Pesti Műsor, 1982. március (31. évfolyam, 9-13. szám)
1982-03-17 / 11. szám
ERKEL SZÍNHÁZ Keringő az I. felvonásban: Mráz Kornélia, Dékány Vera, Pallay Ágnes, Sebők Zsuzsa, Galamtay Zsolt, Stongar Péter, Balogh András, Urbán István. Menyasszonyok: Magyari Anita, Oláh Csilla, Rigó Klára, Móricz Éva. Magyar tánc: Detvay Zsuzsa, Hús Sándor. Mazurka: Pallay Ágnes, Hegedűs Zsuzsa, Balogh András, Horváth Csaba, Nápolyi tánc: Gál Gabriella, Nagy Roland. Spanyol lánc: Bérczes Mária, Janács Evelyn, Hencsey Róbert, Urbán István. Édesanyja közli az ifjú herceggel, hogy születésnapján menyasszonyt kell választania. A kastély felett hattyúcsapat repül el. A herceg és barátai üldözőbe veszik a madarakat. A tó partján a herceg figyelmét egy szépséges hattyú ragadja meg Célba veszi, de az átváltozik ifjú leánnyá. Odette-et gonosz szellem bűvölte el. A herceg hűséget esküszik Odettenek, és hívja: legyen ott másnap az estélyen, őt választja feleségül. Odette óva inti az ifjút, vigyázzon, mert a varázsló gonosz szellem kísérletet tesz majd arra, hogy esküszegésre bírja őt. A kastélyba bevonulnak a lányok, akik közül a hercegnek menyasszonyt kell választania, de ő csak Odette-ről álmodik. Jön a gonosz szellem, magával hozza Odíliát, a leányát — aki Odette hasonmása. A herceg Odette-et látja benne. A hattyúk tavának partján Odette elmeséli barátnőinek a herceg hűtlenségét. De az ifjú nem lett hűtlen. A gonosz szellem viadalra kel a herceggel, de az legyőzi «■» és elnyeri Odette-et. (Q .*%'») Kedden, 23-án (1. bérlet, 6. előadás) NIKOLA SZOMCSEVSZKI*« vendégfelléptével Kezdete este 7-kor, vége 10 után Opera négy felvonásban * Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét irta: Antonio Ghisianzoni. Fordította: Závodszky Zoltán Rendezte: Mikó András Táncok: Barkóczy Sándor. Díszlet: Forray tábor Jelmez: Márk Tivadar. Karigazgató: Nagy Ferenc. Vezényel: MIHÁLY ANDRÁS A király :••••• Amneris S 2 • • 2 • Aida Radames , . • • • • Ramfis ! • • • 5 • Amonasto ! • 1 5 • lantos Balázs Póka Eszter Sudik Mária Horváth Bálint i Jellányi Ferenc Nikola Szmocsevszki mv. Számadó Gabriella Csányi János A táncokat előadja: Bán Teodóra, Hegedűs Zsuzsa, Kollár Eszter, Történik Egyiptomban, a fáraók idejében. Főpapnő Hírhozómim Aida, Amonasz, fogva tartott leánya, szerelmes az egyiptomi sereg újonnan megválasztott vezéréve, Radamesbe. Amneris, az egyiptomi király leánya is szereti Radamest, aki diadalmenetben vonul be Memfiszbe, s a király, mint leánya jövendő férjét mutatja be a népnek. Radames foglyai között van Amenaszs is, aki a vezér Aida iránt érzett szerelmét arra akarja felhasználni, hogy megtudja az egyiptomi sereg felvonulási tervét Radames akaratlanul hazaárulást követ el. Halálra ítélik. A sziklasírba Aida is elkíséri... Szerdán, 24-én (B. bérlet, 6. előadás) Kezdete este 7-kor, vége kb. 10-kor HUNYADI LÁSZLÓ Opera három felvonásban Zenéjét szerezte: ERKEL FERENC Szövegét írta: Egressy Béni. Átdolgoztál Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Radnai Miklós. Rendezte: dr. Kenessey Ferenc. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez: Márk Tivadar. Vezényel: MEDVECZKY ADÁM Történik: 1456-ban Nándorfehérváron, Temesváron és Budán. A király Ciliéi Ulriket, a Hunyadiak ádáz ellenségét nevezte ki kormányzónak. Hunyadi hívei elfogták Ciliéi levelét, amelyből megtudták: a kormányzó a két Hunyadi fiú életére tör. A Nándorfehérvárra érkező király kíséretében van Ciliéi, akit Hunyadi László felelősségre,von gyilkos terveiért. A Lászlóra tőrrel támadó Ciliéit Rozgonyi megöli. A király esküvel fogadta, hogy nem lesz a Hunyadiaknak bántódása, de beleszeret László menyaszszonyába, Gara Máriába. Gara nádor nagyravágyó terveihez a király érzelmeit használja fel és koholt vádak alapján Lászlót letartóztatják, majd lefejezik V. László . ; ; Cilléi Ulrika , Hunyadi László ; Hunyadi Mátyás ; Gara nádor . ; , Mária, a leánya ; Szilágyi Erzsébet ; Rozgonyi . . . . Egy nemes I . , Korcsmáros Péter Vághelyi Gábor Rózsa Sándor mv. Takács Tamara Faragó András Pászthy Júlia Rohonyi Anikó Lukács László Orbán András Vendégeink: PIETRO BALLO* A legújabb olasz énekes nemzedék kiemelkedő képességű tenoristái közé tartozik. 1952- ben született Palermóban. Énektanulmányait a milánói Scala operastúdiójában fejezte be. Számos énekverseny győztese, egyebek közt a palermói Operaház, a milánói Sacala által rendezett, valamint a sienai, trevisói énekversenyeké. Igazi bemutatkozása 1979-ben volt Trevisóban, a Don Pasquale című Donizetti-