Pesti Műsor, 2002. augusztus (51. évfolyam, 31-34. szám)
2002-08-01 / 31. szám
ESZTERGOMI NYÁRI JÁTÉKOK, | PÉNTEK SZOMBAT |m Marica grófnő Nagyoperett a boldogságkeresésről A z Esztergomi Nyári Játékok programjából nem hiányozhat a nagyoperett, ez a jellegzetesen és sajátosan magyar műfaj, amelynek kiemelkedő alakja Kálmán Imre, akinek idén ünnepelhetjük születése 120. évfordulóját. Kálmán itt született Magyarországon, itt élte élete első negyed századát, s hiába választotta később lakhelyéül Párizst, New Yorkot, hiába kapta meg a francia becsületrend tiszti keresztjét, a szülőföld szeretete minden munkáját áthatotta: a gyermekkor, a serdülőkor és az ifjúság élményei mindig elkísérték. Az augusztus 23-án színre kerülő Marica grófnő című nagyoperett a Budapesti Operettszínház produkciója, amelyet Kerényi Miklós Gábor rendezett, s a címszerepet Kalocsai Zsuzsa játssza. A rendező szerint zűrös korunkban nagy szükség van arra, hogy egy kicsit hinni tudjunk a boldogság lehetőségében. Abban, hogy igaz barátságok szövődhetnek, hogy ha konfliktusokon keresztül is, de az emberek megtalálhatják párjukat, hogy létezhet igazi, nagy és győztes szerelem, valamint az embernek a sikerhez is van némi joga... Kerényi Miklós Gábornak erről szól az operett műfaja, s úgy véli, a Marica grófnő különösen jó példa a boldogságkeresés és a beteljesülés fontosságára. A főszereplők valódi, ízig-vérig mai emberek, akik életük bonyolult pillanatában találkoznak és megszenvednek azért, hogy egymáséi lehessenek — miközben gyönyörű zene szól, kavarognak a vérpezsdítő táncok, suhognak a ruhák, muzsikál a cigánybanda. A Marica grófnő főszereplői legyőzik önmagukat, hogy közeledhessenek a másikhoz, saját boldogságuk érdekében. . Oszvald Marika és Kalocsai Zsuzsa PREMIER - SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK, PÉNTEK SZOMBAT „Bábeltorony” XX. Nemzetközi Néptánc Gála D emarcsek György rendező-koreográfus, a Nyírség Táncegyüttes vezetője még a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatójaként került kapcsolatba a néptánccal. Eredményes művészi munkáját a Népművészet Ifjú Mestere s az Örökös Aranysarkantyús Táncos díjával honorálták. Tavaly szőkébb pátriájában a Nyíregyháza Művészeti Életéért kitüntetést vehette át. — Szerte az országban táncol, tanít, koreografál. Melyik munkájára a legbüszkébb? — Nehéz lenne eldönteni, hiszen a legjobb hazai amatőr és profi együtteseknél dolgoztam. Azt hiszem, nem vallottam szégyent a Honvéd Együttesnél, ahol a Fekete gyöngyök című produkció zárószámát készítettem, jól sikerült munkának érzem a Vén bakancsos című népszínmű mozgástervezését a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, vagy korábban a Vérnász táncainak komponálását az Új Színházban. Láthatóan egy deka súlyfeleslege sincs. — Ez természetes .Játékos-edző vagyok. Ma is színpadra lépek. — Miért éppen a „Bábeltorony " címet adták a XX. Nemzetközi Néptánc Gálának? — Mert szorosan kapcsolódik ahhoz az ugyancsak Szegeden zajló nemzetközi néptáncfesztiválhoz, amelyre a Magyarországon, illetve Európában működő kisebbségi együttesek kaptak meghívást. A fellépők sokszínű arculata adta az ötletet. Szilágyi Zsolt kollégámmal - akivel közösen rendezzük az előadást — abból indultunk ki, hogy valaha régen egységes európai táncnyelv létezhetett. Aztán ez széttöredezett, s minden nép(csoport) elkezdte a sajáttáncnyelvét beszélni. Affélebábeli zűrzavar keletkezhetett. Majd szép lassan kialakult Európa egy tőről fakadó kultúrájának lüktető jelene. Ebben a bábeli sokszínűségben a saját zenei- és tánckincs a kisebbség számára hatalmas erőt ad, s egyben a nemzetek egymásra találását is segíti. K. P. MAGAZIN SZERINTEM... Schilling Árpád ajánlata Két éve fogalmazódott meg a gondolat, hogy a rendszerváltás utáni eseményekről csináljunk előadást. De aztán a Krétakör Színház tagjai mást akartak. Azóta a 2001-2002-ben történtek még tovább bővítették annak a körét, amiről beszélni szeretnénk. A Hazám hazám című előadás nem tablószerűen dolgozza fel, ami az elmúlt tizenhárom esztendőben történt, inkább azt vizsgálja, mindez hogyan hatott ránk. Tasnádi Istvánnal közösen írtuk a darabot, de segített nekünk Forgách András és Kárpáti Páer is. Az előbemutatót augusztus 18-án tartjuk Zsámbékon, ahol még kétszer látható a produkció. A premierre pedig október 23-án kerül sor a Petőfi Csarnokban. Amit a legszívesebben ajánlok, én sajnos nem tudom megnézni, mert éppen próbálni fogok. Borzasztóan szeretem a felnőtteknek szóló bábjátékot. A Sziget Színház- és Táncsátrában több érdekes előadás is látható. Augusztus 2-án a világ egyik legnívósabb bábszínháza, a Divaldo Drak játszik. 3-án a Plovdídi Állami Bábszínház a Hamletet adja, 4-én pedig prágai művészektől marionettiopera lesz műsoron. Ajánlom még Szécsi Magda Töredék című kötetét, amikor a Woyzecket rendeztem, akkor került a kezembe. Érzékletesen, mégsem dokumentarista módon beszél a szegénység problémájáról, ami engem egyre inkább foglalkoztat. B. G. Pesti Műsor SZÍNHÁZ