Heti Műsor, 1956 (9. évfolyam, 1-42. szám)

1956-07-27 / 30. szám

ívelésű dallam ábrázolja Rienzi heroikus elszánt­ságát. Ezt a szenvedé­lyes pátoszú csata-motí­vum követi. Wagner már első pá­rizsi tartózkodása idején 1841-ben foglalkozott a Tannhäuser témájával. Az opera 1845 tavaszán készült el és bemutatója ugyanez év októberében volt. A nyitány körvona­laiban megtartja a ha­gyományos formai kere­teket úgy, hogy az opera egyes vezető témái a szo­nátaforma témái is. A nyitányban két téma áll egymással szemközt, az egyik a tiszta erkölcsöt, a jámborságot képviselő zarándok-téma, a másik a buja, féktelen érzéki­séget kifejező Vénusz­­téma. A két téma még további három epizód­témával együtt adja a nyitány tematikus anya­gát. A wartburgi vár dísz­csarnokában várakozás­sal feszült hangulatban a dalnok­versenyre ké­szülnek. Erzsébet jelenik meg és áriával üdvözli a Csarnokot. Wolfram dalában azért könyörög, hogy Erzsé­bet, ha majdan angyallá üdvözöli, tudja meg az ő titkos, önzetlen szerel­mét. (Erzsébet Tannhäu­­sert szereti s mit sem tud Wolfram titkos ér­zelmeiről.) A Lohengrin bemuta­tója 1850-ben volt Wei­­marban. Az előjáték a szent kenely földre­­szállásának zenei láto­mása. Benne a Grál­­motívum is felhangzik. A Grál elbeszélésben az ismeretlen nevű lovag felfedi kilétét. Ő a Grál «seregének lovagja, az erény és a tisztaság vé­delmezője: Lohengrin. A Walkür mint a Nie­­belung gyűrű »első nap­ja« 1870-ben került Münchenben bemutatás­ra. A Tűzvarázs-jelenet­ben Wotan álomba csó­kolja Brunhildát, aki nagy vétket követett el, megszegte az isteni pa­rancsot. Wotan haragja ugyan lassan csillapodik, de elszomorodik, mert a walkür nem kerülheti el büntetését. Az alvó walkürt lassan körülve­szi a tűzfüggöny. Az operának ez a jelenete Wagner kifejezőerejű művészetének nagyszerű megnyilatkozása. PETŐFI SÁNDOR KULTÚRHÁZ Szabadtéri Színpada (VII., Köztársaság tér 3) Szerdán, augusztus 1-én este 8 órakor MODERN ZENE-EST A Petőfi Sándor Kultúr­­ház szimfonikus zene­karát vezényli. Nagy József Közreműködik: Róhmann Henrik hárfaművész Műsor: Debussy: Egy faun dél­utánja Debussy: Két tánc Ravel: Bevezetés és allegro Respighi: Róma kútjai Kodály: Marosszéki táncok Bartók: Erdélyi táncok Debussy 1892-ben írta »Egy faun délutánja« című »szimfonikus elő­játékát« Mallarmée ha­sonló című verse alap­ján. Képzeletbeli mito­lógiai tájon a szerelmes faun fuvolaszóval hívo­gatja az erdő tündéreit. A nimfák azonban hir­telen eltűnnek, a faun egyedül marad, a légie­sen könnyed látomás szertefoszlik. Maurice Ravel, az új francia iskola kiváló művésze. Különösen az impresszionista színes zenekari hatásoknak nagy mestere. Műveit merész harmóniák és a virtuóz hangszerelés jel­lemzi. Ottorino Respighi (1879 —1936) bolognai szüle­tésű modern olasz mes­ter. Az 1917-ben írt »Ró­ma kútjai« a modern szimfonikus irodalom egyik legszebb alkotása. A szerző négy képben római hangulatokat fest a nap különböző szakai­ban. Az I. tétel napfel­kelte. A II. tétel Róma antik múltját jeleníti meg, a III. tétel a forró délutáni napsütést, a IV. pedig az éjszaka villódzó színeit festi meg. Mind­egyik kép Róma egy-egy régi, híres kútjához kap­csolódik. Kodály a Marosszéken gyűjtött népi táncdalla­mokat eredetileg zongo­rára dolgozta fel és ké­sőbb hangszerelte meg nagyzenekara. Bartók fiatal korában írta »Román táncok so­rozatát« kamarazenekari együttesre. Bartók ezek­ben az erdélyi népdal­­gyűjtő körútján feljegy­zett román dallamokat dolgozta fel.

Next