Pesti Műsor, 1992. július (41. évfolyam, 27-31. szám)

1992-07-03 / 27. szám

szúr valakit a nézők közül. Most is jó szemmel kiválasztot­ta Jimmy Cortert, a volt USA elnökét, aki Csongráditól tudta meg a jövőjét... Ki az a Zubornyák? A következőket sikerült - nem túl hosszas - nyomozás után kideríteni róla: színész és Zoltán az utóneve. Néhány éve rendszeresen feltűnik színházainkban. Mindig barát­ságos. Nem tartozik egyetlen társulathoz sem. Ezért aztán játszott a Játékszínben, a Nemzetiben, Miskolcon, Bé­késcsabán, mostanában pedig a Vidám Színpadon látható. Itt rögtön két darabban is. Az egyik a Ki gyereke vagyok én?, a másik a Weekend. Fő­leg ez utóbbi késztetett erre a színész-nyomozó-körútra. Ugyanis Zubornyák kellemes­szerelmes figura ebben a Sze­nes Andor-darabban. (Nem beszélve arról az óriási mázli­ról, hogy ezt a Vilit valaha egy Latabár Kálmán nevű zseni játszotta.) 188 centi, ami figye­lemre méltó magasság. Nem­régiben megpályázta a miskol­ci és a békéscsabai színház igazgatói posztját. Egyiket sem nyerte el. Bodrogi Gyula Kék egér című lemezének felvéte­lén megkérdeztem tőle, mire alapozta ezt a pályázat-bátor­ságot? Egyetlen szóval felelt: a toleranciára. A mindent és min­denkit elfogadó színész-szín- I 4 M.­,­ ház-szeretetre. Lorán Lenke Bébinek hívja, családja és a környezete Zubinak. Bar­nászöld szeme van. Valamint egy ötéves kislánya, Zubor­nyák Barbarának az tetszett a legjobban a Weekendben, amikor Nyertes Zsuzsi pofon vágja az apukáját. Zubi a nya­rat feltehetően Pesten tölti, va­lószínű tartózkodási helye a Városmajor. Harmincéves. És szemtelenül boldog. Ezek után gyerekjáték lesz őt felismerni, bárhol is mosolyog vagy mo­solyt kérően néz ránk... Kozsán Megtört a jég! A sokéves „hagyományt" talán feledve, egyik-másik kőszínházunk a nyár elején sem zárta be ka­puit a nagyérdemű előtt. A mi­nap a dunai Casino Schönb­runn fedélzetére invitálta az új­ságírókat a V.I.P. ARTS MANA­GEMENT. Az 1992-es Nyári Opera- és Balettfesztivál, a Budafeszt rendezvénysoroza­tával ismertette meg Keveházi Gábor az egybegyűlteket. Ha­zánkban ez az első ilyen feszti­vál, amelyet szeretnének meg­honosítani, felzárkózva ezzel Salzburg és Bayreuth hagyo­mányaihoz. A Magyar Állami Operaház tehát nyáron is vár­ja a honi, illetve a külföldről ér­kező közönséget. A fesztivál július 10-én keződik, Puccini dalművével, a Pillangó­­kisasszonnyal. Látható lesz még ebben a hónapban a Cristoforo, s sor kerül Mozart Don Giovanni című operájá­nak, valamint a Bartók-estnek az előadására is. Augusztus­ban az említett darabok mellett megismerkedhet a nagyközön­ség a chilei balettel is, 4-én, 5-én, 6-án lép színpadra a Ba­lett de Santiago. A fesztivál augusztus 9-én a Koncert­­sztár-gálával búcsúzik. A kül­földi vendégekre is gondoltak, az extra-jegyek tulajdonosai az előadás előtt idegenvezető kí­séretével megtekinthetik a szépségéről méltán világhíres dalszínházunkat, s a szünet­ben koktéllal várják őket a Szé­kely Bertalan teremben. S aki az élmények után megéhezik, a szervezők szívesen látják a Gundel, a Szindbád, illetve a Bankklub étteremben, ahol az esti előadás egyik főszerep­lőjével együtt költheti el a va­csorát. Sz. Á. Zubi? Vili? Bébi? Opera nyár

Next