Pesti Műsor, 1984. július (33. évfolyam, 27-29. szám)

1984-07-04 / 27. szám

GYULA Báthory Erzsébet Ady szikrázó, szuggesztív képet rajzol a „két geszti bolond”-ról, s mindenekelőtt Tisza Istvánról, akit a bujtó, újo­kan Báthory Erzsébetnek nevez. Megsemmisí­tő hasonlat valakit egy történelmi időszak igen negatív figurájához mérni. Az igaz­ság az, hogy Báthory Erzsébet — enyhén szólva is — „ellentmondásos egyéniség” volt. Zavaros korban, a török megszállta, Habsburg­ fenyegette, három részre sza­kadt Magyarországon élt 1560-tól 1614-ig. A Vág völgyében épült csejtei kastélyá­ban százával kínoztatta halálra a job­bágylányokat, mégis csak várbörtön lett a büntetése. Mai szóhasználattal: koncep­ciós per részese volt? Milyen, kései ko­rokra is érvényes tanulságai vannak a szadista kényúrnő históriájának? Aligha­nem ezek a kérdések izgatták Nagy And­rást, amikor darabot írt Báthory Erzsé­betről. Izgalmas vállalkozás: fiatal író első drámájának életre keltésére készül a Nemzeti Színház. A próbateremben együtt a stáb: két színész, a rendező, a súgó, az ügyelő. — Női Draku­la volt-e Báthory Erzsébet vagy több annál, összetett egyéniség, sej­telmes asszony, a történelem egyik cso­mópontjának vibráló alakja? A dráma és az ennek nyomán születő előadás kísérlet arra, hogy közösen próbáljuk megfejteni a megfejthetetlen titkokat — mondja szí­nészeinek a próba kezdetén Sík Ferenc, a rendező. A házi színpad kellékeinek összevissza­ságában egy makett is van a majdani já­téktérről, a gyulai várról. A színészek, Béres Ilona és Avar István gyakran oda­mennek a leendő színpad kicsinyített má­sához, nézik, hol, milyen térben kell majd játszaniok. Éppen azt a jelenetet formálják, amely­ben Báthory Erzsébet tükörbe nézve vizs­gálja önmagát, s múltját is. Nagy András, a szerző is gyakran be­néz a próbákra. Izgalmas napjai követ­keznek. Július 4-én egy szerzőavatás bol­dog alanya lesz. A Gyulai Várszínházban ekkor mutatják be első művét, a Báthory Erzsébetet Andódy Tibor Elegáns meghívó szólította nemrégi­ben a sajtó képviselőit a Mikroszkóp Színpad nézőterére. „A GNM SZÍNITANODA tisztelettel meghívja Önt növendékeinek bemutat­kozására .. Néhány színész, rendező és egy logo­pédus színitanodát nyitott, s az első szemeszter eredményéről adtak számot a tanítványok. Szép Ernő Bűneim című versciklusából mondott el ki-ki egyet, és ismert, ámde rutinos színésznek is ko­moly feladatot jelentő drámákból mu­tattak be egy-egy részletet. A versek, je­lenetek után felhangzó taps jelezte, nem is rosszul. (Pedig a nézőtéren szigorú „zsűri” ült, többek között Ruttkai Éva, Esztergályos Cecília, Berényi Gábor, Ka- VIZSGAELŐADÁS Simír Károly és vagy két tucat kritikus, újságíró.) A Gór Nagy Mária vezette színitanoda tanárai Schubert Éva, Szurdi Miklós, Konrád Antal, és Verebes István, vala­mint a logopédus: dr. Zsoldos Márta. Az első félévben összesen tíz növendékünk volt, hat lány és négy fiú. A hallgatók közül hárman felvételiztek az idén a fő­iskolára, köztük Ozsda Erika is, aki ama­tőrként már igen szép sikert aratott Er­­dőss Pál Adj, király katonát! című film­jének főszereplőjeként. A GNM növendékei felkészülhetnek a színművészeti főiskolai felvételi vizsgára, tanulnak mozgást, beszédtechnikát, tán­cot, éneket. És akinek nem sikerül a fő­iskolai felvételi vizsgára, az is nyert ez­zel a fél év tanulással, hiszen a szép mozgás, a szép, tiszta beszéd eleve önbi­zalmat ad az embernek. És ez sem ke­vés .. . (i ges)

Next