Pesti Műsor, 1987. szeptember (36. évfolyam, 35-39. szám)
1987-09-30 / 39. szám
Herpai Zoltán Meseszerű és abszurd. Romantikus és szürrealista. Groteszk és álombéli. Képtelenségek és különlegességek. Ezek a szavak jutnak elsőként eszembe Herpai Zoltán képeit szemlélve. Meg az, hogy milyen fölényes biztonsággal népesíti be kompozícióit. Minden négyzetcentimétert megmunkál, aprólékos műgonddal készíti festményeit, s ez bizony rendkívül időrabló is. — Az utóbbi években rájöttem arra — mondja a művész személyes beszélgetésünkkor —, hogy a művészet napjainkban két fontos dologról mintha megfeledkezett volna. Mégpedig a tartalomról és a formáról. A formai megjelenítés — tudom —, képességet, s alapvető tanulásttudást igényel. A tartalom számomra pedig elsősorban azt jelenti, hogy olyan dolgokról beszéljünk, ami az emberekről, rólunk szól. Ezért áll hozzám közel a monda, a mitológia világa, segít az allegória, a szimbólum. Izgat a reneszánsz és barokk ábrázolás, a gazdagság, az emberi test szépsége. Herpai mintha korábban, az elmúlt századokban született volna. Idillikus képein burjánzó táj, dúsan terített asztalain étel-ital. Bonyolult, sok alakkal benépesített képmezőiről sugárzik az életöröm, az optimizmus, még akkor is, ha ellentmondásos emberi kapcsolatokról — öröm, bánat, küzdelem, bukás, szerelem, csalódás — beszél. Nála a csúnya nem ocsmány, az öregség természetes, s szerelmeink, álmaink, meséink is oly magától értetődőek. Csorba Mária A Csók István Galériában megrendezett festménykiállításával egyidőben a Dürer Teremben egyedi grafikáiból látható bemutató. Országos Múzeumi és Műemléki Hónap Régi hagyománya van annak, hogy októberben rangos rendezvényekkel, kiállításokkal hívják fel a nagyközönség figyelmét kulturális értékeinkre. Ez évben ünnepeli az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) 30. évfordulóját. E jubileum kapcsán október 2-án az OMF épületében rendezik meg az Országos Múzeumi és Műemléki Hónap megnyitó ünnepségét, amely jubileumi fotókiállítással párosul, „Három évtized tíz évszázadért” címmel. A kiállításhoz tudományos ülésszak, építészeti tanácskozás kapcsolódik, amelyen a szakemberek megvitatják három évtized munkáját, továbbá a hazai műemlékvédelem helyzetét, tennivalóit. Az ünnepi hónapban több helyreállított régi épületet adnak át a nagyközönségnek. Így Majkon a múzeum-cellákat, Grábócon az ötszáz éves görög-keleti templomot, Gyöngyöshalászon a felújított klasszicista kúriát, Tiszacsécsén pedig a református templomot újították fel a műemléki felügyelet segítségével. Pácinban Bodrogközi Kastélymúzeum néven megnyílik a restaurált Mágóchy-Sennyei kastély. Szobáiban Bodrogköz néprajzát és kastélyenteriőröket mutatnak be a látogatóknak. Tolna megyében Rácegres-Pusztán, Illyés Gyula hajdani iskolájában iskola- és kápolnamúzeum nyílik. Kiskőrösön felújították Petőfi szülőházát, Nyíregyháza-Sóstón pedig a Múzeumfalu halászházzal bővül az ünnepi hónapban. Az új látnivalók mellett országszerte új kiállításokkal, zenés programokkal, múzeumi vetélkedőkkel, tárlatvezetésekkel, filmvetítésekkel gazdagítják a múzeumi hónapot. A kiemelt rendezvények sorában több külföldi kiállítás nyitik, így a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeuma és a Szovjetunió Központi Lenin Múzeuma mutatkozik be. A Magyar Nemzeti Múzeumban kaukázusi ötvösművészek kiállítása látható. A Szépművészeti Múzeumban a Zürichi Schlegl Galéria mutatja be Hans Hinterreiter 1930—1985 között készült műveit. A Magyar Nemzeti Galériában újra megnyílik a XIX. századi történelmi festészetet bemutató tárlat, amelyen Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Barabás Miklós stb. historikus képei tekinthetők meg. Hely hiányában a látnivalókból csak kiragadtunk pár figyelemre méltó kiállítást és eseményt, a kínálat azonban ennél sokkal nagyobb, így remélhetőleg az országjárók és a múzeumbarátok találnak majd érdeklődésüknek megfelelő újdonságokat. Kőhidi Erika Í-J.M69]