Pesti Műsor, 1993. február (42. évfolyam, 5-8. szám)

1993-02-05 / 5. szám

Vasárnap, 7-én, este 7-kor, vége kb. 10-kor. NÉMETH ÁKOS: Müller táncosai Játék két részben R.: Máté Gábor. D.-J.: Horgas Péter mv. Zenei vezető: Sáry László. Tánc: Molnár Éva. A rendező mun­katársa: Márkus Andrea. Horváth Feri - Rajkai Zoltán fh.: Bá­ró - Stohl András. Nyúl - Takátsy Péter fh.: Erika - Csapó Virág fh.: Rita - Vasvári Emese fh.: Jutka - Bertalan Ágnes: Andi - Soptei And­rea: Menedzser - Kocsó Gábor mv.: Kass Edit tánckritikus - Szirtes Ági: Papruhás idegen - Lengyel Ferenc: Nő - Soós Edit mv.: Ékszerész - Magyar László. Továbbá: Borsányi László, Csontos Róbert, T. Szabó Ervin. Müller, a tánccsoport vezetője eluta­zott valahová, és a táncosok még várják ugyan, de valójában már tud­ják, nem fog visszajönni. Kedvetle­nül, egymást marva pakolásznak a félig üres bérelt lakásban. Horváth Feri, a csapat legtehetségesebb tag­ja, aki a vezetést átvehetné, úgy dönt: reménytelen a helyzet, leg­jobb, ha feloszlanak, s mindenki bol­doguljon, ahogy tud. Van, aki éjsza­kai mulatóba szegődik táncosnő­nek, van, aki munkát vállal. Párok bomlanak és alakulnak, végül Hor­váth újra próbálni kezd azokkal, akik mellette maradnak küszködnek egymással és a körülményeikkel, táncolnak, mert ezt tudják, bár egyi­kük sem reménykedik abban, hogy befutnak, s maguk sem tudják, való­ban ezt akarják-e... Hétfőn, 8-án,­­ este 1/2 8-kor, vége kb. 10-kor. HEINRICH BOLL - BEREMÉNYI GÉZA: Katharina Blum elvesztett tisztessége­i: Bor Ambrus. R.: Ascher Tamás. D.: Khell Zsolt mv. J.: Szakács Györgyi. Z.: Sáry László. A rendező munkatársa: Valyuch Annamária. Munkatársak: Bartos Zsóka, Erőss Tamás, Frank Mónika, Gyöngyösi Tamás, Horváth Gyula, Horváth Jó­zsef, Pető József, Szathmáry Lász­ló, Tóth Judit, Ványi Kati; Dr. Hubert Blor­a - Blaskó Péter; Trude, a felesége - Udvaros Do­rottya; Katharina Blum, a házvezető­nőjük - Básti Juli; Else Woltersheim - Lázár Kati mr.; Konrad Belters, El­se élettársa - Hollósi Frigyes; Lud­wig Götten, körözött bandita - Raj­kai Zoltán fh.; Alois Straubleder - Benedek Miklós; Maud, a felesége - Tihanyi Szilvia mv.; Beizmenne bűnügyi tanácsos - Sinkó László; Hadi államügyész - Máté Gábor; Moeding főfelügyelő - Lengyel Fe­renc; Pletzer rendőrnő - Bertalan Ágnes; Werner Tötges, a Zeitung új­ságírója - Balkay Géza; A hotel tu­lajdonosa - Takátsy Péter fh.; Egy lakó - Garay József; Riporter - Stohl András; La Roche, festőmű­vész - Varga Zoltán; Taxis - Urmai Gábor mv. Továbbá: Szili László, Molnár Zoltán, Sinkó Ákos. Heinrich Böll Katharina Blum elvesz­tett tisztessége című elbeszélése po­litikai vihar eredménye volt, s maga is politikai vihart kavart. A 70-es években a terrorizmus hisztérikus ál­lapotokat teremtett a nyugatnémet társadalomban, s a bulvársajtó eh­hez nagymértékben hozzájárult az­zal, hogy minden bűneset mögött terrorista és baloldali összefüggést keresett és láttatott. A valóság mit sem számított, a propaganda, a zsurnalizmus a legáttételesebb esz­közökkel koholt hamis tényeket és összefüggéseket. A Katharina Blum elvesztett tisztessége ennek a hecc­­kampánynak egyik egyszerű, ártat­lan áldozatáról szól. Kedden, 9-én, este 7-kor, vége kb. 9-kor. MILAN UHDE: Örömhír­­: Bujtár Endre. R.: Dömölky Já­nos. Látvány: Zsótér László. A ren­dező munkatársa: Thuróczy Kata­lin. Karl Max - Andorai Péter. Frigyes - Bán János; Béni - Takács Katalin; Leni - Soptei Andrea. Történhetett akár úgy is - játszik a gondolattal az író -, hogy valamikor a múlt század ötvenes éveiben egy Angliába emigrált német társada­lomtudós, bizonyos Karl Max, felesé­ge és szeretője között őrlődvén, foly­tonosan elakad világjobbító nagy műve megírásában. Az is megeshe­tett volna, hogy a körülmények szo­rításában tragikus következmények­kel járó tettekre ragadtatja magát. Ez esetben minden bizonnyal egy nyir­kos angliai börtönben végzi. Így is történhetett volna, ha közbe nem lép barátja, a gyárosságba alaposan be­lefáradt Frigyes, aki csodatévő an­gyalként megold minden problémát, s visszaadja Karl Max urat gyarapo­dó családjának és az emberiség­nek... Szerdán, 10-én, este 8-kor, vége kb. 9-kor. BALÁZS BÉLA: Suryakanta király története Az Arvisura Színházi Társaság előadása R.: Somogyi István. D.: Horgas Pé­ter. J.: Velich Rita. Z : Vedres Csa­ba. Dramaturg: Molnár Csaba. Fény: Vizy Miklós, Tamás Gábor. Suryakanta király - Horgas Ádám; Rarakosa - Szabó Attila; Balapan­­dita - Zboray Antónia; Kamalila - Lukács Gabriella, Feuer Yvett; Anangaraga - Takáts Rita, Rein­hardt István, Kórus - Tóth András, Vak­si - Medve László, Zenészek - Horgas Eszter, Jakobi László, Né­meth Éva, Pelva Gábor, Pintér Béla, Nyers Alex, Lukács Gabriella, Tas­si István. Nevezzük a bűnt - tudatlanságnak. Nevezzük a büntetést - tanításnak, a bűnhődést - tapasztalásnak, így egy jó cselekedet bűnné válhat, egy ha­talmas király elveszíthet mindent ami tündöklővé, tisztává és ke­ménnyé teszi. Ám ha végigjárja a szenvedés útját, hová tettei sodor­ták, visszatérhet önmagához.

Next