Pesti Napló, 1850. március (1. évfolyam, 1-18. szám)
1850-03-09 / 1. szám
és Csepreghi L. Az egészen új díszítményeket, nevezetesen az előjátékban előfordulandót és Athene közterét ábrázolót, az utolsó felvonási areopagot festette Montini, kisfui tánczot szerzett és betanította Campilli. — A közszeretetben álló Lendvai nevénél ez egyszerű jelentést elegendőnek tartjuk. — M e s s i A n tal úr, kit személyesen is ismerünk és mind tudományos műveltsége, mind udvarias társalgása tekintetéből tisztelünk, nemcsak nem hagyott fel mindekkorig, mint némellyek hirdetni szeretik , az olasz nyelv- és irodalomban adni szokott leczkéivel; sőt örömmel jelenthetjük e szép és irodalmilag dús nyelv barátinak, kedvelőinek, miképp még mindig készséggel szenteli, s pedig aránylag igen jutányos díj mellett, mint olasz nyelvmester, idejét azoknak, kik ismereteit s oktatásait e téren igénybe venni óhajtják. Lakása: Váczi utcza , 15. sz. I-sö emelet. — Szépirodalmi füzet fekszik előttünk! „Magyar Emléklapok. Történeti és Szépirodalmi közlöny az utolsó forradalom korából. Jelesb Íróink közremunkálásáml szerkeszti Szilágyi Sándor. I-ső füzet. Pest, Länderer és Heckenast sajátja. 1850.“ Ez czime. Nem olvashattuk tartalmát, mert csak tegnap estve kaptuk azt. Elolvasandjuk, s talán még a napokban lelkismeretesen fogunk róla szólani — ha szóra érdemesnek találandjuk. Mert nyíltan kijelentjük, hogy a szerkesztő iránt egy csep birodalmunk sincs. Elözönli irodalmunkat forradalmi gyártmányival — és millyekkel!! A jámbor magyar megveszi, mert más nincs, a tisztán zsebére számított könyveket, a tisztán vásári készítményeket, s meg vagyunk győződve, ha türelme volt végig olvasni azokat, úgy teszen velük, mint mi tevénk Szilágyi Sándor úr első röpirataival, boszúsan tovahajitja, sajnálván pénzét, mellyet kidobott a nagyczimü — forradalmi semmiért! S az illy irodalmi nyegleségnek — mellyek készitményit nemcsak nem tudjuk nyereségnek tartani, de sőt egyenesen káros kinövésekül tekintjük pangó literaturánkban — mi váltig kérlelhetlen ostorozói leendünk. Nem illyekre van most szüksége a magyar irodalomnak. — E füzetben, igaz, találkozunk jobb nevű íróink néhányival (illyek: Mentovich, Obernyik, Berecz, Petőfy) s és azért akarjuk hinni, hogy benne némi élvezetes is lesz s igy a füzet méltó bővebb ismertetésre. — Az Oesterr. Reichszeitung szerint, Bécsben mart. 4-kén Frank Ignácz cs. kir. tanító s tanácsos a Pétertéren a negyedik emeletből leugrott, miután több veszélyes vágás-sebeket ejtett magán. Sajnáljuk a jeles férfiúnak illy módoni gyászos kimultát! — Vasárnap, 1850-ki mártius 10-kén a nemzeti casino nagy termében több zeneművész , műkedvelő s hangászegyleti tag működése mellett hangverseny adatik a hangászegyleti énekiskola által, a vizáradás által károsult dunavidékiek részére. I-só szakasz tárgyai: 1. Bevezetés Rossini „Stabat mater“ oratóriumához. A magánrészeket Leiter Paulina s Boroczkay Anna műkedvelő kisasszonyok, Winter és Strobel urak éneklik. 2. Cavatina „Stradella“ operából; énekli Weiss Sarolta k a., az énekiskola növendéke. 3. Magándal Aiolai „a száműzött haza érkezése“ operájából; énekli Recht Erzsébet k. a., műkedvelő. 4. Dicsének „áldd meg országunkat“ zenéje gróf Festetics Leo szerzeménye. 5. Magándal Nicolai „templarius“ operájából; énekli Dozsnayné, szül. Weisz assz. műkedvelő. 6. Dal „a harangkongás“ Höhel szerzeménye; énekli Ludvig János ur, műkedvelő. 7. Tréfaköltemény „a kis Jancsi“ Kurschmann szerzeménye; énekli Karch Anna k.a., műkedvelő. 8. Dal „a csendes dözs“ Prodi szerzeménye; énekli Horváth ur, műkedvelő, Menner professor úr tanítványa. 9. Kardal „eja mater“ Rossini „Stabat mater“ oratóriumából.—II-dik szakasz tárgyai: 1. Négyes dal Rossini „Stabat mater“ oratóriumából; előadják Leiter P. s Borocnay A. kk. aa. Winter s Strobel urak. 2. Dal „gyermeksirdala“ zenéje Gróf Festetics Leo szerzeménye; énekli Karch k.a., 3. Dal „Isten vered“ Höhel szerzeménye; énekli Pacséti Antal ur, műkedvelő. 4. Cavatina Wallace Vincze „Marijana“ operájából; énekli Boroczkay Emilia k.a., műkedvelő. 5. Adagio és Rondo , Beriot 3-dik concertéből; előadja hegedűn Grün Jakab, Ellinger ur tanítványa. 6. Népdalok: a) „kitették a holttestet az udvarra“ — b) „rég veri már a magyart a teremtő“ — énekli Füredi úr, a m. nemzeti színház dalművésze. 7. Pár dal „Isten hozzád“ Donizetti szerzeménye; éneklik Lovassi Betti kisassz., és Stéger ur, a m. nemzeti színház dalművészei. 8. Népdalok Egressi Béni szerzeményeiből: a) „ez a világ a mi ilyen nagy“ — b) „télen nyáron pusztán az én lakásom“ —énekli Hollósi Kornélia kisasszony, a m. nemzeti színház dalművésznője. 9. Végsőkor Haydn „teremtés“ oratóriumából. A magánrészeket Boroczkay Em. k.a. Paczelt s Marchard urak éneklik. Hollósi Kornélia s Lovassi Betti kisasszonyok, Stéger és Füredi urak, a többi t.cz. művész és zene-egyleti tagokkal együtt, valamint a felnevezett műkedvelők is, mint az énekiskola egykori növendékei, a jótékony czél előmozdítása tekintetéből lesznek szívesek részt venni. Menner professor ur az egésznek vezetését, Engeszer prof. ur a zongorakisérést vállalá el. — Kezdete délutáni 4 órakor. A hargászegylet igazgató választmánya, noha eredetileg e hangverseny jöedelme a t. közönség gyámolitását igénylő énekiskola javára volt rendelve, szives készséggel megegyezett abban, hogy a mai jövedelem fele a vizáradás által károsult szegényebb dunavidékiek ínsége enyhítésére szenteltessék. Külön adakozások hálás köszönettel fogadtatnak el a pénztárnál, hol azoknak bejegyzésükre egy külön iv leend. A pesti énekiskola részéről holnap (vasárnap) a nemz. casinóban adandó hangversenyt illető tudósításhoz pótlólag azt is említendőnek tartjuk, hogy abban nagyszerű karénekek is fordulnak elő, jelesen Rossini „Stabat mater“ közösen kedvelt oratóriumából, és Haydn „teremtés“ czímű híres dalművéből. A gróf Festetics Leo szerzeményeiből előfordulandó „áldd meg országunkat“ dicsének szövege a kath. egyházakban rég időktől fogva nagy kedvességben levő s igen-igen gyakran énekeltetni szokott: „imádunk szent ostya“ kezdetű ájtatos ének egyik strophájából van kölcsönözve. b) a moreai parthoz közel fekvő két sziget, Sapienza , t.i. és Cervi, másként Ephalonissi a roniai szigetekhez nem csatoltatik. Ez utóbbi követelés csak a révzár (blockáda) előtt rövid idővel került szőnyegre. Anglia t. i. 1802-ben Orosz és Törökország közt kötött szerződésre hivatkozik, mellynek egyik pontja a Moreával átellenben levő szigeteket a roniai szigetekhez tartozóknak mondja, és ennélfogva követeli Anglia a két említett szigetet. A görög kormány e pontot ugyanazon szerződésnek más pontjával erőtleníti meg, mellyben, a fentebbi szavak után, még következő toldalék olvasható: „és mellyek Velencze birtokában voltak.“ A kérdés tehát a körül forog: volt-e a két említett sziget Velencze birtokában? A roniai szigetek török uralom alól kerültek a velenczei köztársasághoz; az 1669-ben kötött candiai békekötéskor e szigetek előszámláltatnak, de a most követelt két sziget nincs megemlítve. Előfordulnak még a roniai szigetek az 1718-bs passaroviczi, és 1699-ki karloviczi békekötéskor, de Sapienza és Cervi itt sincsenek megemlítve. A campoformioi békekötéskor átveszi azokat Francziaország; a heliopoli csata után kötött amiensi békekor, a roniai szigetek köztársasága függetlenné tétetett. 1815-ben e köztársaság megerősítve s angol protectio alá helyezve jön, de mindezen szerződések és békekötések iratai közt Sapienza és Cervi elő nem fordul. Az angol kormány át kezdi látni követelése alaptalanságát , s e szigetek iránti követeléseit alábbhangolta; annál erősebben követeli a kártalanítást. Francziaország közbenjárását ajánlá e kérdésben, de el nem fogadtatott; legújabban Wyse (angol követ Görögországban) és W. Parker azon utasítást vettek az angol külügyministertől, hogy a megkezdett rendszabályoknál szigorúabbakhoz ne nyúljanak. — A görög nép szidja Angliát bár egyik protectora, és lelkesülten élteti önkirályát.— Az Oesterr. Korrespondent Triesztből kör. telegraphi tudósítást közöl: Patrasból febr. 26-káról jelentik , hogy az ostromzár még folyvást tart. — Athénéből kevés tudósítások érkeztek sat.“ — Ezen tudósításokból kitetszik, hogy az angol-görög kérdés kiegyenlítve még épen nincs, és a franczia közbenjárásróli hír az ottani eseményekre változást nem idézett elő. GÖRÖGORSZÁG: Európa figyelmét a legújabb korban tán egy esemény sem vonta annyira magára, mint az angol-görög kérdés. A súrlódások , mellyek az angol és görög kormány közt máig is elintézetlenül léteznek , két okból eredtek; — legalább nyilván csak két ok tudatik. Egyik, több kárvallott angol alattvalónak a görög kormány általi kártalanítása, a másik pedig két szigetnek az angolok általi követelése. Mi az elsőt illeti, néhány év előtt vagy öt angol alattvalónak Görögországban létező vagyona az ottani lakosok által nagyrészben feldúlatott, s némellyik közölök bántalmakkal is jön illetve. A kárvallottak az angol kormányt megkeresték : eszközölne kárpótlást számukra; a kormány által a kellő lépések rüszint meg is tétettek, de eddig minden siker nélkül. Az alkudozásoknak eredmények nem lévén, a levantei angol hajóhad vezérét Parkert, kormánya oda utasítá, hogy az ott közel horgonyzó hajóhaddal Görögország kikötőit zárja el, és a görög kereskedő hajók szabad járását gátolja meg mindaddig, míg az az angol alattvalóknak tett mintegy két millió ötszázezernyi drachma ki nem fizettetik, s FRANCZIAORSZÁG. Páris, február 27. — Az ellenzéknek a választási jog megszorítása miatti sérelméről a gyűlés napirendre tért. — Barrot belügyminister némi elégtétül elmondá, hogy egy rendőrbiztos, ki a Julius-oszlopról éjjel az örökzöld(immortel) koszorúkat leszedte, hivatalából rögtön letétetett, s a koszorúk egy más biztos által felrakattak. Ezután Mauguin a külügyministertől felvilágosítást kért, 1-szer: az európai hadi készületek okai iránt; 2-szor: Frankhon keleti határainak mikénti védelme, és 3-szor, a kellő költségek mikénti fedezése iránt. Ezekre nyolcz nap alatt feleletet kívánt. A külügyminiszer e határidőt rövidnek találta, egyébiránt mondá, hogy a kormány mindent megtett, mi kötelességében állott. — A gyűlés a válasz határidejét egy hónapra terjeszti ki. Páris, mártius 1. — A nemzetgyűlés ebbe törvényjavaslat terjesztetett a helység-birák mikénti választatása iránt. A 3000 lakosnál kevesebbel biró helységekben a kinevezési jog egyenesen a profetet illeti; a többiekben a tanács tagjai választanak. A bírót hivatalából csak az elnök teheti le. E törvényjavaslat ellen mind a legitimisták, mind a hegypártiak erősen készülnek. — Az elnök ma szemlét tartott, s több díszjelt oszta szét. „Éljen Napóleon! éljen a császár! éljen a köztársaság!“ voltak a vegyes felkiáltások. A kormány az 1849-ki budget kiegészítését kérvén, ez a hegypárt több tagjának alkalmat nyújtott a római expeditio, a svejczi ügyek, s a seregeknek a keleti határszélekeni öszpontosítása iránt felvilágosítást kérni. Lahitte tábornok válasza az volt, hogy e kérdésekre nem felelhet. — Görögországot illetőleg bizonyosnak állíttatik, hogy a franczia kormány itt egészen visszavonul, s hogy a szmyrnai hajóhad parancsot kapott Toulonhoz visszatérni. Caenben legitimistái összeesküvésnek jöttek nyomára, de az ebben részesek épen nem jelentékeny nevüek; — csupán két egyén fogatott el. NAGY-BRITANNIA. Pár hónap előtt feszült várakozással nézett Europa az angol parlament megnyitása elibe. A trónbeszédet mohón közlötte s vitatta minden lap. Némellyek üresnek találták, s megfoghatlannak azt, hogy a gyarmatokról s a görög ügyről legkisebb említés sem fordul benne elő, holott azok elnyomott állapotukban nyugtalankodnak, ebben pedig Parker admirál cily hathatósan lépett fel. Mások azzal vigasztalák magukat , hogy a trónbeszédekben mindig nevezetesbek azon tárgyak, mellyek belőle kihagyattak, mint a mellyekbenfoglaltatnak. Mindenki pedig megegyezett abban, hogy, a trónbeszéd minden szintelensége daczára is, a jelen üléseknél fontosabbjai régen voltak Angelhonnak, miután azokban életkérdések fölött kellene határozni. Mind a felső mind az alsó házban az első szavazás a válaszfelirat tárgyában történt. — Ott a ministériumnak 49, itt 119 szó többsége volt. Az azóta történteket dióhéjba szorítva adjuk némi tájékozásét e lap olvasóinak. Február 7-kén lord Dudley Stuart, a magyar háborús menekültek ügyét érdeklő iratok előterjesztését követelte. Lord Palmerston hosszú beszédben adta elő az ügy mibenlétét, s kérte a házat, hogy miután a magyar ügyet érdeklő minden irományok előterjesztését több lényeges ok gátolná, elégedjék meg azokkal, mellyeket e czélra a ministérium fog kiszemelni. Stuart indítványa mellett szólott többek közt Cockburn és Grattan, ellene Hamilton ésisraeli. Heves viták után végre Stuart beleegyezett Palmerston módosítványába. Február 8-kán az alsóházban az ausztráliai gyarmatok ügye került tárgyalás alá. Lord Russel két és fél óráig tartó kimerítő beszédben adta elő ezek állapotát s azt, hogy a kormány ezen javítani szándékozik, s törvényjavaslatot hozand, melly szerint Ausztráliában egy kamara alakitassék, mellynek két harmada népválasztottakból, egy harmada a kormány által nevezettekből álljon, hatáskörükben maradván : az alkotmányon változtatni, s egy második kamarát alakítani. Ezek voltak a fontosabb tárgyalások, s a görög ügy, melly ezen idő alatt fejlődvén ki, vagy inkább bonyolódván össze , jelenleg minden angolt foglalkoztat, miután eredményétől igen sok függ a sziget-nemzet főérdekére, a kereskedésre nézve. — Erről azonban mai számunknak Görögországról szóló czikke nyujtana bővebb tájékozást. BÉCSI LAPOKBÓL. Az Oesterr. Reichszeitung következő hírt közöl: Schumlából febr. 15-kéröl. Ahmed Effendi f.h. 5-én megérkezett, hogy a menekvőknek Kiutahiába leendő átköltöztetésére szükséges rendeleteket megtegye. Kossuth e hírre fegyveres néppel vétete magát körül, mintegy 20 honvédtiszt éjjel nappal őrizte szobáit, míg az udvarban néhány száz közhonvéd tanyázott. Ahmed Effendi másfél óráig tanácskozott vele, mellynek eredménye Kossuth azon nyilatkozata volt, hogy inkább agyon löveti magát, mintsem innen elköltözzék. — Másnapra ez átszállítási gondolattal már megbarátkozott, s felszólítá a menekvő magyarokat: nyilatkoznának bátran és őszintén, kik szándékoznának őt kisérni, s kik visszamaradni. Kíséretül kevesen ajánlkoztak. Batthyány Kázmér már Ahmed eljötte előtt megkisérte az elszökést; de a lovak, mellyeket megrendelt, letartóztattatván, e kísérlete nem sikerült. Palmerston lordtól is kapott levelet, de mellyben Angliábai menekülhetésére kevés remény nyújtatik. Tegnap (14-én) érkezett meg a hir, hogy az átszállításra megbízott gőzösök Várnába megérkeztek , mi a menekvők közt nagy lehangoltságot szült. Dembinski beteg, Mészáros és Stein (most Ferhád) meg voltak illetve. Perczel vidorabb volt a többinél, és késznek nyilatkozott bárhová is költözni, miután — nyilatkozata szerint — ha engedelmet kapott volna is, soha Magyarországba vissza nem menendett. Balogh, kinek mint renegátnak Aleppoba kell vala vitetnie, mig fia, ki vallását megtartó, Kiutahiába vitetik, ez elválasztás ellen kikelt, s késznek nyilatkozott inkább a török vallást újólag elhagyni, mintsem fiától elszakíttatni. E kitörései a többi renegát közt igen nagy mozgalmat okoztak. Ma egy óra körül ment Kossuth igen kevés kísérővel Kiutania felé; zaj nélkül haladtak végig az utczákon, kevés rokonszenv nyilvánult. Batthyány lóháton s neje hintóban ült, a többi szekéren, részint lóháton követte őket. — Következő nevek számláltatnak elő,kikből az első átszállított csapat állott: Kossuth és neje, Iházy, Biró, Wagner, Fráter, Kinisy, Timáry, Kalopcsa, Grebenek, Házmán, Bersencsy, Weigel, Rosta, Szerényi, Török, László, Lorody, Kappner, Ács, dr. Spaszek, Cseh és 3 szolga; Batthyány Kázmér és neje, Mihálovics, 3 szolga és ugyanannyi lovász; Mészáros, Katona, Specz, Perczel Mór, Halász, Bereczky, Perczel Miklós, egy szolgával, Gyurmán Adolf és neje, Szöllösy és Ásbóth. — Maczinsky, Szepinsky, Przyemsky, Wysocky, Lissakowsky, Kossák, Chojecky, Briganti. — Cattaróból érkezett hírek szerint, Montenegróban a béke ismét helyre van állítva. Az egész zavar nem volt egyéb , mint néhány elégületlennek vonakodása az adót lefizetni; de ellenszegülésök nem nagy viszhangra lelt. — Oester. Redisz. MART. 9. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. — Magyar Uirlap. Első czikkül egy técsöi levelet közöl Mármarsból a magyarhoni protestánsok egyház-kormányzata tárgyában, s évi február 10-ig kelt edictumot illetőleg. Hosszas bevezetés után , mellyben sok visszaélésekről emlékezik , magára a rendeletre nézve „annak szelleme ellen nem szól, mert nem látja szükségét“ , mondja azonban, hogy azon vidéken több sympathiát talált, mint előre vélhető volt. — Ezután levelet közöl Tiagy-Bányáról, melly főleg a megyének újabban két kerületre tett felosztását tárgyazza , és folytatja előbbi számában megkezdett levelét Magyar-Kanizsáról, melly tele panaszokkal a szerbek jogtalan eljárása ellen ! — Fővárosi naplójából tudjuk meg , hogy a m. középponti vasútnak pest-esztergomi egész vonalrésze jövő májusban meg fog nyittatni, és hogy Hollósi Kornélia kisasszony életnagyságú képét a nemzeti musaeum számára jeles hazai művészünk Barabás festi. Hát csakugyan musaeumi ritkasággá lesz a kedves,de hűtlen magyar csalogány? — Tárcsája : Neruda testvérek első hangversenyéről, s a Bányarém czímű színdarabról ad jelentést s egyéb jegyzetkéket a színház köréből. — Pester Morgenblatt: „A Vojvodina jellemzetéhez“ felirat alatt a „Szerbszke Novine“ egy czikkét közli a német telepitésekről a Vojvodinában. A m. közönség, ha jól emlékszünk, ismeri már e czikk tartalmát a M. Hírlap ujabbi számai egyikéből. Hogy a szerbek ellene vannak a német telepitésnek , azt mondanunk is fölösleges. — Pester Zeitung. Bécsi levél áll elül a görög ügy iránt. Levélíró azt aggasztónak tartja, s Nagy-Britannia magaviseletét álzottnak tekinti, s azon czélt látja ezen egész sajnos eljárásban rejteni, hogy az angol politika Görögországban akaratára mindenben kész és hajlandó dynastiát és ministériumot szándékozik létesíteni. — Egy másik bécsi levél a kegyes iskolarend és tanrendszerről értekezik ; Tibiscanus Jesaias pedig földíja a hazánkbeli protestánsokat megőrzésére azon kincsnek , melly most minden ausztriai polgárnak tulajdona — a vallásszabadságnak. Felelős szerkesztő : Szenvey József. Kereskedelmi és börsehírek. Bécs martius 7-kén Pénz Árú Pénz Árú 5%-esmetall............. 93% 93*5íe Keglevich sorsj......... 9% 9% 4% % „ ............1 82u/ib 82% Lloyd részv................. — —4% . ............ 72 73 . , go/ 54% 85 Idegen válton es pénz. 2% . ............ 49 50 Amsterdam (2 h.) .. 160 — B. kötelez. 2%............ 49 50 Augsburg (szak.)... 115% — Bankrészv................. 1114 1115 Hamburg (2 h.) .... 168% — 1834-ki sorsj............... 164 164% Lipcse......................... — — 1839-ki „ 107% 107% London .............. 11.29 — Dunagőzhaj. részvény 525 528 Mailand....................... 104 — Pesti lánczhíd- „ 99 100 Marseille.................... 135% — Éjsz. vaspálya- „ 107% 108 Paris.......................... 135% — Mailand „ „ 79 79 Triest (2 h.)............... — — Gloggniczi „ „ 111 112 Cs. kir. új arany ... . 22 — Pesti „ „ 88 88% Cs. kir. régibb ........... 21% — Sopronyi „ „ 52 52 Napoleons d’or.......... — 9.13 N. Szombati „ 68 70 Souverains d’or......... — 16.5 Gmundeni „ 220 222 Friedrichs d’or ......... 9.14 — Eszterházy 40ft.sorsj. 61 61% FontSterling ........... — 11.20 Windischgraetz „ 19 19% Orosz Imper............... — 9.26 Waldstein „ 16% 17 Dupla Arany............. 35 35% Eszterházy 20 ftos .. 17 17% Ezüst......................... 14% —