Heti Műsor, 1956 (9. évfolyam, 1-42. szám)
1956-07-27 / 30. szám
ívelésű dallam ábrázolja Rienzi heroikus elszántságát. Ezt a szenvedélyes pátoszú csata-motívum követi. Wagner már első párizsi tartózkodása idején 1841-ben foglalkozott a Tannhäuser témájával. Az opera 1845 tavaszán készült el és bemutatója ugyanez év októberében volt. A nyitány körvonalaiban megtartja a hagyományos formai kereteket úgy, hogy az opera egyes vezető témái a szonátaforma témái is. A nyitányban két téma áll egymással szemközt, az egyik a tiszta erkölcsöt, a jámborságot képviselő zarándok-téma, a másik a buja, féktelen érzékiséget kifejező Vénusztéma. A két téma még további három epizódtémával együtt adja a nyitány tematikus anyagát. A wartburgi vár díszcsarnokában várakozással feszült hangulatban a dalnokversenyre készülnek. Erzsébet jelenik meg és áriával üdvözli a Csarnokot. Wolfram dalában azért könyörög, hogy Erzsébet, ha majdan angyallá üdvözöli, tudja meg az ő titkos, önzetlen szerelmét. (Erzsébet Tannhäusert szereti s mit sem tud Wolfram titkos érzelmeiről.) A Lohengrin bemutatója 1850-ben volt Weimarban. Az előjáték a szent kenely földreszállásának zenei látomása. Benne a Grálmotívum is felhangzik. A Grál elbeszélésben az ismeretlen nevű lovag felfedi kilétét. Ő a Grál «seregének lovagja, az erény és a tisztaság védelmezője: Lohengrin. A Walkür mint a Niebelung gyűrű »első napja« 1870-ben került Münchenben bemutatásra. A Tűzvarázs-jelenetben Wotan álomba csókolja Brunhildát, aki nagy vétket követett el, megszegte az isteni parancsot. Wotan haragja ugyan lassan csillapodik, de elszomorodik, mert a walkür nem kerülheti el büntetését. Az alvó walkürt lassan körülveszi a tűzfüggöny. Az operának ez a jelenete Wagner kifejezőerejű művészetének nagyszerű megnyilatkozása. PETŐFI SÁNDOR KULTÚRHÁZ Szabadtéri Színpada (VII., Köztársaság tér 3) Szerdán, augusztus 1-én este 8 órakor MODERN ZENE-EST A Petőfi Sándor Kultúrház szimfonikus zenekarát vezényli. Nagy József Közreműködik: Róhmann Henrik hárfaművész Műsor: Debussy: Egy faun délutánja Debussy: Két tánc Ravel: Bevezetés és allegro Respighi: Róma kútjai Kodály: Marosszéki táncok Bartók: Erdélyi táncok Debussy 1892-ben írta »Egy faun délutánja« című »szimfonikus előjátékát« Mallarmée hasonló című verse alapján. Képzeletbeli mitológiai tájon a szerelmes faun fuvolaszóval hívogatja az erdő tündéreit. A nimfák azonban hirtelen eltűnnek, a faun egyedül marad, a légiesen könnyed látomás szertefoszlik. Maurice Ravel, az új francia iskola kiváló művésze. Különösen az impresszionista színes zenekari hatásoknak nagy mestere. Műveit merész harmóniák és a virtuóz hangszerelés jellemzi. Ottorino Respighi (1879 —1936) bolognai születésű modern olasz mester. Az 1917-ben írt »Róma kútjai« a modern szimfonikus irodalom egyik legszebb alkotása. A szerző négy képben római hangulatokat fest a nap különböző szakaiban. Az I. tétel napfelkelte. A II. tétel Róma antik múltját jeleníti meg, a III. tétel a forró délutáni napsütést, a IV. pedig az éjszaka villódzó színeit festi meg. Mindegyik kép Róma egy-egy régi, híres kútjához kapcsolódik. Kodály a Marosszéken gyűjtött népi táncdallamokat eredetileg zongorára dolgozta fel és később hangszerelte meg nagyzenekara. Bartók fiatal korában írta »Román táncok sorozatát« kamarazenekari együttesre. Bartók ezekben az erdélyi népdalgyűjtő körútján feljegyzett román dallamokat dolgozta fel.