Pesti Műsor, 1983. december (32. évfolyam, 49-52. szám)

1983-12-07 / 49. szám

1983. 49. SZÁM XII. 7—14-IG, MEGJELENT A PM KÜLÖNSZÁMA! Részletesen lásd a 27. oldalon! RÉSZLETES tartalom A se. oLDALON. A TARTALOMBÓL: CARMEN SZAZADÉKOK MIÉRT SIKOLT A LANGUSZTA 7 KOMÁR LÁSZLÓ ÚJRA ROCKIZIK IS ... Oj magvak FILMVIGJATEK ..ÉLMÉNYT KELL ADNUNK A KÖZÖNSÉGNEK» BÉLA KIRÁLY: Balázsovits Lajos A Madách Színház de­cember 9-én mutatja be Szabó Magda IV. Béláról szóló drámaciklusának har­madik darabját, a Béla ki­rályt. Emlékeztetőül: a tri­lógia első része, A meráni fiú (1980), a rendteremtő uralkodót állította közép­pontba. A csata (1982) a tragikus Muhi-pusztai ütkö­zetről és következményeiről szólt — míg a harmadik rész azt a Béla királyt áb­rázolja, aki — az írónőt idézve — „felnő királyi ko­ronájáig és kezet nyújt mindenkinek, aki hajlandó együtt építeni vele az el­pusztított országot”. Az előadást, csakúgy, mint a trilógia első két darabját Lengyel György rendezi. A meráni fiúban és A csa­tában Huszti Péter alakítot­ta az uralkodót; a mostani bemutató érdekessége, hogy IV. Béla szerepében ezút­tal Balázsovits Lajost lát­hatjuk. — Milyen sajátságos, a korábbiaktól különböző vo­násai vannak Béla király­nak? — A király karakterét, emberi, politikai mozgáste­rét a darabban az adott történelmi szituáció moti­válja. A tatárdúlás után va­gyunk, s az „emigrációból” hazatérő uralkodó feladata most a legnehezebb: újjá kel­l építenie egy „kivérzett” országot. S a korábbi, oly­kor kamaszosan szertelen, döntéseiben nem mindig megfontolt király ebben a helyzetben csakugyan felnő ehhez a roppant feladathoz: nagy körültekintéssel, okos szervezéssel, jó politikai ér­zékkel lépésről lépésre épít­kezik. Itt és ekkor válik igazán történelmi személyi­séggé. — Mi a szerep legfonto­sabb gondolata? — Erre a kérdésre szere­pem egyik „kulcsmondatá­val” válaszolok: „Harcolni lehet alkalmatlan, de bátor emberekkel — de építkezni nem, az építkezéshez más kell, nem bátorság”. Véle­ményem szerint ez az a gondolat, amely a trilógián belül önálló, szuverén he­lyet biztosít a Béla király című drámának. — Milyen konfliktusokkal kell megküzdenie uralkodá­sának ebben a periódusá­ban? — Elsősorban környeze­tének értetlensége okoz ne­hézségeket számára. Ta­pasztalnia kell, hogy koráb­bi hívei nem tudják követ­ni őt a gazdasági, politikai élet újjászervezésének szer­teágazó munkájában. Fele­ségével, Máriával is össze­ütközésbe kerül; szándékai általában nem találnak megértésre. Mindezek elle­nére következetesen halad a maga útján, igaz, a darab vég­én a történelmileg sike­res király egy magányos, megkeseredett ember be­nyomását kelti. Majoros József

Next