Pesti Műsor, 1984. július (33. évfolyam, 27-29. szám)
1984-07-11 / 28. szám
Zrínyi. 1931-ben, egy határ menti kis falucskában játszódik a történet. Cirkuszosok várják az esőben, hogy tovább engedjék őket a határon, ám egyikőjük víziuma lejárt. Ott kényszerülnek éjszakázni. A szép Eliza igen tetszik Altanov kapitánynak, s vacsorát rendez tiszteletére. Dinamittal halat fognak a folyóból, nyulat lőnek, tyúkot vágnak. A vacsorát tánc követi, de Eliza nemigen szívleli a kapitányt. Viszont a falucska tanítójával olyan charlestont járnak, hogy mindkettőjük szíve felhevül. A kényszerű „tranzit” szerelemmel végződik. A tanító továbbultazik a vándorcirkusszal. Írta: NIKOLA TIHOLOV és VLADISZLAV IKONOMOV Jorda Jovkov A magántanár című elbeszélése nyomán. Rendezte: VLADISZLAV IKOMONOV. Operatőr: KRUM KRUMOV. Zene: KUtIL CIBULKA. Szereplők: EWA SYKULSKA (Eliza Barbieri), SZTEFAN danailov (Vaszil Altanov kapitány); SZTEFAN MAVRODIEV (Sztancso Palazov, a tanító) ; KIRIL VARIJSZKI (Matinszki, a felcser); VELJO GORANOV (Fudzsijama). Korhatár: 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Egész nap esik Színes bolgár film Joseph Losey Amerikai rendezőként tűnt fel, így tartják számon, ami érthető is, hiszen ott szerzett nevet, mint az M., a gyilkos, Fegyver a kézben, A törvénytelen alkotója —, de voltaképpen sokkal inkább európainak tekinthető. Nemcsak azért, mert a rossz emlékezetű ötvenes években hazájából elüldözte haladó magatartásáért a hírhedt Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, hanem mert műveiben, stílusában leginkább a francia, olasz és svéd iskola hagyományait folytatta, ezekből teremtette újjá a lélek rezdüléseire vigyázó, a belső értékek pusztulására figyelmeztető módszerét. Nálunk két angol stúdióban született drámája, A szolga, majd méginkább A királyért és a hazáért tette ismertté azt a Joseph Loseyt, aki hogy a meghurcoltatásoktól meneküljön, emigránsként hol Andrea Forzano, hol Victor Hamburg, hol pedig Joseph Walton néven dolgozott. A háborúellenes, pacifista produkció után, kikapcsolódásként egy habkönnyű, ám rafináltan parodizáló ál-krimivel lépett elő, a Modesty Blaise-zel, Monica Vitti és Terence Stamp felejthetetlen kettősével. Később a divatnak hódolva, készített politikai krimit, Alain Delonnal. Ibsen-adaptációt Jane Fondával, a Nóra, azaz A babaház nyomán és a csodálatos Glenda Jackson új arcát villantotta fel nekünk, mint romantikus angol hölgyét. Persze, nem egészen véletlen, hogy Loseyt, mint a nagy színészek hűséges munkatársát tartja számon a világ, hiszen, mint színikritikus kezdte pályáját, hogy aztán a rendezéssel próbálkozzon kabaréknál és tekintélyes színtársulatoknál, több-kevesebb sikerrel. A rádió és a tévé sem hiányzott változatos életéből, mégis szülőhazájában impresszionista filmjével, A zöld hajú kisfiúval vált ismertté, nemcsak a konzervatív ízlésnek, ám a fajgyűlölőik haragját is kihívta maga ellen. Később is az előítéletek ostorozója maradt. Mr. Klein című pompás filmjében , Alain Delonnal a főszerepben, meghatóan beszélt, egy múltbeli példázaton át a mához. A Galilei, Brecht nyomán inkább a színházrendező tündöklése, mint ahogy a Don Giovanni, az opera felfedezésének újszerű öröme. Most, amikor 75 évesen elhunyt, méltán emlékezik úgy rá a világ, mint a legeurópaibb amerikai rendezőre. Nemlaha György