Pesti Napló, 1850. július (1. évfolyam, 92-118. szám)
1850-07-01 / 92. szám
félék. Sőt megtudhatta volna azt is, hogy ezen vizsgálat folytán, melly jelenleg is Orosházán működik, némelly évek előtt történt rablások szinte napfényre derültek, s már hetven egyénnél több fogva tartatik, s ezen nagy szám között alig hiszem, hogy csak egy pár honvéd is létezik , de ezenfelül levelező úrnak az is tudomására esett volna, hogy egy sem adta vagy jelentette fel önmagát, hanem vallomások folytán a rendőrség által fogattak el. Én megnevezhetném az olly egyéneket, kiknél frakk et similia, a tudvalevő gyorskocsi-rablásból találtattak, pedig frakkot olly volt honvéd, mint a rendes levelező gondol, viselni nem szokott, hanem más valaki, és én hallgatok, hisz a büntetés már is következik, minek két bőrt húzni a rókáról. Vegyen példát rajtam rendes levelező úr, és vigyázzon, különben könnyen megtörténhetik, hogy illy koholt állításokért egy rendesből, igen igen rendetlen levelező válik. «. et fi. MEGÚJÍTOTT JUTALOMHIRDETÉS. Az akadémiának 1847. végén kihirdetett nyelvtudományi jutalomkérdésére ez idei martius végéig mint határnapig csak egy pályamunka érkezvén, s e csekély részvételt, a kérdés érdekességét és fontosságát tekintve, a kedvezőtlen időknek tulajdonítván az akadémia, az arra pályáztatás határidejét a tudomány érdekében 1852. mártius 31-kéig terjesztette ki. A kérdés így hangzik : „Előre bocsáttatván a nyelvrokonság és nyelvhasonlat fogalmainak tudományos kifejtése, s ezek szerint a nevezetesb és ismeretesb régi és uj nyelvek osztályzása és nyelvtani jellemképe ; mulattassanak ki azon viszonyok, mellyekben a magyar nyelv az indoeurópai, a sémita, az ural-altaji s az egytagú nyelvosztályokhoz áll; s ezek nyomán jeleltessék ki azon hely, melly a magyar nyelvet az ismeretes nyelvek rendszerében illeti.“ A fejtegetések minél több példákkal világosittassanak fel. Jutalma száz darab arany. A pályairatokat irojok nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével alulirt veszi által. A beküldött másolat, melly az akadémia levéltárában marad, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva, kötve legyen. Ha a jeligés levél felbontása után kitetszenék, hogy a munka saját keze írása a szerzőnek, ez a jutalomtól elesik. A jutalomra vagy tiszteletdíj mellett nyomtatásra méltóknak ítélendő pályamunkák szerzőinek szabadságokban áll a jutalom és ezentúl nem ívszámra, hanem általában megszabandó tiszteletdíj (mellékjutalom) kivétele után, munkáikkal, mint tulajdonukkal tetszésök szerint rendelkezni. Költ Pesten, az akadémiának junius 24. tartott kis gyűlésében, 1850. TOLDY FERENCZ, titoknok. Megjelent a Magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylap XIV-dik darabja, melly kiadatott 1850. junius 28-án. Tartalma : 158. szám alatt. Hirdetés a polgári ügyekben teljhatalmú cs. biztostól 1850. jun. 6-ról, mellynél fogva az 1850. márt. 4-ről kelt legfelsőbb patens folytán rendelt telekadó ideiglenes (Provisorium) számára eszközlendő telekjövedelem-kiszámítások véghezvitelére az utasítás közhírré tétetik. 159. sz. a.: Hirdetés a polgári ügyekben teljhatalmú csász. biztostól 1850. jun. 8-áról, mellynél fogva a telekadó ideiglenes kivitelében közremunkáló nyilvános tisztviselőknek megigértetik, hogy nekik nemcsak a visszalépés előbbi szolgálatukba fenmarad, hanem, hogy illy rendkívüli kitűnő alkalmazás különös ajánlatukra is szolgálandó ki egykét krajezárt. Egy ismerősünk szombaton délután a tikkasztó hőségben másodmagával Budára akarván menni, ezüst hat krajezárost adott a jegyosztónak. Négyet kellett volna viszszaadni. De a szolga föl sem vette , hogy ezüst pénzzel akarják fizetni: még egy hat kros bankót kért, hogy 10-es bankót adhasson vissza. Azon figyelmeztetésre, hogy hiszen 6 kros ezüstöt kapván , 4-et csak visszaadhat, az apró zsarnok azt felelte, hogy ő nem zsidó , s ezzel menni kellett a boltba, még egy hat krost előteremteni. — Megengedjük, hogy a jegyosztó nem zsidó , de keresztény létére valamivel több még a zsidónál, mutatja ezen tette. — 'l. A budai vár bástyáin folyvást nagy szorgalommal dolgoznak. A bécsi kapu már készen van s mondják, hogy még erősebb lesz az most, mint volt a forradalom előtt. — l- Péter-Pál estvére — mint rendesen szokott — most is eléggé zajosan köszöntött be a fővárosba. Éjjeli 10—11 óra tájban majd minden utczán megrendült a zene és harsogott olly elkeseredett disharmoniával, hogy a jámbor hallgatók egymásután fogfájást kaptak. Mindenik zenekarhoz jutott egy kistömeg bámuló közönség, s mindenikhez egy pár unalmas ásítás ! — ! Tegnap éjjel egy asszonyság kedvelt éneklő madarai minden kalitkástól elrepültek. Az első emelet ablakában volt rendes helyök s onnan — hogy, hogy nem — valamelly lábatlan kéz által elvarázsoltattak, ellopattak. A kárvallott 30 pengő ftát ígér annak, ki őt kedves jószágainak nyomába igazítandja. A kedves dalosok azonban vendégszerepeikről nehezen térnek többé vissza. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. Julius 1. Nemzeti színházunkban, ma hétfőn a rendes bérlet szünetével s a De la Grange assz. előadásira nyitott külön bérlet 9-dik számául s a vendég művésznő utolsó előtti fölléptetis adatik . LAMMERMOORI LUCIA, opera 3 felv. zenéjét irta Donizetti. De la Grange assz. mint vendég a czimszerepben lépend föl. — Báró Haynau cs. k. táborszernagy ő excljának szárnysegéde, Andrássy őrnagy ur, ki megrongált egészsége miatt a graefenbergi fürdőbe menni kénytelen volt, már tökéletesen meggyógyulván, szolgálatát legközelebb ismét folytatandja. (Beküldetett.j —f Ki némelly utczáinkon végig megy, nem tudja hirtelenében az arábiai homokpusztákon jár-e, vagy valósággal Pest utczáin. Még az arszlánok és vészmadarak sem hiányzanak. A port fölfölragadja a fúvó szél s haragosan vagdalja jobbra balra az ember szeme közé. Ha a szél nyugton hagyja, neki fog vagy tíz hórihorgas tót legény hosszú nyirfasöprüvel s fölveri a földről. Csak a váczi után sétáljunk végig, melly szélessége s egyenes hosszúsága miatt Amerikába is odaillenék! kivált vége felé, a Paris vendéglőn túl, gyönyörködhetünk az utcza közepén hagyott nagy kövekben, vagy azon feltúrt darab földön, melly kövezetlenül felejtetett, vagy azon szemétdombokban, miket minden udvarból oda öntögetnek , s több pocsolyákban, miket részint az ur isten , részint az emberek oda teremtettek stb. És az illy gyönyörű vidék majd minden utczán szemünk előtt áll, mihelyt a váczi- s úri utczák, szóval a városház környékét elhagyjuk. Nem akarjuk hinni, hogy a városi hatóság erélye csupán a városház környékéig terjedne. — -■ A követek fölötti hadi törvényszéki vizsgálat, mint említők, szorgalmasan foly. Közölök néhány már elítéltetett. Azonban itéletökről semmi közelebbit nem tudunk. — -J* Néhány nap előtt a zöldfanterában, egy ott szállásoló közlegény nagyon megunta a katonaruhát. Meg akart tőle szabadulni. Egy szabólegény jó barátjához fordult, s kérte hogy adna neki egy pár órára czivilöltözetet, csak addig, míg kedvesével végig sétál az utczán. A szabólegény odadta a czivilöltözetet. A katona magára vette , sétálni ment s annyira sétált, hogy most is oda van. — Meg kell említenünk a lánczhid jegyosztogató szolgáit is. Mert valóban nem tudjuk utoljára, várjon ők-e a község szolgái, vagy a község az ő szolgájok. Az apró pénznek — mint tudjuk igen nagy szűkében vagyunk. Apró bankóink vannak , apró pénzünk nincs. E körülmény naponkint legdurvább bánásmódra nyújt alkalmat a lánczhíd szolgáinál. Pedig ezeknél legtöbb apró pénz találtatik Budapesten. Egy 6 krajczárosból még akkor is ritkán nyújtanak vissza 3-at, mikor a másik 3-ért jegyeket veszünk. Először kiöntik gorombaságukat, azután néha dobnak A prágai Union illy felirattal: CENTRALIZATIO ANGLIÁBAN igen érdekes levelet közöl Londonból mellyet ezennel megismertetés végett tisztelt olvasóinkkal kivonatosan közlünk: „Épen most jövök egy meetingböl (népgyülekezetböl) melly a King's armstallern Westminsterben a végett tartatott, hogy a centralizatio tovább terjeszkedésének gát vettessék. Ne csodálkozzék rajta ön, hogy a centralizatiói láz Angliába is belopódzott. Valamint a physikai betegségeknek, úgy az erkölcsieknek is vannak torzrángódásai s elképedései. Igen, Anglia is, mellynek szótárában még a hivatalnok kellő nevezete sincs meg, veszélyben forog, hogy a centralizatio járma alá esik, és csak a nép erélyes tiltakozása, mellyhez ma jön az alapkő letéve, mentheti attól meg. A bizottmányi kormányzás (General Boards) az ő fizetett és nem felelős biztosaival, — ezen az utolsó évtizedben olly nagy előszeretettel ápolt intézet — különösen az, melly a centralizatiót olly hatalmasan mozdítja elő, s rövid idő múlva Angliát könnyen a Jackion Office eddig majdnem ismeretlen osztályával áraszthatja el. Itt minden különös esetben , hogy a parliament rajongó tagjainak szájuk bedugassék, nyomozó bizottmány neveztetik ki, s természetesen minden ellenőrködés és felelősség nélkül. Ez szerte utazik az országban, roppant öszvegeket ad ki utazási és nyomtatási költségek fejében. (Az úgynevezett ,Municipal Corporation Inquiry Commission4 Nagybritanniának 100,000 font sterlingbe került, a ,Poor Law (Skotland) Commission4 pedig 4 év alatt szinte 10,000 font sterlinget rótt fel nyomtatványokért) visszatér vaskos híradásokkal és féligazságokkal tömött ,kék könyvekkel, mellyek magát a legnagyobb parliamenti bölcseséget is megdöbbentik, s eredmények szokás szerint az , hogy a javaslatba hozott reformok és rendszabályok kivitelére különös bizottmányok (Boards) neveztetnek ki, mellyek természetesen hatalmas kormányzásivágykórságban szenvednek , féltékeny szemekkel néznek le a szabadon választott municipális igazgatásra, a független polgárok legnagyobb boszúságára minden ügyekbe hívatlanul avatkoznak, s minél kevesbet értenek magához a dologhoz, s minél inkább függőkké lesznek az alárendelt cserkektől, annál nagyobb hajlamot éreznek másokat járszalagon vezetni; s végre, ha ez még tovább is igy tart s a dolgon segítve nem lesz , Angliát oda fogják juttatni, hol a szárazföld a boldogtalan sok kormányzás és centralizálással a februári forradalom előtt állott. 1831. évi júl. 8-ka óta 1848. febr. 15-kéig nem kevesebb mint 91 vizsgáló bizottmány (Commission of inquiry), tehát évenkint 5 törvénytelen hatóság neveztetett ki, se szám még máig sem csökken, mert, fájdalomképen a whig kormány az , mellyel, mint minden fél-szabadelvű pártot a centralizatio iránti előszeretetről vádolnunk kell. „Hogy a centralizatio a népjellemmel, az angolok szokásai és nézeteivel gonosz ellentétben áll, úgy hiszszük, fölösleges hosszasan bizonyítgatnunk; az ő sehol meg nem tagadott hajlamuk a személyes függetlenség iránt s a helyi önigazgatás mély gyökerei világszerte ismervek. A centralizatió egyszersmind veszedelmes újítás, s ellenkezik a nép lelkébe irt jogokkal. — Itt — a meetinggel egyenlépést tartva, csupán azt akarom megemlíteni, miszerint köznyilatkozvány határoztatott a centralizatió-rendszer szabadság- s alkotmányellenisége iránt, s bizottmány neveztetett, melly gondoskodni fog különösen az erre vonatkozó statistikai adatok közrebocsátásáról , hogy imígy a nép a centralizatió miségéről felvilágosítassék. Ezen adatok egyebütt is a centralizatió ellenzőinek javára szolgálandnak , s hihetőleg nem a legtompább fegyvert nyujtandják ezen minden nép-ellenség leggonoszabbikának leggyőzésére.44 egyedül az ultra-legitimisták szavaztak ellene, a National kotterája a javaslatot ellenezte , ámbár feje Cavaignac tábornok régi jó tapintatát követve nem szavazott. Az ellenzék az eredményt Changarnier tábornoknak szereti tulajdonítani; azt állítják, hogy fegyverét vetette a mérlegbe, hogy a minisztérium részére kedvezőleg üssön ki. Changarnier tábornok beszéde azonban nem szolgálhat egyébre mint fitogtatásául ama barátságos viszonynak, melly a sok gyanúsítás daczára közöttük fenáll. Egyébiránt a többség még Changarnier beszéde előtt el volt határozva, e kiadást megszavazni. A Voix du peuple szerkesztőjét, ki ellen ez már tán a negyedik per, az esküdtszék négy évi börtönre és 10,000 frank birságra ítélte. A törvényszékek előtt még három per vár reá. Laugrand úr azonban megunván a sok pert és büntetést, Belgiumba szökött. Páris, jun. 24. Thiers úrnak, a többség képviselői utolsó gyűlésében, a dotatio-törvény pártolására mondott beszédének lényege körülbelül ennyiből áll: „Elhatározták, nekünk a törvényekben köztársaságot adni, de a szokásokra nézve nekünk azt meg nem adhatták. Az Elysée National palotája semmiben sem hasonlít az egyesült státusok elnöke lakásához. Ez mindenki előtt feltűnt, s mindenki úgy gondolkozott magában, miszerint ez nem egyéb, mint olly institutiok kikerülhetlen eredménye, mellyek a valóságnak meg nem felelnek. Vájjon boszonkodott-e ezen az ország? Nem. Nevetett szintúgy, mint mi, az institutiok és szokások ellentéte fölött; s távol lévén attól, hogy mind azt, mi az Elyséeben történik, legkevésbé is kárhoztatná, inkább résztvevőjem mosolygott azok fölött, kik annyira siettek egy gyökeresen monarchikus állodalomból köztársaságot rögtönözni. Ez egyébiránt nem rendkívülibb esemény, mint a december 10-dikei szavazat maga , mellynek célzata épen nem hasonlított respublikai választáshoz. Az ország belátta ugyan, miszerint ez neki egy pár millióba kerülend, de nem sokat hajtott reá. Jól tudja, hogy a művészeknek , munkásoknak , agg katonáknak , szegény embereknek sokkal több pénzök van, mint azoknak, kik az elnök salonjait látogatják. Csodálkoznunk kell-e ezen már előre is látható tüneményen, melly nem egyéb, mint törvényeink hiányosságának kimutatása szokásaink ellenében? Már maga Cavaignac tábornok sem hasonlított az egyesült státusok elnökéhez, midőn a végrehajtó hatalom főnöki hivatalát viselé. Hagyjuk az ez ügy fölötti boszankodást a hegypártiaknak; nem a mi tisztünk a fölött panaszkodni, hogy az igazság áttör a hazugságokon, mellyekkel azt az emberek olly gyakran szeretnék befedni. Ami továbbá a dotatio kérdés formáját illeti, ollyat kell választani, melly a jövőre nézve semmit sem határoz; mert a jövőt minden párt fen akarja tartani magának. Francziaországnak joga van önmaga fölött rendelkezni, s én magam részéről ellenvetésekkel illetném magamat, ha olly valamit tennék, melly annak jövő sorsát csak távolról is érintené. Francziaország most köztársaság. Jól van ! Én nem akarom , hogy valami más legyen , de azok közé sem tartozom, kik csodálkoznak vagy boszankodnak azon, hogy mi alatt köztársaságnak kiáltatik ki, hajlamai, szokásai s erkölcseire nézve még mindig monarchia marad. Jól tudja mindenki, hogy bonapartista nem vagyok ; úgy hiszem azonban, miszerint ép belátású egyén vagyok, ki a józan politika elvei szerint működik, s mindenek előtt a jelent igyekszik megmenteni , Istenre bízván a jövő sorsát. Hogy a jelent megmenthessük , egyet kell értenünk stb.44 Páris, jun. 23. A franczia hadihajók nápolyi állomásáról következő levél érkezett jún. 13-ról: „Itt folytonosan rendkívüli élet uralkodik. Hajók jönek és mennek. 9-én jött a Levanteból Vedette gőzös Gros úrral, ma pedig Narval érkezett Trehouard ellenadmirállal Civitá-Vecchiából. Jelenleg négy tengeri főtiszt van itt, és pedig az aladmiral,Jarceval-Déchenes főparancsnok, és a három ellenadmiral: Vaillant, Dubourdien és Trehouard; ez utolsó nemsokára elhagy bennünket s a Levanteba menend, hogy az ottani franczia állomási főparancsnokságot vegye át. Az angolok Nápoly elibe még nem érkeztek meg, s nem akarnak addig ide jőni, míg a franczia hajóhad itt állomásoz, és az admiral kiadta a parancsot őket itt bevárni. Ittmaradásunk tehát soká húzódhatik ; az angol admirál egy gőrösfregat által ügyeltet ránk.“ — Jun. 22. A hírlapok még mindig az elnöki díj fölemelésének kérdésével foglalkoznak, s az olvasó alig képes magát a sokféle módosítványokban tájékozni. Az ez ügyben történt legfontosabb módosítványok akép öszpontosíthatók, miszerint vagy meg kell az elnöknek egyszer mindenkorra a 2,160,000 franknyi beigtatási költséget, — ez összegbe számítva a nemzeti paloták fentartási költségeit is — megszavazni, vagy pedig, mint Malé, Thiers, Broglie urak kívánják, a fentebbi 2,160,000 frankot kellene megszavazni a fentartási költségeket bele nem tudva, mellyek azután külön fognának az 1850—ki költségvetésben előfordulni, mi által a fentebbi összeg a budgetben előforduló 240,000 frank fentartási költséggel 2,400,000-re szaporodnék. Berryer úr végre az egészet kereken 2,000,000- ra kívánja redukálni. Mellyik fog ezen ajánlatok közöl elfogadtatni , természetesen igen nehéz elhatározni, hanem mindenesetre nem épen valószínűtlen, hogy a kormány , bár csekély többséggel is, győztes leend. A nemzetgyűlés ülése meglehetős érdektelen volt. Leroux Péter a legkegyetlenebb módon unatkoztatta az ülést socialistai rendszerének részletes tárgyalásával. A jobboldal öt nemcsak figyelemmel hallgató, hanem folyton fel is bátorító tárgyalásának folytatására , mialatt nem ritkán homeri nevetéssel is találkozhattak szemei , mellyet vörös barátjai ott felülről hangoztattak. Leroux Péter azonban nem engedé magát zavarba hozni, hanem Voltairenek, Malthusnak sőt a minisztereknek is hadat üzent, mivel nem bírnak elegendő theologiai ismeretekkel. A theologiában olly kevéssé jártas hadügyminiszter, illy auspiciumok mellett, aligha sokáig fogja tarthatni magát. Bevégezvén beszédét, a hegypárt helybenhagyólag tapsolt régi barátjának. D'Hautpoul tábornoknak pedig nemcsak a bibliábani jártasságát, hanem, ami még boszantóbb, hivatalos eljárását is védeni kellene az ellene támasztott vádak ellen. Az első m. festészeti akadémiát gyámolító társaság csütörtökön július 4-kén d. u. 5 órakor a n. múzeumban Örményi Ferencz excra elnöklete alatt gyűlést tartana , mellyre minden részvényes tagok tisztelettel meghivatnak. NEY FERENCZ , egyes, titkár: Francziaország, Páris, jun. 25. Az elnöki dijfelemelés kérdése nem csattant annyira, mennyire azt az előzményekből hitték. Harmadfélórai tárgyalás után a minisztérium által kért hitel megszavaztatott. A miniszteri többség 46 szavazat volt. Mi a legitimistákat illeti, azok nagyobb része a többséggel van.