Pesti Napló, 1850. március (1. évfolyam, 1-18. szám)

1850-03-23 / 13. szám

Megszoktuk már a német egységi törekvésre bizonyos g­úng­yal tekinteni, annál is inkább, mert olly rég, olly sokfélekép is érgették meg minden eredmény nélkül. Mi most sem hisz­­üz­k, hogy eredménye lenne azon irányban, mellyben czéloz­­zu­k. De lehet eredménye más, miért Németországot nem rend okunk irigyelni. Poroszország, minden tiltakozás, minden nyilatkozott anti­­lab­iák daczára, az összehívandó parlamenttől el nem állott, első napjaiban az alkotmányterv fog ez elé terjesztetni, s az e fölötti tanácskozások megkezdődnek. Minden körülmény oda itszik mutatni, hogy a porosz kormány ínye szerint fog meg­készülni. A demokraták nem választottak, s így ezen elem, melly ellenzékké válhatnék, hiányozni fog; az ellenséges poli­tikájú tartományok sem választottak; tehát Poroszország ba­ráti fognak ott egybegyű­lni, és a német ügy felekt határozni. E határozatok szellemét már nem bajos előre megmondani. Merjük állítani, miszerint az erfurti parlament nem fog oda jöni, hogy porosz katonai erővel oszlattassék szét, már csak azért sem, mert Erfurt határszéli vár, és az utolsó tudósítások szerint, a várak mind hadiállapotba tétettek, elég ágyú s más effélével fölszerelve. A porosz kormánytól lővén a főbb és életbevágóbb előter­­jesztmények, azok parlamenti többséget nyernek, meg fognak a király által szentesíttetni, ki, hogy ne kényteleníttessék ma­gát Európa gúnytárgyául kitenni, azoknak eszközlésbevételét megkísérlendi, és e kísérlet fogja Németország, vagy talán, ha politikai viszonyaink így maradnak, mi igen lehető, egész Eu­rópa sorsát eldönthetni. Katonaságát Poroszország olly lábra állította, hogy tizennégy nap alatt ellenség elé viheti; a sleswig-holsteini ügyet olly lanyhán viszi, hogy compromissioja nélkül minden pillanatban befejezheti; Angliával jó lábon áll, és Francziaországnak leg­alább barátságot színlel, befolyását a német kisebb tartomá­nyokra növeszti, s majd az egyik , majd a másik katonáit ve­szi porosz nevelésbe. A diplomatia titkait kutatgatni nem a mi dolgunk, miután azokhoz jutnunk különben is lehetetlen, de még­sem vélnék, hogy nagyon csalatkozunk, ha a középtengeri történeteket éj­szaki Európa készületeivel egybeköttetésbe hoznák, annál is inkább, mert mind a két félen szilárd határozottság mutatko­zik. A porosz kormánylapok Ausztria tiltakozó iratára majd ol­yformán nyilatkoztak, mint az angolok az oroszéra; e két kormány pedig egyformán látszik hajtani mind a kettőre; épen úgy viselik magukat, mintha semmi sem történt volna, csak­hogy, meglehet, egyiknek czéljai tovább terjednek a másikéi­nál, s egyik a másiknak eszköze lehetend, mint a körülmények kifejlesztendik; de hogy mellyik ? meglehet, a közel jövendő fogja megmutatni. UTAZÁSI BENYOMATOK. Negyedik közlés­­)• A megyében három rézhámor van régóta, mellyek közöl csak egy dolgozik Csetneken, s valami 600 mázsát készít évenkint. Dopsina mellett olly bányák léteznek, mellyek igen kitűnő kéklény- (Kobalt) és álany-érczeket (Nickel­erze) szolgáltat­nak. Az álany-érczeket, angol házak ágensei veszik át, s olvasztás végett Angolhonba vitetik, mivel itt nem tudnak velük bánni. A kobalt-érczeket a Rajna melletti kékfesték gyá­rak veszik meg. Ezen érczekből 2000 mázsa nyeretik éven­kint.­­­ Újabb időben Rosnyó mellett is találtak aranyrétegeket (Nickelgänge). Rosnyó városa eredetét aranymosás­nak köszöni; ebből azonban jelenleg igen kevés a nyeremény, s az ottani bányá­szat egyedül dárdányra (Antimon) szorítkozik, melly a vi­lág minden részeiben széthordatik, s hosszú tű­ alaku jege­­dése miatt igen kerestetik. Évenkint, mintegy 3000 m. fő kereskedésbe. Higany (Quecksilber) régi időkben Rosnyón és Betlérben igen dúsan terményezett; most ennek előállítására nem igen ügyelnek. Barna­kő (Braunstein) Rosnyó mellett is találkozik, de kellőleg nem művelik. Fehér márványt a csetneki völgyben, feketét Berzétén törnek. Tűzálló ásványokban Gömörmegye igen bővelkedik. Kitűnő jelességü a Derecske melletti agyag, mellyből igen jeles , a puddlingtűz-épitészetnél sikeresen használt téglák készülnek. Egérkő (Arsenik) Dopsinán és Polomán találtatik; keneny (Wismuth) Dopsinán , mészkő egész hegyágazatokban, mész­­tujf-k­ó Tiszolczon , ásványvizek mintegy 31 helységben. Az agyagföld a rosnyói és murányi edénygyárakban dol­­goztatik fel, mellyek közöl az utolsóban gyártott edény szép kelendőségnek örvend, az első pedig részvényesek meg­­hasonlása miatt vesztegel. Kokaván üveggyár létez, mellynek készítményei kitűnő je­­lességüek. A legdúsabb ásványok bősége mellett a nyeremény még nagyobb lehetne, hogy ha ezen tájék tőkékben hiányt nem szenvedne. Annak idejében pénzt szerezni, itt olly nagy ne­­ v m­. kir. t. Egyetem állattani gyűjteménye ügyében. Noha újabb időkben honunkban a természettudományok iránt nem csekély részvét mutatkozott, mindazáltal, őszintén megvallva, az állattanra nézve mindeddig igen kevés történt. Ha az állattant valamelly fensőbb tanintézetben, úgy azt leg­inkább , sőt egyedül csak a tudományos egyetemben, és pedig annak orvosi karánál, taníthatni tudományosan és jó sükerrel, mert a hallgatók a szükséges előismeretekkel már vagy bírnak, vagy azokkal itt láttatnak el. Az állattannak valódi példánytanodája tehát csak az Egyetemnél kezdemé­nyezhető, de csak úgy, ha jól felszerelt állattani gyűjte­mény szolgál a gyakorlati kiképezésre törekvőknek segéd­forrásul ; mert tudnunk kell, hogy az állattan nem szavakkal, hanem csupán szemlélés útján tanítható s tanulható; de e czélra a magy. kir. tudom. Egyetem állattani gyűjteménye igen sze­gény, s a gyakorlati kiképződésre elégtelen, mert benne még a feltétlenül szükségesek közöl is sok hiányzik. A gyűjte­mény nagyobbitására évenkint rendszeresített öszveg rendkí­vül csekély, s ha az nagyobbitatnék is, kérdés: mikép lehe­­tősítetnék a nagyszámú szükségelt tárgyak megvétele , erre nézve a hon különféle részeiben szakértők által teendő tulaj­don utazások lennének szükségesek. Mindezen felsorolt akadályokat kellőleg megfontolva, hogy a czélt, mellyre törekszünk, csak némileg is megközelíthes­sük : eszközökről gondolkodunk, mellyek használata által a honban létező állattani tárgyakat kizsákmányolni, — maga a tudomány iránt szeretetet ébreszteni,s azt ápolni, az Egye­tem állattani gyűjteményét szaporítani, — s hasonlókat más tanintézeteknél is létrehozni sikerüljön. Ezen eszközöknek az állattant hallgató orvosok­, és külö­nösen gyógyszerészeknek dicséretre méltó tudományos buz­­galmak szerze csakhamar gyors sikert, ugyanis az említett hallgatóknak két­harmada — azon felszólításra, miszerint a rendes előadási órákon kívüli szabad időt az állat—kikészítés (kitömés, vázolás) gyakorlati betanulására szenteljék, s a készü­lők díját, mint szinte a többi szükségleteket önkénytes adományozás által biztosítsák — a czél kivitelére azonnal vál­lalkozók; az előfordulandó szükségletek fedezésére egyen­­ként 2 pengő forintot adományozó, sőt azon javaslatot is, mi­szerint a vállalkozók mindegyike a készü­nök közvetlen veze­tése alatt 4 — neve felírásával emlékezett — készítményt állítson ki az egyetemi állattani gyűjtemény gyarapítására szolgálandót, a legnagyobb készséggel fogadá. S igy ez évben a derék vállalkozók buzgalma által, állattani gyűjteményünk mintegy 300 új készitménynyel fogván megajándékoztatni, az idő viszontagságai által elavult, s nagyrészben használat­lanná vált több példányit képes leend nélkülözni, mellyeknek jobbjait a hon egy két egyéb tanintézeteiben új állattani gyűj­temények alapítására fordíthatni. Mennyi érdekes állattani példány veszett el eddig honunk­ban a tudományra, mennyi a gyűjteményekre nézve­­ csupán azon oknál fogva, mert a hon különféle részeiben majd senki sem létezett, ki akár az állatok kikészítésében bírt volna gya­korlati jártassággal, akár azoknak szakértőkhözi bekü­ldetésé­­ben buzgalommal. Hány ritka példány vesz el gyakran az óvat­­lanok kezei közt, sőt hányat kényszerülnek maguk a tudo­mányosan kiképzettek is az enyészetnek átengedni, csak egye­dül azért, mert a kikészítés gyakorlati módját nem ismerik ! — E bajon azonban, hiszszük, jövőre segítendnek a fent dicsé­rettel említett vállalkozók, s ezeknek az Egyetemben éven­kint gyakorlatilag kiképzendő állattanár utódjaik, kik a hon különféle részeiben egykor rendeltetésük helyére visszatérve, az óvatlanok által lett érdekes állattani példányokat nem ha­­gyandják azok kezei közt elenyészni, hanem maguknak meg­szerezve, azokat a tudomány érdekében vagy maguk megtart­ják, vagy azon intézetnek, hol egykor kiképeztetéseket nye­rők, ajándékozzák. Miután minden, kezdetben lévő vállalat csak egyesek ösz­­hangzó buzgalma­s közremunkálása által nyerhet eredményt, kérve felszólítunk soraink által minden a természettudomá­nyok , s különösen az állattan iránt csak némi érdekkel is vi­­seltetőket, miszerint az Egyetem, ezen egy országos fő tanin­tézetünk állatgyüjteményének gyarapítására, bárminemű álla­tok, emlősök, madarak, halak, hüllők (kígyó, béka, s­gyik­­nemek) küldése által segéd­kezet nyújtani szíveskedjenek. A küldemények illy czimmel ellátva „a magy. kir. tudom. Egyetem állattani gyűjteményének Pesten, Hatvani utczában az orvoskari épületben“ a museumi szolgának kézbesítendők. Pest, február 26-án 1850. Dr. Linzbauer.­ ­) Lásd PESTI NAPLÓ 9. 11. és 12-dik számát.­­ Szabad legyen a jeles útirajz t. szerzőjét a következőre figyelmez­­­tetni: a) az éreznyeremény már ezelőtt 12 évvel többet tett 2000 mázsá­nál; jelenleg pedig Dopsinán olly gazdag arany-érezbányák léteznek, hogy azokból­­ ha a szükség úgy kívánná , 100—120,000 mázsát is le­hetne előállítani; de csak annyi ásatik évenkint, mennyi az olvasztó gyárakban fölhasználtatik. b) Az angolok hordták ugyan , még most is hordják az érczet hazájokba ; néhány év előtt megikisérték azt előleges olvasztás által súlyának egy negyedére vinni, még itt Dopsinán , a két földrészben működő gyárt okszerűen nem kezelhetvén , most csupán ér­czet visznek ; szerződésük azonban a bányabirtokoso­kkal jelenleg meg­szűnt. c) Az áranyércz kiolvasztása honunkban már ezelőtt is tudva volt. Sárkány és társa olvasztógy­ára több évig működött, utóbbi vezetője ta­pasztalatlansága miatt azonbit­ megszűnt. Jelenleg Pécs úr, honunk leg­­jesesb mineralogjainak egyike , s tapasztalt vegyész , a Józsefvárosi Gólya-utczában létező vegygy­árában mind a három követeltetni szokott minőségű alanyt készít, melly a külföldivel nemcsak kiállja a versenyt, hanem tisztaságára nézve felül ,is múlja. Szerű. ■hézséggeljár, hogy e miatt az üzletet több gyárakban nemcsak jelen időszakban, hanem máskor is, igen gyakran meg kelle szüntetni. Ha sikerülne ezen pénz szakiben sínylődő föld szá­mára hitelintézeteket alapítni, a­mint ez különösen a porosz tartományokban, s igen jó sükerrel, történik, mellyek magokat a pusztító 7 éves háború után, ezen czélszerű­ eszköz által a jólét tartós fokára emelték, a szükségek legnagyobbikán azonnal segítve lenne. Azon státusférfiu számára , kinek ne­ve illyetén intézményekkel leend összekötve, maradandó dicsőség biztosittatik. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. Nemzeti színházunkban, ma szombaton, mart. 23-kán, Hollósi Kornélia utolsó fölléptei­l adatik LINDA opera 1. és 2-d. felv. LAMMERMOORI LUCIA 3-d. felv. Donizetti­­től. Végül pedig BUCSUHANGOK, Egressi B.-től. — Holnap vasárnap bérszünettel s rendkívüli előadással. Zenészeti és szavalati ACADEMIA leend, egy rablás által megkárosult in­tézeti hivatalnok fölsegélésére. — A napokban Promontorénál egy ús gyapjuzsákokkal terhelt nagy fuvaros kocsi a Dunába fordúlt! Karfákról jó volna gon­doskodni talán, hogy illyetén bajoknak, mellyekhez szeren­csétlenségek is csatlakozhatnak, elejevétessék ? — Hát az ős Buda mikor fogja figyelmét korfátlan és szennyes partjainak rendezésére, tisztítására fordítni ? — Az igazságügyi minisztériumnak folyó évi márt. 3-kán 1703. sz. a. kelt magas rendelete által a pesti váltótörvény­szék személyzete és fizetési járandósága következő módon rendszeresiltetett: Elnök évenkinti 3000 fttal; — 8 váltó— biró évenkinti 1400 ftal, 11200; — 2 tanácsjegyző évenkinti 800 ftal, 1600; — 4 jegyző évenkinti 600 ftal, 2400; — 1 iktató évenkinti 600 ftal; — 1 kiadó évenkinti 600 ftal; — 1 díjazó évenkinti 600 ftal; — 1 lajstromozó évenkinti 600 ftal; — 1 kiadói segéd, évenkinti 500 ftal; — 4 írnok éven­kinti 450 ftal, 1800; — 4 írnok évenkinti 400 ftal, 1600; — 2 fogalmazó­ gyakornok 300 ft segélydijjal, 600; — 1 ikta­tói gyakornok 200; — 1 lajstromzói gyakornok 200; — 5 törvényszéki hit. szolga 1500; — 3 házi szolga 180 ftal, 540; — fűtő 120 ftal p.p.ben. Vácz, mart. 22-d. Ismét kettős tűzveszély nálunk! F. hó 19-bén a serház nagy része lett a lángok martaléka , s a rá­következett napon, udvarán a Korona czimü vendégfogadó­nak, melly a tavali augusztusi tűzvész után ideiglenesen zsúppal jön befödve (!), gyűlt ki az istálló. A tűz azonban, mielőtt előre juthatott volna , szerencsésen elfojtatott. Ennyi vész, erősen hiszszük, fölébresztendő hatóságunkat, s rábi­­randja , hogy az építések körül óvatosabban járjon el. A Korona czímű vendégfogadóra nézve csak azt jegyezzük meg, hogy, ha már tetejének tavai, pénzhiány miatt, szalmával kelle befedeznie, legalább arról intézkedhetett volna az illető tulajdonos, hogy a tűzveszélynek annyira kitett épület körül folyvást oltószereket s vizet tartott volna! — Hír szerint, a romszerü Ludovicea nemsokára tébolydává fog fölépülni ; megvizsgálása végett a napokban Pestről bizottmány váratik. Marmaros-Szigeten — a Lloyd szerint — papokból s lai­kusokból álló katholikus románok gyülekezete tanácskozást tartott, s elhatározá: keressék meg küldöttség által ö Fölsége egy román püspökség fölállítására, melly által a Szatmár, Marmaros és Ugocsában lakó katholikus románok kormá­­nyoztatnának. Bécs. Mint halljuk, a kereskedelmi minisztériumnak elha­tározott szándékában van, Szászország példájára, a Trieszt, Bécs, s a többi közlekedési állomásokon a trieszti hajózási tudósításokra előfizetést fogadni el. (Grazer Zs.) Laibach, márt. 18. A tegnap esteli vonattal érkezett meg Gyulay gr. hadügyminiszter városunkba. A pályaudvaron vár­ta Stürmer báró tartományi kormányzó, az itt jelenlevő ma­gasabb katonai kar, s egy század gyalogság Borchetta kapi­tány vezérlete alatt. Est­e 8 órakor Adelsberg felé folytató útját a hadügyminiszter úr, hol meghalni szándékozott. Rovigo, mart. 16. Az ujonczkiállítás 1849-re tartomá­nyunkban már be van végezve, s eleitől végig legszebb csend- és renddel ment végbe, a nélkül, hogy kényszerítő rendsza­bályokhoz kellett volna nyúlni. — Egyébiránt a fölvetettek száma, az előbbi összeírásokhoz képest, igen csekély volt. A lakosság ez­által leginkább megmutatá, hogy az újabb időben mindent felforgató mozgalom daczára is, a törvények iránti tisztelet szelleme még nem aludt ki benne, s hogy azon ve­szélyes elvek, mellyek olly nagy számmal hintettek el, nem voltak képesek az ottani lakosságtól azon dicséretes viseletét elrabolni, mellyet az említett alkalommal is tanúsított. Wörtemberg, mart. 15-kén. A kamara déli 12 óra tájban nyittatott meg a király által. Nagy néptömeg sereglett össze, hogy ez ünnepély tanúja legyen. Miután a király egy küldött­ség által meghivatva megjelent, az elkészített trón előtt állva, következő beszédet tarta, mellyet csak kivonatban közlünk: „Uraim! Németország állása s Würtemberg belviszonyai kötelességemmé teszik, önökhöz a legnagyobb nyíltsággal szólani. Az 1848—ki martiusi események óta még nem szűnt meg Németország a pártoskodás és önzés játékává lenni. A német egységi állodalom csak álom, és pedig mind német mind európai szempontból a legveszélyesebb álmok egyike. Minden út, melly eddig ez eszme valósítására megkisértetett, vagy még megkísértetni fog, csak ellenkezőjére, az egyesítés helyett inkább a társaság megszakítására és föloszlására vezet. A nem­zet valódi ereje és egyetértése, műveltsége és szabadsága végre is csak főbb törzsei sajátságának és függetlenségének ápolásán nyugszik. Egyiknek mint a másiknak beolvasztása vagy elnyomása kezdete lenne bel­feloszlásunknak, s nemzeti létünk sírját ásná meg. Összes hazánk valódi és tartós egyes­­ségére csak egy mód van, s ez a foederativ alkotmányforma. Ez mind belső, mind külső erőre nézve, nagyobb súlyt fejt­het ki, mint az eddigi szövetségi alkotmány, stb. A történet nem fogja elhallgatni a mart. 26-ki szövetség czélait s kelet­kezését okozó szenvedélyeket; a nemzet nagysága és egysége azokkal nincs egybekötve, s a nép rokonszenvére ama szövet­ség számot nem tarthat, stb.“ — Jelenti tovább, hogy a szom­széd kormányokkal egy új alkotmányterv létesítése felett érint­kezésbe tette magát, melly terv létesült is, s Ausztria abba beleegyezett. Kívánja, hogy e törekvései általános politikai egységre és megnyugtatásra vezessék a népet. Meggyőződése a királynak, hogy Németországra csak Ausztria és Poroszor­szág egyetértéséből fejlődhetik jobb jövő; azért minden eddigi lépései ennek eszközlésére voltak irányozva. Az, viszon­tagságai ellen ajánlja a históriailag meglevő s ténylegeshezi ragaszkodást, melly megtagadtatni magát nem engedi, s örökké hatást tudand magának szerezni. Nem akar új politi­kai épületet a réginek lerombolásával, hanem korszerű megújí­tását a régi szövetségnek, a porosz követeléseket összes Né­metország érdekeivel vszhangzásba hozni, külön érdekeit csak az összesnek akarja feláldozni, s nem akar sem ausztriai, sem porosz lenni, hanem német. Ajánlja az előterjesztendő törvény­­javaslatokat, főleg azokat, mellyek e kamarák reorganisatióját tárgyazzák. Végre elmondja, hogy harmincz év óta mindig a haza jólétén működött, s ezután is mindig az leszen főczélja. — A würtembergi király trónbeszéde felett a Lloyd imígy elmélkedik: „E trónbeszéd világos és meggyőző feleletet tar­talmaz, némelly éjszaki német lapok azon állítására, hogy ezen ország, a szövetséghezi csatlakozása miatt, május 26-káról, Po­roszországgal tanácskozásba lépett. E nevezetes beszéd feltűnő ellentétben áll minden hasonló osztálybeli előadásokkal. Itt nincs fátyol vetve a korona ezélzatkra. A monarchát el nem rettenti az.

Next