Pesti Műsor, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-09-19 / 39. szám

2 _______________ PM Szeptember 19-től 25-ig 9. szín: Paris. A tiszt --------— Árva János Marquis-------------Ungváry László Sansculotte -- Győző László Sai­nt Juste-------Koppány Miklós Robespierre — — Makláry János 10. szín: Prága. Udvaronc —------Ungváry László Tanítvány --------Koppány Miklós III. TIÉSZ. 11. szín: London. A bábjátékos ------­Kisleány-----------1 Egy anya----------•­Egy lány---------­1. munkás-------— 2. munkás----------­3. munkás--------— 1. koldus­ —------­2. koldus — 1-----­Katona-------— — A kocsmáros — — 1. mesterlegény — 2. mesterlegény — 1. árus •—-------------­2. árus -—----— — Éva ,anyja — — Artur — —-------1 _ Cigányasszony — 1. tanuló -------■ — 2. tanuló —<------­3. tanuló----------­4. tanuló i------< .— 1. gyáros----------­2. gyáros-----------­A nyegle----------­Kéjhölgy----------­A zenész -----------­Az elítélt----------­Levél--------------­Makláry Zoltán Ilosvay Katalin Cserényi Adél Rákosi Mária Rajczy Lajos Mádi Szabó Gábor Pásztor János Faragó Ödön Makláry János Árva János Bodnár Jenő Győző László Horkay János Gárday Lajos Koltay Gyula Szabados Piroska Ungváry László Gobbi Hilda Garay József Koppány Miklós Somogyváry Pál Zsolt István Tompa Sándor Tapolczay Gyula Pataky Miklós Főzess Anna Tassy András Baló Elemér Gózon Gyula 12. szín: Falanszter. A tudós----------- Pataky Miklós Aggastyán — — Makláry Zoltán Luther----------------Ujlaky László Gassiusi *—----------Árva János Platón —---------------Dávid Mihály Michel Angelo — Bartos Gyula A föld szelleme — Győző László 13. szín: Az űr, A föld szelleme — Győző László Eszkimó —-----­14. szín: Jégvidék. Pártos Géza 15. szín: A paradicsomon kívül. Az Úr hangja — Kőmives Sándor TARTALOM: I. rész: 1. szín. A ragyálók kara dicsőíti az Alkotót, aki befejezte nagy­­ művét. Csak Lucifer áll ön bitten és nem hajlandó a di­csőítésre, hanem osztályrészét kéri. Az Úr elátkoz a két fát az Éden közepén és „osztály­részéül“ Lucifernek adja, kiűzve őt a m­en­­­nyekből. 2. szín. Ádám és Éva boldog a Paradicsoonban­, a boldogságot­ Lucifer meg­jelenése szakítja meg,­­ak­i rá­veszi őket, hogy szakítsanak a tiltott fák gyümöl­cséből. Az Úr kiűzi az emberpárt a Paradi­csomból. — 3. szín. Ádám nehéz munkával kalyibát épít a­­ Parrad­csom kívüli térségeit. Éva virággal díszíti. Lucifer Ádám kéré­sére álmot bocsájt rájuk. — 4. szín: Ádám mint " Fáraó gutát épített, hogy nagysága örökkévaló legyen. Az építő rabszolgák mil­liói, közül egy a Fáraó lábánál hal meg. Ádám meglátja a rabszolga feleségét, Évát megszereti, szerelmén keresztül meghallja a rabszolgák jarját. Felszabadítja a rabszol­gákat. Új életre vágyik, ahol nem halnak meg milliók egy miatt. — 5. szín: Ádám, mint Milt­indes harcol a közért, de a sze­gény­ népet megvesztegetik a gazdag polgá­rok és halált kérnek Ádámra, mint árulóra. II. rész: I. szik­, Rómában döghalás pusz­títja a népét.­ 1 Adat, római polgárok között tivornyájik Adám és Éva. A mulatozást ha­lotti menet zavarja­ meg. Lucifer intésére behozzák a halottat, Cluvia megcsókolja. Chivia a mulatók előtt nagy kínok között meghal. Péter apostol mint az, élő lelkiisme­ret szava jelenik meg. Adám új, tisztább életre vágyik. — 7. szín. Adám keresztes­vitéz csapatával megérkezik Bizáncba. Cso­dálkozva látja az Egyház harcait. Évával ismét találkozik, de elválasztja őket egy­mástól a zárdától. — 8. szín. Adám mint Keppler Prágában az udvarnak él. Tudomá­nyát kénytelen szép és költekező felesége miatt aprópénzen árulni a babonás és ostoba udvaroncok között. — 9. szín. Keppler — Ádám — álmot lát, mint Danton ,a francia forradalom egyik nagy mozgatója. — 10. szín. Keppler felébred és az álmában hallott „jövő dalának“ tanulságait adja át ifjú tanítványának. III. rész: 11 szín. Londoni vásárra vezeti Lucifer Ádámot. Adám ismét találkozik Évával. — 12. szín. Lucifer, kinek eddig nem sikerült a végső kétségbeesésbe ker­getni Adámot, újabb képeket mutat. A fa­lanszterbe viszi Adámot. Itt mindent az ész ural, az érzelem csak a m­úl­t árnyaként kísért. Adám innen is elvágyódik. — 13. szín: Ádám Luciferrel az űrbe repül. A föld szelleme óvja Ádámot, hogy ne hagyja el azt a kört, amely számára ki­­szabatot­t. Ádám eleinte dacol, de a végső határnál, mielőtt megsemmisülne, a föld szelleme visszahívja őt a földre. — 14. szín. Adám most a jégvidéken van. Borzadva látja, mivé lett az ember az állattá ala­­csonyodó eszkimóban és feleségében, aki nem más, mint Éva. — 15. szín. Adám két­ségbeesetten ébred álmából. Meg akar halni. Az ébredő Éva megállítja Ádámot és közli vele a hírt: anyának érzi magát. Ádám leborul az Úr előtt, aki visszafogadja szeretetébe az emberpárt. Új Tragédia tíz ember tragédiája felújítása elé írta: BOTH BÉLA Kettős szereposztásban, nagy és gondos előkészítés után újítja fel a Nemzeti Szín­­ház Az ember tragédiáját, A felújítást viták, sőt támadások előzték meg s ezek mellett természetesen nagy várakozás is. Hiszen nem túl gazdag drámairodalmunk­ban Az ember tragédiája egészen kivéte­les jelentőségű: Madách drámai költemé­nye kezdettől fogva páratlan népszerű­ségnek örvend. Vidéki színházaink előtt ez volt a klasszikus mű, amelyet annak ellenére, hogy klasszikus, csaknem min­dig mindenütt siker kísért. Most, a Nemzeti Színház felújítása nyo­mán, nem kétséges, hogy újult erővel fog megindulni a Tragédia kultusza , ez iro­dalmunk és színházi kultúránk számára egyformán hasznos és kívánatos is. Feltéve, ha. . . . Ha Madách műve nem kész és biztos pall­ón lesz színházaink műsorában, amelytől — minden ellenszolgáltatás nél­kül — remélni lehet valamit. Szükséges, hogy revízió alá vegyük az eddig elért eredményeket s a Tragédia előadásai so­rán is megpróbáljunk előre menni. Nem Madáchot, kell ehhez átértékelni, hanem saját felfogásunkat. A Tragédia előadásai során színésztársadalmunknál csaknem „lemezzé“ váltak a klasszikus sorok, művészeink egy részénél betéve tu­dott és —• sajnos — gépiesen recitált szöveggé vált­­ a Tragédia. A műről írt tanulmányok, a rendezői elképzelések sok újat derítettek fel, sok színt tettek fris­sebbé, de elég sok mellékszempontot is érvényre juttattak. Lényegében kell meg­fognunk a művet, s fel kell frissítenünk önmagunkat, hogy m­e konvencionálisan s ne is ötletszerűen játsszuk a Tragédiát. Csak így érhetjük el, hogy közönségünk is az igazi Madách­­ hoz jusson közelebb. A Nemzeti Színház mostani felújításán erre törekedtem s velem együtt a színház minden résztvevő művésze is. Básti La­jos és Ladányi Ferenc — Ádám, Lukács Margit és Szörényi Éva — Éva, Balázs Samu és Major Tamás — Lucifer szere­pét bontották ki a próbák folyamán . Valóban építő viták sodrában formálták ki alalakításukat. A többi szereplők is (köz­tük a magyar színjátszás legnagyobbjai) megértették és megvalósíto­ták a rende­zés szempontjait, s nem kétséges, hogy a két (Pethes Imréről és Jászai Mariról el­nevezett) szereposztás sok kitűnő művésze a színészi ábrázolás s az együttes játék példáját adják az előadásokon. Ezen túl a dramaturgiai beosztásban, szakítva az eddigi gyakorlattal: a legna­gyobb arányosságot valósítjuk meg. A Tragédia valamennyi színét megtartot­tuk s a három rész mindegyik 5—5 színt, foglal magában, így az ellentét­vagy pár-képek (Egyiptom—Athén, Róma —Bizánc, Prága I.—Prága II., London— Falanszter, Ür—Jég vidék) nem válnak el egymástól s a két szünet az ötödik (at­héni) és a tizedik (második prágai) szín végéb­e kerül. Új kísérőzenét is arat a felújítás. Szer­zője a legkitűnőbb magyar muzsikusok egyike: Veress Sándor, aki jó félévet dolgozott ezen a művén, amely új alapo­kon, a rendezés szempontjai szerint: a Tragédia szeliemében s ennek drámai egységét segítően kapcsolódik bele a Tra­gédia jövő színpadi pályafutásába. A színpadi megoldásban kerültük az öncélú látványosság szempontjait. Egy­séges játéktérre volt szükség, hogy ne törjük darabokra a költeményt, s hogy dinamikus hatását ne csökkentsük, ta­golni kellett a játékteret. A tézis1 II.—antité­­zis—szintézis hármasságát térben is hang­súlyozni akartuk. így jött létre az az ál­landó színpadépítmény, amelyen a díszle­tek viszont tömör és a keretet s az ál­mot is pregnánsan kifejező jelzésekké csökkentek, mégis megtartva, a dekoratív s főleg a szuggesztív hatás eléréséhez szükséges nagyvonalúságot. Varga Má­tyás megértette a szempontokat, amelyek rendezésemben vezettek is művészi díszle­tei, a Nagyajtai Teréz ujjonnan tervezett ruháival együtt, fontos és szerves elemei a fel­újításnak. Az ember tragédiája gazdag és pro­blémákkal teli művét­­ a megújult Nemzeti Színház kitűnő és lelkes művészei és munkásai segítségével olyan előadásban akartam a közönség elé­ vinni, amely méltó Madáchhoz is, a Nemzeti Színház­hoz is. Remélem, szempontjaim­­ megér­tésre találnak a kritikánál s a közönség­nél is s törekvésünk nem­ lesz­­ ered­mény­­telen.

Next