Pesti Műsor, 1983. június (32. évfolyam, 22-26. szám)
1983-06-01 / 22. szám
172TU7n SZÉP SZELÍD ÁRNIKA Lázár Ervin meséje a szeretetről, a bizalmról szól, arra tanít, ha az ember nagyon hisz, ha — a viszontagságokat, keserű perceket, és a bizonytalanságot is felvállalja a célért — akkor sikerül, valóra válik a vágyott valami. Az ő meséjében két ember szerelme, két fiatal bizalma győz az ismeretlen gonosz hatalom, a boszorkány varázsán. Szegény Dzsoni és Arnika története mese, mégsem kizárólag kiskorúak szórakoztatására, okulására. Sólyom András mozija, Mertz Lóránd kamerája jóvoltából a felnőtteknek is megnyugtató, szép történettel szolgál Lázár Ervin meséje. Árnikát afriss diplomás — pontosan június 18-tól azzá váló — Nyertes Zsuzsa alakítja. Szelíd szép királylány, türelmes, gyöngéd. Nem hisz a gonoszban, a varázslatban, nem hisz semmi rosszban, vakon bízik szerelmében. Szegény Dzsoniban. Elhisszük neki, hogy türelmes, hogy szeret, hogy királylány. A civil Árnika, vagyis Nyertes Zsuzsa, nem emlékeztet a filmbélire. Vibráló, repked a haja, nem tudja hová tenni kezét-lábát, félig ül csak a széken, mint aki máris felpattanna. Csupa nyugtalanság, csupa vitalitás az egész lány. Látszatra harmadikos gimnazista, maximum érettségiző korú. Pedig valójában 25 éves. Olyan izgatott élete első interjújától, mintha vizsgáznia kellene önmagából. Kislányos lelkesedéssel emlékezik a forgatásra. — Amikor próbafelvételre hívtak, sajnos, nemigen ismertem Lázár Ervin írói világát. De amikor megkaptam a szerepet, belevetettem magam húgaim mesekönyvtárába — 8 és 14 évesek a testvéreim. Megpróbáltam behozni a mulasztást. Ez az első filmes munkám, de előtte már volt tévéfelvételem, az Oldott kévében Matildot játszottam ... Persze, az Arnika más volt. Már csak azért is, mert tizenéves lány. A külsőm mindenesetre jó volt hozzá. Hogy mint színész, milyen vagyok benne? Ugye nem fogok megbukni?! Mindenki annyira segített! Én Törcsik Marit azelőtt csak moziban, színházban láttam — nézőként. És most együtt dolgozhattam vele. Egyáltalán nem olyan mint a NAGY SZÍNÉSZNŐ. Nagyon is emberi. Ő már régen elmehetett volna, készen volt a jeleneteivel, de csak azért, hogy segítsen, ott maradt, és tanácsokkal, a jelenlétével próbált jobb alakításra serkenteni. Amikor például az én arcomat látják a nézők, hogy valakihez beszélek, azt mindig úgy veszik fel, hogy a partner nincs ott. Törőcsik Mari beállt, hogy a pillantásával, a mosolyával hozzásegítsen, hogy én valóban úgy mozduljak, mintha valakihez beszélnék. De Bujtor is ilyen volt! Ő az apám. Östör király a filmben. Mondhatom, nagyon jó apukám volt! Köszönöm nekik. — Ez a társaság, az alkotók jóindulata, a filmfőszerep önmagában is gazdagító, tanulságos élmény egy kezdő, induló színésznek. Ez a film eljuttatott Vietnamba, életemben először láttam a tengert! Decemberben, karácsony előtt néhány nappal forgattunk Távol-Keleten. Talán gyerekes dolog, de én a repülőútnak is őszintén örültem. Addig soha nem repültem! Soroljam még? Számomra rengeteg élményt adott ez a filmezés! Akartam és remélem, hogy a nézőknek is juttat ebből valamit az elkészült film! Nyerges Mária Árnika (Nyertes Zsuzsa), Szegény Dzsoni (Puskás Tamás).