Pesti Napló, 1850. április (1. évfolyam, 19-43. szám)

1850-04-09 / 25. szám

Európának jelen állásában hatalmas, azért is könnyen alkalmatlanná válható, szomszédot nem kedvelhet — az olasz egység létrejöhetésének, római közbenjárásával sakkot adott. Tudjuk a történetből, miszerint Belgiumnak Hollandiái én függetlenítése, de Francziaországgal határos — tehát a szomszéd Hollandiát gyöngítő — függetlenítés kedvéért, Antwerp franczia árgyak által bombáztatott! Az érdek eredményezte politika hagyományiból aligha logikailag nem következtethetjük , miszerint a német egység vajúdásait sem az angol, sem az orosz, de annál kevésbbé a franczia politika, nemcsak enyhítni nem fogja, de sőt öregbítendő. Ugyancsak a német egység megakadályozása végett, szólalt föl e politika a dán király mellett, a Sleszving-Holstein féle kérdésben. Szinte e politika tűzé magának föladatul azt, hogy a német és olasz állodalmak ezentúl is puszta, minden politikai jelentőség nélküli geographiai nevek maradjanak. A részint politikailag fanatizált, s azért lehetlenségek árnya után iramló, részint az új alkotmány megbuktatása végett a reactio emberei által ármányosan kizsákmányolt tudatlan nép esztelen fölkelései azonban több túlrepressiv törvény behozatalára, és több irányper indítására szolgáltattak alkalmat. „Ugye a vörös tengeren át akartok eljutni az ígéret földére?“ kérdé minap Dupin úr (az elnök) a zajongó hegypártiakat, midőn egyszersmind a ma politikailag szereplő legitimista — Laroche Jacquelein — „conte que conte“-ját hallotta. Mi szinte ismerjük a gyakorlati élet nehézségeit , mert súlyos nyomait magunkon is vajmi sokszor éreztük, de ép azért őszintén mondjuk : REND kell! MÉRSÉKLET kell! Kérlelhetlen postulátuma ez az örök bölcseség törvényének, melylyet ki nem hallgat, el van ítélve ! Csak az a kérdés: mit értenek a franczia törvényhozó nemzetgyűlés többségének tagjai a rend és mérséklet nevei alatt ? Oroszországban is van rend, és Chinában is uralkodik mérséklet, de, úgy hiszszük, sem az orosz rendre, sem achinai mérsékletre nincs szüksége a franczia nemzetnek ! XVIII. Lajos és X. Károly alatt is rendszer országian, s Lajos Fülöp alatt is rendszer kormányzott, és mégis mi borzasztó eredménye jön ! A december 10-dikei választás csak egy nagy név árnya alatt jön lehetségessé. E nagy név saját körülményeiben, magában egy , csaknem mindent mondó programjé való — a rend és jólét bel-, a becsület és nagyszerű dicsőség külföldi politikáját jellemezvén. Mondják hogy: a nép szava, isten szava! Mondják , hogy a nép nagy tömegeiben igazságérzete rejlik ! Vajha ezúttal úgy lett légyen! Azonban mi, kik a történet könyveit kritikailag olvasniigyekeztünk, e mondatokban szerényen kétkedni bátorkodunk, s ebbeli kétkedésünket, többi közt, a december 10-kei választás is, igazolni látszik. Bonaparte Lajos meggyőződése, szeretjük hinni, őszinte meggyőződése az , hogy ő Francziaország vulkánjának fóriáit megszelidítni képes. Azonban, mennyire fogja politikája e képességet igazolni, meghatározni nem akarjuk. Annyit mindazáltal bátrak vagyunk kijelenteni, miszerint mi, tekintetbe vévén, hogy ő csak azért választott olly férfiakat minisztereivé , kik mellett saját képessége annál inkább kitűnjék, mikép önön keze mozgása szabadabb tért nyerjen; mi, kik az October 31-ki elnöki küldevény daczára, mindeddig nem bírjuk látni az állítólagos tények mezején azon ígért üdvös különbséget, mellynek az említett küldevény folytán be kellett volna következni , de melly, hihetőleg idő rövidsége miatt, még be nem következett; mi, kik belpolitikáját inkább a rendőri, mint joguralomnak megszilárdítása felé irányzottnak tartjuk, külpolitikájában pedig határozatlanság és alárendeltség világos jeleinél egyebet alig veszünk észre; végre mi, kik előtt élete politikai cselekvényei ismeretesek, részünkről azon meggyőződéssel vagyunk, miszerint a franczia köztársaság jelen elnöke sem a kígyó diplomatái tapintatával, sem az oroszlán fejdelmi tulajdonival kellően ellátva nincs, s ép azért a fönebb érintett programjénak gyakorlati érvényt szerezni képes alig leend. mes érzelmű családok, mellyek a szerencsétlen foglyokat megvendégelték, mint emberbarátok méltányló elismerést érdemelnek. A napokban várjuk Aradra Szerdahelyi Pál miniszeri biztos urat, ki megyénk s városunkban a törvényszékeket fogja organizálni. Óhajtjuk, hogy szakértő, részrehajlatlan s tiszta jellemű egyéneket alkalmazzon az igazság kiszolgáltatására. Tegnap rendkívüli öröm lepte meg városunkat a hirvételkor, miszerint ő cs. k. apostoli felsége azon elitélt foglyoknak, kik a forradalom előtt tiszti rangjok megtartása nélkül léptek ki a császári hadseregből, amnestiát adott. — Legyünk uraim jó reménységben, s csatlakozzunk bizalommal a fejedelemhez; kétségkívül több rendű engedményben fogja a nemzetet részesítni, mint reméljük. ............ Arad . ápril 6kán. Közelebbi vásárunk annyira jelentéktelen volt, hogy, ha kereskedelmünket e vásár határozná meg, Arad teljesen kimaradna a kereskedelmi városok sorából. A nagykereskedők, kik vásárainkat rendesen meglátogatják, most is nagyobb számmal jelentek meg. Azonban a vidéki vevő közönség, melly máskor ezrenként gyülekezett az aradi vásárra, most teljesen kimaradt. A kereskedők összedugott kézzel ültek naphosszant árudáikban, anélkül, hogy egy darab kelmét eladtak volna. Három nap alatt alig látott az ember néhány vevőt. A belső vásárhoz hasonló volt a külső. Részint a szerfeletti drágaság, részint a pénzszükség, mellyben különösen a vidéki nép szenved, kényszerítik a közönséget még a legszükségesebbeknek is nélkülözésére. Reméljük, hogy a következő vásár mind a közönségre mind a kereskedőkre nézve sokkal kedvezőbb leend. Az élelmi czikkek túlcsigázott ára kezd lassanként alább szállni. Nem emlékezünk, hogy az aradi piacz olly drága lett volna, mint a télen. A közönség zsarnokai a mészárosok azonban legkevésbbé sem engednek. A marhahús fontját 16 krajczárról 18-ra emelték s most azon ármánykodnak, hogy csak 24 krra emelhessék. És ezen hallatlan barnokságnak a hatóság nem tudja, vagy nem akarja nyakát szegni. — Óhajtandó, hogy fakereskedőink lássák el a jövő télre városunkat elegendő és jóminőségü tűzifával, hogy egy ölfát, mellynek rendes ára nálunk eddig 5 e. forint volt, ne kénytelenitessünk 12 e. ftjával fizetni, mint ezen a félévig tartó télen fizettük. Városi közönségünk a legbékésebb szellemű; alig—alig van itt-ott egy két rajongó, kiknek teljes boldogságukra s kedves egészségökre válik, ha összejövetelek alkalmával egymást a scythák, törökök, angolok s a jó ég tudja, még mi más nemzetek interventiójával ámitgatják. Boldogok a kik hisznek ! Husvétunk fehér és fagyos volt, mint az egész országé. Ez ünnep napjain a várparancsnok vagy 60 elitélt honvédfogolynak engedelmet adott a városba néhány köztiszteletü házhoz ebédre mehetni. Mind a derék várparancsnok, mind azon ne VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. April 9. Nemzeti színházunkban, ma kedden Komlóssi Ida jutalom játékául fog adatni CHOISI KISASSZONY czimü vígjáték 2 felv. Irta Saint-Georges, francziából fordította Egressi B. Ezt követi A JÓS, regényes ballet 3 felv. Szerzette és rendezi Campilli balletmester. Zenéjét több zeneszerző műveiből szerkesztették Doppler és Ellenbogen, nemzeti színházi zenekari tagok. •— Ő cs. k. Fölsége legfelsőbb határozata által gr. de la Motte Antalt miniszteri osztálytanácsossá, a magyarországi cs. teljhatalmú polg. biztos központi irodájábani alkalmaztatással , kinevezni; — továbbá a magyar-óvári gazdászati intézetnek az állodalom számárai átvételét s annak első fölszerelésére az állodalmi kincstárból 5000 p. f. és folytonos föntartására évenkinti 8500 p. f. adományzását helybenhagyni méltóztatott. Az ipar és kereskedelmi kamrák felállítását illető ideiglenes törvényterv szerint, Magyarországban következő helyeken lennének azon kamrák felállítandók: Pozsonyban 15 taggal, Sopronyban 15 t., Pesten 30 t., Kassán 15 t., Debreczenben 15 t., Temesvárt 20 t., Kolozsvárt 15 t., Brassóban 15 t., Eszéken 151., Zágrábban 15 t., Fiume 15. a Katonai határőrvidékre nézve később léteznek rendelkezések. (Union.) — Bécsből érkezett hír szerint, a hírád. főtörvényszék magyar osztálya legközelebb Torkos M. ■ úr udvari tanácsos vezérlete alatt,ünnepélyes udvarlását tette ő felségénél. Mittnyájai magyar diszöltözetben jelentek meg. Udv. tanácsos tíz magyarnyelven fejezé ki a fötörvényszéki magyar osztály hódolatát. Ő felsége szinte magyar nyelven válaszolt s mindegyik taghoz magyar nyelven intézett atyai indulatot tanúsító szavakat. (J. II.) — Ismét tolvajság, megint rablás . . és megint szabót, mindig csak szabót!. Mára viradóra az egyetem-utczában raboltak ki egy szabómestert! Egy irótársunknak egy frakkja bánta meg . . Szerencse , hogy még maga is bennem volt — t. i. a frakkban. — Van egy birodalom a világon, s e birodalomban van egy nemzeti müintézet, közel Rákos mezejéhez, mellynél legközelebb csak a kólák összevarrására fölhasznált ezerna kontója 700, mind hétszáz forintra rúgott egy évben ! Képzelhetni mennyit fizethetnek ott a primadonnának! . . Neki hatökrös szekér hozza az aranyat Kaliforniából. . . — Miért híznak meg a mészárosok? Főképen azért, mivel a rendőrség nem akarja látni, hogy egy font igazán 32 latból áll-e. Vasárnap azonban szerencsés próbát kísérlett meg. Két font húst megméretett egy rendőrbiztos az igaz mértéken. Nem hibázott csak egy jó félfont. Ezt a félfontot aztán hozzámérte az illető mészáros és megtoldotta 12 ponttal. — Tegnap volt szerencsénk látni egy számos egyénből álló szállitványt. Steyerből jöttek országunkba. Mint halljuk a Bácskába fogják őket telepitni a szerbek közé. Az a hegyes, hűvös Steyer ! és az a puszta , mocsáros meleg Bácska ! — Él magyar, áll Buda még! Pest legfényesb kávéházába négy szegény munkás vetődött a minap. Amint látszott, mindnégyen igen el voltak ázva, mert utoljára még az asztalt is felborították. Az ott levő zenekar csárdást húzott. Nosza neki az én négy emberem, mint akit forgószél fölkap, veri a bokáját , tapsol, kiált, ujjongat: éljen a magyar! éljen a szabadság ! éljen a magyar szabadság !! A jelenvolt katonatisztek és vendégek jóizűn nevették, s mikor megunták , szépen kivezettették! Prága, Const. Blatt. a. B. april. 4. Az egyházi kérdés Ausztriában úgy látszik előtérbe készül vonulni. Majd minden bécsi lap tiltakozik legújabb számaiban a kir. Placetum eltörlése ellen. A bécsi synodus határozatai a minisztériumnál különféle változásokon mentek át. A papi gymnasiumok világiakká változtatásáról is gondolkodnak. — Az erdélyi szászok küldöttsége a központi kormánynál azon viszonynak vég megállapítását akarja , mellyben a szászföld az összesmonarchiához állani fog. — Ugyan azon lap Bécsből ápr. 2-ról közli: A véghatározat az egyházi ügyben, melly, mint tudva van, múlt héten a minisztériumnál megtörtént, nehezen fog az érintett módon bizonyos tekinteteknél fogva köztudomásra hozatni. Jó forrásból közölhetem, hogy több lényeges pontban a tavai itt összegyűlt püspökök határozatától eltérnek, és azért a papi körökben némi feszültséget idézett elő. Schwarzenberg herczeg bibornok meglehetősen kedvetlenül utazott el Salzburgba , és azon hír, melly a minisztériumbai belépéséről egy idő óta keringett, úgy látszik, alapnélküli. Thun gr. nagyobb erélylyel foglalkozik mint valaha a cultus-ügyekkel és egész komolysággal akarja megkísérleni a gymnasiumokat a német tanintézetek mintájára világiakká alakítani. Salzburg, April 2. A követelések, mellyeket az ausztriai püspökök a kormánynál tenni kívánnak, már kinyomtatvák, azonban a káptalanok tagjain kivil senki sem kapott példányokat ; ezeknek is meghagyatott, hogy e példányokat semmikép se használják. A még fenforgó nehézségek leginkább a házassági törvények, a püspöki és kanonoki helyek betöltése, és a pénzügy körül forognak. Mindenesetre olly természetű kérdések, mellyek elintézése nagy megfontolást igényel. Milly értelemben kívánja azonban bizonyos párt e kérdéseket elintéztetni, a következőkből kiviláglik: „Ha egy állodalom a vallási indifferentismushoz szigorún ragaszkodik, azaz ha magát különösen a positiv vallások fölé emeli, meg nem engedheti a kath. egyház, hogy a püspökök és kanonokok kineveztetése tőle folyjon ki, mert könnyen megtörténhetnék , hogy e betöltés majd zsidó minisztertől függne. Ellenben nem fogja az egyház e kinevezési jogot a császártól, mint első fiától, megtagadni.“ A Lloyd a bosnyák határszélekről, mart. 26-káról imert közli: „Ezen hó elseje óta, midőn Bihács minden csata nélkül a fölkelők kezeibe esett, számos tanácskozás tartatott a mozgalom főnökei között Bihácsban. — Eleinte maguk sem tudták elhatározni: önmaguk helyezzenek-e be törvényhatóságot, vagy bizonyos módosítások mellett kérjék a vezirtől. Végre mártius 22-dikén, a szabad ég alatt tartott, mintegy 2000 emberből álló nagy népgyűlésben , mellyre Török-Horvátországból minden falvak, városok, várak követeket küldöttek, elhatárzák a helytartóhoz követet küldeni Travnyikba, következő nyilatkozattal: 1. Hogy ők nem pártütök nagyuroknak a Padischahnak kormánya ellen. — 2. Hogy ők mindenbe beleegyeznek, s mindent megteendnek, mit török a nagyúr kivánand. — 3. Hogy azonban Bosnyákország hatalmasaitól, azaz a vezirtől, pasáktól, és mosleminektől eredendő önkényes rendeleteket s nyomatásokat nem türendnek. 1 4. Hogy ők arnautaürséget, mint egészen fölöslegest, és melly házibékéjöket és nyugalmukat megzavarja, sőt még hitüket is kigúnyolja, többé el nem fogadnak. Egyébiránt a mozgalom vezetői abban is megegyeztek, hogy azon esetre, ha a bosnyák helyettes fegyverhatalommal akarná őket kényszeríteni, a vezéri seregeknek a szorosoknál ellentállanak, és készebbek harcban elesni, mint tovább is az elnyomatásokat tűrni. „Ez általános fölkelés következtében a zavari örvonal parancsnoksága által az úgynevezett rácsos-vásárok mart. 2-kán megszüntettettek. Mivel azonban az állodalomnak s különösen a károlyvárosi határőrségnek érdekében fekszik azt ismét megnyitni , Knezevich ottocsáni ezred parancsnoka felsőbb helyen felhatalmaztatott, annak ismétt megnyitására , hogy igy egyszersmind a fölkelésről tudomást szerezzen , ki a helyszínen megjelenvén a szükségeseket elrendelte, fogadván a fölkelők , hogy fegyver nélkül fognak a vásárra megjelenni, a rendfentartás végett kerülő őröket felállítni, a szökevényeket átadni, és magyar emissariusokat egyálalában meg nem szenvedni. „Azon kérdésre, mi legyen fölkelésük indoka, a küldöttek egy szívvel s lélekkel tiltakoztak a fölkelés szó ellen, és kérték nemcsak az ausztriai hatóságok, hanem egész Európa színe előtt őket ezen szótól megkímélni, mert ők, törvényes kormányuk s a nagy úr rendeleteinek épen nem szegülnek ellen, hanem csak a barbár és elszenvedhetlen nyomások és egyes parancsnokok önkényes eljárásai ellen védik magukat, egyszersmind rendet és csendet igértek következő feltételek alatt: ha a vezír 1) az erőszak és önkény helyébe igazságot léptetend; 2) ha az önkényüleg behozott tizedet elsürlendi és helyébe törvényszerű adót hozand be; 3) ha az erkölcsrontó amnautákat Bosnyákországból eltávolítandja, és 4) a bevádolt parancsnokokat többé nem alkalmazandja. „A küldöttség azután az ausztriai hatóságok bizalmát ünnepélyesen kérvén , eltávozott. „Azonban 22-én a Bikácson tartott népgyűlésben el len határozva , hogy a rácsos vásár tartása részükről mindaddig elmarad, míg a helyettes részéről a vámszedők meg nem jelennek. — E végből néhány határőr rendeltetett ki, hogy a határokhoz közeledést akadályozza. — Ez felvilágosításul szolgálhat a bosnyák felkelésről. 23-án a krajnai felkelők mintegy 1500-an Bihácsból kivonultak, mint mondják, Buzim és Krupa ellen. — Bosznia belsejéből hírlik, hogy Omer pasa 40,000-nyi sereggel Novibazarnál Boszniába érkezett, előőrsége Szieniczánál a Novibazarból Szarajevoba vezető úton áll. Banjalukában az őrség két zászlóalj gyalogsággal s 1000 arnautával erősíttetett meg.“ Francziaország. A Constitutionnelben olvassuk: „Hiába keresünk komoly panaszt pártunk ellenében. Azt mondják: status elleni merényen törjük eszünket, azt óhajtunk. De a kormány nem fordította hasznára a tényt, mellyel a törvények ellenében vakmerőn megszegettek, hogy ő is megszegje azokat megtámadói irányában. A diadal, mindig kezébe adta az előjogot, de ő nem élt semmivel, mint a törvények erejével. A vád tehát alaptalan. Rólunk, mint mérséklet pártiakról, azt mondják, hogy royalisták vagyunk, s összeesküszünk a monarchia visszaállítására. Ez elvégre is ismert ráfogás, miután a többségre nézve lehetlen volna, hogy ezzel- HIVATALOS FELSZÓLÍTÁS a magyar nemzeti museum igazgatósága részéről, minden az országban létező könyv- és kőnyomda-, valamint réz- és aczélmetsző-intézetek tulajdonosaihoz. Báró Geringer Károly ur , Magyarország polgári ügyeiben teljhatalmú császári biztos , excellencziája f. évi mart. 31-kéröl költ, 5514. sz. alatti leirata következtében felhatalmaztattam , minden az országban létező könyv- és könyomda , valamint réz- és aczélmetsző intézetek tulajdonosait hivatalosan felszólítani , hogy , hivatkozással ugyancsak ő excjának 1849-ki nov. 10-éről költ 3145. sz. alatti és minden cs. k. kerületi főispánokhoz intézett körlevelére , mellyben az eféle intézetek tulajdonosai az őket illető 1849 . 18- törvényczikkre emlékeztettek, minden intézetükben megjelent hírlapok , könyvek , képek , kólák s más illyféle műtárgyakból egy példányt a magyar nemzeti museumnak beküldeni szoros kötelességüknek ismerjék. A budapesti intézetek nagyobb része meglehetős pontossággal felelvén meg ebbeli törvényes kötelességüknek , ezennel hivatalosan megkeresem mindazon akár itt helyben , akár a vidéken létező eféle intézetek tulajdonosait, kik az említett törvénynek vagy kevesebb pontossággal vagy épen nem feleltek meg, hogy minden az 1848, 1849. és 1850-ik évben eddig megjelent és ezentúl megjelenendő műveiknek egy példányát a magyar nemzeti museumnak mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Pesten 1850-ki ápril 5-én, a magy. nemz. Museum igazgatója KUBINYI ÁGOSTON, s. k.