Pesti Műsor, 1982. június (31. évfolyam, 22-26. szám)
1982-06-02 / 22. szám
Cserholmi Oresztésze A Nemzeti Színház Oresztész előadását nézve fölidézhetjük az Atreidák tragikus történetének különféle feldolgozásait. Eltűnődhetünk Euripidész világlátásának, lélekábrázolásának modernségén. Figyelemmel kísérhetjük a rendező, Zsámbéki Gábor igényes erőfeszítését stilizáció és valóságosság érzékeny egyensúlyának kimunkálására, a klasszikus tragédia mához közelítésére. Sokféle gondolatunk, impressziónk támadhat az alig kétórás előadás láttán, ám a legerőteljesebb élményt a címszereplő Cserhalmi György játéka kelti bennünk. Cserhalmi színészetét olykor hajlamosak vagyunk bravúros mozgáskultúrájával azonosítani. Oresztésze újfent arra figyelmeztet, hogy nem lehet, nem szabad sablonosan gondolkodnunk képességeiről. Euripidész tragédiájának hőse úgyszólván nélkülöz mindenfajta attraktivitást, eléggé „halovány” mása az aiszkhüloszi és a szophoklészi önmagának. Nem jellemzi immár sem a lelki érzékenység, sem a cselekvő céltudatosság. Az isteni parancsra véghezvitt gyilkosság után kínos csapdába kerül. Tapasztalnia kell, hogy Apollón megfeledkezett róla, az athéni polgárok ugyanakkor a halálára szavaznak. Becsapottsága, „bekerítettsége” éppúgy szánalmat ébresztő, mint kétségbeesett menekülési kísérlete, Helené és Hermioné túszul ejtésének ötlete... Euripidésznél a történet szereplőinek korábbi, fenséges vonásai eltorzulnak, a periklészi aranykornak mindörökre vége, mind több ok van kételkedni az isteni elrendelések helyességében, mind zűrzavarosabbá válik a világ ... Cserhalmi játéka finom fokozatossággal érzékelteti Oresztész csalódottságát, keserű föleszmélését. Szerepértelmezésének pontossága, alakításának motivációs gazdagsága imponáló. Csakúgy, mint színpadi mozgásának akrobatikussága. Látnivaló ugyanis, hogy itt nem valamiféle öncélú erőfitogtatásról van szó. A ridegen tágas színpadtér „fizikális” bejátszása minden esetben annak az erőfeszítésnek a kifejeződése, amellyel ez a hitéből kiforgatott, izgalmasan modern problematikájú klasszikus hős a sorsával szembeszegül, mert megnyugodni benne képtelen. (majoros) Nemzeti ( Színház Budapest vit. * hevesi s. TEu «hyrmamas^ (VII. Heves Sándor tér Tel.: 413—80, 220-014) Jegypénztár-nyitás: 1-kor Szerdán, 2-án, vasárnap, 6-án Kezdete este 7-kor, vége 10 után BERTOLT BRECHT: HÁROY,CALOS OPERA (Koldusopera) Színmű három felvonásban Zenéjét szerezte Kurt Wellt. A dalszövegeket fordította: Blum Tamás. Rendező: Jurij Ljubimov A rendezd munkatársa: Tatár Eszter. Segédrendező: Temesvári Judit Dramaturg: Berecsky Erzsébet. Díszre'tervezd: David Borovszkij. Szcenikus: Bakó József Jelmeztervező: Vágó Nelly. Zenei vezető: Simon Zoltán. Koreográfia: Lothar Hauff, Eva Reinthaller. Macheath, másképpen Bicska Maxi 8 8 8 8 Jonathan Jeremiah Peachum, a „Koldusbarát** cég tulajdonosa » • • 8 Cella Peachuna, a felesége . 8 8 8 8 Polly Peachum, a lánya ! 8 8 8 Brown, London rendőrfőkapitánya • Lucy, a lánya • • 8 • Kocsma Jenny .88. Smith SSS! Kimball, lelkész 8 8 ! Filch Vásári énekes 8 8 8 Leprás Mátyás • • 8 • Zsebes Jakab .8888 Fűrész Róbert 8 • • Ede Jimmy .. 8 8 8 8 8 Kókadi Walter ! 8 8 ! öreg prostituált * 8 8 Garas Dezső mv. Törőcsik Mari mv. Udvaros Dorottya Geller Kornél Moór Marianna Ronyecz Mária Kátay Endre Kun* Vilmos Izsóf Vilmos Wörtler György Vajda László Balkay Géza Eperjes Károly Bubik István Hollót!» Frigyes Pál Kó István Olsavszky Éva Bicska Maxi London leghirhedtebb bűnözőinek főnöke megszökteti Polly Peachumot. Peachum a ..Koldusbarát’* cég tulajdonosa úgy érzi, hogy leánya házassága tönkreteszi. Mindent elkövet, hogy Bicska Maxi akasztófára kerüljön. Sikerül 19 börtönbe juttatnia. de Maxi a sors különös kegye folytán életben marad. Csütörtökön, 3-án Kezdete este 7-kor, vége kb. */9-kor EURIPIDÉSZ: ORESZTÉSZ Tragédia. Fordította: Tandori DezsA Rendező: Zsámbéki Gábor, A rendezd munkatársai ■ Tatár Eszter Újlaki Dénes arém