Pesti Műsor, 1984. április (33. évfolyam, 14-17. szám)
1984-04-18 / 16. szám
KATONA JÓZSEF (V., Petőfi Sándor u..) Jegypénztámuttós: du. 2-kor. Tel.: 1M-72S___________________________/ Szerdán, 18-án Kezdete este 7-kor, vége kb. 1/10-kor HAROLD PINTER: HAZATÉRÉS Színmű két részben (Tizennyolc éven felülieknek) Fordította: Kéry László. Rendező: Ascher Tamás. Díszlet- és jelmeztervező: Pauer Gyula. A rendező munkatársa: Látva! Nelli. Max.................................. Major Tamás Lenny............................. Márton András Sam.................................. Kun Vilmos Joey.................................. Eperjes Károly Teddy............................. Balkay Géza Ruth.................................. Bodnár Erika A színmű egy Amerikában élő egyetemi tanárnak londoni szülőházába való hazatéréséről szól. Az apja, Max valaha mészáros volt, ma már csak dühöngő öregember, aki zsarnoki hajlamait kisebbik fián és testvérén, a taxisofőr Lamen éli ki, miközben őt nagyobbik fia, Lenny terrorizálja. Ennek ellenére él bennük valami torz elképzelés arról, hogy CSALÁD és ÖSSZETARTOZÁS. Csütörtökön, 19-én, pénteken, 20-án, szerdán, 25-én Kezdete este 7-kor, vége kb./d0-kor MÖLLERE: TUDÓS NŐK Vígjáték két részben Fordította: Illyés Gyula. Rendező: Major Tamás. Díszlettervező: Székely László. Jelmeztervező: Szakácsi Györgyi mr. Dramaturg és a rendező munkatársa: Lltvai Nelli Chrysale, módos polgár . • Philaminte, a felesége Armanda, a lányuk . Henriette, a lányuk Horváth József Máthé Erzsi Bodnár Erika Csonka Ibolya Balkay Géza: Jászai Mari-díjas Hat éve van a pályán Balkay Géza. Ez idő alatt két színháznak volt a tagja: a kaposvárinak és a Nemzetinek. Második évadja a Katona József Színház társulatához tartozik, neve — vendégként — mégis ott szerepel a Nemzeti Színház Az ember tragédiája című előadásának szereplői között. Lucifert játssza, az örök kétkedőt, az emberi gondolkodás megtestesült előrelendítőjét, Ádám társát a történelmi korokon átívelő álomban. Ízigvérig modern Lucifer az övé, nem a cinikus hitetlent kelti életre, hanem a bölcs, mindentudó barátot, „Ki a tagadás ősi szelleme”. Színházában, a Katonában szerepei változatos játékstílusra kínálnak lehetőséget. Sok-sok apró finomsággal, nyugodt, nyájas modorral teszi ellenszenvessé a Hazatérés Teddyjét. A szerető férjet, aki zokszó nélkül veszi tudomásul, hogy felesége nem tér vissza otthonukba, hanem ezentúl családja férfitagjait teszi boldoggá szerelmével és keresetével. Talpig feketében, fehérre mázolt képpel jellemzi a Tudós nők Trissotinját, a széplelket, aki akadémikus eszmefuttatással, zengzetes költeményeivel bűvöli el a tudóskodó hölgyeket. Balkay széles gesztusokkal, emelt hanghordozással játszik rá az üresfejű hólyag nagyképűségére, leplezi le a képmutató hozományvadászt. Ahány szerep, annyi egyéniség, annyiféle jellem. Mégis valamennyi alakításán átsüt a színész fanyar egyénisége, az az összetéveszthetetlen játékmód, amely Balkay Gézát jellemzi. És amely szerves része a Katona József Színház előadásainak. T. V. rJ^TíFi (MTI fotó)