Pesti Hírnök, 1865. április (6. évfolyam, 75-98. szám)

1865-04-08 / 81. szám

vagy más magánlakáson választókat tetszés szerinti számban összehívni, hogy velök az eszközlendő vá­lasztások felett értekezzék. Garnier Pages constatk­ozza, hogy a kor­mány Vi­i­tr­y államtanácsi elnök által a választók magángyűléseit megengedi, s hogy magánkörökben bármikor egybegyűlhetnek, de a választmányokat illetőleg mégis határozottan óhajtaná tudni, mit te­kint a kormány megengedetnek és mit tiltottnak? O 1­1 i v­­­e­r felvilágosítatást kér azon igen fon­tos pont felett: mennyiben engedtetik meg a válasz­tóknak, hogy a kormány módjára egyetemes hatást gyakoroljanak a választásokra. V­i­i­t­r­y kijelenti, miszerint, ha ez levelezés útján történik, a leg­több esetben nem viseli a tiltott szövetkezés jellegét. A módosítvány 233 szavazattal 17 ellen elvet­­tetik. A válaszfelirat 1 §-a elfogadtatik. Holnap (hét­főn) a törvényhozó testületben a válaszfelirat 2-ik­­­a jön megvitatás alá. P­á­r i­s, ápril 3. A külföldön elkövetett bűnté­nyek s vétségek megbüntetésére vonatkozó törvény­­javaslathoz az ellenzék újabb módosítványt csatolt.Ez a vétségekről szóló rész eltöröltetését kívánja, s hogy a törvénybe felvétessék, miszerint minden ítélet in contumatiam semmisnek tekintessék, ha a távollevő elitélt büntetésének elévülése előtt a törvényszék előtt megjelenik. Végre a 3-ik a következőleg volna módosítandó : „Cselekmények, melyek azon ország törvényei szerint, hol elkövettettek bűnténynek vagy vétségnek nem tekintetnek, Franciaországban semmi esetre sem szolgálhatnak bírói eljárás tárgyául. — A jelen törvény a külföldön elkövetett bűntényekre nem alkalmaztathatik.“ — A „Temps“ szerint Berry­er úr komolyan beteg, úgy hogy tartani lehet attól, mi­szerint nem lesz képes a kamarában felszólalni. ÉSZAKAMERIKA, N­e­w­ Y­o­r­k , mart. 24. A harctérről érkező újabb tudósítások ellenmondás­ban állanak egymással. Egy részről állíttatik, hogy Johnston megverte volna Shermant; másrész­ről, hogy Sherman megszállotta Goldsboro-t, s hogy Mobile is az unionisták kezébe esett. Ha a se­­paratisták mindjárt tettleg győzelmet nyertek volna is, ez mindenesetre csak ideiglenes lehet, miután helyzetük, összhangzó tudósítások után, a szó teljes értelmében kétségbeesett. A „K. Z.“ levelezése szerint Richmondban még a nyomorékok is felfegyvereztetnek, hogy a kilátás­ban levő támadást e városra visszaverni segítsék. Richmondban, még az ottani lapok szerint is, melyek­ből már csupán kettő féliven jelenik meg, éhség és kétségbeesés uralkodik , s ez utóbbi gyakran humo­­ristikus módon nyilatkozik, mint például, midőn a lapok az elutazó követeknek istenhozzádot monda­nak soha viszon nem látásra. Míg a munkás csupán 8—10 (papír) dollárt szerezhet naponkint, egy font húsnak ára 20 dollár , egy hordó liszt 200 dollár stb. Sokáig ily állapot nem tarthat , főleg miután a szállítmányok folyvást gyérebben érkeznek. Északon a hangulat örömteljes , mert biztosnak hiszik a győzelmet. Lincoln azonnal a senatus eloszlása után Bigelow ügynököt nevezte ki párisi követnek. TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Boroszló, ápril 6. Varsóban és Lengyel­­ország egyéb részeiben Berg kormányzó rendelete folytán a katholikus papság között számos elfogatás történik, a­miatt, hogy a pápa iránti hódolati aláírá­sok köröztetnek a papi körökben. Ezen hódolati fel­iratok semmi politikai j­elleggel nem birnak. Frankfurt, apr. 6. A szövetséggyűlés mai ülésében a bajor-porosz indítvány melletti szava­zás után, mely határozattá emeltetett, Ausztria és Po­roszország nyilatkoztak a maguk részéről. Ausztria kinyilatkoztatta, hogy részéről azon esetre, ha Poroszország kész volna a kérdés megol­dására a szövetség határozata értelmében, akkor ő kész a maga előnyéről (a közös birtokról?) lemon­dani, megelégszik — hadiköltségeinek visszapótlásá­val. — Poroszország ragaszkodik a jogi kérdés meg­vizsgálásához és saját igényeihez. — A bajor-szász darmstadti indítvány mellett szavaztak: Ausztria, Bajorország, Szászország, Würtemberg, Baden, Hes­sen-Darmstadt, Braunschweig, Nassau s a tizenhato­dik curia házai. Drezda, april 6. A„Dresd. Journ.“ a szövet­­séggyűlés mai üléséről a következő táviratokat közli: A középállamok indítványa elfogadtatott 9 szavazat­tal 6 ellenében. Luxenburg nem szavazott, Oldenburg tiltakozott. Ausztria kinyilatkoztatta, hogy kész az indítványozott megoldást előmozdítani azon jogainak August­enburg hgre átruházása által, melye­ket a békekötés által nyert, ha Poroszország is úgy akarja, s a gyors eldöntést siettetni fogja, de a bir­toklási címről nem mond le,a­míg a német érdekeknek megfelelő megoldás létre nem jön.­­ Poroszország kinyilatkoztatta, hogy ő is kész az egyezkedésre, melynek azonban mellőzhetlen feltétele az volna, hogy megelőzőleg minden igény, az övé is, megvizsgáltas­­sék, a közös birtoklás jogait meg fogja védni, míg a kérdés saját meggyőződésének s a közös érdekeknek megfelelőleg megoldva nem lesz, azt pedig már most is kinyilatkoztatja, miszerint a kimondott elvárás figyelembe vételét kilátásba nem helyezheti. Ber­l­i­n, epr. 6. Hallomás szerint a király a porosz néphez proclamatiót szándékozik intézni, az ünnepek után, mint utolsó kibékítő eszközt a kormány és a képviselőház között. Berlin, apr. 6. A „Nordd. Alig. Ztg.“ írja. A „Prov. Corr.“ azon közleménye, hogy a képviselő­ház által félrevetett bankkiterjesztés kivitele iránt a kormány részéről tett intézkedések érvényben fogná­nak maradni — alaptalan. A kormány nem fog sem­mi ilyest cselekedni. A mai ülésben a vámegyleti szerződések rövid vita után­ elfogadtattak. A tengeré­szetre kért rendkívüli pénzszükséglet felett tanácsko­zandó bizottmány már megalakult. Elnöke Carlo­­v­i­t­z, P­á­r­i­s, apr. 6. A hadügyministérium újabb parancsokat adott ki Civita Vecchiába szállítandó nagy mennyiségű lőszerkészletek iránt. A Nizzában betegeskedő orosz trónörökös szenvedései közül az epilepticus rohamok megszűntek. P­á­r­i­s, april 6. Lavalette elhatározta , hogy nem fog több megintést kibocsátani a­nélkül, hogy az illető főszerkesztő előbb kihallgattatott volna. A kamarai többség hajlandó a lengyel kérdésre vonat­kozó tételt átbocsátani, melyben elmondatik, hogy Oroszország magatartása sok kívánt valót hagy hát­ra. Bonnefonds mexicói pénzügy­ igazgató kijelentette, hogy a költségvetési kiadásoknak alig felét képes megszerezni. P­á­r­i­s, apr. G. Lavalette körlevél­ben Párisba hívja össze a megyefőnököket, kik na­gyobbrészt már meg is jöttek. Személyes jelentéstétel s szóbeli utasítások átvétele miatt történik ezen eljá­rás.Sok megyefőnöki és alfőnöki üresedésben levő hi­vatal fog közelebb betöltetni. P­á­r i­s, ápril 6. A Drouin visszalépéséről szóló hírek mind jobban terjednek; legközelebb Benedettit emlegetik utódaként. Lavalette kabinet­főnökéül St. P­a­u 11, a nancy-i főnököt em­legetik. Az esti „Moniteur“ megelégedéssel említi, hogy a pápa csendőrei szaporittatnak s annak jeléül veszi, hogy a pápa mégis alkalmazza magát a con­­ventióhoz. O 11 i­v­­­e­r kineveztetését a törvényhozó­test elnökéül nem tartják lehetetlennek.­­ Az osz­trák követség hihetőleg át fog helyeztetni a hajdani török követség palotájába, a concordia-téren, melyet a club imperial tart bérben s még tiz évre szól szer­ződése, de udvariasságból kész az átengedésre. F­­­a­­h­a­u 11 Londonba utazott. Rómában D­a­r­b­o­y érsek magatartása nagy boszúságot okoz. LEGÚJABB. — A „Post“ egyik közelebbi száma igen jellemző cikket közöl a szász-bajor indít­ványról. — „A dán háború— úgymond — példátlan bűn marad, ez érthető, de támogatja a Bund indítványát, mert a hercegségek annectálása Poroszországhoz még nagyobb rész volna, mint az augustenburgi herceg be­iktatása. Nem kell hinni, mintha Poroszor­­ország dacolni merészelne a Bund hatá­rozatával, Ausztria talán felbátoríttathatnék, hogy kardot húzzon, és Poroszország lealáz­­tatásával talán egy csapással nyerné ismét vissza régi állását,­ végre a „Herald“ azon ál­lítását gúnyolja ki, mikop Porov korozág eső vétsége értékkel bir Angliára nézve. Anglia szövetségese Napóleon császár és nem Poroszország. — A „Timesnek“ írják Berlinből , az orosz cár május hóban Varsót fogja meg­látogatni , a­hol valószínűleg majd a porosz királylyal találkozik. Mondják, hogy ez alka­lommal a két fejedelem közt a már régóta függőben levő terület-átengedés kérdése is tisztába hozatik. — Lavalette belügyminiszerré tör­tént kineveztetése óta folyvást fentartják magukat Pár­is­ban a nagyobb mérvű minis­z­terváltozásokról szóló hírek is. Ezek szerint Lavalette következő ministeri névsort ter­jesztett volna a császár elé: Thouvenel kü­lügy, — Rigault de Gend­ully ten­gerészet, — (Chasseloups helyére) N­i­­sard közoktatás és cultus, — (Duruy he­lyére) F­­­e­u­r­y hadügy. — Ámbár e miniszerváltozásnak nem tulajdonítható nagy érték, az mindamellett a franciaországi uj helyzet jellemzésére szolgál. Mit jelent a fé­­lebbi névsor? Semmi egyebet, mint hogy a bonapartismus, miután a belől átalánosan kért reformokat nem adhatja meg, külirányban valószínűig megint azon politikához fog visz­­szatérni, a­mely a napóleoni eszmék határo­zott kifejezése. E névsorban mindazon ne­vek hiányzanak, a­melyek jellemüknél fogva kezességül szolgálhatnának a politikai viszo­nyok nyugodt megfontolása iránt, mert abban oly férfiak foglaltatnak, a kik a bonapartis­­must képviselik, azon értelemben, a minőben az az államcsíny idejében fennállt. Mindezen urak nem egyebek könnyű vérü kalandorok­nál. — — H­a a c i n t atya az ismeretes hitszó­nok Párisból Rómába hivatott és oda már el is utazott. — A francia császárt hit szerint le akar­ták beszélni algíri útjáról , ő azonban nem engedett. Elutazásának határnapjául ápril 20-dika van kitűzve. — A „Constitutionnel“ szerint 600 ka­tona küldetik Párisból Rómába, hogy a már kiszolgált s hazabocsátott egyének helyei ál­­talok betöltessenek. — Nigra követ oda utasíttatott, hogy a szá­d Móric rend francia birtokosai iránt statistikai és rendőri vizsgálatot hajtson vég­hez. A visszaélések, melyek ezen rendjellel Franciaországban napirenden vannak, csak­nem lehetlenné tették már annak előkelő tár­­saságbani viselését. — A„Nazione“ be sem várva a Lam­ar­mor­a-ministerium halálát , közli már az új ministerek névjegyzékét; e szerint Ratazzi elnök és külügyi, — Pep­ali belügyi , — Cordova pénzügyi,— és Mari igazság­ügyi ministerekké fognak kineveztetni. P­e­­­­titi hadügyministert, valamint a közoktatási ministert is rábírhatni remélik, hogy állomá­saikon megmaradjanak. — Couza herceg e napokban rugino­­sai jószágára megy, és innen indul majd az európai udvarokhoz teendő s régen tervezett körútjára. — A bajor király megszüntette azon régi udvari szokást, melynélfogva az udvari asztalhoz csak a kamara elnöksége és a ne­mes követek hivattak meg. Ezen uj intézke­dés igen jó hatást szült. — Legközelebb a követek házának összes tagjai hivatalosak voltak a királyi asztalhoz.­­ Mexicóban legújabb hírek szerint miniszerváltozás elé néznek, azt mondják, hogy a bel- és hadügyminiszerek lemondtak, és Escudero bízatott meg a császár által a cabinet kiegészítésére. Seher­­zenlechner államtanácsos, a­ki a császárral ment ki Európából, és a császári civilista főnöke volt, császári urával ellen­kező nézetei folytán, melyek a papi javak ügyében nyilvánultak, szintén lemondott állá­sáról, már néhány nap előtt elhagyta a fővá­rost, és visszautazott Európába.­­ Helyére Castillo, ezelőtt a pénzügyministérium titkára neveztetett ki. — Iglesias kabineti titkár, ki a császárt az ország belsejében tett útjában kisérte, hasonlóképen elbocsát­tatott. NEMZETGAZDASÁGI MOZGALMAK. Pest, april 8. 4*4 Langran­d-Dumonceau ur, csillogó pénzoperatiók tekintetében a jelenkornak e Lapja megint nagyszerű terveken töri a fejét. Tudva van, hogy ez az úr alkuszik a korona­ javakra, de ő egy gschäfttel nem éri be, hanem mint a „Debatte“ írja „a credit fonciert is reorganizálni akarja egészen új alapokon.“ A belga bank által Magyarországon szer­zett vagyonok parcellázása ugyanis sok helyit nagy akadályokra találván, nem tartja tovább fentartható­­nak Langrand az eddigi programmját, annálfogva nem lehetetlen, mond a bécsi lap, a változás, melyet a credit fond­er körül a fentebbi körülmény előidézend, az egész monarchiára szóló ingatlan bank ala­kításában, vagy a Vindobonávali fusioban fog nyi­latkozni, melynek részvényeit ma 3000 frankkal fi­zetik. Tehát ismét el lehetünk készülve egy új pióca ránk eresztésére, mely a szegény magyar földbirto­kos úgy is eléggé lecsapolt vérére kívánkozik. 4*4 A vasúti vitelárak magassága és célszerűtlen rendezése egyik legfőbb oka iparunk nem fejlődhetésének, a kereskedelmi forgalom bá­gyadtságának. A szállításbérek mérséklése és ok­szerűbb beosztása iránt az ipar és kereskedelem em­berei többször felszólaltak már, legközelebb pedig az aradi kereskedelmi testület e tárgybani nyilatkozata került kezünkhöz, melyet terjedelmes volta miatt nem közölhetünk ugyan egészen, de főbb elveit és kivonatait a következőkben pontosítjuk össze. A ke­­resk. testület nézete szerint: a) A birodalom minden vasúttársaságának, ki­vétel nélkül, az áttételeket mindenféle gabonára s ebből készült iparcikkekre, mint liszt-, szesz-, korpa-, továbbá bor-, olajvetemények, olajra nézve stb. 3/4 krra kell leszállítania minden vámmázsa és mértföld után és pedig az egész évre és mindenkorra egy­formán. b) A különbségi áttételeknek, mint magától értetik, meg kell végkép és mindenkorra szüntetniök. c) Minden mellékilletékek, melyek rövid vona­lakon a szállítmányokat annyira megdrágítják, örök­re megszüntetendők. d) Szigorú felügyelet a megfoghatatlan s való­ban elrettentő s roppant nagy súly veszteséget a gabo­nánál s más küldeményeknél tegye lehetetlenné. c) Minden vitelár leengedés és kárpótlás egyes nagyobb cégek részére, de átalános, valamint az oly fontos kisebb kereskedés rovására, mint ez például a déli és államvaspályáknál szokásba hozatott, soha és semmi szin alatt ne történjék. f) Egyik vaspályának nyomása és egyedárulko­­dása egy másik vaspálya ellenében, mint például a cegléd-pesti vonalon az államvaspálya a tiszai ellené­ben, a marchegg-bécsi vonalon az északi vaspálya az államvaspálya ellenében, tétessék mindenkorra le­hetetlenné. Ezeket tartja a testület mindenek előtt szüksé­gesnek. — Különösen érdekesnek tartjuk a nyilat­kozat berekesztését, melyben hazai viszonyainkról egész átalánosságban szólva a grémium, ezeket mondja : Olyan időben élünk, é­s ezt senki sem vonhat­ja kétségbe, midőn csak minden tényezőnek együtt­működése akadályozhatja meg vagyoni állapotunk teljes tönkrejutását. Vállvetve minden egyesnek a hazában közre kell e tekintetben működnie, és a vaspályáknak ez alól nem szabad magukat ki­­vonniuk. Vaspályáink jelentékeny kamatbiztosítást élvez­nek, s éppen az által részint gondmentesek s mintegy merevek, részint pedig önálló eljárásaikban akadá­lyozván E tekintetben is segíteni kell a dolgon. Hazánk földmivelő ország, legfőbb jövedelme az, mit a föld megterem. Tudva van pedig, hogy az egyedüli csereeszköz, melylyel ma bírunk, a bankjegy, s ezek tudomás szerint 3 év óta egy harmad mennyiség­gel megkevesbíttettek s még folyvást kevesbíttetnek. Ennek következménye, hogy a gabona és egyéb termények árai épp annyival szinte csökkentek , csak az adó maradt egy helyen, vagy dehogy maradt ! az folytonosan fölebb emeltetett, csak a vasúti vitelát­­tételek maradtak majdnem ugyanazok. Pedig még a gyermek is beláthatja, hogy a búza, melynek ára három év előtt 5 forint volt, most pedig csak 2 forint, ma a két forint mellett lehetlen, hogy megbírja azon magas vitelárt, melyet 5 forint mellett megbírt,kivált, ha megfontoljuk, hogy akkor egész Európa vevőnk volt, míg ma nem csak egész Európával, különösen pedig Oroszországgal, Odessával, hanem még Ame­rikával is versenyeznünk kell, mely utóbbi minkett az ő szállítási alacsony árai miatt az angol piacról majd­nem egészen kiszorított. Azon ellenvetés, hogy olcsó vitelártételek mel­lett a kamatbiztosított vaspályák bevételei felette meg­csökkennének, a nemzetgazdászok és szakértők által már régen és igen gyakran megcáfoltatott, különben erre nézve legkiáltóbb bizonyítékot nyújtanak az angol vaspályák, melyek, köztudomás szerint, minél lejebb szállítják vitelártételeiket, annál jövedelmezőb­bekké válnak. A mi vasúti áttételeink pedig a legma­gasabbak egész Európában. Az állam a kamatbiztosított vaspályáknál a ma­gas viteláttételekkel már elég kísérletet tett, tegyen most egyszer kísérleteket alacsonyabb áttételekkel. Az államnak a magas ártételek mellett több pályánál szép összeget kellett ráfizetnie a­nélkül, hogy a ke­reskedés, ipar, mezőgazdaság ebből valamit nyert volna; tegyük fel, hogy alacsonyabb áttételek mel­lett is rá kellett volna fizetnie, mit azonban határo­zottan kétségbe vonunk , akkor legalább némileg könnyítve lesz az adófizetőn , hogy terheit leró­­hassa. Végre azon ellenvetés, hogy a vaspályák nem azért léteznek, miszerint alacsony vitelártételeik által az iparnak és a gazdáknak az árukért magasabb ára­kat szerezzenek, teljesen alaptalan. A mai életelv az : szorgalmasan dolgozni, a kis haszonnal megelégedni, s szorgalom által hozni be a nagyobb hasznot. Olcsó vitelártételek mellett a vaspályáknak többet kell ugyan dolgozniok s egyenkint kisebb haszonnal is, de a szállítmányok többlete a haszon kisebbségét gazdagon fogja kárpótolni. Mint már említettük, a gabonának, s minden­­nek, un ovvoi uooso van k­apcsolva, ara tesenyire CSOK-ként, csökkent szinte a szegény munkás díja, csak a vasutak húzzák most is egyformán a magas áttéte­leket, mert nekik biztosítva van jövedelmök a ka­matbiztosítás által, s eljárásukkal leszorítanak ben­nünket a világpiacról, hova földviszonyaink, földh­azi helyzetünk, hova hivatásunk hív bennünket, ha telje­sen tönkre nem akarunk jutni! 4+4 Frankfurtban állatkiállí­tás lesz május 29. 30. és 31-én, meg van híva az egész osztrák birodalom és Poroszország. Nem kí­vántatik, hogy a kiállított állat tulajdona legyen a kiállítónak. A kiállítás marhák, juhok és sertésekre terjed ki. A jury 3 frankfurti, 6 külföldi tagból fog állani, tagjait a gazdasági egyesület választja. A ki­állítónak előre be kell jelenteni, hogy jószága eladó e. Az eladó állatok kisorsoltatnak, egy sorsjegy ára 36 kr. A kiállítók fizetnek helypénzül egy darab szarvasmarhától 3 frt., egy borjútól 2 frtot, egy juh­­tól 30 krt. egy darab sertésért 2 frot, e díjakat a be­jelentéshez csatolva kell beküldeni. Az élelmezést a tulajdonosoknak kell eszközölni. Minden kérdezős­­ködések a kiállítás tárgyában a frankfurti gazdasági egyesület titkára Nentwig R. úrhoz „Frankfurt am M. Hochstrasse 30.“ intézendők. A jutalmak a szar­vasmarháknál 150—100— és 50 forintosok, borjúk­nál 100—50 és 30 frtosok, a juhokra 50—30 és 20 frt, a sertésekre 30—20—15—10 frtjával vannak kitűzve. 4*4 A prágai selyem­kiállításon 100 kiállítótól mintegy 300 tárgy van a gubótól kezdve a legfinomabb szövetig mindenféle alakban kiállítva. Csehországban hat millió eperfacsemete van már, melynek levelei a negyedik évben eledelül hasz­nálhatók lesznek. Mit szól ehhez Magyarország? kérdi egy német lap. Kérdésére ott van a felelet az orsz. gazd. egyesület feliratában. ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. Pest, april 8. Derült tavaszias idő. — Nyu­godt hangulat mellett a forgalom tegnap nem volt je­lentékeny. Búzából csak ,600, 851/*—87 fontos mérő eladása jegyeztetett fel. Ar 3. 15. — Ezüst 107. 75; cs. arany 5. 22. — Eger, apr. 3 Mai hetivásárunkra behozatott : búza 26, kétszeres 37, rozs 45, árpa 17, kukorica 37 — összesen 155 köböl. Az árak igy álltak: búza 4 ft 20 kr, kétszeres 3 ft, rozs 2 ft 50 kr, árpa 1 ft 70 kr, kukorica 2 ft 90 kr. Burgonya köble 1 ft. Széna mázsája 70 kr. Mindkettőből sok volt. Ellen­ben zab nem volt kapható. Bab, borsó, lencse és kása urcéje 4 kr. Tojás szára 1 uyírt. Múlt pénteki hetivá­sárunkon volt összesen 305 köböl szemesélet. Az árak, igen csekély különbséggel, megegyeztek a maiakkal. Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS.

Next