Pesti Műsor, 1983. december (32. évfolyam, 49-52. szám)
1983 / Különszám
Kaposvári farsang - mohácsi busójárás NAGY RENDEZVÉNYEK DÉL-DUNÁNTÚLON Hajdanvolt népszokásokat sokfelé megújítanak ma is. Somogyban például lucáznak, „kotyulnak” néhány faluban; a Baranya megyei Szebényben december 24-én délután fölelevenítik a kislányok betlehemes játékát, a „krisztkindlizést”; a Tolna megyei Kakasdon bukovinai székely betlehemes játékkal mennek karácsony két napjában házról házra. A Dél-Dunántúl két legrangosabb rendezvénye azonban a farsangi napok Kaposvárott és a mohácsi busójárás. Kaposvári farsangi napok Hagyományokból táplálkozik a kaposvári farsang is. Csokonai Vitéz Mihály elbűvölő vígeposzához, a Dorottyához köztudottan kaposvári eseménysor adta az impulzust: gróf Széchényi Ferenc főispán beiktatási ünnepsége. A fényes program egyik bálja a „kaposi megyeházával” csaknem átellenben, a belvárosi templom melletti kisebb melléképületben zajlott le. Csokonai kétéves (1798—1800) somogyi tartózkodása és a puccos főispáni ünnepségek élményei hatása alatt írta meg a magyar irodalom első vígeposzát. Az épület azóta is a Dorottya-ház Kaposvárott. Jó másfél évszázadig a város nemigen hederített a költő emlékére. Egy alig száz méternyi Csokonai köz „hirdette” csupán a hozzáfűződő irodalomtörténeti hagyatékot. Később emléktáblát is kapott, majd szobrot állítottak Kaposban Csokonainak. Azóta — 1977 óta — a Dorottya néhány jelenete is terrtészetes része a hagyományteremtő karneváli felvonulásnak. A másik forrás: a folklór. A télűzőtavaszköszöntő népszokások fölelevenítése. Somogy rendkívül gazdag maszkos, alakoskodó farsangi szokásokban is. Közülük a felvonuló falusi hagyományőrző együttesek jelenítik meg mindazt a köpés vidámságot, amit otthon valaha nagyszüleink még „élőben” játszottak, daloltak, és táncoltak el. Nem egy közülük ősi kultikus elemeket hordoz (pl. rigmusok, tűzgyújtás, „kiszebábu” elégetése stb.). A két hagyományból együtt alakult ki a Kaposvári Farsangi Napok évente ismétlődő s mind nagyobb érdeklődést vonzó programja. 1984-ben a február 4-i, szombat áll Dorottya-nap előtt. A kialakult szokás alapján már korábban megácsolták a helyszínen (Kossuth tér) a szabadtéri színpademelvényt. A várost korabeli jelmezekben harsonás fiatalok járják be, s meghívják az igen tisztelt lakosságot a másnapi vígasságokra. Szombaton már kora reggel megérkeznek, kirakodnak az árusok Kaposvár sétáló utcájában. Gesztenyések, pecsenyesütők, játékárusok, népi iparművészek bódéinak hosszú sora szegélyezi az út- Dorottya — Csákányi Eszter Karnevál Hercege — Lukáts Andor Fotó: Gyertyás László 172 U n I