Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)
1865-05-08 / 105. szám
Hatodik évfolyam 105. szám. PESTI 1 Előfizetési feltételek: helyben házhozhordas- ^ sal vagy postán mindennapi megküldéssel: § egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre ^ 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- napos előfizetést. r ej ./VAAA/V\AA/WWWVvAAA/VW\AA/W\/\AAA/V»/\AA/W\/WlAAr./W\AA/\AAAAi wo POLITIKAI NAPILAP. Hétfő, május 8-án 1865. | Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hirdetésnél, kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. | Szerkesztőség és kiadó-hivatal: | a hímző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt, a 2-dik emeleten. C/VWWV/’JV'^V'JV^AAAA/VJVAA/’JWV'vAAA/WyWVJVJWVJWV'JWVrJWWWV Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre...................................... 5 frt. Félévre...............................................10 frt. Egész évre..........................................20 frt. auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. 10“ Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hirnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadóhivatala. Hazai közügyek. KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK. A magyar gőzhajótársulat. Pest, máj. 8. A magát úgynevező „középdunai gőzhajótársaság“ (melynek részvényesei közt a katholikus clerus két fényes nevét, herceg-primás Scitovszky eminentiáját,és kalocsai érsek és hétszemélynök Kri sz ti excját is ragyogni látjuk) ma délelőtt tartotta meg első közgyűlését, országszerte tisztelt hazánkét ifj. Kartál György úr elnöklete alatt. A gyűlést, melyben igen nagy számú közönség vett részt, az elnök meg nyitván, a társulat történetéről és ügyeinek mibenállásáról az ideiglenes titkár a következő érdekes előterjesztést tette: Tisztelt közgyűlés! Ha van ország, melynek nemzetgazdasági viszonyaira nagy befolyást gyakorolni a vízi közlekedés hivatva van, úgy bizonyára hazánk az, hol jó köutakat csinálni azok költséges építése nem engedi, s hol egy országos vasutrendszer életbeléptetése nyomorúságos pénzviszonyaink miatt még Isten tudja meddig a pium desideriumok sorába fog tartozni. Az út alapját, mely köböl és vasból oly tömérdek költségbe kerül, a folyókban ingyen adta meg az anyatermészet, ezeken csak a járművek és azok mozgásba tétele kiván költséget, s azért a vízi út minden más közlekedési eszközök közt úgy a személy mint az áruszállításra nézve kétségtelenül a legelőnyösebb , ezért oly jelentékeny tényező az főleg nálunk a kereskedésre nézve, miután a forgalom és ipar fejlődésének egyik életföltétele az olcsó szállítás. Ezért választotta 3 évtized előtt a halhatatlan Széchenyi István közhasznú munkásságának egyik fő feladatául hazánk legtekintélyesebb folyamán a Dunán való gőzhajózás megalapítását. Az első szabadalmazott gőzhajó-társaság, melyet báró Python, Benvenuti és több bécsi kereskedői tekintélyek alakítottak, az ő nagy jelentőségű hozzájárulása és fáradhatlan tevékenysége folytán emelkedett azon polcra, melyen ma Európa legnevezetesebb vállalatainak egyikét képezi. Ezen társulat, mely 1830. őszén egyetlen egy gőzössel a 100 ezer forintba került 60 lóerejű I. Ferenccel indult meg, s csak 1833-ban tudott hozzá más két hajót szerezni, ma már 134 gőzösnek, 492 különböző nagyságú vashajónak s egy 1725 munkást foglalkoztató hajógyárnak van birtokában, nem szólva itt pécs-mohácsi vasutjáról, s éven át 3—4 millió mázsa kőszenet adó bányáiról. E társulat jelenleg a Dunán és mellékfolyóin 715 mföldnyi hosszúságban jár, 8—900 ezer utast, 20—22 ezer mázsa árut szállít s 10 millió frt jövedelmet vesz be évenkint; — mégis a roppant tevékenység mellett is, legutóbbi saját üzletjelentéséből kitünőleg, akkora tér van mellette elfoglalatlan, hogy annak betöltetlen állása, csak a közönség és kereskedő világ nagy kárával történik. És e kárt nem ma mondják ki, nem ma érezzük legelőször. Gróf Batthyányi Kázmér és társai már 1846- ban meg akarták az első magyar gőzhajózási társaságot alakítani, s a közönséghez intézett felhívásukat azzal indokolták, hogy a magyar Dunát minden versenytárs nélkül használó ausztriai gőzhajótársaság üzlete oly nagyszerű kiterjedést nyert (már akkor is!), miszerint a közönség méltó igényeinek s a forgalom folytonos növekedésének megfelelő figyelem és áttekintés már lehetetlenné vált; továbbá, hogy a személy- és áruszállítási forgalom szaporodása a magyar folyókon, még egy másik gőzhajótársaságnak is elegendő munkatért nyújt; — végre, hogy a közlekedési eszközök becsületes versenye a hazai termelésre, iparra és kereskedésre csak jótékonyan hathat, s azért a magyar közönségben mindinkább hangosan nyilatkozik egy hazai társaság alapítása iránti óhajtás. Azonban az azon időben már mutatkozó politikai mozgalmak más térre sodorták a nemzet figyelmét, s az 1848 kirázkódás e társulat megindult gyökereit is szétszaggatá. Az ezután következett idők nem voltak alkalmatosak az eszme fölelevenítésére. De 1862-ben, jobbára Medgyaszay István gözhajókapitány ur kezdeményezése folytán, újra élénk mozgalom keletkezett egy magyar gözhajótársulat alakítása körül s ismert hazafias nevek állván az ügy élére, gondos körültekintés után s szállítási viszonyaink körül jártas, tökéletesen megbízható egyének adatai nyomán, határozottan kijelentették, hogy egy ily vállalat nem csak nemzetgazdaságilag közhasznú, de a részvényesekre nézve nyereséges is volna. Miért nem született az mégis meg? — nem feladatom fejtegetni. Annyi bizonyos, hogy a hazai közönség buzgóságán és jóakaratán semmi sem múlt. S íme, most harmadszor veszszük karjainkra a 20 év óta melengetett eszmét. Éi pedig, ha azon hazafias buzgóságból, melylyel annak dajkálóit a közönség eddigelé körülállotta, következtetnünk szabad, Isten segítségével életbe is fog az lépni. A múlt év ápril 11 -én történt, hogy Houchard Ferenc gőzhajókapitány úr felszólítására néhányan gróf Zichy Nándor úr szállására jöttünk össze, s ott a nevezett kapitány úr előadván a Ruston-féle vállalat megszűnésének okait, egy gőzhajózási vállalatnak részvények útján való megalapítására szólította fel a jelenvoltakat. Az indítvány meleg fogadtatásra talált, s miután a jelen volt dunaparti birtokos urak biztosítottak volna a felől, hogy az óhajtás általános lévén, az annak megtestesítésére törekvés élénk pártolásra is fog találni: az ügy bővebb tanulmányozásával, a vállalat programmjának elkészítésével s egy társulat alakítására szükséges lépések megtételével, gróf Zichy Nándor ur elnöklete alatt egy választmány bízatott meg, melynek tagjaiul gróf Keglevich Béla, Perczel Béla, Trefort Ágoston, Ivánka Imre, Szathmári Károly , Jelinek Mór, Luczenbacher Pál, Houchard Ferenc, Ullmann Vilmos, Bölcskey Adolf, Stein Náthán, J. Herz Salamon, Braun Ignác, Brachfeld Jakab, Kanitz Gábor, Rosti Pál, Balassa István, Bartal György és Hajós József urak kérettek fel. E választmány megbízásából mindjárt másnap ápril 12-én Ivánka Imre,Houchard Ferenc, Luczenbacher Pál, Gál Péter és Szathmári Károly az alapszabályok tervezetét elkészítvén, azt a választmány ápr. 17-diki ülése elé terjesztették, mely a programmot elfogadva, a közönséghez intézendő felhívások szétbocsátását haladéktalanul elrendelte. Előre nem láthatott körülmények azonban a jó szándék gyors végrehajtását megakadályoztatták, s közben gróf Zichy Nándor ur is kénytelen lévén az ügy éléről félreállani: a választmány osztatlan bizalma ifjabb Bartal György urat kérte fel és nyerte meg az elnökség elfogadására, s az ő fáradhatlan buzgósága és erélyes utánjárásának köszönhetjük, hogy mai napon a vállalat a létesülés első stádiumán szerencsésen túl van, mi pedig, mint annak részvényesei ezennel első közgyűlésünket tarthatjuk. Megnyervén ugyanis tisztelt elnökünk az alakulásra szükséges engedélyt a f. évi február 3-ról 1374. sz. a. kelt kegyelmes királyi rendelvénnyel, s megtévén a választmány az alapszabály-tervezeten ott kivánt módosításokat, bejelentvén egyszersmind a vállalatot hazai törvényeink értelmében a pesti váltótörvényszékhez , a folyó évi március havában ki lőnek bocsátva azon aláírási ívek, melyeket a tisztelt közgyűlés tagjai már ismernek. A hajózási engedélyért pedig be van adva az illető helyre a kellő folyamodás. Az alakító választmány, egy percig sem téveszthette szemei elöl azon nehéz körülményeket, melyek annyi mostoha év után anyagi tekintetben mindnyájunkra egyaránt nehezültek , s jól tudta, hogy hasztalan dolgot mivelne , ha milliókra akarná fektetni a vállalatot akkor, midőn hazánk határai közt e summát előteremteni jelenleg a legmegfeszítettebb akarat sem volna képes. Belátta, hogy a kezdeményezésnél nagyot akarni éppen annyi, mint csírájában elfojtani a vállalatot és az iránta mutatkozó buzgóságot. Azért maradt, mind a vállalat terét, mind az alaptőkét illetőleg a kezdésnél azon szerény korlátok közt, melyeket a tisztelt közgyűlés elébe a mai napon megvitatásul terjesztett alapszabályokban felállított. Ugyanez okból, nem is akarta a választmány az egész ország érdekeltségét igénybe venni, csupán a címben meghatározott vonalon , és közvetlenül a Duna mentén maradt íveivel, melyeket mindössze 57 helységbe, 134 egyénhez 236 példányban küldött szét. Ez aláírási íveknek több felénél még kint van, május 5 -éig nem több mint 111 küldetvén be azokból, melyeken a felszólított 57 helyett máris 140 község van képviselve, és pedig nem csak Magyar-, hanem Horvátországból és Szerbiából is. Az aláírások némi ismertetéséül legyen megemlítve, hogy a főváros után, mely 446 részvénynyel van a vállalatban érdekelve, legmelegebb pártolást tanúsított Baja, honnan 247, azután Vác, honnan 93, és Szegszárd honnan ugyanennyi részvényes került ki, továbbá Kalocsa 92, Duna-Földvár 91, Esztergom 73, Székes- Fehérvár 67 részvénynyel és így tovább. E percig a bejelentett részvények száma 1848, és így fedezetlen még az alapszabályokban kiirt mennyiségből 152 részvény, mi hogy a még kint lévő 123 ivén bekerül, annyival inkább hihető, mivel egész tegnapig folyvást történtek aláírások, sőt még tegnap is folyvást vittek el tőlem új aláírási íveket, miből a közönség meleg pártolására s a vállalat biztos megszülemlésére kétségtelenül érhet következtetni. Acvboo.v Via - 1 1 nyíre minden izgatás nélkül mily lárma kerülő csöndességgel bocsátottuk útra aláírási iveinket, mily kis térre (csupán 57 községre) szorítkoztunk felhívásainkkal, — ha tekintetbe veszszük, hogy azon középosztály, melynek tagjaiból áll részvényes társaink 9, 0 része, nélkülözhetlen mindennapi szükségeitől vonja el úgyszólván azon öszveget , mit e társulat létrehohozására áldoz, — ha tekintetbe veszszük, hogy ily körülmények dacára is, a kiosztott íveknek nem is felén, oly rövid idő alatt is, immár majd az egész öszveg fedezve van: el kell ismernünk, hogy a közönség oly meleg részvéttel van vállalatunk iránt, s oly bizodalommal viseltetik annak életrevaló és hasznos volta felől, hogy ha mégis nem lenne az, ez bizonyára nem a pártfogó közönség hibájául lenne felróható. Egytől függ minden arra nézve, hogy a gőzhajótársulat azzá váljék, mire hitem szerint hivatva van, attól t. i. ha sikerül nekünk emberi rokon- és ellenszenveinket a mai napra teljesen háttérbe szorítani, s a szép reményű vállalat vezetésére, minden elfogultság és melléktekintetek nélkül oly férfiakat választani, kikben a szakértelem mellett valódi ügybuzgóság és hazafias tiszta jellem párosul. És e részben kezeink egyátalában nincsenek kötve. Az üzlet-, a pénz- s a kereskedői világból, annyi elismert név fonódott részvényeseink koszorújába, annyi országosan becsült férfiait tiszteljük sorainkban a gyakorlati élet terén tekintélylyé emelkedett notabilitásoknak, hogy ha azokat magunknak kiszemelni tudjuk, s ügyünk élére megnyerni szerencsések leszünk, e vállalat bizonyára csak örvendhet magának. Adja Isten , hogy e helyről mindnyájan azon megnyugvással oszoljunk szét,hogy a magyar gőzhajózási társulat ügyét a legjobb kezekbe tettük le, mert akkor vállalatunk virágozni és sokáig fog élni. szeg 185 -ban 161,541,339 ft 14 krt tett, az 1864- ben 467.618,669 ft 12 kr., a dijbevétel pedig, mely 1858-ban 1.314,731 ft 41 krnyi volt, 1864-ben 4.228,008 ft 25 kr., végül az osztalék 12 ft 60 krról 120 ftra emelkedett, így a részvényekre befizetett 300 frt az idén 40 pct. jövedelmez. — Egybeállítottuk a társulat első és utolsó évének főszámait, a tanulság az eredményben rejlik. A második főosztály, a csak három évvel ezelőtt életbeléptettetett életbiztosítás m. évben 70,437 frt 53 krnyi tiszta nyereményt tüntet elő, a bevétel itt ugyanis 1,049,394 frt 53 kr, a kiadás 978,957 frt — a biztosított összeg : 12,900,129 frt 972 kr. Az 1864. évi eredmény magyarázata a tűz -,jég- és szállítmányi károknak az 1863 diki évhez képesti kereskedésében keresendő. A biztosított összeg 1853- ban ugyanis 493,439,477 frt 64 krt tett, ez 1864-ben keresbedett, és pedig 467,618,669 frt 82 krnyi, a díjbevétel is igy 4,297,641 frt 32 krról 4,228,008 frt 25 krra szállt alá, a tűz-, jég és szállitmányi károk ellenben, melyek 1863-ben 3,061,606 frt 47 krt tettek 1864-ben csak 2,230,960 frt 12 kr. összeget igényeltek, tehát körülbelül 800,00 frttal kevesebbet. S miután a társulatnak ily elhaladásánál fogva a tartalék tökének az alapszabályok 55-dik §§-ában megszabott nagysága biztosítva van, az elnök figyelmezteti a társaságot, hogy intézkedést kellene tenni, váljon a nyereségből a tartalék tökéhez csatoltatni rendelt 25% ezután mire fordíttassék. Az e tekintetbeni indítványtétel hét tagú bizottmányra bizatik, melyben az elnök, 2 választmányi, 2 igazgatósági és 2 részvényes tag veend részt. A részvényesek köréből tegnap azonnal meg is történt a választás, mely Manó István és Cséry urakra esett. Az igazgatóság, valamint a számvizsgáló bizott A választmány által a felső-magyarországi ínségeseknek juttatott 1000 frtnyi, s az erdélyieknek küldött 2000 frtnyi adományt, a közgyűlés helybenhagyta, szintúgy a pesti kereskedelmi akadémiának subventióul indítványoztatott 400 frtot. Az erdélyi szükölködöknek juttatott adomány gr. Mikó Imre ő excljához küldetett s ő excljának köszönő levele Ürményi József ur indítványára felolvastatott. „A bizt. társulat — úgymond a többi között igen szellemdúsan ő exclja — ily tettei által a biztosítás uj nemét honosítja meg. Biztosítja az önvétkükön kívüli szükölködőket a véginségtől s biztosítja magának a közelismerést’, melylyel a jó tettek mindenütt méltányoltatni szoktak . A társulati hivatalnokok nyugdíj-alapja jelenleg 31,300 frtot tesz s erre nézve határoztatott, hogy ezután csak fizetés-emeléseknél s csak oly hivatalnokoknál, kiknek 600 ftnál több fizetésük van, fog a fizetésből 25% ez alapra levonatni. Az igazgatóságnak s választmánynak oly nagy sikerű fáradozásaiért a közgyűlés elismerő köszönetét fejezte ki. Végül az alapszabályok szerint kisorsolt igazgatósági s választmányi tagok választásához fogott a gyűlés. A szavazatszedő bizottmányba gr. Károlyi György excja elnöklete alatt Szabó Béla, Ádám Károly, Fuchs, Wittemberg, Simon Florent s Ullmann Adolf urak kérettek fel. Szavazás előtt az elnök azt is nyilváníta, hogy Manó István, mint kisorsolt választmányi tag kijelenté, hogy nézeteivel az újonnani választást nem tartja megegyeztethetőnek, miért kéri a gyűlést, hogy a netalán neki szánt szavazatokat másnak adni szíveskedjék. A választások eredménye következő : Választmányi tagoknak : Somssich Pál, Ürményi József és Vecsey Sándor ismét s Herrich Károly újonnan választottak meg; póttagoknak : Deutsch József s Karlovszky Zsigmond; igazgatónak Fröhlich Frigyes ismét. E tudósításhoz talán nem lesz érdektelen a következő statistikai adatokat csatolni: A bizt. társulat ugyanis 1864-ben károkért összesen 2.230,960 frt. 12 krt fizetett, és pedig Magyarországban 3,586 eset után 1.126,580 frt. 20 krt. A legtöbb káreset történt Nyitrában, 315 , a legkevesebb Marmarosban, 2. A legnagyobb összeg fizettetett Pest-Pilis- és Soltban és pedig 169 eset után 215,909 frt. 72 kr., a legkisebb Ugocsában, és pedig 3 eset után 125 forint 80 kr. — Erdélyben, Határőrvidéken, Horvát- s Tótországban 334 eset után 85,633 frt 91 kr. fizettetett; a Magyarországon kívüli osztrák birodalomban 1917 eset után 611,685 frt 7 kr, külföldre 362 eset 112,342 frt 95 kr, szállítmányi károkért 68 eset után 16,977 frt Első magyar átalános biztosító trsaság, Pest, május 7. Az első magyar átalános biztosító társaság tegnap tartott közgyűlésében az elnök, Lónyay Menyhért úr méltán nyithatá meg a gyűlést azon örvendetes közléssel, hogy az 1864-dik év a társulatra nézve nem csak meglepőleg kedvező volt, hanem most már elmondhatni, hogy a lehető legbiztosabb alapokra van fektetve. A társulat, mely 1858-ban 552,515 ft 51 kv. díjtartalékkal s 25,582 ft 75 kr. tartaléktökével bírt, 1864-ben 2.993,745 ft díjtartalék s 592,330 ft 74 kr. tartaléktökével rendelkezik, s mig a biztosított ösz