Pesti Műsor, 1983. december (32. évfolyam, 49-52. szám)
1983-12-07 / 49. szám
1983. 49. SZÁM XII. 7—14-IG, MEGJELENT A PM KÜLÖNSZÁMA! Részletesen lásd a 27. oldalon! RÉSZLETES tartalom A se. oLDALON. A TARTALOMBÓL: CARMEN SZAZADÉKOK MIÉRT SIKOLT A LANGUSZTA 7 KOMÁR LÁSZLÓ ÚJRA ROCKIZIK IS ... Oj magvak FILMVIGJATEK ..ÉLMÉNYT KELL ADNUNK A KÖZÖNSÉGNEK» BÉLA KIRÁLY: Balázsovits Lajos A Madách Színház december 9-én mutatja be Szabó Magda IV. Béláról szóló drámaciklusának harmadik darabját, a Béla királyt. Emlékeztetőül: a trilógia első része, A meráni fiú (1980), a rendteremtő uralkodót állította középpontba. A csata (1982) a tragikus Muhi-pusztai ütközetről és következményeiről szólt — míg a harmadik rész azt a Béla királyt ábrázolja, aki — az írónőt idézve — „felnő királyi koronájáig és kezet nyújt mindenkinek, aki hajlandó együtt építeni vele az elpusztított országot”. Az előadást, csakúgy, mint a trilógia első két darabját Lengyel György rendezi. A meráni fiúban és A csatában Huszti Péter alakította az uralkodót; a mostani bemutató érdekessége, hogy IV. Béla szerepében ezúttal Balázsovits Lajost láthatjuk. — Milyen sajátságos, a korábbiaktól különböző vonásai vannak Béla királynak? — A király karakterét, emberi, politikai mozgásterét a darabban az adott történelmi szituáció motiválja. A tatárdúlás után vagyunk, s az „emigrációból” hazatérő uralkodó feladata most a legnehezebb: újjá kell építenie egy „kivérzett” országot. S a korábbi, olykor kamaszosan szertelen, döntéseiben nem mindig megfontolt király ebben a helyzetben csakugyan felnő ehhez a roppant feladathoz: nagy körültekintéssel, okos szervezéssel, jó politikai érzékkel lépésről lépésre építkezik. Itt és ekkor válik igazán történelmi személyiséggé. — Mi a szerep legfontosabb gondolata? — Erre a kérdésre szerepem egyik „kulcsmondatával” válaszolok: „Harcolni lehet alkalmatlan, de bátor emberekkel — de építkezni nem, az építkezéshez más kell, nem bátorság”. Véleményem szerint ez az a gondolat, amely a trilógián belül önálló, szuverén helyet biztosít a Béla király című drámának. — Milyen konfliktusokkal kell megküzdenie uralkodásának ebben a periódusában? — Elsősorban környezetének értetlensége okoz nehézségeket számára. Tapasztalnia kell, hogy korábbi hívei nem tudják követni őt a gazdasági, politikai élet újjászervezésének szerteágazó munkájában. Feleségével, Máriával is összeütközésbe kerül; szándékai általában nem találnak megértésre. Mindezek ellenére következetesen halad a maga útján, igaz, a darab végén a történelmileg sikeres király egy magányos, megkeseredett ember benyomását kelti. Majoros József