Pesti Műsor, 1990. november (39. évfolyam, 45-48. szám)
1990-11-07 / 45. szám
Madách Kamara Hoppárézimi Új is, magyar is, dráma is Miért? 1. Úgy került Mészöly Gábor kapcsolatba Zemlényi Zoltánnal, hogy a két családot baráti szálak fűzték egymáshoz. Egy este /ennek már jó néhány éve/ Mészöly hazamegy és óriási gépirat-halmazt talál. Beleolvas, nem tudja letenni, fogalma sincs, mit olvas. Reggel kiderül, Zemlényi Zoltán naplóját, aki, mivel sem írni, sem beszélni nem tud, egy ujjal pötyögte le mondanivalóját a külvilágnak. Azért, hogy környezete ne gondolja többé róla, hogy hülye. Miért? 2. Azért lett belőle könyvnapló, mert kitartásuk volt. Közel egy esztendeig dolgoztak oly módon, hogy Mészöly minden vesszőt megbeszélt Zemlényi Zoltánnal. A könyv megkapta az Állami Ifjúsági Bizottság díját, s azóta ismert ember lett Zoltánból, aki naponta levelek tucatját kapja. Miért? 3. Színpadi dráma azért íródott belőle, mert a napló témája, dramaturgiai helyzetei, az emberi sorsok, amelyek felsejlenek benne - mert a darab már nem szorítkozik kizárólag Zolira -, színpadra kívánkoztak. A mű nem szorosan Zemlényi Zoltán életéről szól. A Mészöly-Zemlényi páros kitalált olyan új figurákat, amelyek a könyvben nincsenek. Miért? 4. A dráma azért sem szomorú vagy deprimáló, mert tele van sajátos humorral. Bár a színpadon a főhős nem tud beszélni, de azért véleménye mindenről van. Az agya ép, és bár a színpadi helyzetek úgy alakulnak, hogy az őt játszó színész beszél - de csak a nézőkhöz! a szereplőtársak a darab szerint ebből semmit nem hallanak. Remélhetőleg a jelrendszer, amelynek másodpercek alatt kell kialakulnia a néző, a főszereplő és a többi szereplő között, működni fog. Huszti Péter rendező sok dolgot továbbgondolva Thália Színház Zengő ABC Móra Ferenc Zengő ABC-je már nagyszüleink betűtanulását is megkönnyítette. Egy-egy sorát továbbgondolva, bontogatva állították össze a szerzők azt a játékos, kedves, zenés kalandozást, amely könyv és kazetta formájában jelent meg tavaly karácsonykor. A mű az idén „Az év könyve” díját nyerte el a nemzetközi ifjúsági könyv-seregszemlén. - Az ötlet Apáti Miklóstól származik - meséli Lukácsy Katalin, a Thália Színház művésznője -, ő javasolta, hogy zenésítsem meg Móra költeményét, amelynek „kibontására” Rigó Bélát kérte fel. Rigó egy-egy Móra-verssorból írt egyegy versszakot. A hangszerelést a Z’Zi Labor együttes végezte el. Jómagam öt évig dolgoztam az anyagon, amikor elkezdtem, az ikerfiaim középső csoportosak voltak, ma pedig már negyedikesek... Természetesen először „rajtuk” próbáltam ki a Zengő ABC-t, rögtön eljátszottam nekik. Azután, ahogy elkészültünk a dalokkal és megjelent a kazetta, országos turnéra indultunk a műsorral, amelyet mindenhol nagyon jól fogadtak a gyerekek. Még a Felvidékre is eljutottunk vele, ahová visszavárnak minket. Egy szép napon pedig bekopogtattam Rohály Miklóshoz, a Thália Színház ügyvezető igazgatójához, megmutattam a könyvet és a kazettát, sőt még az egyik előadásra is elcipelrendezte meg ezt a „talpra lehet állni minden vert helyzetből” drámát, amely nemcsak üzeni ezt, hanem meg is mutatja. Miért? 5. Mindezt csak azért mondta el Mészöly Gábor, mert úgy érezte, Önöknek erről is tudniuk kell... /bozsán/ tem. Megtetszett neki a produkció, látott benne fantáziát, s ennek eredményeként november 13-ától a Tháliában is szerepelünk műsorunkkal. Az előadáson fellépnek a Z’Zi Labor tagjai - Gömöryi István, Szolnoki Pál, Berkes Károly és Gál István - is, és a játékba, az éneklésbe bevonjuk a gyerekeket Zenével, játékkal, a látvány segtségével igyekszünk megkedveltetni a legkisebbekkel a betűk világát, de ajánljuk a Zengő ABC-t a már nagyobb, betűvető gyerekeknek és a gyermeklelkű felnőtteknek is. T. A Zengő ABC zeneszerzője és egyik előadója: Lukácsy Katalin /Fotó: Inkey Alice/ 2 U.M