Pesti Műsor, 1983. szeptember (32. évfolyam, 36-39. szám)

1983-09-21 / 38. szám

• Páger Antal a szekrény­ben lakik. Illetve mögötte. Csí­kos frottírköpenyben, pizsamá­ban, papucsban ül egy asztal­nál, prágai sonkát ebédel. Nyugodt, komótos, még slam­­pos jelmezében is elegáns, ő az egyik főszereplője Mihályfi László Higgyetek nekem! cí­mű filmjének. Nem hétközna­pi figura, akit játszania kell. Olykor gyermeteg, máskor na­­gyon is racionális, vagy ép£en ravaszdi öregember. Hogy nem fárasztja-e a feladat? A kér­désre kissé elnéző hangsúly­­lyal válaszol, mint aki nem bántódik meg a feltételezéstől. — Nem vagyok éppen fiatal, de fegyelmezetten élek, beosztom erőimet. Ebben az évben ez a hato­dik filmem. Elvállaltam, mert tetszik a szerep. És a fiatalokat segíteni kell! Mihályfinak ez az első já­tékfilmje. — Tudom, hogy több mint ötven éve mozizik, de meg lehet-e szokni a forga­tással járó várakozást két jelenet között, a kameraál­lások változásait, a fény­próbák, a mittudoménmi­­lyen szünetek kényszerű tétlenségét? — Nem mindenkinek. Ha a Csortos lenne most a he­lyemben, már rég hazament volna, vagy éppen szétveri a berendezést a türelmet­lenségtől. Belső tartás, ön­fegyelem, helyzetfelismerés A főszereplők: Páger Antal, Reviczky Gábor, Hassmann Judit és Babos Tamás kérdése, ki hogyan viseli. Én jól tűröm. Meg azután ha elvállalok egy szerepet — és nem mindent vállalok el! — akkor a körülménye­ket is felvállaltam. • Reviczky Gábor két szerepet játszik. Egyet ren­dezői instrukcióra, a char­­me-os szélhámost, akit bi­zonyára a nézőik is szeret­ni fognak. És egy clownt. Forgatókönyvön kívül, ön­magának, és a stábnak. Minden pillanatnak meg­sejti a humorát, mozgással, arcjátékkal, dalolással rea­gálja le a helyzetet, így a kényszerszünetek sem üres­járatok, mert jókedvben tartja a környezetét. Bohóc­kodása egyáltalán nem ön­célú. Két szereplőtársa — tizenéves gyerekek — civi­lek. Ám Reviczky könnyed­sége, közvetlensége, humo­ra elfeledteti velük, hogy valami egészen komoly dol­got bízott rájuk a véletlen. És ez a csowakodás va­rázsütésre, vagyis inkább egy bizonyos varázsszóra eltűnik. Amikor elhangzik a „felvétel!” szó, ő a leg­­fegyelmezettebb színész. 2 színész + 1 bohóc +2 gyerek + 4 színész Mihályfi László (MAFILM-fotók — Gáspár Miklós) • A két gyerek rövid forgatási idő után is beis­meri, sokkal egyszerűbb is­kolába járni, mint filmezni. Nem is akarják ezt az él­ményt megismételni, sze­retnék így megőrizni, mit is jelent filmszínésznek lenni. Hassmann Judit je­lenleg nyolcadikos a Fran­kel Leó Általános Iskolá­ban, Babos Tamás a Mar­tos Flóra Gimnáziumban másodikos. Egyikük sem boldog, hogy lóghatnak. In­kább félnek, hogy elmarad­nak a tanulásban. Tamás mondja is, hogy ő naponta pótolgatja amit lehet, segí­tik az osztálytársai. (Szóval csak a felnőttek naivsága, hogy a diákok szeretnek lógni a suliból!?) Ny. M. IbsHiM

Next