Pesti Napló, 1850. május (1. évfolyam, 44-67. szám)

1850-05-01 / 44. szám

hozni: a városi előczikkezetek (Praeliminarien) vizsgálatának a kormánybiztosoknál kellene történni, kiknek körében, az utasítás szerint, könyvviteli hivatalnokok fognak alkalmaztatni. Illy munkálatoknak a központi hatóságok könyvviteli hivatalaiba áttételének, tapasztalás szerint, semmi lényeges haszna nincs, mivel ezek munkahalmozat miatt ezzel kellő időben nem foglalkozhatnak. A lembergi könyvviteli hivatalnál, p. o. évtizedekig is elhevertek a városi számadások, miáltal azon czél, miszerint a hiányok kipuhatoltassanak, s a szükséges orvoslások azonnal megtétessenek, egészen mellőztetett. A 200 ftot meg nem haladó öszszeg feletti ítélet elhatározását — amennyiben az a város egyetemes jövedelmét nem illeti,— a tanácsra, 500-ig a kormánybiztosra, azt ezt meghaladót pedig a főispánokra kellene bízni. Hol azonban azon ügyekről van szó, mellyek a városok alapvagyonát közelebbről illetik, mint p.o. adósság-csinálás, a városi jövedelemforrások elzálogítása, telkek árvereztetése vagy kicserélése, ezekre nézve magasabb jóváhagyás végett kellene folyamodni. A hivatalnokok jegy utján történendő elbocsáttatása szinte oda lenne följelentendő; s egyéb fegyelmi esetek a kormánybiztos hatáskörébe tartoznának. A királyi városokra vonatkozólag, mellyek kir. biztosok alatt nem állanak, az utóbbiak hivatalos foglalkoztatása egyenesen a főispánra menne át, ki a megye egyetemes könyvviteli személyzetével is rendelkeznék. 11. Valamint az egyes polgárok jóllétét, úgy a városok pénztárait is igen károsan pusztítják a gyakori tűzveszélyek, így p. o. Rima-Szombat a lefolyt négy év alatt négyszer szenvedett tűz által. A szerencsétlenség alapoka a házak rész építésében áll, mellyeknek nincsenek tűzfalaik s leginkább zsindelylyel födvék; ezenkívül a megkivántató oltási eszközök s rendszabályok is hiányzanak. Mivel pedig a megyében igen jó s tartós cserép-zsindelyeket gyártanak, nyilvános rendelet által azoknak használatát kellene behozni. — Igen czélszerű volna egy alapos építészeti s tűzoltási utasítást is közrebocsátani. Az iskolaügyre Gömör megyében régóta különös szorgalom fordíttatott. Ami már a fensőbb tanintézeteket illeti, Rosnyón van egy püspöki papnövelde, hittani intézettel, mellyben 4 tanár működik; a tanítványok száma mintegy 36. Magamnak is feltűnt a növendék-papok csekély száma. Rosnyón van továbbá egy kath. bölcsészeti tanintézet, 4 papi tanárral, s 60 tanitványnyal. Ebben magyar nyelv az uralkodó, a német — mint különösen bölcsészeti nyelv— igen gyéren képviseltetik. Van még Rosnyónak egy kath. közép-gymnasiuma 6 osztállyal , 6 tanárral, s mintegy 170 tanitványnyal. A tanítók mind premonstrát-rendből valók. Ebben is magyar nyelv az uralkodó. Az egész tanrendszer inkább az emlékezet gyakorlására látszik irányozva lenni. A papi typusra nem lehet rá nem ismerni. Az evangélikusoknak is van itt nemzeti gymnasiumuk, 6 osztálylyal, 3 tanárral, 240 tanítványnyal. Sajó-Gömörön szinte van közép-gymnasiumuk 6 osztálylyal 3 tanár s 220 tanítványnyal. Mindezen utóbbi tanintézetekkel tápintézet (alumneum) van összekötve, mellyekben 40—50 szegényebb sorsú tanítvány nyer táplálást. Ezen tápintézetek magánosak jótékony adakozásiból állnak fel. E tanintézetekben a német nyelv már jobban ápoltatik, valamint a tót is (régibb cseh nyelv). Mindenütt valódi tudományosságra s legjobb iskolai könyvekre találunk. A reformátusok Rima-Szombatban grammatikális iskolákkal bírnak, 3 tanárral és 124 tanítványnyal. Az oktatás igen jeles, az oktatási tárgyak különfélesége meglepő, s mi legdicséretesb, a tanárok egyedül hivatásuknak látszanak élni, s a legjobb szellem által lelkesültek. Jóllehet ezekben is magyar nyelv az uralkodó, de a német sem hanyagoltatik el. A kath. tanintézetek a püspöki megye pénztárából tartatnak fen. A protestáns iskolák apró alapitványi tőkékből állnak fel, mellyekhez még az egyházi községek is járulnak. A tanárok fizetése igen csekély. Minden tanintézetnél igen jó kézikönyvekre találunk. A katholikusok 3 polgári, 91 falusi iskolával bírnak, melylyekben mintegy 4920 tanítvány nyer oktatást. Az evangélikusoknak 6 polgári s 86 falusi iskolájuk van, 4680 tanítványnyal. A reformátusok 62 elemi iskolában tanítják az ifjúságot, mellynek száma 2100-ra megy. A katholikusoknál a tanító kinevezése a püspököt illeti, a protestánsoknál pedig az egyházi gyülekezeteket, mellyek az iskolák jó karbantartásáról igen czélszerűen gondoskodnak. A tanuló ifjúság sok helyen, nemcsak az elemi oktatást illető közönséges tárgyakra, hanem más szakbeliekre is, — mint: hazai történet, föld- és természetrajz, életrend, honi törvényekre s az — felfogási tehetségükhez képest taníttatik. Az iskolai épületek átalában véve igen jó karban állnak; az iskolatanítók jövedelme azonban igen korlátozott; a tanító igen sok esetben egyszersmind kántor és falusi jegyző. Többnyire termésben fizettetnek, vagy pedig a tanulók szüleitől nyernek némi kárpótlást fáradalmaikért. Szegényebb gyermekek ingyen taníttatnak. A lakosság önképződése czélszerű népnaptárak , néha hírlapok — a protestánsoknál biblia — olvasása által mozdíttatik elő. A kormány itt az iskolaügyben igen jó alapra találand, mivel itt az iskolaügy a közügygyel mindenütt egybe van forrva. Igen nagy haladás volna, ha a különböző hitfelekezetek felsőbb tanintézeteit egyesítni lehetne, a nélkül azonban, hogy a vallásbeli tanítás valami hátramaradást szenvedne. Még nagyobb jelentőségű volna, ha az ipar előmozdítására, a megye valamelly nevezetes városában, reáliskola állíttatnék föl. Az egykori megyei kormány székhelye Rima-Szombat. A közgyűléseket kivévén, valódi ó-magyar szervezetet képez. Itt 64 egyénből álló sereg működik különböző szakosztályban, kik 1849-diki októberben alkalmaztattak, s a kincstárnak évenkint 26.500 forintba kerülnének, ha hivatalukat 1850- diki September végéig megtartanák. A kormánybiztos alatt (ki elnöknek is neveztetik) áll egy alispán, 2 főjegyző, 1 aljegyző, 1 föhadi adószedő, 1 házi adószedő, 2 aladószedő, 1 főügyvéd, 2 alügyvéd, 5 főszolgabíró , 6 alszolgabiró, 8 esküdt, 1 levéltárnok, 1 levéltár. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. Máj. 1. Nemzeti színházunkban, ma szerdán adatik: CSIKÓS, eredeti népszínmű 3 szakaszban, népdalokkal s tánczczal. Irta Szigligeti, zenéjét Szerdahelyi. — Holnap pedig adatni fog: LINDA, nagy opera Donizettitől. A czímszerepben Kaiser Ernsztné lépend föl. — Május első napja vidító, elevenítő nap a természet imádóira, és azokra, kiknek erszényük nem sínylődik szárazbetegségben !... Most az egyszer a hajnal ébreszté még azokat is, kiknek egyébkor a déli nap hozta el a reggelt. Seregestül siet a nép kifelé, oda hol virágillattal teljes a levegő, hol nincs megszabva ezüstben ára minden legkisebb örömnek, hol a főváros lármája csalogányénekké változik, hol részvevőt talál a szenvedő, kétszeres boldogságot a boldog — a természet édes anyai kebelére___A budai hegyek, a zugliget, a gellért, az Orczi-kert megnépesült a látogatóktól___Egy virágszálat, egy zöld gályát legalább szakasztott magának emlékül minden látogató. Emlékül és zálogául a reménynek, melly fölkelni serkenti az elesettet, uj próbára a szegény megbukott szinmükót... üdvözlégy május első napja! — Ma reggel a Bécsből érkezett gőzös harmad magával jött. Egy megrongált hajó is volt mellé csatolva, mellynek véletlenül — nem tudjuk hol — baja támadt s ide szállították. — Haynau tsz.n. ar ö excja, mint halljuk, e napokban, legfölebb e hó 10-ig, körünkbe érkezik. Közös a remény, hogy a kibékülés újabb olajágával térend hozzánk. Ünnepélyes fogadtatására minden lehető készületek megtétetvék. — 1 Színházunkban rövid időn ismét szerencsénk lesz több új eredeti magyar színdarabokhoz. Ne ijedjenek meg tisztelt olvasóink, tudtunkkal egynek sincs illyen czime: Egy magyar komédiás.. És e komédiásban is nem mulattuk-e magunkat isten igazában ? nem láttunk-e vén asszony képében fiatal férfit, kétségbesés alakjában színműírót, hagymaszárfonadék-formában koszorút, mellyet fütyölve fűzött a közelismerés ! ?.. Legközelebb , ha jól értesültünk, Szigeti darabja kerül színpadra. A rendezőség csak úgy válogat a darabok közt, egyiket fölveszi, másikat leteszi, meg fölveszi, meg lecsapja, s a mellyik utoljára kezében marad, azt látványul adja a közönségnek. Vannak benyújtott darabok a múlt év utoljáról, mellyeket már néhányszor kezébe vett, meg lecsapott s velők mind e mai napig hallgat___Szegény színműírók , kiknek rég beadott műveiteket félre dobják csak úgy szeszélyből s egy ma firkált magyar komédiással kitekerik nyakát a közönség jó kedvének, hogy az titeket magatokra hagyjon! — Hyeronimi Otto, Magyarországnak , különösen a vasúti szakban, talán legügyesebb mérnöke tegnap meghalt. Sajnálják elhunytét a tudomány minden baráti, az ismerősi, és a vasút körül forgolódok, kik vele érintkezésben állottak. — Mai napon nagy számú katonaság szállíttatott el fővárosunkból egészen fölszerelve. Hova vagy merre mentek, nem tudjuk. — Eisenfels könyvnyomdájába, hol lapunk is nyomatik, új gyorssajtó érkezett, tudtunkra első, mellyen két oldalról foly a nyomtatás. Ennek annál inkább örvendünk, mert lapunk, ezentúl félannyi idő alatt kerülend ki a sajtóból, mint eddig került, minthogy az egész lap azon egy időben vezetvén be, kevés perczek alatt az egész lap kinyomatik. Váczi futár, April 29. A jubilaeumi búcsú ájtatosságai itt is megkezdődtek, s ez alkalommal ismét bebizonyult, hogy a nép csak nyomorban ragaszkodik istenéhez. Diszmenetünket, mellyet székesegyházunkból a felső plébániai egyházba főtiszt. Szarvas Ferencz kanonok úr vezérlett, igen szép néptömeg kisérte. Elöl ment az elemi tanodák ifjúsága; utána a különféle czéhbeliek tulajdon zászlaikkal; a szent ferenczrendi atyák és testvérek (az egyik testvérnek jobb köpenyt adhatnának) ; ezeket az irgalmas atyák s a helybeli alsó- és felsőrendű papság követte; végre a nők tarka tömege. Beérvén a fő plébániai egyházba, az ájtatosságot f. t. Mericzay Antal kanonok ur nyitá meg szivreható beszédével. Nagy volt a csend, az egyház zsúfolva, mert említett kanonok ur jeles egyházi szónoklatai már többször kiváncsiakká tették, de ki is elégiték a hallgatókat. A búcsúmeneti idő alatt rendkívüli gyűlés tartatott városunkban. Ide mintegy órányira eső „csörögi szőlőhegy“ tisztviselői tartottak maguk közt némi számadási vizsgálatokat, egyszersmind ... tisztújítást. A kaputos párt veszített, bíróul Furulyás Mátyás kiáltatott ki. A számadási vizsgálat megkezdődvén , Bayer Ferencz utolsóelőtti hegybíró ur, ki hivatalának letételekor magát ki nem tisztázta, a nála maradt pénzösszegről kérdeztetvén, egy nyugtatványt nyújtott át, melly szerint ő a hegypénzt Kossuthféle bankjegyekben a megbízott beszedőnél átadta, s igy rajta semmi keveset! ítéljék meg a t. olvasók, kinek van igaza. — Bayer úr 1846-ban bíráskodott ; nem csoda tehát, ha a hegypénz Kossuthjegyekre változott? — Veszett ebek is mutatkoznak városunkban ; a napokban egyet bizonyos vargainas gereblével vett czélba, de hiába, a gereble nem puska, s igy az el nem sült. Jelenleg a megmart ebek közt gyepmesterünk dróttal tart vadászatot, s a 4 lábú csalogányokat kaliczkába rakván, haza hordogatja. Azonban fegyverünk ha eddig nem volt, ezután mindenesetre leende már falragaszokon hirdették, hogy felsőbb engedelem mellett szerezhetni fegyvert. A gőzkocsi járása kedvezőbb fordulatot vett, nem kell Pesten éjszakáznunk, de még kedvezőbbre is változhatnék, mert Pesten csak 4 óráig időzhetünk, ezen idő pedig hamar repül; akinek dolga van, ha ebédelni is akar, azt csakugyan el nem végezheti. Németország, Erfurt, ápr. 25. A népházban a két ház által tett módosítványok tárgyaltatnak. A költségvetésekre a népház fog határozólag befolyni. Az egyesülési jognál pedig fentartattak az előbbi határozatok. A 184. §. toldaléka, mellynélfogva a birodalmi törvényhozás fogja az egyes álladalmak körében gyakorlandó népképviselet elveit meghatározni, elfogadtatott. — Ápr. 26. A népház mai ülésében a birodalmi törvényszéket tárgyazó törvényjavaslat került szőnyegre. Mindenek előtt Gerlach minden indítvány ellen nyilatkozott. Az egyes §§. feletti tárgyaláskor a 2. §-ra Stahl és társai következő módosítványt ajánlottak : „Az elnök és a tagok fele a birodalmi elnök által neveztetnek ki, másik fele pedig az uralkodók gyülekezete által az alkotmány 77. §-a szerint fog választatni.“ Stahl ezutáni beszédében tiltakozik, mintha ő egyedül a porosz particularismust pártolná. Indítványa 127 szavazattal 67 ellen elvettetett. Vincke kéri az elnököt, hogy a határozat ne felkelés, hanem ülve-maradás által történjék, miután ezzel a háznak több kényelem is szereztetik. Elfogadták. A javaslat egész a 79 §-ig majdnem változatlanul el lön fogadva. — Az állodalmak házának ülése érdektelen volt. Az Examiner-ben olvassuk: „Europa ügyeinek menete sok tekintetben hasonlít az ittas emberhez, azért is majd ide majd oda hajlong.Így Francziaország egyik perezben büszke s fölemelt fővel halad a legszigorúbb föntartás — conservatismus — ösvényén, és másik perezben már hanyathomlok siet a socialismus karjaiba. Egy rideg szó, egy viszhang elég, hogy az egész ország félelembe jöjön, melly azonban rüszint megszűnik egy igazságos és biztató szóra. Többször maga árnyától is visszaijed, de csakhamar ismét visszanyeri szokott bátorságát. „Németország hasonlókép illy szélsőségek közt tántorog; elömenet és reactio fölváltva haladnak; ma az egész ország népies, holnap már ismét katonás. „Oroszország mindent magával ragad, félemlít diplomatákat, leczkéz királyokat, és dönt alkotmányokat. Sérti is ezen orosz gőg a németek nemzeti szellemét, és ha nem kelnek is föl, de morognak, mozgásuk pedig fejdelmeikbe bátorságot önt, így alig győzelmeskedett az orosz és osztrák diplomatia Erfurton, és alig kényszerüé a német parlamentet capitulatiora, máris kénytelenült legnagyobb veszteséggel, legnagyobb zavarban visszavonulni. „Eleinte maga Radovitz is meghökkent, és már készült a háború és béke kománypálczáját, következőleg Németország függetlenségét, Ausztriának lábaihoz letenni, de egy két nap meggyőzte őt, miszerint e kislelkűségre épen nincs szükség. A Németország függetlenségét tárgyazó porosz liga tehát lön fog tartatni Manteuffel, maga a porosz király, kiben a lovagi szellem majd elhal, majd föléled, támogatják Radovicz nemes erőködéseit, és éjszaki Németország visszanyeri büszke természetes felsőségét. „Németországnak ezen politikai árs apálya kellemetlen következményeket idézhet elő Slezvig-Holstein herczegségekben is, mellyek úgy is Németország üterének minden lüktetését ugyancsak érezik. Ugyanis Slezvig igazaiban, és az őt bátorító Poroszország szavában bízván, méltányos s alkotmányát biztositó előterjesztvényeket tön a dán királynak, kinek e szerint kész vala alávetni magát. De mi történt ? a dán király mérséklését szélnek eresztvén, minden béke-előterjesztvényt félrevetett, és miért ? mert Oroszország neki ígéretet ten, miszerint, ha Poroszország vonakodnék rendbeszedni a slezvigieket, ő maga véghez fogja vinni e munkát. Slezvigbeliek, kikkel mint néppel traktálni a dán király, az orosz czár ajánlata, s illetőleg intése következtében nem mert, igazságos előterjesztvényeiket elvettetni látván, fegyverhez kényszerültek fogni. Jó seregük is van, pénzök is van. A poroszok visszavonulnak ugyan, de egy jeles porosz tábornok, és porosz tisztek vezetendik a slezvigbelieket , miért is nemsokára hallani fogunk az ezek és dánok közti véres csatákról. „Látjuk tehát, miszerint az oroszok uralkodnak Stppenhágában szintúgy, mint otthon, és Erfurtban szintúgy mint Münchenben , s úgy látszik, hogy ezen uralkodásuknak ellenállani nincs sehol képes és szilárd akarat. Ha az orosz seregek Dánia segítségére mennek, a németek minden bizonnyal segítendik a slezvigbelieket, és így a veszedelmes háború létrejö nagy kárára Angolországnak, és ez mind csak azért, mert az orosz czárnak tetszett fölbátorítni a dán királyt, miszerint ez ne fogadja el az alkotmányos és méltányosságteljes béke-előterjesztvényeket. „Valóban úgy látszik, mintha Oroszországnak föltett szándéka volna: minden becsületes békének létesülését megakadályozni, kivéve azét, melly a zsarnokság és sírnak békéje fogna lenni. Oroszország oka, hogy a dán király békét nem kötött, Oroszország oka, hogy a görög király Angolország követeléseinek eleget tenni vonakodott, és vonakodásával nem voksegéd, 1 számvevő, 3 csendbiztos, 3 élelmezési biztos, 2 megyei várnagy, 3 megyei főorvos, 6 járásbeli seborvos, 1 megyei mérnök, 1 út- és hídépítészeti főmérnök, 1 kiadó, az alispán jegyzője, 3 hivatalbeli írnok , 1 elnöki titoknok, 1 megyei hadnagy s 4 dijnok. Ezek közöl 14 egyén a megye székhelyén lakik, a többi szétszórva az egész megyében. A megye régibb levéltára Pelsőczön van. A politikai kormányzás egészen ellentétben áll a Tolna megyebelivel. Míg ez mindent egy papíron akart öszpontosítni, itt minden el van választva. Van itt egy főjegyzőkönyv, egy járásbeli jegyzőkönyv, egy levelezési jegyzőkönyv, parancs- és körlevéljegyzőkönyv, haditörvényszéki, jelentési, folyamodási, betáblázási, utalványozási, bizonyítványi, útlevélijegyzőkönyv. Minden jegyzőkönyvhöz egy határozati jegyzőkönyv van mellékelve, némellyek bennük is foglaltatnak, mind a három nyelven. Ezen jegyzőkönyvek után következnek a külön igtatókönyvek; az utolsó rovatban egyes töredékek állnak. Mindezeket követi a lajstrom. Ezen kezelési parancsok részint a budai középponti kormányra emlékeztető maradványok, részint a kormánybiztos saját találmánya, részint pedig a német kezelés majmolása, ami főleg a mutatótáblát illeti. Minde mellett, a felosztás ingatag alapja miatt, igen nehéz e jegyzőkönyvekben valamit gyorsan feltalálni. Mivel rendesen osztályozott bejelentések helyett, egymásra halmozott határozati jegyzőkönyvek vannak , mellyekben mindennemű tárgyak együtt fordulnak elő. Innen kiviláglik, milly szükséges volna ezen cháoszba, czélszerű utasítások által világot önteni, miáltal a kezelés nemcsak egyszerüsitetnék, hanem a tárgyak könnyebb feltalálása is elősegítetnék.