Pesti Hírnök, 1865. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-13 / 209. szám

ott, — Itt vannak Ariosto, Tasso (kinek tisztelt barátunk Virgil s különösen Luca­­n­u­s mellett legnagyobb kedvelője) és B­o­c­c­a­c­­c­i­o több kiadásai; — ez utóbbinak láttuk egy francia fordítását is. Londres (P­a­r­i­s) 1757. 5 kötetben, melynek rendes 111 képeihez csa­­tolvák a figures galantes, melyeknek réztáb­lái kevés számú példányok lenyomati sitán összetö­rettek. Egy ily példány , kivált gazdagon aranyozott maroquinba kötve mint jelen, 300 frankon felül ada­tik el.­­ A spanyol irodalomból megemlítjük a rendkívül ritka R­o­mancero general -t, Medina del Campo 1602. 4-rét, melynek egy példánya] Stanley árverésnél 63 font sterlingért adatott el, — és Cervantes Don Quixote­­jának pompás­ kiadását, Madrid, Ibarra. 1780. 4 kötet 4 rétb­e­n,­­mely a fentemlített Sallustiussal együtt méltán tartatik a sajtó remekéül. V. Kéziratok. A kincseket, melyek ezek közt rejlenek, csak a birtokos úr maga tudná megis­mertetni, s teendi is ezt közrebocsátandó fennérintett catalogusában. Elég legyen itt megemlítni, miszerint e kéziratok két főosztályba sorozandók. Elsőt te­szik az u­­ja­b­b kor l­ej­­­e­k, leginkább hazánkat tárgyszó,vagy magyar szerzőktől irt munkák, köztük több nagybecsű autographumok. Mikes Kele­mennek Rodostóban irt sajátkezű kézirati, — összes munkái, levelein kívül, melyek haza kerültek, de róluk - - bár szerzőjük, a derék honfi, egy század óta nyugszik a sírban — tudomásunk sem vala. .. E kincs 16 kötet 4 réten ! — Kazinczy Ferenc­nek több (mintegy 30) sajátkezű értekezései, melyek ugyan már nyomtatásban megjelentek, de azonkivü­l hogy autographumok, nagybecsüek azért is,­mert be­lőlük látjuk, miket törlött ki a censura. — Csoko­nainak még kiadatlan néhány autographumi. — Gr. D­es­s­e­wf­fy J­ó­z­s­e­f, gr. Rh­é­de­i La­jos, Kis János, Kuzmi­cs Izidor, Szir­­may Antal, Chászár A­n­d­r­á­s ,­­D­ö­b­r­e­n­­tey Gábor, Bacsányi János,­­Fáy And­rás, Kövy Sándor, Kovácsi­­áz­y , Molnár Borbála, Kerekes .­Abel, Terhes Sámuel, D­u­r­h­á­z­y M­i­h­ál­y stb. sajátkezű apróbb munkáik. — Második osz­tá­lyát teszik a kéziratoknak a p­e­r­g­a­m­­e­n­te­s pa­pírra irt Codexek a XI—XV. századokból. Számuk kevés, de mily rendkívüli kincsek vannak köztük! Mi csak kettőt említünk : egy nagy ér­dekű s fontosságú pergamen codex a XII. századból „T­r­a­c­t­a­t­u­s de s­u­b­s­t­a­n­t­i­is,“ melyet birtokos ur a hires Ab­e­l­ard apát ismeret­­len munkájának tart, s szerzője felfedezésére Europa könyvbuvárjait, francia s német nyelven már sajtó alá elkészitett értekezésével mielőbb felhivandja, — és egy felséges codexet Mátyás dicső királyunk könyvtárából , milyennel kevés fejedelmi könyvtár, és jelen gyűjteményen kívül csak egy külföldi magán könyvtár dicsekedhetik. T. J. VEGYES HÍREK. Pest, sept. 13. ff . OFelsége f. évi, aug. 14 röl kelt legfel­sőbb elhatározással legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, miszerint T­a­b­ó­d­y Pál, K. Baum­­garten Pál, T­i­b­o­­­t­h Károly és R­a­d­ó Dá­niel azelőtti megyefőnököknek nyugalomba helyez­tetésük alkalmából a kötelességhü szolgálataikkal­ legmagasabb megelégedés tudtul adassék. — ŐFelsége f. évi aug. 25-ki legfelsőbb elhatározással,Dályai-Papp Péter pocsaji lelkészt, V­é­g­h­s­e­ö Mihály hosszupályi lelkészt, Kunk Já­nos alesperest és alsó szobori lelkészt, Kővári Tó­dort, a belényesi főgymnasium igazgatóját, Moys- P­a­p­p Sándor alesperest s a beési lelkészt, és D­a­r­a­­b­a­n­t­h János, alesperest és vetési lelkészt, a nagy­váradi görög-kath. székeskáptalan tiszteletbeli kano­nokaivá ditelengedés mellett legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. — István főherceg e­­s. fenségének Fran­­zensbadba való érkezése s ottani idézéséről azt írják egy prága lapnak, hogy a magas vendég mindenek­előtt a legszigorúbb incognito­t törekszik fentartani. Mitterteich-ből magánkocsin lőve, a főherceg már a város előtt leszállt s mellékutakon a kerteken keresz­tül ment a magánházba, mely 1847-dik évben való ott időzése emlékére legm. nevéről neveztetik. E házba ér­ve ő cs. fensége azonnal a konyhába ment, hogy a ház tulajdonosait, a Pontini házaspárt fölkeresse s üdvö­zölje, kiket a mondott évből ismert. Mindkettő azon­ban már meghalt, leányuk, ki a jelenlegi háziasszony, mutatá be magát a főhercegnek, kinek ö cs. fensége a szülei elhunyta feletti fájdalmát jelenté ki és szobái­ba vissza­vonult. E házzal szemközt, a Lipcse város­hoz címzett vendéglőben szobák szereltetnek fel József főherceg és fens, családja számára, kit látogatásra s I­s­t­v­á­n főhercegnek e hó 14 dikére eső 48-dik születésnapjának megünneplésére várnak ide. Az ünnepélyes tisztelgéseknek ö cs. fensége hatá­rozottan kijelentett óhaja folytán el kellett maradniok, miért is a polgári s katonai fürdő-felügyelők, a pol­gármester a várostanácscsal stb. egyszerű szalonruhá­ban üdvözölték ö cs. fenségét. A főherceg naponkint 7 órakor jelenik meg a sós forrásnál, ebből két billi­­kommal a sétányra hozat magának, egészen egyedül tesz sétákat s 11 órakor szürke öltözetben, s kis ke­rek fekete kalapban megy a fürdőbe. Máskor ritkán láthatni. Úgy látszik, hogy olvas hírlapokat, melye­ket az itteni városi olvasó­teremből küldenek számá­ra. Magától értetődik, hogy a főherceg itt az általános figyelem s részvét tárgya s nagy megelégedéssel fogadták ama kegyes biztosítását, hogy a Csehor­szágban töltött időt szebb napjai közé számítja.­­ Nm. gr. Andrássy György kir. főpo­hárnokmester ur ö excja a fővárosba érkezett. Szin­tén tegnap megérkeztek ö excja gr. Szécsen An­­j­­­a­­­s gr. Zichy Henrika mosonmegyei főispán. ’ ] ]] B. Révay Simon, mint Thurócmegye­­ örökös főispánja, ismét átveendi a megye kormányát. — (A varasd- és zágrábmegyei közgyűlések,­ mint említettük, közelebb ülnek össze, s a többi kö­zött ezen fontos ügyeket fogják tárgyalni: 1) a leg­újabb udv. cancelláriai kibocsájtványt, 2) az újabb rendszabályt, melylyel az országgyűlés oct. 9-dikére napoltatik el, 3) a politikai orsz. hatóság intézményét, mely a szolgabirói s községi hivatalokat közreműkö­désre utasítja az állami adók behajtásánál, 4) a hor­­vát-tótországi helyt. tanács leiratát, melyben tudatja a zimony-fiumei vasút ügyében tett eddigi tárgyalások eredményét. — (Az erdélyi románok és szászok) köreiből a I'­„Fremdenblatt“, mint mondja, oly tudósításokat vett, melyek megerősítik azon hitében, hogy a Lajthán túli­­ centralisták részéről balgaság lenne, ha az „erdélyi­­ alkotmány hű“ barátokért „nagyon kitennék magu­­■ hát." így S­a­g­u­n­a püspök korántsem hagyta el oly­­ komor hangulatban Bécset, mint azt némely jó aka­­­­ratú bécsi lap állítja,sőt természetesen oly helyzetben­­ van, hogy román hontársainak nemzetiségi jogaikat­­ illetőleg­ igen megnyugtató biztosításokat­­ tehet. Éppen úgy azon hír is, hogy Schmidt szász­­ gróf a szász nemzeti egyetemet összehívja a feletti­­ tanácskozásra, hogy mily politikai irányt kövessenek,­­ oda lenne módosítandó, hogy a gróf úr e tanácskozást nem saját kezdeményezéséből, hanem Bécsben nyert hivatalos ujjmutatások alapján hívja össze. A szász­­ gróf igen megnyugtató felvilágosításokat vitt magával­­ a szász nemzet jövő sorsa felől s magára vállalta,­­ hogy honn­a lehetőleg fog hatni a kedélyek megnyug­­­­tatására. *** (A losonci vaspálya.) A .W. A.“ jelenti: A pest-losonc-besztercebányai vasút- és Sz.-István­­ kőszénbánya-társulat ideiglenes tömeggondnoksága f. é. aug. 24 dikétől kelt határzatával az eddigi tech­­nicai igazgatót, báró W­o­lh­e­s­e­r Oszkárt hivata­­­­tásától fölmenté, s N­e­i­s­e­r Ferenc főmérnököt ne­vezte ki vezérmérnökké, s ráruházván a vasút- s bá­nyaügy technicai és kezelési szolgálatábani igazga­tást. R­i­e­n­e­r Márton cs. kir. tanácsos és felügye­lő, kit a cs. kir. kereskedelmi ministerium a pest­­s­algó­tarjáni vonalon megkezdett építések megtekin­tésére küldött ki, Bécsbe már visszatért. Az emlitett vasútvonal megny­ithatására s a teherszállitásnak ezen való megkezdésére, tekintettel a vállalatnak ez által nyerendő saját jövedelmére, körülbelül egy millió írt tőke lenne elégséges. A társulat vagyonának eddigi kezelése részletes vizsgálat alá vettetik, s a további rendszabályok e vizsgálat eredményétől függnek. ( A gr. Karácsonyi-alapítvány.) A helytartó tanács Pestváros tanácsával tudatta, hogy a R­u­d­o­l­f korona-herceg , cs. kir. fenségének születése emlé­kére gr. Karácsony *•­ G­u­i­dó által tett alapít­vány kamatai az idén következőleg osztattak fel : a pes­t bölcsödének 1000 frt, a zenészsegélyző-egylet­nek 500 frt, S­z­a­l­a­y László családjának 500 frt, a kath. legényegyletnek 420 frt. Míg az „Österreichische Zung“ azon rága­lomra vetemedik, hogy magyar lapok a bécsi centra­lista hírlapok ellenében az államügyész segélye után fohászkodnak, a „Debatte“ tegnapi szigna kijelenti, hogy a külföldi lapokban terjesztett hír, mintha a ministertanács a hírlapok ellen repressiv rendszabá­­lyokat határozott volna el, tendentiosus koholmán . — Az „Őst. Zing“ közelebbi rágalma is oly annyira alaptalan, hogy csodálkozhatni a nyugalmon, melylyel azt szélnek ereszti. *** A „The Illustrated London News“ legújabb, sept. 9-diki száma igen szépet közöl a Sz. Erzsébet oratórium első előadásáról Pesten. A rajz Székely Bertalantól van. Az ismertetésben, melyben a többi között az a tévedés van, hogy a pesti zenede királyi intézetnek neveztetik, fölemlíttetik, hogy Liszt jelen­leg koronázási misén dolgozik. ***(A párisi magyar egylet) am.hóban kapta meg a hatósági engedélyt, mely az egylet nyil­vánosságát elismeri. Ekkér az egylet, mint akármely más nyilvános intézet, szabadabban mozoghat, gyűlé­seket hirdethet s úgy anyagi, mint szellemi érdekeit hathatósabban előmozdíthatja. Az egylet tagjai, mint a „Föv. Lapok“ nak Párisból írják, ünnepélyesen ül­ték meg Sz. István napját. A Notre-Dame tem­plomban isteni tiszteleten voltak jelen, ezután pedig lakomát tartottak, melyen díszes ezüst serleget nyúj­­tottak át elnökük, dr. V­á­s­á­r­h­e­l­y­i Imre ur­nak. A serlegen e felírás van: „A párisi magyar egy­let Vásárhelyi Imre elnökének, 1865. aug. 20-dikán.“— A serlegből Vásárhelyi az első áldo­mást lelkes szavak mellett a hazáért itta. *** Pakson Lisztet, midőn Szegszárdra utazott volt, nagy néptömeg várta s üdvözlé. Arnold József vendégelte meg házában villás reggelivel, s ez óra emlékéül szobájába márványlapot tétet. On­nan Szeniczey Ödön földbirtokos vitte sa­ját fogatán két óra alatt Szegszánd­ra. *** (Pest várost, főorvosa f.­juh h­a­v­i se­bészeti és egészségügyi jelentéséből) a következőket közöljük : Az időjárati viszonyok rendesek válá­­nak, a légkév legnagyobb 10. és 14-1-30.„ a­kutviz -1-9.5 ”. tehát egy fokkal alantabb mint rendes évek­ben, mi a talaj vizsülyedésére mutat ; eső 6 napon 24.­ p. v. esett az elpárolgás 15.s par. v. A közegészség állapota kielégítő, aránylag szaporodott gyomor és bélhurut, a vérhas, hányszékelés és a kökhurut, rendes mennyiségben volt a hagymáz és a váltólázak. A kimutatott 3973 betegeskedési eset közt 2219 járólag, 1751 a kórházakban fekvőleg gyógykezelte­tett s p. 1379 a Sz.­Rókus, 59 a szegény gyermek, 78, az izraelita, 30 a kereskedelmi kórházban stb. ezekben a gyógyulási arány 5662, a halálozási 5,10-­­ra rúgott. Egy-egy ezer beteg közt általában szenve­dett : 18 tüdőlákban, 97 tüdőgümőben, 92 bujakórban, 1 himlőben, 3 vörhenyben, 28 hagy­mázban, 12 váltó­lázban, 8 hökhurutban, 8 vérhasban, 3 hányszékelés­­ben stb. A halálozás kisebb mint júniusban,összesen halt 526 s­z. 288 fi, és 238 nőnemű. Életidőre nézve volt: 0—1 évesig 252, 1—10 é. 39, 10—20 é. 17, 20—30 é. 32, 30—40 é. 35, 40—50, é. 52, 50 —60 é. 32, 70 éven felül 39. A halál indokát te­kintve volt 32 halva­szülött, 36 vele­szülött, és 17 aggyü­ngeségben, 5 hökhurutban, 19 hagymázban, 8 vérhasban, 17 tüdőlokban, 55 tüdőgümőben, 72 rán­­gásokban, 9 büdösben, 7 öngyilkos stb. Születe­tt 562 s­p. 284 fi és 278 leánygyer­mek ; volt 200 törvénytelen, tehát, ez utóbbi 350­% aránynyak Házasult 107 pár. —s.— (A városháztéren) tanyát ütni­­ szokott árusokon s a körültök levő­ szeméten már nem egy tekintet botránkozott meg. Örömmel jelent-­­ jük tehát, hogy a városi tanács oda utasítá a kapi- i­tányságot, miszerint ügyeljen reá, hogy a kenyér-,­­ cipő- stb. árusok naponkint déli 12 órakor elhagyják a tért s az délutánonként teljesen tiszta legyen. A bérkocsisok is más helyre utasíttatnak s mostani állo­­mási helyükön csak egy egynek szabad állani. Ez in­­­tézkedés, mint halljuk, jövő hétfőtől kezdve lép életbe. *** (A nemz. színház műsorozata) sept. 13-ától sept. 17-dikéig. Sept. 13. Guttenberg; sept. 14. Faust; sept. 15. Báró és bankár és a 8-ik pont; sept. 16.Di norah, uj szereposztással; sept. 17. Egy szekrény rejtelme. — Jövő heti előkészületre kijelöltetnek : sept. 18. Arcátlanok; sept. 19. Dinorah, Litsner k. a. utólszor; sept. 20. III. Richard; sept. 21. Erna­­ni, Kocsis Irma k. a. először; sept. 22. Tücsök leánya, először; sept. 23. Dinorah. — A n­e­m­z­e­ti te­s­tg­y­akor­ló inté­zetben a szünidő megszűnvén, a testgyakorlatok f. a. September hó 1-én vették kezdetüket, s a mind­két nembeli növendékek naponkint­­­15—6 óra között nyernek oktatást a testgyakorlatokban. Az oktatás magyar, német és francia nyelven történik. Magán­­oktatást pedig minden órában lehet venni. *** A fehérmegyei P­á­z­m­á­n­d helységben, mint nekünk írják, e ha­­­dikán d. u. 2—3 óra táj­ban tűz ütött ki, melynek 4 óra tartama alatt a tem­plom, a herceg Coburg-kastély, még 56 épület, sok eleség és takarmány lett áldozata. E borzasztó égés által sok szegényebb sorsú lakos koldussá lön. A helység lakosainak nagyobb része bucsujárásban tá­vol volt s igy annál nagyobb elismeréssel és hálával kell megemlékezni a szomszéd helységek, puszták lakosai, kivált Nyék s Petend nehány birtokosának fáradhatatlan s erélyes buzgalmáról az oltásban. E ne­mes emberbarátok között elsők voltak id. b. F­ö­l­d­­v­á­r­y Lajos ur, Sándor fiával, kik saját tűzoltó gé­pükkel és cselédjeikkel a legveszélyesebb s már lángbaborult helyiségeknél több szegény embernek már égni kezdett összes idei gabnatermését szeren­csésen megmentették. *** (A pesti szabók között) egylet alakult, a külföldiek mintájára, mely a ruhakelméket nagyban s igy olcsóbban vásárolván be, ezek megszerzését az egyleti tagok számára jutányosabbá teszi. Ezenki­vül még­ két hasonló egylet van tervben, az egyik bőrre, a másik favásárlásra egyesül. — Legf. engedély mellett L­e s­z i­c­h Gyu­la s. a. újhelyi lakos Szigetire változtatta nevét. — A bécsi török követet azon szerencsétlenség érte, hogy a kocsiból való kiszálláskor elesett s egyik karját kificamitá. Nemzeti Színház. Ma sept. 13 án adatik: „Guttenberg.“ Dráma 3 flban, előtte, hogy ily választás alkalmas volna a bonyodalmak megszüntetésére. A francia császár és Spanyolország ki­rálynéja végre mégis találkoztak egymással. A két souverain folyó 9-dikén fogott ke­zet San Sebastianoban, mi­által az ezen talál­kozást demontirozó sokféle hit tettleg megcá­­foltatott. Azonban a légyottól a beavatott diplo­matikus körök állítása szerint nem lehet vala­mi különös eredményt várni. Maga a kormányhoz közel álló „Fran­ce“ sem hiszi, hogy San­ Sebastianoban vala­mely szerződés jött volna létre, a­mely Fran­cia- és Spanyolországot szilárd kötelékek ál­tal fűzné össze. A „France“ azon szép phrasissal elég­szik meg, miszerint Páris és Madrid, vala­mint London és Páris között a legigazabb ba­ráti hangulat uralkodik, a­mi Európára néz- I­ve mindenesetre nagy jelentőséggel bír. A közhangulat Lengyelországban — a miként az „Alig. Zig“-nak írják legújabban­­ — ismét igen nyugtalanító kezd lenni. Arról szárnyalnak ugyanis hírek, mikép socialistikus irányban új forradalom szervez­­­­tetik. Mieroslawski — miként állítják —­­ homlokegyenest a socialismusba rohant , és­­ tanítványainak a nemesség, a zsidóság és a­­ vagyonos osztály megsemmisítését prédikálja. Nem tudjuk, mennyire igaz az „Alig. Zing“ fölebbi hite, azonban reméljük, misze­rint a lengyel hazafiak maguk is mindent el fognak követni, hogy Mieroslawski ügy­nökei ne boldogulhassanak. Az amerikai Egyesült­ államokban Me­xico elismerése kérdésével kezdenek foglal­kozni. A „New-York-Herald“ eddig a francia expeditio legnagyobb ellensége, az Unió volt mexicói követének (Corwin) levelét közli, melyben ez Mexico elismerése mellett nyilat­kozik. Corwin már Washingtonban is ked­vező határozatot igyekezett kieszközölni Me­xico részére, de hogy mily sikerrel, arról még nincsenek tudósítások. POLITIKAI HELYZET. Pest, sept. 13. Itt ott többféle verzió merült fel a her­cegségek definitívumát illető porosz-ausztriai tárgyalásokról, azonban minden idevonatkozó hír alaptalan. A gasteini conventio óta Bécs és Berlin között egy szó s egyetlen sor sem változott, a­mely kizárólag az uj provisorium részletes rendezését ne illetné, és ha ez időszerűit a dolgok új rendjének alapvonásai megállapít­­ják is annyiban, hogy az a kitűzött határna­pon, tudniillik September 16-kén életbeléptet­­tetik, előreláthatólag még ezen rendezés is heteket fog igényelni, minélfogva annál ke­vésbé leend alkalom arra, hogy az ügy, mesz­­szebb eső kérdések belevonása által még in­kább halasztassék s nehezíttessék. Mindezen kérdések a jövő számára van­nak fentartva,ám egy már most is visszavonhat­­lanul áll, tudniillik az, miszerint Poroszország Schleswigben az ausztriai elvi compossesora­­tus dacára is minden tekintet nélkül és egye­nes uton törtet a tökéletes poroszosítás célja felé, valamint, hogy legkevésbé fogja magát a szövetség ad­iója által akadályoztatni en­gedni, a­mely azonban eddig minden nagy­szerű készület mellett sem ment többre, mint a barátságos kérdezősködésre. A közép­államok azt mondják, mikép még mindig előbbeni álláspontjukhoz ragasz­kodnak. De attól lehet tartani, hogy Poroszország egyszerűen a faképnél hagyandja őket, és B­­­s­m­a­r­k, ha szeszélye úgy hozandja ma­gával, a legkeresettebb udvariassággal teendi magát túl a szövetségen. Mióta a francia lapok megszűntek a ga­steini conventio fölött pálcát törni, megint az­zal foglalkoznak, hogy a sch­leswig-holsteini kérdés végleges megoldására nézve terveket koholnak, a­melyek azonban éppen oly kevés jelentőséggel bírnak, mint elöbbeni haragjuk a német nagyhatalmasságok ellen. Így példul a „Liberté“ oly arrangement­­ről beszél, melyben Oroszország az Olden­burg­i herceg javára akarná befolyását érvényesíteni. Híveit következő szerkezetben állítja össze : „Minden oda látszik irányozva lenni, hogy az oldenburgi nagyhercegnek a hercegségek souverainitása szereztessék meg; — oly souverainitás, a mely a ga­teini egyezmény különbféle stipulátiói által Porosz­­ország javára korlátoztatik. Péter herceg az egyesült hercegségek részéről a német szö­vetség tagjává fogna lenni, A­nglia nem uta­­sítja­ vissza candidaturáját, és Victoria királyné Németországban tett utazása alkal­mával érthetővé tette, miszerint úgy­ látszik ANGOLORSZÁG.]L­ondon, sept. 5. Em­beremlékezet óta, vagy legalább Victoria király­né trónralépte óta először történik, hogy az egész királyi család kivétel nélkül az országon kívül tar­tózkodik. Előbbi időkben ilyesmi nem engedtetett volna meg, mivel az alatt a trónkövetelő Stuart sze­mélyesen jöhetett volna Westminsterbe a koronáért, vagy az is megkísértetett volna, hogy Angolország régi ellenségei, a franciák, spanyolok, vagy németal­földiek hatalmukba ejtik a­­ csatornán át visszatérő királyfiakat ; most azonban ilyesmin már túlestünk, s mivel Wales hercegnek nyolc testvére van, kire őt szerencsétlenség esetére helyettesíthetnék, senki­­sem törődik vele, ha az egész királyi ház utazik. A ministerek közül is csak az egyetlen Somerset herceg volt az utóbbi napok alatt a fővárosban, ez is nem annyira hivatalos foglalatosságai miatt,mint hogy magát a Cherbourgban, Brestben, és Portsmouthban kiállott élvezetek után kissé kipihenje. A hajóhad­ünnepélyek felett természetesen még folyvást igen sokat polemizálnak, noha erre vonatkozólag nagyob­­részt igen értelmes s higgadt nézetek nyilvánulnak. Angolország az utolsó évek alatt legcsekélyebb ked­vet sem tanúsított a francia kormány szövetségével magas politikát űzni még akkor sem, midőn erre nagy mértékben ingereltetett, mint ez a hercegségek ügyében, vagy az amerikai s mexicói háborúk alatt történt; e pontban a hajóhadak testvéresülése sem idézett elő semmi változást. Szép gondolat volt, hogy a két nagy tengeri hatalom, miután évek óta vetekedtek az óriási hadigépek építésében, most ezek fedélzetén barátságos látogatásokat tesznek egymás elsőrangú hadikikötőiben, s míg az admiralok barát­ság-poharat üritenek egymással, az ifjabb tisztek az egykori ellenség bájos hölgyeivel békés négyeseket járnak, a lakosság is mindkét országban őszinte örömmel v­ez részt az ünnepélyekben ; de hog­y ez által az entente cordiale annyira fokozódhatnék, miszerint a hadihajók közös kivilágítása, egy harma­dik hatalmasság ellen irányzott közös ágyúzássá vál­hatnék, azt itt a „Morning Post“ kivételével senki sem hiszi, de még maga a „Morning Post“ sem.­­ A Schleswig holsteini kérdés további megoldása tehát kiterjesztőleg a német nagy­hatalmakra hagyatik, és Angolország sem tanácscsal, sem jegyzékkel, vagy tiltakozással nem gátolandja az alkudozásokat, még azon esetben sem, ha Ausztria — mielőbb utóbb meg­történik — birtokjogát Holsteinban készpénzért adná el Poroszországnak. London, sept. 7. Tegnapelőtt a főváros még miniszerek nélkül volt, ma e hiány már háromszoro­san ki van pótolva ; tegnap este Palmerston lord is megérkezett Brocket Hallból, valószínűleg, hogy részt vegyen a titkos tanácsban, melyet a királyné jö­vő vasárnap Windsorban tartand. Russell lord nem tér vissza Skóthonból, hol maga­s családja részére hosszabb időre fogadott lakást, hanem Balmoralba megy a királynéhoz, s egy ideig a cabinetet fogja képviselni az udvarnál. Nagyobb jelentőségű politikai hírek hiányában ismét a canadai confoederatio ügye jutott előtérbe. Canada részéről mint tudva van küldöttség indult Londonba, mely egész nyáron át alkudozott az anya­ország kormányával. Ezen alkudozások eredményei most az angol gyarmat-minister sürgönyében tétetnek közzé, melyet az a canadai kormányzóhoz intézett. Ebben Cardwell minister kijelenti, hogy An­golország kötelességének ismeri Canadát minden megtámadás ellen oltalmazni, s azon lesz, hogy e gyarmatnak a védelmére szükséges eszközök meg­szerzését könnyítse. Ez utóbbi tekintetben Angolor­szág Canada által kibocsátandó három kölcsönért

Next