Pesti Műsor, 1984. április (33. évfolyam, 14-17. szám)

1984-04-18 / 16. szám

KATONA JÓZSEF (V., Petőfi Sándor u.­­.) Jegypénztámuttós: du. 2-kor. Tel.: 1M-72S­­_____________­______________/ Szerdán, 18-án Kezdete este 7-kor, vége kb. 1/­10-kor HAROLD PINTER: HAZATÉRÉS Színmű két részben (Tizennyolc éven felülieknek) Fordította: Kéry László. Rendező: Ascher Ta­más. Díszlet- és jelmeztervező: Pauer Gyula. A rendező munkatársa: Látva! Nelli. Max.................................. Major Tamás Lenny............................. Márton András Sam.................................. Kun Vilmos Joey.................................. Eperjes Károly Teddy............................. Balkay Géza Ruth.................................. Bodnár Erika A színmű egy Amerikában élő egyetemi ta­nárnak londoni szülőházába való hazatérésé­ről szól. Az apja, Max valaha mészáros volt, ma már csak dühöngő öregember, aki zsar­noki hajlamait kisebbik fián és testvérén, a taxisofőr Lamen éli ki, miközben őt nagyob­bik fia, Lenny terrorizálja. Ennek ellenére él bennük valami torz elképzelés arról, hogy CSALÁD és ÖSSZETARTOZÁS. Csütörtökön, 19-én, pénteken, 20-án, szerdán, 25-én Kezdete este 7-kor, vége kb.­­/d­0-kor MÖLLERE: TUDÓS NŐK Vígjáték két részben Fordította: Illyés Gyula. Rendező: Major Tamás. Díszlettervező: Szé­kely László. Jelmeztervező: Szakácsi Györgyi mr. Dramaturg és a rendező munkatársa: Lltvai Nelli Chrysale, módos polgár . • Philaminte, a felesége Armanda, a lányuk . Henriette, a lányuk Horváth József Máthé Erzsi Bodnár Erika Csonka Ibolya Balkay Géza: Jászai Mari-díjas Hat éve van a pályán Balkay Géza. Ez idő alatt két színháznak volt a tag­ja: a kaposvárinak és a Nemzetinek. Második évad­ja a Katona József Színház társulatához tartozik, neve — vendégként — mégis ott szerepel a Nemzeti Szín­ház Az ember tragédiája című előadásának szerep­lői között. Lucifert játssza, az örök kétkedőt, az embe­ri gondolkodás megteste­sült előrelendítőjét, Ádám társát a történelmi koro­kon átívelő álomban. Ízig­­vérig modern Lucifer az övé, nem a cinikus hitet­lent kelti életre, hanem a bölcs, mindentudó barátot, „Ki a tagadás ősi szelle­me”. Színházában, a Katoná­ban szerepei változatos játékstílusra kínálnak le­hetőséget. Sok-sok apró fi­nomsággal, nyugodt, nyá­jas modorral teszi ellen­szenvessé a Hazatérés Ted­dy­jét. A szerető férjet, aki zokszó nélkül veszi tudo­másul, hogy felesége nem tér vissza otthonukba, ha­nem ezentúl családja férfi­tagjait teszi boldoggá sze­relmével és keresetével. Talpig feketében, fehér­re mázolt képpel jellemzi a Tudós nők Trissotinját, a széplelket, aki akadémi­kus eszmefuttatással, zeng­­zetes költeményeivel bűvö­li el a tudóskodó hölgye­ket. Balkay széles gesztu­sokkal, emelt hanghordo­zással játszik rá az üres­fejű hólyag nagyképűségé­re, leplezi le a képmutató hozományvadászt. Ahány szerep, annyi egyéniség, annyiféle jel­lem. Mégis valamennyi alakításán átsüt a színész fanyar egyénisége, az az összetéveszthetetlen játék­mód, amely Balkay Gézát jellemzi. És amely szerves része a Katona József Színház előadásainak. T. V. rJ^TíFi (MTI fotó)

Next