye és törvénybe iktass. Az e végből szükséges rendelkezése­ket tartalmazza a javaslat 1. §-a. A továbbiakban a jogfolytonosság helyreállítása végett az alkotmányos­ság szempontjából elkerülhetetlen­'­ szükséges törvényhozási után törv­nyessé tenni azt a tényleges helyzet is, hogy vitéz nagybányai Horthy Mi­lós lemondása óta Szálasi Ferenc mi­niszterelnök tényleg gyakorolja a kor­mányzói jogkörben foglalt jogokat is A fennálló alkotmányjogi szabály: az 1937 :XIX. t.-c. 4. § -a értelmében ugyanis a kormányzói tiszt megürese­­dése esetén, amíg az új kormányzó az esküt le nem tette, a halaszthatatlan államfői tennivalókat az 1937:XIX. tc. 3. §-a értelmében alakított országta­nács, nem pedig a miniszterelnök lát­ja el. Az alkotmányjogi helyzet tisztázása végett éppen ezért a jelen javaslat 2 §-a, figyelembe véve Szálasi Ferenc­nek a nemzet érdekében tett ama­g mérhetetlen jelentőségű szolgálat amellyel a nemzet történelmének egy legválságosabb órájában, amikor nemzeti lét vagy nemlét kérdése for­gott kockán, erős kézzel megakadá­lyozta az ország összeomlását, megszi­lárdította az ellenséggel szemben nemzeti ellenállást és elhárította ■■ ország legszörnyűbb végzetét, jóváh­­gyó tudomásvételét javasolja an hogy Szálasi Ferenc, vitéz nagyba Horthy Miklós lemon­ása óta miniszterelnök maga­ gyakorolja :­lamfói hatalmat. Ennek terme következménye mindazoknak • Tömvényramlat az országgyűlés előtt Szálas­ Ferenc nemzetvezetői megbízatásáról Törvényjavaslat­­ vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről lemondása következtében szükséges rendelkezésekről Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzói tisztéről az 1944. évi október hó 16. napján lemondott. Ettől a naptól kezdve a kormányzói jogkört ideiglenesen Szálasi Ferenc gyakorolja. Az 1937 : XIX. tc. 3. §-a értelmében alakított országtanács — figyelemmel az ország jelenlegi helyzetére és arra, hogy az ország területének jelentős részén harcok dúlnak — az 1944. évi október hó 27. napján elhatározta, hogy az ország új kormányzójának megválasztására az országgyűlés két Házának együttes ülését nem hívja egybe és az országgyűlés elé azt a javaslatot terjesztette, hogy addig az ideig, amíg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendeztessék. Az ennek következtében előállott helyzetnek az alkot­mány szellemében való rendezésére az országgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos letéteményese, a következő törvényt alkotja: 10. §.

Next