Pesti Műsor, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-09-19 / 39. szám
2 _______________ PM Szeptember 19-től 25-ig 9. szín: Paris. A tiszt --------— Árva János Marquis-------------Ungváry László Sansculotte -- Győző László Saint Juste-------Koppány Miklós Robespierre — — Makláry János 10. szín: Prága. Udvaronc —------Ungváry László Tanítvány --------Koppány Miklós III. TIÉSZ. 11. szín: London. A bábjátékos ------Kisleány-----------1 Egy anya----------•Egy lány---------1. munkás-------— 2. munkás----------3. munkás--------— 1. koldus —------2. koldus — 1-----Katona-------— — A kocsmáros — — 1. mesterlegény — 2. mesterlegény — 1. árus •—-------------2. árus -—----— — Éva ,anyja — — Artur — —-------1 _ Cigányasszony — 1. tanuló -------■ — 2. tanuló —<------3. tanuló----------4. tanuló i------< .— 1. gyáros----------2. gyáros-----------A nyegle----------Kéjhölgy----------A zenész -----------Az elítélt----------Levél--------------Makláry Zoltán Ilosvay Katalin Cserényi Adél Rákosi Mária Rajczy Lajos Mádi Szabó Gábor Pásztor János Faragó Ödön Makláry János Árva János Bodnár Jenő Győző László Horkay János Gárday Lajos Koltay Gyula Szabados Piroska Ungváry László Gobbi Hilda Garay József Koppány Miklós Somogyváry Pál Zsolt István Tompa Sándor Tapolczay Gyula Pataky Miklós Főzess Anna Tassy András Baló Elemér Gózon Gyula 12. szín: Falanszter. A tudós----------- Pataky Miklós Aggastyán — — Makláry Zoltán Luther----------------Ujlaky László Gassiusi *—----------Árva János Platón —---------------Dávid Mihály Michel Angelo — Bartos Gyula A föld szelleme — Győző László 13. szín: Az űr, A föld szelleme — Győző László Eszkimó —-----14. szín: Jégvidék. Pártos Géza 15. szín: A paradicsomon kívül. Az Úr hangja — Kőmives Sándor TARTALOM: I. rész: 1. szín. A ragyálók kara dicsőíti az Alkotót, aki befejezte nagy művét. Csak Lucifer áll ön bitten és nem hajlandó a dicsőítésre, hanem osztályrészét kéri. Az Úr elátkoz a két fát az Éden közepén és „osztályrészéül“ Lucifernek adja, kiűzve őt a mennyekből. 2. szín. Ádám és Éva boldog a Paradicsoonban, a boldogságot Lucifer megjelenése szakítja meg,aki ráveszi őket, hogy szakítsanak a tiltott fák gyümölcséből. Az Úr kiűzi az emberpárt a Paradicsomból. — 3. szín. Ádám nehéz munkával kalyibát épít a Parradcsom kívüli térségeit. Éva virággal díszíti. Lucifer Ádám kérésére álmot bocsájt rájuk. — 4. szín: Ádám mint " Fáraó gutát épített, hogy nagysága örökkévaló legyen. Az építő rabszolgák milliói, közül egy a Fáraó lábánál hal meg. Ádám meglátja a rabszolga feleségét, Évát megszereti, szerelmén keresztül meghallja a rabszolgák jarját. Felszabadítja a rabszolgákat. Új életre vágyik, ahol nem halnak meg milliók egy miatt. — 5. szín: Ádám, mint Miltindes harcol a közért, de a szegény népet megvesztegetik a gazdag polgárok és halált kérnek Ádámra, mint árulóra. II. rész: I. szik, Rómában döghalás pusztítja a népét. 1 Adat, római polgárok között tivornyájik Adám és Éva. A mulatozást halotti menet zavarja meg. Lucifer intésére behozzák a halottat, Cluvia megcsókolja. Chivia a mulatók előtt nagy kínok között meghal. Péter apostol mint az, élő lelkiismeret szava jelenik meg. Adám új, tisztább életre vágyik. — 7. szín. Adám keresztesvitéz csapatával megérkezik Bizáncba. Csodálkozva látja az Egyház harcait. Évával ismét találkozik, de elválasztja őket egymástól a zárdától. — 8. szín. Adám mint Keppler Prágában az udvarnak él. Tudományát kénytelen szép és költekező felesége miatt aprópénzen árulni a babonás és ostoba udvaroncok között. — 9. szín. Keppler — Ádám — álmot lát, mint Danton ,a francia forradalom egyik nagy mozgatója. — 10. szín. Keppler felébred és az álmában hallott „jövő dalának“ tanulságait adja át ifjú tanítványának. III. rész: 11 szín. Londoni vásárra vezeti Lucifer Ádámot. Adám ismét találkozik Évával. — 12. szín. Lucifer, kinek eddig nem sikerült a végső kétségbeesésbe kergetni Adámot, újabb képeket mutat. A falanszterbe viszi Adámot. Itt mindent az ész ural, az érzelem csak a múlt árnyaként kísért. Adám innen is elvágyódik. — 13. szín: Ádám Luciferrel az űrbe repül. A föld szelleme óvja Ádámot, hogy ne hagyja el azt a kört, amely számára kiszabatott. Ádám eleinte dacol, de a végső határnál, mielőtt megsemmisülne, a föld szelleme visszahívja őt a földre. — 14. szín. Adám most a jégvidéken van. Borzadva látja, mivé lett az ember az állattá alacsonyodó eszkimóban és feleségében, aki nem más, mint Éva. — 15. szín. Adám kétségbeesetten ébred álmából. Meg akar halni. Az ébredő Éva megállítja Ádámot és közli vele a hírt: anyának érzi magát. Ádám leborul az Úr előtt, aki visszafogadja szeretetébe az emberpárt. Új Tragédia tíz ember tragédiája felújítása elé írta: BOTH BÉLA Kettős szereposztásban, nagy és gondos előkészítés után újítja fel a Nemzeti Színház Az ember tragédiáját, A felújítást viták, sőt támadások előzték meg s ezek mellett természetesen nagy várakozás is. Hiszen nem túl gazdag drámairodalmunkban Az ember tragédiája egészen kivételes jelentőségű: Madách drámai költeménye kezdettől fogva páratlan népszerűségnek örvend. Vidéki színházaink előtt ez volt a klasszikus mű, amelyet annak ellenére, hogy klasszikus, csaknem mindig mindenütt siker kísért. Most, a Nemzeti Színház felújítása nyomán, nem kétséges, hogy újult erővel fog megindulni a Tragédia kultusza , ez irodalmunk és színházi kultúránk számára egyformán hasznos és kívánatos is. Feltéve, ha. . . . Ha Madách műve nem kész és biztos pallón lesz színházaink műsorában, amelytől — minden ellenszolgáltatás nélkül — remélni lehet valamit. Szükséges, hogy revízió alá vegyük az eddig elért eredményeket s a Tragédia előadásai során is megpróbáljunk előre menni. Nem Madáchot, kell ehhez átértékelni, hanem saját felfogásunkat. A Tragédia előadásai során színésztársadalmunknál csaknem „lemezzé“ váltak a klasszikus sorok, művészeink egy részénél betéve tudott és —• sajnos — gépiesen recitált szöveggé vált a Tragédia. A műről írt tanulmányok, a rendezői elképzelések sok újat derítettek fel, sok színt tettek frissebbé, de elég sok mellékszempontot is érvényre juttattak. Lényegében kell megfognunk a művet, s fel kell frissítenünk önmagunkat, hogy me konvencionálisan s ne is ötletszerűen játsszuk a Tragédiát. Csak így érhetjük el, hogy közönségünk is az igazi Madách hoz jusson közelebb. A Nemzeti Színház mostani felújításán erre törekedtem s velem együtt a színház minden résztvevő művésze is. Básti Lajos és Ladányi Ferenc — Ádám, Lukács Margit és Szörényi Éva — Éva, Balázs Samu és Major Tamás — Lucifer szerepét bontották ki a próbák folyamán . Valóban építő viták sodrában formálták ki alalakításukat. A többi szereplők is (köztük a magyar színjátszás legnagyobbjai) megértették és megvalósítoták a rendezés szempontjait, s nem kétséges, hogy a két (Pethes Imréről és Jászai Mariról elnevezett) szereposztás sok kitűnő művésze a színészi ábrázolás s az együttes játék példáját adják az előadásokon. Ezen túl a dramaturgiai beosztásban, szakítva az eddigi gyakorlattal: a legnagyobb arányosságot valósítjuk meg. A Tragédia valamennyi színét megtartottuk s a három rész mindegyik 5—5 színt, foglal magában, így az ellentétvagy pár-képek (Egyiptom—Athén, Róma —Bizánc, Prága I.—Prága II., London— Falanszter, Ür—Jég vidék) nem válnak el egymástól s a két szünet az ötödik (athéni) és a tizedik (második prágai) szín végébe kerül. Új kísérőzenét is arat a felújítás. Szerzője a legkitűnőbb magyar muzsikusok egyike: Veress Sándor, aki jó félévet dolgozott ezen a művén, amely új alapokon, a rendezés szempontjai szerint: a Tragédia szeliemében s ennek drámai egységét segítően kapcsolódik bele a Tragédia jövő színpadi pályafutásába. A színpadi megoldásban kerültük az öncélú látványosság szempontjait. Egységes játéktérre volt szükség, hogy ne törjük darabokra a költeményt, s hogy dinamikus hatását ne csökkentsük, tagolni kellett a játékteret. A tézis1 II.—antitézis—szintézis hármasságát térben is hangsúlyozni akartuk. így jött létre az az állandó színpadépítmény, amelyen a díszletek viszont tömör és a keretet s az álmot is pregnánsan kifejező jelzésekké csökkentek, mégis megtartva, a dekoratív s főleg a szuggesztív hatás eléréséhez szükséges nagyvonalúságot. Varga Mátyás megértette a szempontokat, amelyek rendezésemben vezettek is művészi díszletei, a Nagyajtai Teréz ujjonnan tervezett ruháival együtt, fontos és szerves elemei a felújításnak. Az ember tragédiája gazdag és problémákkal teli művét a megújult Nemzeti Színház kitűnő és lelkes művészei és munkásai segítségével olyan előadásban akartam a közönség elé vinni, amely méltó Madáchhoz is, a Nemzeti Színházhoz is. Remélem, szempontjaim megértésre találnak a kritikánál s a közönségnél is s törekvésünk nem lesz eredménytelen.