Pesti Hírnök, 1865. december (6. évfolyam, 276-297. szám)

1865-12-08 / 281. szám

Hatodik évfolyam 281. szám. PESTI % Előfizetési feltételek: helyben hsszhozhovcUis- | |› sál vagy postán mindennapi megküldéssel: ^ | egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 1; ‡. 5 frt. — ›Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hó- '· % napos előfizetést. i; (/iTVAArTXAAAAAAAAAAAAA/V'^AAA/WWW'TVW’/WV'AryVW'A/'/WV'yv/W'A/t/VO POLITIKAI Péntek, december 8-án 1865. HÍRNÖK NAPILAP. «/) A/'AAA/'JVW'/wAAA/' A/VVWWVA/VVWVN/VV/VVf/V JVA/WWWWr A/'JV'X) ^ Hirdetések hathasábos petitsorért egyszerű hir- $ rdetésnél( kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak.§. Szerkesztőségét kiadó hivatal. fP •¡ | a Lipót utca 20-dik szám alatt || földszint 5 S' yvAWVWWW/V./W\A/WWV\AAAA/V./WWWWwdÍ/VjMAWW'A'WA^ Előfizetési felhívás a magyar olvasó közönséghez. Pest, dec. 7. Eljutottunk tehát azon országgyűlés küszöbéig, mely tíz eddigi mulasztás helyrehozhatatlan roppant veszteségei s mármár elviselhetetlen áldozatai után, alkotmányos nemzeti létünk s autonómiánk megmentésére, a fennforgó erőemésztő viszályok kiegyenlítésére, s Ausztria és Magyarország, vagy még helyesebben, a közös trón és a magyar nemzet közt, a régleges transactió ildomos elintézésére hivatva van. Nyílni látjuk már azon messze horderejű országgyűlés kapuit, mely, ha a jelen kedvező constellatiók közt a nemzet sorsát biztosítni, Szent István koronájának jogait megvédeni elmulasztja, — hazánk jövőjét ujab- ban elláthatatlan bonyodalmaknak, — a bi-izonytalan események válságainak tenné ki. Midőn tehát minden becsületes hazafi, s kit nemzeti létünk jövője érdekel, méltán fej szükséggel néz az országgyűlési tárgyalások elébe, okunk van egyszersmind feltenni azt, miszerint eddigi következetes politikai mun-kásságunk minden elfogulatlan emberben meg- érlelte azon meggyőződést, hogy a „Pesti Hírnök“ a szőnyegen forgó közjogi kérdé- seket, minden pártnézetek fölé emelkedve, függetlenül, s történetjogi hűséggel tárgyalja, s hogy tehát a magyar közönség e lapban azon orgánumot leírja, mely az országgyűlés munkálkodásiról kimerítő hű értesítéssel gyorsan szolgálva , egyszersmind a pártküzdelmeket részrehajlatlanul fogja felmutatni, s egyedül azon irányt pártolni, mely ildomos politikája által a nemzet jogait s a magyar szent korona függetlenségét, öszhangzásban a trón közösségéből s a monarchia felbonthatatlan kapcsaiból folyó s elutasíthatatlan méltányos igényekkel megvédni tudja. Valamint egyrészről ama lényeges módosulások, melyeken a 61 diki pártok programmja, lapunk történetjogi álláspontjához közeledve négy év óta átment, másrészről pedig a kedvező fordulat, mely a „Hírnök“ politikája szellemében az új bécsi központi ministérium alakulásával történt, örvendetes elégtételt nyújtanak eddigi küzdelmeinkért az irántunk nyilvánuló bizalomnak máris hálásan tapasztalt emelkedésében, úgy meg vagyunk győződve, hogy az eredmény kétségtelenné teendi, miszerint oly kiegyenlítés, mely hazánk méltányos igényeit s törvényes autonómiáját visszaszerzi, s a birodalom belbékéjét helyreállítja, végre is csak a „Pesti Hírnök“ programmjának alapján leend biztosan elérhető. Mély meggyőződésünk szerint minden felállítható programmok közt egyedül a mienk az, melynek alapján hazánknak minden 48-ig gyakorlott államjogai egy hajszálig biztosíthatók, anélkül, hogy akár a magyar korona integritása, akár a magyar nemzet hegemóniája legkisebb csorbát szenvedjen. A mi programmunk az, melynek történetjogi keretében a birodalmi közös ügyeknek nemcsak minéműsége és alkotmányos kezelése, a magyar korona felségi jogaival s az 1790. 10. t. c. szellemével öszhangzásba hozható, hanem azon garantia is megszerezhető, melyet a központi hatalomban való osztozás, a paritás elvén, minden egyéb concessiónál biztosabban s nagyobb mértékben nyújt. A mi programmunk az, melynek szellemében az ősi megyei önkormányzat teljes mértéke,a kormány felelősség elvével gyakorlatilag kiegyenlíthető, anélkül, hogy az ország a párturalom, a centralisatio, s a bureaucratia veszélyeiben rejlő megrázkódtatásoknak kitéve legyen. A mi programmunk az, mely a 48-diki törvények revisiójának elkerülhetetlen szükségére nézve nem áltatja a közönséget, de viszont nyíltan kijelenti, hogy e revisio határával csupán azon garantiák megszerzésére szorítkozik, melyeket a nemzeti létünkkel összeforrt institutióknak, a magyar korona tesi jogainak, az alkotmányos szabadságnak, a különböző vallásfelekezetek törvényes autonómiájának, s az anyagi és szellemi közjóllét békés és sikeres fejlődhetésének gyakorlat biztonsága megkíván. E programm, úgy hiszszük, minden józan politikai igénynek megfelel hazánkban, s annálfogva hazafias bizalommal nyitunk előfizetést lapunk jövő évi folyamára, figyelmeztetvén a tisztelt közönséget, hogy a jövő évre most belépő új előfizetőinknek, lapunkkal már az országgyűlés megnyitásának napjától, f. évi dec. 12-kétől kezdve, árfelemelés nélkül kedveskedünk. Előfizetési feltételek: Negyedévre.......................................... 5 frt Félévre.....................................................10 frt Egész évre..............................................010 frt auszt.ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik IQT Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, ezentúl a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, barátok tere, 7.sz., Emich G. újságkiadó hivatalában. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyek. Bécs, dec. 6. -I T. Szerkesztő úr ! ígértem, hogy az erdélyi és horvát kérdés állapotáról értesíteni fogom. Hogy e két különböző, de céljánál fogva szorosan összefüggő kérdés egyikére nézve nincs még Bécsben megállapodás, magából értetődik ; de hogy még maga a kiindulás sincsen tisztában, az is sajnos tény. A sebet, mely Horvátország belsejét emészti, egész mélységében csak a pártok közötti legközelebbi összeütközés tüntette fel. A pártok annyira távol állanak egymástól, hogy az itteni államférfiaknak mindeddig nem sikerült, a még mindig itt tartózkodó pártvezetők között az ellentéteket kiegyenlíteni. Igazat szólva, a dolog már ab ovo el volt hibázva. Hiba volt 61-ben a magyar országgyűlés részéről üres lapot állítani fel az egyezkedésre, s eshetőleg tehát az elszakadhatásra is. Hiba volt a korona tanácsosai részéről 61-ben olyforma kérdést intézni a zágrábi országgyűléshez, mintha csak attól függne, váljon Horvátország akar-e vagy nem a magyar koronához tartozni. Tévedésnek tartjuk végre, hogy oly országgyűlés a mostani viszonyok közt egybehivatott Zágrábba, melyre a képviselők a februári politika vezéreinek befolyása alatt választottak. S miután ezen előzményekkel szemközt az új központi kormány az egyetlen lehető álláspontot, a törvényesség terét elfoglalta, vagyis miután a korona integritásának, s Magyar és Horvátország törvényhozási közösségének elve sinormértékül fogadtatott, s valóban nehéz feladatnak látszik a mostani szétágazó elemekkel Zágrábban célhoz jutni, az országgyűlés feloszlatása s új választások elrendelése nélkül. Egy újabb királyi rescriptum azonban tán e heroikus rendszabály nélkül is fordíthatna a dolgon, ha az a zágrábi gyűlést komolyan figyelmeztetné, miszerint a korona integritása, azon értelemben, mint az 48-ig létezett, vitatkozás tárgya sem lehet; csupán az most a kérdés, minő kifogásaik vannak az 1848-diki III. törvénycikk ellen, s minő javaslatot szándékoznak a korona s a magyar országgyűlés elé terjeszteni Horvátország ősi törvényes autonómiájának biztosítása végett, jól megfontolván, hogy az osztó igazság szerint, minden autonomikus tartomány saját zsebéből kénytelen autonómiájának költségeit viselni. Horvátország ezen speciális autonómiája s további belső szervezése oly önálló hosszú tárgyalást kíván, hogy a miatt sem az államjogi differenciák elintézését, sem a koronázást elhalasztani nem lehet. D E végre tehát legcélszerűbb lenne, hogy addig is, míg a Horvátország jövő autonomikus szervezésére vonatkozó tárgyalások célhoz vezetnének, — a zágrábi gyűlés, a még mindig érvényesen fenálló közjogi alaptörvények értelmében, kebeléből a magyar országgyűlésre követeket válasszon és küldjön, kik ott az államjogi kérdések, nevezetesen a közös ügyek körüli vitában s megállapodásokban, valamint a koronázási hitlevél készítésében, s egyéb közös törvények hozatalában jogaikhoz képest részt vegyenek. Ez lenne szerintem a legegyszerűbb megoldása, vagy legalább sikeres initiációja a horvát kérdésnek. Mi az erdélyi dolgokat illeti, az ottani országgyűlés szervezeténél fogva a lehetőség szempontjából Zeyk indítványa, vagyis a merev uniónak elfogadása felett, itt senkit sem lephetett meg a majoritás, de amennyire ismeretem terjed, mondhatom, hogy az a döntő körökben, éspedig a magyar kérdés iránt kedvezően hangolt körökben is méy, és éppen nem titkolt kedvezőtlen benyomást tett. Azt várták itt, hogy az erdélyi magyar urak nem fogják a bonyodalmakat szaporítni, hanem tekintetbe véve Erdély nemzetiségi viszonyait, az unió törvénycikk revisiójába fognak bocsátkozni, s megelégednek önkényt az unió oly mértékével, melyben azelőtt Horvátország állott az anyaországhoz. Ezt további viszálkodások nélkül, s a szászok és románok megnyugtatásával keresztül lehetett volna vinni, s igy az erdélyi belső autonómia rendezése egyelőre bizottmányilag előkészíttetvén, az országgyűlés azonnal küldhetett volna kebeléből követeket Pestre, kik az államjogi kérdések eldöntésében s a koronázási előzményekben részt vettek volna. Ezen az úton egyszersmind megkíméltetnék Magyarország azon veszélyes mozgalmaktól, melyeket szükségkép előidézne az erdélyi románok és szászok nemzetiségi postulátumainak tárgyalása Pesten, hasonló követelésekre ösztönözvén a szerbeket, tótokat, rutheneket és horvátokat, úgy hogy a merev unió eszméjét ugyanazon nemzetiségi feldarabolás rémjei kisérnék saját ügyetlen politikánk miatt, — a melyektől annyi okunk volt 17 év óta ellenségeink részéről irtózni. Valóban úgy látszik, — Zeyk indítványának ellenzői Bécsben messzebb látó barátaink, mint a merev és feltétlen unióért élőhaló testvéreink. ERDÉLYI ÜGYEK. Kolozsvár, dec. 6. A mai ülésben elhatároztatott, hogy az Ő Felségéhez intézendő feliratban a jogfolytonosság visszállításáért köszönő mondassák, és kijelentessék, hogy az unió-cikk tökéletes törvény, melynek revisiója csak Pesten lehetséges. Ő Felsége felkéretik az erdélyi képviselők Pestre leendő egybehivásra. Bömdes feltétele a szász nemzet jogainak fentartása vonatkozólag a feliratba felvétetik. A szászok és románok külön véleményt jelentenek be. (P. C.) Kolozsvár, dec. 4. A mai ülés nem minden figyelemre méltó mozzanat nélkül folyt le. Tudva van, hogy Gull képviselő tegnap beszédje hevében egész azon állításig ragadtatott, miszerint 1848-ban száz meg száz zászlóval, melyeken „halálos fenyegetések“ voltak olvashatók, nyomás gyakoroltatott a szász képviselőkre, kik különben az unió-törvényt nem fogadták volna el. Ma a gubernium alelnöke Groisz, ki 1848 ban Kolozsvár polgármestere volt, e vádat visszautasitandó vala, azonban Gull szükségesnek látta módosítani tegnapi kifejezéseit. Ily körülmények közt Groisz nyilatkozata elmaradt. Erre Sterka Sulutiu érsek hoszszabb beszédet tartott, melyben elősorolja a románok azon kérelmeinek eredményeit, melyeket azok az 1744, 1791, és 1848 iki országgyűlésekhez intéztek. Szónok a békés megoldás feltételéül azt állítja fel, hogy a románok negyedik nemzet gyanánt ismertessenek el, miután e kívánat teljesítése nélkül a román nemzet semminemű államcselekvényhez nem adhatja beleegyezését. Sulutiu érsek egyébiránt egy pótindítványt terjeszt elő, melynek értelme oda megy ki, hogy ha Erdély a pesti országgyűlésre meghivatnék, ez az 1863/4. szebeni választási törvény alapján történjék, miután az 1848- diki választási törvény és a 8 frányi census mellett a románokat nem eléggé hiszi képviselve. Egyébiránt a gyűlés ma ismét azon nyugodt jellemet ölte fel, mely annyira díszére válik a komoly férfiaknak. A magyarok közül báró Kemény Domokos kormányszéki tanácsoson kivül, ki e minőségében a jelenlegi kormány eljárását védi, még Gaal János, gróf Teleki Domokos, Mikó Mihály és Simon Elek, Erdély legkiválóbb tehetségeinek egyike beszéltek. Manger is szólt és variálta az utóbbi ülésben mondott beszédét. Alig 33 szónok van beírva. (G. C.) A f. hó negyedikén tartott országos ülésben elmondott beszérdek közül érdekesnek tartjuk praeferenter a következők közlését. Bömbes: Kegyelmes úr! Magas országgyűlés ! Bátor vagyok a szász követek minoritásának nevében fellépni. Ha egy nép több százados, örökölt és megkedvelt alkotmányos viszonyok közül kilépendő s egészen új alkotmányos állapotok közé készül elhelyezkedni, nem lehet csodálni, hogyha ezt a lépést némi aggodalmak közt teszi. Ha tehát a szász nemzet azon pillanatban, midőn a kir. javasalat áll előtte s a Magyarországgali egyesülésről van szó, szintén ezen aggodalom által van meglepve, nem hiszem, hogy ennek valaki, s különösen a t. KK. és RR. (Mitstände) rész magyarázatot adnának. Küldőim, ti kiknek az unió iránti érzületét én teljesen osztom (éljen!), ők pártolják a magyar királysággal! egyesülést, pártolják a szent István koronája országaivali uniót, mivel ők az 1848-ks I. t. cikket Erdélynek Magyarországgali egyesüléséről törvénynek tartják, s mert annak végrehajtását szükségnek és az igazságszolgáltatás adtusának tekintik (helyes!) mivel ezáltal a magyarországi országgyűlés kivánt kiegészítését elősegíteni s ez által a fenforgó nagy kérdés revisiojánál közreműködni, a Lajthán inneni és túli országok közti alkotmány-viszály kiegyenlítését elősegitni kívánják, s mivel Magyarország szabadelvű törvényei s a nemes testvéries magyar nemzet megszeghetlen, századokon át tanúsított alkotmány hűségében — e nemzetet mint Magyarország fönemzetét tekintve — azok a (szász) jogaik és szabadságaik oltalmát feltalálhatni vélik ; (helyes!) küldőim mindazonáltal’a maguk s a szász föld (Land) megnyugtatása végett óhajtanák, hogy némi biztosítékot nyerjenek a magyar királyoktól hét század előtt nyert s azóta oly sok magyar király által megerősített jogaik és szabadságaikra nézve.Mint nemzetem igaz fia, kötelességemnek ismerem, ezen biztosítékok megnyerésére törekedni. De mint hő tisztelője az alkotmányszerű jognak, melynek képviseléséért nekem egyszer másszor már némely küzdelmeket kell kiállanom, bevallom, hogy ezen országgyűlés ily biztosítékok megadására nem illetékes, be kell vallanom, hogy e biztosítékok nyújtására csak a magyarországi közös országgyűlés lehet hivatott és illetékes (helyes!). A magas KK. és RR. amint az eddigi tárgyalások folyamából következtethetem, felirat.