Pesti Hírnök, 1865. május (6. évfolyam, 99-124. szám)

1865-05-08 / 105. szám

Hatodik évfolyam 105. szám. PESTI 1 Előfizetési feltételek: helyben házh­ozhordas- ^ sal vagy postán mindennapi megküldéssel: § egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre ^ 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó-­­ napos előfizetést. r­ ej ./VAAA/V\AA/WWWVvAAA/VW\AA/W\/\AAA/V»/\AA/W\/WlAAr./W\AA/\AAAAi wo POLITIKAI NAPILAP. Hétfő, május 8-án 1865. | Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir­­­­detésnél, kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. | Szerkesztőség­ és kiadó-hivatal: | a hímző- és kalap-utca sarkán 1-ső sz. alatt,­­ a 2-dik emeleten. C/VWWV/’JV'^V'JV^AAAA/VJVAA/’JWV'vAAA/WyWVJVJWVJWV'JWVrJWWWV Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre...................................... 5 frt. Félévre...............................................10 frt. Egész évre..........................................20 frt. auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadta­tik. 10“ Előfizethetni: Vi­déken minden kir. postahivatalnál, h­e­l­y­­ben Pesten, csupán a „Pesti Hirnök“ kia­dó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szeg­letén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó­hivatala. Hazai közügyek. KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK. A magyar gőzhajótársulat. Pest, máj. 8. A magát úgynevező „középdunai gőzha­jótársaság“ (melynek részvényesei közt a katholikus clerus két fényes nevét, herceg-pri­­más Scitovszky e­minentiáját,és kalocsai érsek és hétszemélynök K­r­i s­z t­i excját is ragyogni látjuk) ma délelőtt tartotta meg első közgyűlését, országszerte tisztelt hazánkét ifj. Kar­tál György úr elnöklete alatt. A gyűlést, melyben igen nagy számú közönség vett részt, az elnök meg nyitván, a társulat történetéről és ügyeinek mibenállá­­sáról az ideiglenes titkár a következő érdekes előterjesztést tette: Tisztelt közgyűlés! Ha van ország, melynek nemzetgazdasági viszonyaira nagy befolyást gyako­rolni a vízi közlekedés hivatva van, úgy bizonyára hazánk az, hol jó köutakat csinálni azok költséges építése nem engedi, s hol egy országos vasutrendszer életbeléptetése nyomorúságos pénzviszonyaink miatt még Isten tudja meddig a pium desideriumok sorába fog tartozni. Az út alapját, mely köböl és vasból oly tömér­dek költségbe kerül, a folyókban ingyen adta meg az anyatermészet, ezeken csak a járművek és azok moz­gásba tétele kiván költséget, s azért a vízi út minden más közlekedési eszközök közt úgy a személy mint az áruszállításra nézve kétségtelenül a legelőnyösebb , ezért oly jelentékeny tényező az főleg nálunk a kereskedésre nézve, miután a forgalom és ipar fejlő­désének egyik életföltétele az olcsó szállítás. Ezért választotta 3 évtized előtt a halhatatlan Széchenyi István közhasznú munkásságának egyik fő feladatául hazánk legtekintélyesebb folya­mán a Dunán való gőzhajózás megalapítását. Az első szabadalmazott gőzhajó-társaság, me­lyet báró Python, Benvenuti és több bécsi kereske­dői tekintélyek alakítottak, az ő nagy jelentőségű hozzájárulása és fáradhatlan tevékenysége folytán emelkedett azon polcra, melyen ma Európa legneve­zetesebb vállalatainak egyikét képezi. Ezen társulat, mely 1830. őszén egyetlen egy gőzössel a 100 ezer forintba került 60 ló­erejű I. Ferenccel indult meg, s csak 1833-ban tudott hozzá más két hajót szerezni, ma már 134 gőzösnek, 492 különböző nagyságú vashajónak s egy 1725 munkást foglalkoztató hajógyárnak van birtokában, nem szól­va itt pécs-mohácsi vasutjáról, s éven át 3—4 millió mázsa kőszenet adó bányáiról. E társulat jelenleg a Dunán és mellékfolyóin 715 mföldnyi hosszúságban jár, 8—900 ezer utast, 20—22 ezer mázsa árut szállít s 10 millió frt jöve­delmet vesz be évenkint; — mégis a roppant tevé­kenység mellett is, legutóbbi saját üzletjelentéséből kitünőleg, akkora tér van mellette elfoglalatlan, hogy annak betöltetlen állása, csak a közönség és keres­kedő világ nagy kárával történik. És e kárt nem ma mondják ki, nem ma érezzük legelőször. Gróf Batthyányi Kázmér és társai már 1846- ban meg akarták az első magyar gőzhajózási társasá­got alakítani, s a közönséghez intézett felhívásukat azzal indokolták,­­ hogy a magyar Dunát minden versenytárs nél­kül használó ausztriai gőzhajótársaság üzlete oly nagyszerű kiterjedést nyert (már akkor is!), misze­rint a közönség méltó igényeinek s a forgalom foly­tonos növekedésének megfelelő figyelem és áttekintés már lehetetlenné vált;­­ továbbá, hogy a személy- és áruszállítási forgalom szapo­rodása a magyar folyókon, még egy másik gőzhajó­­társaságnak is elegendő munkatért nyújt; — végre, hogy a közlekedési eszközök becsületes verse­nye a hazai termelésre, iparra és kereskedésre csak jótékonyan hathat, s azért a magyar közönségben mindinkább hangosan nyilatkozik egy hazai társaság alapítása iránti óhajtás. Azonban az azon időben már mutatkozó politi­kai mozgalmak más térre sodorták a nemzet figyel­mét, s az 1848 ki­rázkódás e társulat megindult gyö­kereit is szétszaggatá. Az ezután következett idők nem voltak alkal­matosak az eszme fölelevenítésére. De 1862-ben, jobbára Medgyaszay István gözhajókapitány ur kez­deményezése folytán, újra élénk mozgalom keletke­zett egy magyar gözhajótársulat alakítása körül s ismert hazafias nevek állván az ügy élére, gondos körültekintés után s szállítási viszonyaink körül jár­tas, tökéletesen megbízható egyének adatai nyomán, határozottan kijelentették, hogy egy ily vállalat nem csak nemzetgazdaságilag közhasznú, de a részvénye­sekre nézve nyereséges is volna. Miért nem született az mégis meg? — nem fel­adatom fejtegetni. Annyi bizonyos, hogy a h­azai kö­zönség buzgóságán és jóakaratán semmi sem múlt. S íme, most harmadszor veszszük karjainkra a 20 év óta melengetett eszmét. É­i pedig, ha azon ha­zafias buzgóságból, melylyel annak dajkálóit a kö­zönség eddigelé körü­lállotta, következtetnünk sza­bad, Isten segítségével életbe is fog az lépni. A múlt év ápril 11 -én történt, hogy Houchard Ferenc gőzhajókapitány úr felszólítására néhányan gróf Zichy Nándor úr szállására jöttünk össze, s ott a nevezett kapitány úr előadván a Ruston-féle válla­lat megszűnésének okait, egy gőzhajózási vállalatnak részvények útján való megalapítására szólította fel a jelenvoltakat. Az indítvány meleg fogadtatásra talált, s miután a jelen volt dunaparti birtokos urak biztosítottak volna a felől, hogy az óhajtás általános lévén, az annak megtestesítésére törekvés élénk pártolásra is fog találni: az ügy bővebb tanulmányozásával, a vál­lalat programmjának elkészítésével s egy társulat ala­kítására szükséges lépések megtételével, gróf Zichy Nándor ur elnöklete alatt egy választmány bízatott meg, melynek tagjaiul gróf Keglevich Béla, Perczel Béla, Trefort Ágoston, Ivánka Imre, Szathmári Ká­roly , Jelinek Mór, Luczenbacher Pál, Houchard Ferenc, Ullmann Vilmos, Bölcskey Adolf, Stein Ná­thán, J. Herz Salamon, Braun Ignác, Brachfeld Ja­kab, Kanitz Gábor, Rosti Pál, Balassa István, Bartal György és Hajós József urak kérettek fel. E választmány megbízásából mindjárt másnap ápril 12-én Ivánka Imre,Houchard Ferenc, Luczenba­cher Pál, Gál Péter és Szathmári Károly az alapsza­bályok tervezetét elkészítvén, azt a választmány ápr. 17-diki ülése elé terjesztették, mely a programmot elfogadva, a közönséghez intézendő felhívások szét­­bocsátását haladéktalanul elrendelte. Előre nem láthatott körülmények azonban a jó szándék gyors végrehajtását megakadályoztatták, s közben gróf Zichy Nándor ur is kénytelen lévén az ügy éléről félreállani: a választmány osztatlan bizal­ma ifjabb Bartal György urat kérte fel és nyerte meg az elnökség elfogadására, s az ő fáradhatlan buzgósá­­ga és erélyes utánjárásának köszönhetjük, hogy mai napon a vállalat a létesülés első stádiumán szerencsé­sen túl van, mi pedig, mint annak részvényesei ezen­­nel első közgyűlésünket tarthatjuk. Megnyervén ugyanis tisztelt elnökünk az ala­kulásra szükséges engedélyt a f. évi február 3-ról 1374. sz. a. kelt kegyelmes királyi rendelvénnyel, s megtévén a választmány az alapszabály-tervezeten ott kivánt módosításokat, bejelentvén egyszersmind a vállalatot hazai törvényeink értelmében a pesti váltó­törvényszékhez , a folyó évi március havában ki lőnek bocsátva azon aláírási ívek, melyeket a tisztelt köz­gyűlés tagjai már ismernek. A hajózási engedélyért pedig be van adva az illető helyre a kellő folyamodás. Az alakító választmány, egy percig sem té­veszthette szemei elöl azon nehéz körülményeket, melyek annyi mostoha év után anyagi tekintetben mindnyájunkra egyaránt nehezültek , s jól tudta, hogy hasztalan dolgot mivelne , ha milliókra akarná fek­tetni a vállalatot akkor, midőn hazánk határai közt e summát előteremteni jelenleg a legmegfeszítettebb akarat sem volna képes. Belátta, hogy a kezdeménye­zésnél nagyot akarni éppen annyi, mint csírájában el­fojtani a vállalatot és az­ iránta mutatkozó buzgóságot. Azért maradt, mind a vállalat terét, mind az alaptő­két illetőleg a kezdésnél azon szerény korlátok közt, melyeket a tisztelt közgyűlés elébe a mai napon meg­vitatásul terjesztett alapszabályokban felállított. Ugyan­ez okból, nem is akarta a választmány az egész ország érdekeltségét igénybe venni, csupán a címben meghatározott vonalon , és közvetlenül a Duna mentén maradt íveivel, melyeket mindössze 57 helységbe, 134 egyénhez 236 példányban küldött szét. Ez aláírási íveknek több felénél még kint van, május 5 -éig nem több mint 111 küldetvén be azok­ból, melyeken a felszólított 57 helyett máris 140 köz­ség van képviselve, és pedig nem csak Magyar-, hanem Horvátországból és Szerbiából is. Az aláírások némi ismertetéséül legyen megemlítve, hogy a fővá­ros után, mely 446 részvénynyel van a vállalatban érdekelve, legmelegebb pártolást tanúsított Baja, honnan 247, azután Vác, honnan 93, és Szegszárd honnan ugyanennyi részvényes került ki, továbbá Kalocsa 92, Duna-Földvár 91, Esztergom 73, Székes- Fehérvár 67 rész­vény­nyel és így tovább. E percig a bejelentett részvények száma 1848, és így fedezetlen még az alapszabályokban kiirt mennyiségből 152 részvény, mi hogy a még kint lévő 123 ivén beke­rül, annyival inkább hihető, mivel egész tegnapig folyvást történtek aláírások, sőt még tegnap is foly­vást vittek el tőlem új aláírási íveket, miből a közön­ség meleg pártolására s a vállalat biztos megszülem­­lésére kétségtelenül ér­het következtetni. Acv­boo­.v Via - 1 1 nyíre minden izgatás nélkül mily lárma kerülő csön­dességgel bocsátottuk útra aláírási iveinket, mily kis térre (csupán 57 községre) szorítkoztunk felhívá­sainkkal, — ha tekintetbe veszszük, hogy azon középosztály, melynek tagjaiból áll részvényes társaink 9­, 0 része, nélkülözhetlen mindennapi szükségeitől vonja el úgy­szólván azon öszveget , mit e társulat létreho­­hozására áldoz, — ha tekintetbe veszszük, hogy ily körülmények dacára is, a kiosztott íveknek nem is felén, oly rövid idő alatt is, immár majd az egész öszveg fedezve van: el kell ismernünk, hogy a közönség oly meleg részvéttel van vállalatunk iránt, s oly bizodalommal viseltetik annak életrevaló és hasznos volta felől,­­ hogy ha mégis nem lenne az, ez bizonyára nem a pártfogó közönség hibájául lenne felróható. Egytől függ minden arra nézve, hogy a gőzha­jótársulat azzá váljék, mire hitem szerint hivatva van, attól t. i. ha sikerül nekünk emberi rokon- és ellen­szenveinket a mai napra teljesen háttérbe szorítani, s a szép reményű vállalat vezetésére, minden elfo­gultság és melléktekintetek nélkül oly férfiakat vá­lasztani, kikben a szakértelem mellett valódi ügybuz­­góság és hazafias tiszta jellem párosul. És e részben kezeink egyátalában nincsenek kötve. Az üzlet-, a pénz- s a kereskedői világból, annyi elismert név fonódott részvényeseink koszorújába, annyi országo­san becsült férfiait tiszteljük sorainkban a gyakorlati élet terén tekintélylyé emelkedett notabilitásoknak, hogy ha azokat magunknak kiszemelni tudjuk, s ügyünk élére megnyerni szerencsések leszünk, e vállalat bizonyára csak örvendhet magának. Adja Isten , hogy e helyről mindnyájan azon megnyugvással oszoljunk szét,­­hogy a magyar gőz­hajózási társulat ügyét a legjobb kezekbe tettük le, mert akkor vállalatunk virágozni és sokáig fog élni. szeg 185 -ban 161,541,339 ft 14 krt tett, az 1864- ben 467.618,669 ft 12 kr., a dijbevétel pedig, mely 1858-ban 1.314,731 ft 41 krnyi volt, 1864-ben 4.228,008 ft 25 kr., végül az osztalék 12 ft 60 krról 120 ftra emelkedett, így a részvényekre befizetett 300 frt az idén 40 pct. jövedelmez. — Egybeállítot­tuk a társulat első és utolsó évének főszámait, a ta­nulság az eredményben rejlik. A második főosztály, a csak három évvel ezelőtt életbeléptettetett életbiztosítás m. évben 70,437 frt 53 krnyi tiszta nyereményt tüntet elő, a bevétel itt ugyanis 1,049,394 frt 53 kr, a kiadás 978,957 frt — a biztosított összeg : 12,900,129 frt 97­­2 kr. Az 1864. évi eredmény magyarázata a tűz -,jég- és szállítmányi károknak az 1863 diki évhez képesti kereskedésében keresendő. A biztosított összeg 1853- ban ugyanis 493,439,477 frt 64 krt tett, ez 1864-ben keresbedett, és pedig 467,618,669 frt 82 krnyi, a díj­bevétel is igy 4,297,641 frt 32 krról 4,228,008 frt 25 krra szállt alá, a tűz-, jég és szállitmányi károk ellenben, melyek 1863-ben 3,061,606 frt 47 krt tet­tek 1864-ben csak 2,230,960 frt 12 kr. összeget igé­nyeltek, tehát körülbelül 800,00 frttal kevesebbet. S miután a társulatnak ily el­haladásánál fogva a tartalék tökének az alapszabályok 55-dik §§-ában megszabott nagysága biztosítva van, az elnök figyel­mezteti a társaságot, hogy intézkedést kellene tenni, váljon a nyereségből a tartalék tökéhez csatoltatni rendelt 25% ezután mire fordíttassék. Az e tekintet­­beni indítványtétel hét tagú bizottmányra bizatik, melyben az elnök, 2 választmányi, 2 igazgatósági és 2 részvényes tag veend részt. A részvényesek köré­ből tegnap azonnal meg is történt a választás, mely M­a­n­ó István és C­s­é­r­y urakra esett. Az igazgatóság, valamint a számvizsgáló bizott­ A választmány által a felső-magyarországi ín­ségeseknek juttatott 1000 frtnyi, s az erdélyieknek küldött 2000 frtnyi adományt, a közgyűlés helyben­hagyta, szintúgy a pesti kereskedelmi akadémiának subventióul indítványoztatott 400 frtot. Az erdélyi szükölködöknek juttatott adomány gr. M­i­k­ó Imre ő excljához küldetett s ő excljá­­nak köszönő levele Ürményi József ur indítványára felolvastatott. „A bizt. társulat — úgymond a többi között igen szellemdúsan ő exclja — ily tettei által a biztosítás uj nemét honosítja meg. Biztosítja az önvétkükön kívüli szükölködőket a véginségtől s biztosítja magának a közelismerést’, melylyel a jó tettek mindenütt méltányoltatni szoktak . A társulati hivatalnokok nyugdíj-alapja jelen­leg 31,300 frtot tesz s erre nézve határoztatott, hogy ezután csak fizetés-emeléseknél s csak oly hivatalno­koknál, kiknek 600 ftnál több fizetésük van, fog a fi­zetésből 25% ez alapra levonatni. Az igazgatóságnak s választmánynak oly nagy sikerű fáradozásaiért a közgyűlés elismerő köszönetét fejezte ki. Végül az alapszabályok szerint kisorsolt igaz­gatósági s választmányi tagok választásához fogott a gyűlés. A szavazatszedő bizottmányba gr. Károlyi György­­ excja elnöklete alatt Szabó Béla, Ádám Károly, Fuchs, Wittemberg, Simon Florent s Ullmann Adolf urak kérettek fel. Szavazás előtt az elnök azt is nyilváníta, hogy Manó István, mint kisorsolt vá­lasztmányi tag kijelenté, hogy nézeteivel az újonnani választást nem tartja megegyeztethetőnek, miért kéri a gyűlést, hogy a netalán neki szánt szavazatokat másnak adni szíveskedjék. A választások eredménye következő : Választ­mányi tagoknak : Somssich­ Pál, Ürményi Jó­zsef és V­e­c­s­e­y Sándor ismét s H­e­r­r­i­c­h Károly újonnan választottak meg; póttagoknak : Deutsch József s Karlovszky Zsigm­ond; igazgatónak Fröhlich Frigyes ismét. E tudósításhoz talán nem lesz érdektelen a kö­vetkező statistikai adatokat csatolni: A bizt. társulat ugyanis 1864-ben károkért összesen 2.230,960 frt. 12 krt fizetett, és pedig Magyarországban 3,586 eset után 1.126,580 frt. 20 krt. A legtöbb káreset történt Nyitrában, 315 , a legkevesebb Marmarosban, 2. A legnagyobb összeg fizettetett Pest-Pilis- és Soltban és pedig 169 eset után 215,909 frt. 72 kr., a legkisebb Ugocsában, és pedig 3 eset után 125 forint 80 kr. — Erdélyben, Határőrvidéken, Horvát- s Tótország­ban 334 eset után 85,633 frt 91 kr. fizettetett; a Ma­gyarországon kívüli osztrák birodalomban 1917 eset után 611,685 frt 7 kr, külföldre 362 eset 112,342 frt 95 kr, szállítmányi károkért 68 eset után 16,977 frt Első magyar átalános biztosító t­rsaság, Pest, m­ájus 7. Az első magyar átalános biztosító társaság teg­nap tartott közgyűlésében az elnök, L­ó­n­y­a­y Menyhért úr méltán nyithatá meg a gyűlést azon örvendetes közléssel, hogy az 1864-dik év a társu­latra nézve nem csak meglepőleg kedvező volt, ha­nem most már elmondhatni, hogy a lehető legbizto­sabb alapokra van fektetve. A társulat, mely 1858-ban 552,515 ft 51 kv. díjtartalékkal s 25,582 ft 75 kr. tartaléktökével bírt, 1864-ben 2.993,745 ft díjtartalék s 592,330 ft 74 kr.­­ tartaléktökével rendelkezik, s mig a biztosított ösz­

Next