Pesti Hírnök, 1865. december (6. évfolyam, 276-297. szám)
1865-12-01 / 276. szám
KÖZINTÉZETEK ÉS TÁRSULATOK. Pest, nov. 30. Az országos magyar gazdasági egyesület igazgató-választmánya ma tartotta ülését a köztelken,gr. Festetics György , mlga elnöklete alatt. Legelső és legnevezetesebb tárgya volt a gyűlésnek, a futaki kender-termelés és gyártás megtekintésére kinevezett küldöttség jelentése, mely a Futakon 1400 holdon űzött kender termesztés és kezelés részleteivel oly bőven ismertet meg, s oly érdekes adatokat tartalmaz, hogy a választmány elhatározta, az egészet kinyomatni, s valamennyi gazdasági egyesületnek megküldeni. Annak idejében nem fogunk késni az érdekes jelentésnek,minél tüzetesebb megismertetésével, ezúttal elégnek tartjuk arra földbirtokosainkat előre figyelmeztetni.,A kender egyike azon növényeknek,melyek termelésére hazánk égalja és földe különösen hivatva van, s szakembereink már számtalanszor kimutatták, hogy a kendertermelés egyikét képezi a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ágainak, és hogyha nagyban országosan felkaroltatnék, s amúgy is csekély külkereskedésünk rendes árucikkévé válhatnék , oly tetemes és állandóan folyó nyereséget hajtana országunknak, hogy ez okból a legnagyobb figyelmet és legtüzetesebb tanulmányozást méltán megérdemli. Második helyen olvastatott a keszthelyi országos gazdasági tanintézet megnyitásáról szóló jelentése az ezen ünnepélyre kiküldött egyesületi tagoknak. A jelentés érdekességét emeli, hogy az, nemcsak az ünnepély folyamát irja le körülményesen, de magában foglalja az ott tartott beszédeket is, melyek közt a gróf Festetics György e méltóságáé mellett különös figyelemmel és valódi élvezettel hallgattuk a Korizmics László alelnök űrét, melynek első része az intézet hivatását körvonalazván,azon álláspontot jelöli meg, melyet a keszthelyi megújult Georgicon jelen minőségében elfoglal, azután az intézet igazgatója és tanáraihoz, végre a tanuló ifjúsághoz szól, értelmet és szívet megható hangon fejtegetvén mindegyik előtt,a nemes hivatást, melyre vállalkoztak, s az irányt, mely felé állhatatosan törekedniök kell. Ezen beszéd az egyesület nevében lévén tartv... Korizmics úr az igazgató-választmány utólagos jóváhagyása alá terjeszté azt, s jól lehet az élénk tetszés, melylyel a választmány e beszéd felolvasását fogadta, már magában is kétségtelen tolmácsa volt a közhelyeslésnek s mindazáltal gr. Cziráky János ő exclja indítványára jegyzőkönyvileg is kifejeztetett, miszerint alelnök úr beszéde az egyesület nézeteit és érzelmeit a leghívebben fejezvén ki, azt s illetőleg az abban nyilvánítottakat az egyesület magáéinak ismeri, s azokért magának köszönetet szavaz. A debreceni gyümölcskiállításról Dr. Encz úr jelentését kedvesen vette a gyűlés, mert örömmel látta abból, hogy a gyümölcstenyésztés Debrecen vidékén folytonos haladásban és tökéletesedésben van. A jelentés pótlékául Hajós József úr kiemelt, Gulácsi Imre hollandi módra kezelt dohányleveleit, melyek a kiállításnak egyik legfeltűnőbb tárgyát képezték; továbbá ugyan ő tette azon örvendetes jelentést, hogy Debrecenben egy fiókgazdasági egyesület van alakulóban, melyet az országos egyesület pártfogásába ajánlván, felkérte az igazgató választmányt, hogy ezen fiók-egyesület létrejövetelét annak idejében erkölcsi befolyásával elősegítni és támogatni szíveskedjék. A helytartótanács az 1867-ben rendezendő Párisi világkiállítás tárgyában felszólíta az országos egyesületet, adjon véleményt azon mód iránt, melylyel hazánk termékeit e kiállításban minél célszerűbben bemutatni lehetne, továbbá terjeszszen fel ahhoz értő tagokat, kik e kiállítás tárgyában működő országos bizottsághoz kinevezendők lennének. Ez érdemben a közgazdasági szakosztály már készített egy javaslatot, melyet az igazgató-választmány egész terjedelmében elfogadván, fel fog terjeszteni, s melyből mint legnevezetesebbet, csak azon pontot emeljük ki, melyben a magyarországi terméknek nem Ausztria formája alatt, hanem egy külön önálló csoportban kiállíthatása kívántatik. Az érintett országosbizottság tagjaiul pedig az országos gazdasági egyesület részéről a következő urak ajánltattak a h. tanácsnak : Benkő Dániel, Encz Ferenc, Erkövy Adolf, Jankó Vince, Kautz Gyula, Koppély Frigyes, Korizmics László, Kovács László, Lónyay Gábor, Lónyay Menyhért, Morócz István, Peterdy Gábor, Somsich Pál, Sporzon Pál, Szendrey Ignác, gr. Szapáry Antal, Szathmáry Károly, Térey Pál, Örményi József, gr. Waldstein János, Wodianer Albert, gr. Zichy Henrik. Az 1866-ban máj. 17-dikén tartandó bécsi gazdasági kiállítás programmja magyarra fordítva fog köztudomásra juttatni, s a kiállítani szándékozóktól az előleges bejelentéseket az országos gazd. egy. titoknoka fogadandja el, ki azokat a szükséges helyek megrendelése végett a bécsi kiállítási bizottmánynyal közleni fogja. BáróWüllerstorff bécsi kereskedelmi minister arról értesíti az egyesületet, hogy 1870-ben egy nagy nemzetközi kiállítást szándékozik tartani Bécsben, annálfogva arra kéri az egyesületet, lenne szives vele, e részben véleményét közölni s nyilatkozni azon kérdésére, számithat-e a minister ur ezen terve kivitelében az orsz. magy. gazd. egy. támogatására ? — A minister ur levele véleményadás végett a közgazdasági szakosztályhoz tétetett át. Végre több kisebb jelentőségű tárgyak után az elnök gróf ur azon kérdést intézé a gyűléshez, hogy ő cs, ki vap. Felségének közelebb várt leérkezése alkalmából nem kiván-e valami intézkedéseket tenni ? — Mire határoztatott, hogy az egyesület tagjai jelen kivánnak lenni Ő Felsége fogadásánál, a pesti indóházban, mi végből a fogadást rendező fővárosi bizottmány elnöke, Havas Ignác úr azonnal megkéretett hogy az indóházban az egyesületi tagok számára alkalmas helyről gondoskodni szíveskedjék. Azon napon pedig, melyet Ő Felsége a testületek elfogadására kitűzött , az egyesület igazgató választmánya testületileg óhajtja legalázatosabb hódolatát Ő Felségének bemutatni, s a választmányhoz csatlakozásra szívesen látja mindazon egyesületi tagokat, kik ez alkalommal a fővárosban lesznek; a csatlakozni kívánók alelnök Korizmics László magánál kell hogy jelentsék magukat. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Pest, nov. 30. A Suffer testvérek pesti könyvkiadó-hivatalából legközelebb csak egy 52 lapnyi kis német füzetke jelent meg, mely azonban bizonyára magára fogja vonni minden gondolkodó figyelmét, kit jelenlegi államügyeink érdekelnek. A röpiratka címe : „Systemwechsel und philosophisch-politische Principien.“ Szerzője John Lajos, jubilált m. kir. helyi, tanácsos, ki e munkájában panaszkodva beszéli el a többi között, hogy Metternich korszakában „Politische Rapsodien“ cím alatt munkát irt, de azt az akkori előleges censura mint „nyomatáéra nem alkalmast“ adta vissza. A tudós szerző , ki kiváló helyzetében gondos szemlélője volt egy félszázad férfiainak és embereinek, magába fojta gondolatatait, s ezeknek legkiválóbb világát nyújtja most a kis füzetben a közönségnek. Mi nagy tanulsággal lapoztuk át. John a figyelmes kutató szemével, kinek “érdekeltségét egy mozzanat sem kerülheti el, tekinti ősi alkotmányunkat, kifejti az abban rejlő bölcsész-politikai elveket, és sok, jelenleg divatos tévnézetet megcáfolva, talpra esett logicával tünteti fel az alapokat, melyeken a jövő munkája a legcélszerűbben tovább építendő lenne. Mit a magyar megyékről mond, azok felette tanulságos igazságok. Ajánljuk a politikai közönség figyelmébe. Nyulassy Antal szent Benedek-rend. pap, a győri főgymnasium nyilv. r. tanárától „Kátyolok a nép életéből, mulatva oktató-versek, tiz képpel“ cím alatt 18 ívnyi költeménykötet jelent meg. A népiró elnevezés is oly fogalom, melylyel nálunk tömérdek visszaélés történik. Sokat tudnánk megnevezni, kik mint népírók ugyancsak büszkék érdemeikre, melyekről a figyelmes szemlélő mit sem tud. Nyulassy ezek között méltó kivétel. Nyulassy a nép számára ír, de soha sem felejtkezik meg jó ízlésről.E költemény füzetét is mindenki bátran elolvashatja. A helyes irányt a kellő alakkal találjuk benne párosulva, sőt egyes részek, mint pl. a „Borsos Éva“ című költemény költészeti szépsége meglepő. A népirodalom e könyvben becses művel szaporodott. Ára 1 ft 80 kr. Kugler Adolf kiadásában megjelent: „A törvénykezés javításáról.“ Irta Szilágyi Virgil. Röpirat, ára 80 kr. „Katholikus lelkipásztor, nagy méltóságú és főtisztelendö Ranolder János veszprémi püspök ur stb. pártfogása mellett kiadják Talabér János és Füssy Tamás. H. (Január—februári) füzet." Alkalmunk volt t. közönségünket e jeles folyóiratra, annak megindulásakor figyelmeztetni. Mindazon jót, mit akkor róla mondottunk,újra megerősítjük, sőt ha nem csalódunk, a lelkipásztoroknak e II. füzetben még jelesebb sz. beszédek nyujtatnak mint az elsőben. Azon szép bizalmat, melylyel a t. közönség e vállalatot mindjárt kezdetben megajándékozta, teljesen igazolva látjuk ; a t. kiadók azon vannak, hogy mind a lelkipásztorok várakozásának megfeleljenek, mind a veszprémi püspöki excellentiája magas pártfogására a vállalatot méltóvá tegyék.A „Kath. Lelkipásztor“ valóban örvendetes jelenség a magyar kath. litteraturában, melyben kivált az ilynemű vállalatok eddig, nem keressük, mily okokból, egymásután fennakadtak ; mi ugy látszik inditó oka lehetett, hogy a körültekintő kiadók vállalatukhoz oly nagynevű moccanást igyekeztek és voltak szerencsések megnyerni. E II. füzetben is jelesen képviselve találjuk mindazon rovatokat, melyeket a t. kiadók programmjukban ígértek , sőt mint e füzetből örömmel értesülünk , ezután még többet fognak adni, amennyiben ígérik, hogy ezután minden ünnep és vasárnap amennyire a tér engedi, két szent beszédet fognak adni, melyek egyikében a városi a másikban a falusi közönséget fogják szem előtt tartani. Nagyon méltánylandó berendezés ez, mely a vállalat becsét annál inkább emelendi, gyakorlati hasznavehetőségét pedig széles körre terjeszti. Végül megemlítjük, hogy a kiadók jelentése szerint az I. s II. füzetből még maradtak fenn példányok, s így az előfizetés, mely Taabér Jánoshoz (Szent Balázs, ut. p. Nagy-Kanizsa, vagy Füssy Tamáshoz (Pett, Borz utca) intézendő, egy évre 6 fttal, félévre 3 fttal még mindig nyitva áll. Jünk van egész terjedelmében a Kaiserfeld által szerkesztett , a szíriai tartománygyűlésnek elfogadásra ajánlott Ő Felségéhez intézendő felirat szövege. A feliratban a birodalmi képviseletről szóló törvénynek a sept. 20 diki manifestum által történt felfüggesztésének megszüntetése kérelmeztetik. — A Jusio-párt küldöttségének Bécsbe érkezése alkalmából megjegyzi az „Ost-D. P.“ : „Mi nem táplálunk különös rokonszenvet a panaszkodók iránt, kik parlamenten kívüli diadalért küzdenek s az országot óhajtása ellenére ismét régi államjogi kötelékei közé akarják visszaterelni. De épp oly kevés rokonszenvet érzünk a horvát autonomista vagy nemzeti párt irányában is. E párt egy programmot bocsátott ki, mely évek előtt a hatalom Brennus kardjaként nyomta volna le az egység párt mérlegét a birodalomban s a dualismust örökre elejtheti vala. Midőn ideje volt eszélyesen cselekedni, a nemzeti párt eszélytelenül dacolt, s most, ugy tetszik nekünk, ugyanazon taktikát csak ellenkező értelemben akarja ismételni. „Ha Magyar- és Horvátország közt kell választanunk, akkor habozás nélkül az előbbihez állunk. Midőn a birodalomnak a horvát képviselőkre volt szüksége, ezek elfordultak attól; most a birodalomnak nincs többé rájuk szüksége; ők elmulasztották a kedvező időt. A monarchia államjogi alakulása ma már a magyarokkal kiegyezkedéstől függ.“ — A m. k. udv. cancellária Lukics Vince nyitramegyei törvényszéki ülnököt az aradi kir. első birósági váltótörvényszék jegyzőjévé nevezte ki. *** Zágrábból távirják, hogy a bán katonaságot szállásoltatott be a szabadelvű nemzeti párt helyiségeibe, mely intézkedés a legnagyobb sensatiót kelti fel. *** A pesti ügyvédek által megalakított 40 tagú ügyvédi választmány tegnapi ülésében pestbudai ügyvédegylet alakítása tervét fogadta el, s az alapszabályok kidolgozására 7 tagból álló bizottmányt küldött ki. Egy más szintén 7 tagú bizottmány a helyben történendő igazságszolgáltatási változtatásokról teendő javaslattal bízatott meg. Végül elhatároztatott, hogy jövő vasárnapra az összes ügyvédek tanácskozásra fognak meghivattatni, hogy mily módon vegyen részt az ügyvédi kar öfelsége fogadtatása alkalmával. *** (A pesti városkapitányság) a Kautz Gy. tanár úrnak a pesti egyetemi ifjúság által adott fáklyászene alkalmával történtekről hosszabb nyilatkozatot tesz közzé. A jogászoknak meg lett engedve a fáklyászene, de azon feltétel alatt, hogy a fáklyákat a lánchidnál gyújtsák meg, s itt oltsák el. Ennek dacára égő fáklyákkal vonultak az egyetem elé s itt a fáklyákat máglyába halmozták. Erre megjelent a főkapitány s az ifjúság az ő felszólítására azonnal szétoszlott , csak az ott áldogáló csőcselék népet kellett fegyveres erővel szétoszlatni. Az „egy“ jogász nem a fáklyásmenetnél, hanem egy hirhedett kávéházban lett elfogva a városkapitányság ellen tett sértő nyilatkozataiért, négy napi fogságra ítéltetett, de már másnap szabadon lett bocsátva. A bécsi lapok dicsérőleg szólnak Rabatinski k. a. szerepléséről az udvari opera színháznál s határozott diadalt aratott nov. 29 én mint Margit a „Hugenottákban." Hangja erőteljes és kellemes frisseségű s coloraturája már is igen magas fokát érte el a művészetnek. Itt ott még némi hiányokat is lehet ugyan észrevenni, de azok mind eltávolithatók, ha szakát a művésznő valódi erélylyel tanulmányozza s a szorgalmat a nagy tetszés közt, melyben részesül, nem tartja feleslegesnek, így imák róla. Nemzeti Színház. Ma, decemb. 1-jén adatik: „A navarrai királynő regéi.“ Vígjáték 4 flv. VEGYES INEK. Pest, dec. 1. — ŐFelsége nov. 29-kén reggeli 7 óra és 15 perckor külön udvari vonaton, melyet Atke üzletfelügyelő vezetett, Gödingbe, innét pedig a holicsi vadászatra ment. 12 órakor reggeli volt a holicsi kastélyban. A visszatérés esti 6 órakor történt. Ő Felsége másnap Bécsben küldöttségeket vala fogadandó. — Bec red i gróf államminister ő excja nov. 29-kén d. e. 10 órakor a gróf Dobogo vezérlete alatt Udineból érkezett küldöttséget, 11 órakor pedig a zágrábi küldöttséget fogadá. **» A gráci „Telegraf“ tegnapi számában előt POLITIKAI HELYZET. Pest, dec. 1. Poroszország perfid eljárása Ausztria irányában s különösen gróf Bismark erőlködései az osztrák kölcsön meghiúsítására , a tegnapi bécsi lapok legtöbbjének vezércikkekre ad alkalmat, s általában előtüntetni igyekszenek az osztrák-porosz szövetségnek Ausztriára való összes hátrányait. A régi „Presse” ugyane tárgygyal foglalkozva, tovább megy, s gr. Bismark összes szerepléseit mutatván be, a többi között igy szól : „Bismark úr nemcsak abban találja kedvét, hogy legfontosabb kérdésekkel fitymálva bánjék, hanem a gondolkozás és beszédei e frivolsága természete legbensőbb lényegéből ered, s igy valószínű, hogy azt Pária- vagy Biarritzban sem tagadta meg. S a káplárféle erély e fitogtatása sehol sem lehetett helytelenebbül alkalmazva, mint éppen Páris- vagy Biarritzban s igy a porosz kormányférfiu nagy fiascója egészen érthető. — Franciaországban nem igen látszottak abban fáradozni, hogy Bismark ur előtt elrejtsék ama kevéssé előnyös hatást, melyet tett s ez lehetett annak oka, hogy Bismark ur egy percig sem tétovázott, hogy másutt, például Oroszországban keressen támaszt. Ott azonban a keserű tapasztalaton okulva, kevésbé látszottak hajlandóknak mint valaha, hogy kalandos politika zsámolyául szolgáljanak, s a csatlakozási kísérlet Pétervárott valószínűleg nem kevésbé határozottan utasíttatott vissza, mint Pársban, habár talán udvariasabban.“ Ez okoskodást, mint a helyzetre nézve igen jellemzőt közölvén, tudomást kell vennünk, Schuselka „Reform“-ja legújabb számának vezércikkéről, melyben kimutattatik, hogy a bécsi centralisták, kiknek főközlönye a „Neue Freie Presse“, a kölcsön ügyében ’hazafiatlanságát oly kirívó módon tanusító, egyenesen Poroszország javára dolgoznak. Sebettsolka a többi között így »2011 „A centralisticus ellenzék indítványai (a lajtántúli tartományi gyűlésekben), nemcsak harcias szellemben vannak Ausztria nem-német népei ellen irányozva, hanem azok egyszersmind veszedelmesek s ártalmasok a németosztrákok számára. A németek Ausztriában kisebbségben vannak. S ha a kisebbség a többséget folytonosan majd absolutistikus, majd parlamentáris módon terrorizálni akarja, végre megtörténhetik s meg kell történnie, hogy a többség nyílt lázadásban törne ki a kisebbség ellenében. De eltekintve e bizonyára nem lehetetlen eshetőségtől, ismételjük, hogy éppen a német osztrákoknak a legsürgetőbb okuk van, hogy a febr. alkotmány centralisatiója ellen küzdjenek, mert a febr. alkotmány központi parlamentében a németek mindig kisebbségben lennének s igy folytonosan azon veszély fenyegetné őket, hogy a nem-németek rajtuk uralkodjanak. A febr. alkotmány által centrálisan Ausztriának a Németországgal való ezredéves nemzeti és államjogi összeköttetésről le kell mondania. S ezt óhajtja Poroszország. A februáristák tehát nem német-ausztriai, hanem porosz politikát követnek. A németosztrákok s a csász. dynastia helyesen felfogott,nemzeti érdekei s feladásai nevében tiltakozunk tehát az ellen, hogy a centralisták azt igénylik maguknak, miszerint ők akarják képviselni Ausztria német pártját.“ Schuselka e felfogása specificus német szempontból ered, s habár nem emelkedik azon magaslatig, hogy tekintetbe venné az Ausztria birodalom alkatrészeit tevő népek történeti jogainak azon követelményeit, melyek a központi parlament tervét, mint kivihetetlent, most már túlhaladott állásponttá tevék, mégis mint a centralisták legújabb törekvéseinek illustratiója némi figyelemre méltó. Sz.-Pétervárott nov. 14-dike s 18-ika között folyt le a földművelési congressus, mely egész nemzetgazdászati meetinggé nőtte ki magát A főkérdés, melylyel foglalkozott, a közös földbirtok kérdése, oly intézmény, mely Oroszország viszonyaival a legbensőbben össze van nőve. Hasábokra terjedő sz.pétervári tudósítások vannak előttünk e gyűlések folyamáról, melyek egy orosz parlament helyét látszanak pótolni. Az adózási rendszer ellen igen heves kifakadások történtek, s egy szónok, Vodoff úr megjegyző, hogy a világ összes bankja sem képes segíteni Oroszország pénzügyein, miután az adók körül semmi ellenőrzés sincs. A közös földbirtok kérdését illetőleg pedig oly eltérő nyilatkozatok tétettek, hogy a congressusnak e kérdésben végre illetéktelennek kellett magát kinyilatkoztatni. A földművelési ipart illetőleg a congressus elfogadta a földművelési bankok alakíttatása tervét. Stephens főnöknek a dublini börtönből való megszöktetését a „Times” az egyedül jelentékeny cselekménynek nevezi, melyet a fomiánok Angolországban véghez vittek. A kormány Stephens elfogatásáért 200 fontot fizetett s most újabb kézrekerítésére ezer fontot tűzött ki. A portugál éortések közelebb fognak foglalkozni az uj polgári törvénykönyv tervezetével. Uj-Olaszország hatása Portugálliában félreismerhetlen s az uj polgári törvénykönyv tervezetében a polgári házasság megengedtetik azon felek számára, kik nem akarják a kizárólagos egyházi házasságot elismerni, mely eddig a portugál királyságban egyedül birt érvénynyel. A sajtóban s a közönség között e „reform” felett elég élénk viták folynak. AUSZTRIA, Bécs, nov. 29. A községtanács baloldalának nyilatkozata : A „Morgenpost“ múlt vasárnapi 327. számában legelőször nyilvánosságra hozott, s innét a többi lapokba is átment azon közleményre nézve, miszerint „a községtanács minden pártbeli tagjai által egy indítvány lett volna előterjesztendő, melynek folytán Bécs községe köszönetét fejezendi ki az alsó-ausztriai tartománygyűlésnek az alkotmánykérdésben tanúsított magatartásáért valósírt községtanácsosok kénytelenek óvást tenni az ellen, mintha valamely hasonló tartalmú indítvány, illetőleg felirat létrehozásában távolról is résztvehettek volna, vagy helyeselhetnének ily eljárást, mely következményeiben oda vezetne , hogy kormánykörökben a szerencsésen eltávolított — s minden szabadságra nézve károsnak bizonyult központosítási irányt ismét uralomra emelni segítse, s ekkép a Magyarországgali kiegyezkedést — mi ugy az egész birodalom, mint különösen Bécs főváros politikai és anyagi jólétére nézve elkerülhetlenül szükséges, — lehetlenné tegye. — Bécs, nov. 29-dikén 1865. Baek Seb., Bichler Tob., De la Torre, Feray V., Finka F. J., Gerhard H., Löblich Fr., Mayer J., Menter Fr., Ostwald V., Sigmundt Fr., Stenzei Aut., Steudel J. H., Umlautz J., Vaugoin C., Zeiger Fr., Zwilling A. ANGOLORSZÁG, London, nov. 25. A fenián per vitelére kinevezett külön bizottmánynak hétfőn kellett volna elnöklését megtartania. A vádlottak ügyvédei sokféle erőfeszítéseket tesznek, hogy az ügy folyamát gátolják, így például Butt ügyvéd, Lubys O'Leany O’Donovan nevében indít.