Pesti Műsor, 1966 (15. évfolyam, 2-52. szám)

1966-12-23 / 51. szám

4 ________ P­M __________ December 23—29-ig MAGYAR­­ ÁLLAMI OPERAHÁZ ERKEL SZÍNHAZA VIII., Köztársaság tér Tel.: 336—540 Jegypénztár nyitás 1-kor, vasárnap de­l—2-ig és du. 5—7-ig Pénteken, 23-án Wagner-ciklus A—B-sorozat, 2. előadás 225. előadás Kezdete 7, vége Wall előtt A BOLYGÓ HOLLANDI Dalmű 3 felvonásban Szövegét és zenéjét írta: WAGNER RICHARD (1813—1883) Fordította: Lányi Viktor (1889—1962). Rendezte és a díszleteket tervezte: Oláh Gusztáv. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: TÓTH PÉTER Daland, norvég hajós Senta, a leánya Erik, a vadász­­ . Horváth László , Czanik Zsófia . Vadas Kiss László AVI ui IC, Senta dajkája . Bvéd Nóra Kormányos . . Somogyváry Lajos A hollandi . . . Szalma Ferenc Történik Norvégiában, a XVI. században. 1. felv.: a Sandvikkei öböl partján; a II. Daland házában; a III. Daland háza előtt a tengerparton A bolygó hollandiról azt mondják a tengerészlegendák, hogy átok üldözi, s csupán hétévenként egyszer léphet partra, hogy egy lányt keressen, aki szerelmével megváltja őt. Daland talál­kozik a bolygó hajóssal, s megszédülve lányát ajánlja fel neki, Senta Eriknek, az ifjú vadásznak a menyasszonya, de miután mindig a bolygó hollandiról áb­rándozott, most boldogan mond igent a hajósnak. Senta még találkozik volt je­gyesével, Erikkel A bolygó hajós fél­reérti ezt a találkozást, azt hiszi, hogy Senta nem tud hű lenni hozzá. Vissza­megy hat hajójával ismét a tengerre. Senta hiába tartóztatja, s mikor látja, hogy szerelmese elhagyja, a tengerbe veti magát Rózsavölgyi—Dani: BOKAZO ÉS FRISS (Boross Lajos, és népi zenekara) Szer­tirmay: CSAK EGY KISLÁNY; RÉGI NÓTA, HÍRES NÓTA; JEGENYEFÁK NEM NŐNEK AZ ÉGIG (Tekeres Sán­dor) NEM JÖN LEVÉL; A CIGÁNYOK SÁTO­RA; KAKUK (Vörös Sári) Somogyi Pál: KÉT FÉRFI PORTRÉ (Gombos Katalin—Benkő Gyula) Behár—S. Nagy: HAGYJATOK BÉKÉN; THIS BOOTS ARE MADE (Ambrus Kyri) Fényes—Szenes: SZERETNI BOLONDU­­LÁSIG; Tardos: IDEGENEK AZ ÉJ­SZAKÁBAN (Vámosi János) Dobos—if­j. Kalmár: MOST AZ EGY­SZER; OH, NO HE DON’T (Koncz Zsuzsa) Deák—Halmágyi: MI FÁJ, HELP (Zorán Sztevanovity) TÁNCOLJUNK SIRTAKIT (Békés Itala— Gaál Éva) AZ ÁLARCOSBÁL Dalmű 3 felvonásban, 5 képben Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét Eugene Seribe ötlete nyomán Francesco Maria Piave és Antonio Som­ma írta. Zoltán Vilmos és részben Blura Tamás fordította Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. A díszleteket Forray Gábor, a Jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A tán­cokat Horváth Margit tanította be. Kar­­igazgató: Pless László Vezényel: FERENC SÍK JÁNOS Richard gróf . . . Juan Oncina René, a titkára . . Melis György Amália . . Dér:­ Gabriella Ulrika, jósnő . . . Szirmay Márta Oszkár, apród . . Hankiss Ilona Sámuel ..... Antalffy Albert Tom . . . . . . Galsay Ervin Sylvano . . . . Turpinszky Béla Főbíró • • • • • Rajna András Szolga • • • • . Lux Géza * I. felv.­ Richard gróf, Boston kor­mányzója szerelmes titkárának, René­­nek feleségébe, Amáliába Richard bol­dogan olvassa nevét a másnapi álarcos­bál vendégei között. René lép a szobá­ba, figyelmezteti a grófot, hogy összees­küvést szőnek ellene. (Változás.) Richard Ulrika javasasszony tanyáján kihallgat­ja a jósnő és Amália beszélgetését A szerelmes asszony szabadulni akar szen­vedélyétől, kéri Ulrikát, adjon gyógyfü­­vet A varázsszen­ az akasztófadombon kell keresnie éjfélkor - II felv.: Ri­chard követi Amáliát éjféli útján Bevall­ja szerelmét, de egy­üttlétüket René za­varja meg. A lefátyolozott asszonyban nem ismeri meg feleségét Az összees­küvők a gróf életére törnek, aki csak René köpenyében, álruhában tud meg­menekülni. az összeesküvőkkel vívott harc közben René ráismer az asszony­ban saját feleségére. Bosszút esküszik a gróf ellen. - III. felv.: René lakásán gyűlnek össze az összeesküvők. A sors­húzás Renét jelöli a gróf gyilkosának. (Változás.) Richard elhatározza, hogy le­mond Amáliáról, nem csalhatja meg leg­jobb barátját. René gyilkos tőre azon­ban halálra sebzi az álarcosbálon A haldokló gróf megbocsát gyilkosának, bú­csúzóul az aláírt rendeletet adja át, mely­ben Renét és feleségét Angliába küldi, bizonyítva ezzel Amália ártatlanságát • szerelmük tisztaságát * Régi szerep — új szereplő Hankiss Ilona először énekli Oszkár sze­­repét az Álarcosbálban Hétfőn, 26-án de. Bérletszünet Kezdete 11. vége 1/23 után HUNYADI LÁSZLÓ Dalmű 4 felvonásban. 8 képben Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC Szövegét írta: EGRESSY BÉNI (1813 — 1851.) Átdolgozta: Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv, Komor Vilmos és Radnai Miklós. Rendezte: Oláh Gusztáv és dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Fülöp Zoltán, jelmez: Márk Tivadar. Táncok Brada Rezső Vezényel: PLESS LÁSZLÓ V László . . . Bartha Alfonz Czillei Ulrik . . . Nagy Sándor Hunyadi László . , Joviczky József Hunyadi Mátyás . Szőnyi Olga Gara nádor . . . Fodor János Mária, leánya . . Erdész Zsuzsa Szilágyi Mihály . . Kerekes Gábor Szilágyi Erzsébet . Takács Paula Rozgonyi .... Rajna András Hadnagy . . . . Bódy Tivadar Egy nemes­­­i Rainer László V. László retteg a nép szivében élő Hu­nyadiak dicsőségétől. A nagy Hunyadi emlékét gyűlölő főurak csoportjának ve­zére, a király nagybátyja, Czillei Ulrik el akarja tenni láb alól Hunyadi két fiát, Lászlót és Mátyást. Hunyadi László fele­lősségre vonja a cselszövő Czilleit, aki tőrrel támad rá, de Lászlónak segítségére sietnek vitézei és Rozgonyi megöli Czil­leit. Az Ingatag, gyenge V László látszó­lag megbocsát Hunyadi Lászlónak, eskü­vel fogadja, hogy nem lesz bántódása. A király beleszeret Hunyadi László menyasszonyába, Gara Máriába, akinek apja azt szeretné, ha leányából királyné lenne. Gara nádor hamis vádat kohol Hunyadi László ellen. A király kapva a hamis vádon, megszegi esküjét és lefe­jezteti Hunyadi Lászlót. Vasárnap, 25-én du. 3-kor QUALITON-KOKTÉL Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Rendező: Rácz György Műsorközlő: Takács Mária MŰSOR: Rossini: SZEVILLAI BORBÉLY — nyi­tány (Zenekar) Wagner: DAL AZ ESTHAJNALCSILLAG­­HOZ; Verdi: OTELLÓ — credo (Jám­bor László) Bizet: CARMEN — Kártyaária és Haba­nera (Komlóssy Erzsébet) Petőfi: HÁROM LEVÉL; FELESÉGEM NÉVÉNAPJ­ÁRA (Keres Emil) Kálmán: CIGÁNYPRÍMÁS — Régi nóta; Strauss: CIGÁNYBÁRÓ — Zsupán be­lépője (Radnay György) Kálmán: BAJADÉR — Szervusz rózsám; CIGÁNYPRÍMÁS — Lári-fári; MARI­­CA GRÓFNŐ — Szép város (Zentay Anna) Zerkovitz: LÁTTA-E MÁR BUDAPESTET ÉJJEL?: NEM TUDOM, MI AZ OKA; ASSZONYKÁM ADJ EGY KIS KI­MENŐT (Bilicsi Tivadar) UJJÉ, A LIGETBEN: ÉJJEL AZ OMNI­BUSZ TETEJÉN (Zentay—Bilicsi) S­z­ü­n­e Vasárnap, 25-én este mér­etszünet Felemelt helyárak JUAN ONCINA, a bécsi Staatsoper és a milánói Scala művészének felléptével Kezdete 7. vége 10 után Vasárnap, 25-én de. Bér­etszünet Kezdete 11, vége Vap előtt A CIGÁNYBÁRÓ Daljáték 3 felvonásban (5 kép) Zenéjét szerezte: JOHANN STRAUSS Szövegét írta: JÓKAI MÓR (1825—1904) no­vellája után Schnitzler Ignác, átdolgozta Szinetár György, a verseket írta Fischer Sándor. Rendezte: Nádasdy Kálmán. Tán­cok: Harangozó Gyula. Díszlet: Fülöp Zoltán, jelmez: Márk Tivadar Vezényel: NÉMETH AMADÉ Zsupán ..................... Mirabella • • . . Cipra .......................... Arzéna..................... Gróf Carnero • • • Ottokár ..... Szaffi.......................... Barinkay . . # . Gábor diák .... Pali Ferit cigányok Mihály­i Kancellár .... Hírnök ...... Zsiga .... Első paraszt . Második paraszt Suszter . . Radnay György Lőrincz Zsuzsa Barlay Zsuzsa Pavlánszky Edina Karizs Béla Erdei Gyula Birkás Lilian Mátray Ferenc Reményi Sándor Mally Győző Kovács Ferenc Szalma István Rainer László Lux Tibor Gogolyák Antal Cser József Lux Géza Berkes János Környey Szilárd A külföldről hazaérkező Barikay Sán­dor apai birtokát Zsupán bitorolja. Ba­rinkay­ra már csak Cipra, az öreg ci­gányasszony emlékszik, akinek leánya, Szaffi beleszeret a fiatalemberbe Neki azonban Zsupán lánya tetszik, de a gő­gös Arzéna vissza­utasítja udvarlását. Barinkay felfedezi Kuli basa kincseinek rejtekhelyét, de a vagyont a toborzásra érkező Gábor diáknak ajánlja fel, s ma­ga is beáll a hadseregbe. Zsupánt is be­viszik katonának A háborúban Barin­kay hősiesen verekszik Carnero ezért királyhű embert szeretne belőle faragni, s úgy intézi, hogy Szaffit kinevezzék udvarhölgynek Barinkay és Szaffi azon­ban nem vágyakozik az udvari életre, inkább visszatérnek szülőföldjükre.

Next