Pesti Műsor, 1999. november (48. évfolyam, 44-47. szám)

1999-11-11 / 45. szám

kerti sorozat újbóli vetítését az egyik ke­reskedelmi tévében.) — Úgy döntöttem, nem akarok a társu­latnál maradni — mondja. — Dönté­semben nincs semmi külső­ kényszer, nem a mellőzöttség miatt határoztam így, hi­szen köszönettel tar­tozom ennek a szín­háznak. Olyan embe­reknek adhattam itt „végh”-szót, mint Bessenyei, Kállai, Sinkovits, Béres. Ezt a lépésemet belső igény fogalmazta meg, a másság kere­sése. A színpadi munkáim kezdtek mechanikussá válni, kicsit futószalagsze­rűen léteztem, úgy gondoltam, színészi­leg egy helyben ál­lok. Ha ott maradok, biztosan nem törté­nik velem semmi, ha lépek, történhet. Pil­lanatnyilag szabad­úszó vagyok, keresem a helyemet. Fatalista­ként hiszek a sors alakító erejében és bízom abban, megta­lálnak azok az embe­rek, akik továbbgör­dítik az életemet. Er­re már jó példa is akadt, hiszen a nyá­ron Egerben játszot­tam a Szent Péter esernyőjében három szerepet, és most kezdek forgatni Pa­­lásthy Györggyel egy ifjúsági filmet, a Szalmababák lázadá­sai. Kozsán Pólyák Lilla nevét még csak­ ízlelgeti a magyar közönség, de ő nem várta meg, amíg min­den gyerek megtanul­ja, máris kifutott a nemzetközi porondra. (Persze a dolog nem teljesen előzmény nél­küli. Hiszen ahhoz, hogy kifusson, mene­dzserre van szükség, aki figyeli a külföldi meg­hallgatási időpontokat és jelöltjeit magával vi­szi, mint például Si­mon Edit.) Szóval Lilla hirtelen jött befutásá­nak mentségére: va­gyunk jó páran, akik hallottuk őt már éne­kelni, például a Musi­cal Ubráben. Vagyunk néhányan, akik felfi­gyelhettünk rá a Víg­színházban, ahol a Szent István körút 14.­­ben meg a Viharban is szerepelt. Most mégis felmondott a Vígszín­háznak és szerződést kötött egy esztendőre a Vereingte Bühne pro­dukciós irodával, amely az ABBA-show című műsorában lépteti fel. Mint hírlik, Lillának szép az angol kiejtése, abszolút profinak szá­mít a musicalek világá­ban, így aztán nem na­gyon csodálkozhatunk a történteken... béta

Next