Pesti Napló, 1850. augusztus (1. évfolyam, 119-143. szám)

1850-08-24 / 137. szám

gal égő röppentyű suhant délnyugot felé. Maga után lehulló szikra­formákat hagyott hosszú útjában. Végre körülbelől a Duna fölött szikrázva, minden zaj nélkül pattant szét a levegőben. Francziaország, Páris, aug. 18. A Dix Décembre társulata egy gyárban sok sast rendelt volna meg. — 3500 lakosa a Guillottiere vá­rosnak, mellynek hatósági tanácsa elhatározta az elnök egy­szerű elfogadására Lyonba menni, elhatározta e szavazatot pa­­ralizálni. Lyonba mentek tehát és kérék az elnököt, hogy szemlét tartson fölöttük, de segédtisztje által azt ü­zené nekik, hogy ő a barátjait nem a szabad téren, hanem teremében szokta elfogadni; erre a városházhoz mentek, hol az elnök őket a legszívesben fogadá. Néhány perc­c­el azelőtt a Lyonban lakó császári sereg rokkantjai fölött tartott szemlét a városház ud­varán. Többen közülök azon egyenruhát viselék, mellyet a pyramisoknál és Kremlnél viseltek. Belgium, Brüssel, aug. 18. Városunk egész alsó része tegnap bor­zasztó vizáradás által nagy csapást szenvedett, minthogy erős záporszakadások következtében a Senne folyó és a csatornák kiöntötték. Délutántól kezdve egész éjfélig a víz folyvást ára­dott és némelly utczákban 5—6 lábra növekedett. Csak ma reggel kezdett apadni és most (délben) mintegy 10 lábnyi. Az okozott kár tetemes, több ember éltét veszté. A falukon is nagy pusztításokat tett az áradás, sok marha elveszett, és a vasúti közlekedés több pontokon félbeszakasztatott. Németország, Berlin, aug. 20. Mecklenburg-Schwerin e napokban az Uniótól­ elválását fogja jelenteni, Braunschweig pedig tettleg kilépett és csak írásbeli nyilatkozata váratik. E tények az Unióhoz­ ragaszkodók azon részének, melly terveinek kivihet­­lenségéről magát tovább ámitni nem akarja, hatalmas segéd­kezet nyújtanak, törekvéseknél. E kicsisben a napi sajtó egyik része felszólítást intéz, miszerint a divatos általános szót al­kalmaztassák az állodalmi sérvek ellen, vagyis a népképviselői hivassanak egybe. Dánia. A csatatérről és annak tájékáról jött egybehangzó hírek szerint úgy tetszik, hogy a dán sereg állása aug. 17-ig annyi­ban változott, mennyiben az most még inkább Slezwignél ösz­­pontosíttatott. A herczeg braunschweigi kormány is elhatározta magát részét a herczegségek által a birodalmi seregek részére tett előlegezéseknek visszaadni. Elit pénzkép 30,000 tallér már Kielbe megérkezett. A slezwig-holsteini sereg tisztjei ellen intézett hadtörvény­­széki eljárás az idstedti csatábani maguk viselete miatt két tisztre szorítkozik. Mindketten a rendsburgi söörtanyában tar­tatnak. Az egyik arról vádoltatik, hogy shrapnel lőszert a csatában azon szárnyhoz rendelt, mellyhez nem volt rendelve, a másik hátramaradozás miatt. Oroszország. Bécsi lapok perzendülésről emlékeznek, mellyek újabban Lithvániában kiütvén, csak nehezen nyomattak el a rendes katonaság közbejövetele által. A mondott tartományban meg­támadták a felbőszült parasztok a földesurakat, s mint 1846- ban Gácsországban, hasonló kegyetlenséggel kínozták, öldös­­ték le őket nejeik s ártatlan gyermekikkel együtt. — A Corr. Italiano, mellyböl e közlést veszszük, hosszú czikket szentel újabb számai egyikében ez ügynek, s mutogatván: mikép Oroszországnak is fölötte és sürgősen érdekében áll a pórság és uraik közti viszonyokat szabályozni, kérdi: várjon fogja-e merni ezt tenni a czár, miután e csomó megoldásától függ az egész birodalom jövője ? Érvezési közben többek közt olvassuk: „Midőn az orosz katona , be- és megutjában Magyarországból, Gácsországon menne keresztül, e szavakra fakada: „Ha az én apámnak, ha az én testvérimnek ennyi joga volna!“ E szavak élénk képét adják azon sorsnak, mellyben él még ma is a parasztság Orosz- és Lengyelországban.“ És a következő sorokkal rekeszti be értekezését: „A mai Oroszország ép olly helyzetben van, mint volt Ausztria né­hány , s mint volt Francziaország 60 év előtt, úgy hiszszük, bölcs tanács volna , ha kormánya, követvén Európa többi ré­szeinek példáját, a­nélkül, hogy sokára halasztaná, önmaga hozná be a szükséges reformokat. Minden mozgalom, melly alulról támadna, csak veszélyessé válhatnék Oroszországra nézve.“ A tanács nem rész, s e czikk ép akkor íratván, midőn Nesselrode, az orosz kabinet egyik kitűnő tagja, Bécsben mulatott, talán meg is tette rögtön hatását, s a nevezett stá­tusférfi , ki talán épen az alkotmány érdekében tette ezen útját a Duna partjaihoz, hazatérvén Szent Pétervárra sietni fog rá­bírni urát a czárt, hogy iparkodjék mentül elöbb szinte alkot­mányt adni végtelen birodalma népeinek ? — Nem lehetlen, hogy a nevezett olasz lap, melly még több szép és nem-szép dolgokról emlékezik a muszka belügyekre vonatkozólag, illy hittel ment aludni, s azt álmodta, — hogy tanácsa elfo­gadtatván, a muszka alkotmány maholnap meg fog születni! Görögország, Athéné, aug. 13. Folyó hó 9-ikén történt meg nagy ünne­pélyességgel a királyné fölesküdtetése, ki a király távolléte alatt a kormányt általveendi; ugyanez alkalommal zárta be a király személyesen a parliament üléseit is. Az említett nap fél 12 órakor, ő felségük a törvényhozó test palotájába men­­vén, helyüket a trónon elfoglalók. A synodus elnöke, az evan­­geliummal kezében közeledett, s rövid ima után, a királyné az esküt következő szavakkal téve le: „Esküszöm az egy-s oszthatlan Szent­ Háromság nevében, hogy a királyhoz hű fogok maradni, a görögök uralkodó vallását utalmazni, a hel­lén nemzet alkotmányát s törvényeit épségben fen fogom tar­tani , a hellén királyság nemzeti függetlenségét s területi ép­ségét meg fogom őrzeni s védelmezni.“ AUGUSTUS 24. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar hírlap. Főczikke elmereng a múlton, elmereng a jö­vendőn. Intézi a kormány figyelmét a nép nemes önmegadására, türelmére s azon kegyeletre, mellyel nemzetisége iránt viseltetik. Birodalmi szempontból beszél azon hivatásról, melly Ausztriá­nak keleten jutott. S kérdi: váljon a létező körülmények közt a birodalmi egység, a szükséges erő consolidatiojára vezetend­ő ? Megjegyzi, hogy politikában a merészség csak a siker által iga­­zoltathatik, hogy a nemzetet, melly erejének ismeretére jutott, megsemmisíteni nem lehet. — Egy czikk a Morgenblattot czá­­folja, mivel a császár születésnapjának leírása fölött a M. H. alap­talanul gáncsolta. Különösen ajánltatik a Morgenblattnak egy magyar grammatika . . . Hadd tanuljon magyarul a Pester Zeitung. A megyerendszerről értekezik. Elmondja, hogy a magyar centralisták, valamint az e-conservativek szerel­mes előítélettel függenek a magyar megyerendszeren.’Somsich határozottan mellé nyilatkozik, Kemény akarná is, nem is. Ma­gyarázza, hogy a ragaszkodó szeretet csalódáson alapszik, hogy a megyéknek hibásan adatott a municipium név, mert e szónak európai értelme egészen más , mint a­mit nálunk a megye jelent. Pester Morgenblatt. Elmondja, milly barátságos érzéssel vi­seltetik e lap a magyar nemzet iránt. A magyar népnek kell az egységes Ausztria magvát képeznie. Az összes birodalommal egy czélja van Magyarországnak: védeni keletet a szláv törekvések túláradásától. Ezeket elmondván nyugodt lélekkel fog az ó-con­servativek bírálásához, s bírálja különösen az Ostd. Post legköze­lebbi számának egy ó-conservativ közleményét. — Közöltetik egy czikk a Timesből, melly az ausztriai-porosz ügyre nézve nyilatkoztat véleményt, a porosz követnek lord Palmerstonhoz intézett nótáját jegyzetekkel kisérvén. Felelős szerkesztő RÉCSI EMIL. Börzehírek. 11 1850. augusztus és September hónapokban. B.) & TISZÁN A SZEGEDRŐL ZIMONYRA : minden szombaton reggel 5 órakor. SZEGEDRŐL SZOLNOKRA : minden vasárnap és szerdán reggel 4 órakor. SZOLNOKRÓL TOKAJBA: vagy még vasárnap és szerdán, a pesti délutáni vasútvonal megérkezése után, vagy hétfőn és csütörtökön virradatkor. SZOLNOKRÓL SZEGEDRE : minden vasárnap és csü­törtökön a pesti délutáni vasútvonal megérkezése után. TOKAJBÓL SZOLNOKRA : minden szerdán és szom­baton reggel 5 órakor. ZIMONYBÓL SZEGEDRE : minden kedden délután 2 órakor. - -----------------------------------------------­c.) a. gsimas ZIMONYBÓL SZISZEKRE : minden kedden reggel 5 órakor. SZISZEKRŐL ZIMONYBA : minden szombaton regg. 5 órakor. 3 tí­z Ház-eladás. Egy ujonan épített szögletház a Teréz­városban öt szobával, s világos, száraz és téves földszinti sorral, melly minden gyári üzletre alkalmatos, ezenfelül szép kerttel, és sok kényelemmel el van látva, szabad kéz­ből eladandó. — Közelebbi tudósítást róla kaphatni uri-utcza, Trattner-Károlyi ház­­bani órás-boltban. Utonanny­itott 31 DOHÁNY- ÉS SZIVARKERESKEDÉS. (a zrinyi-utczai Karczagházban 243. sz. a.) Alulirt főgondjául tűzte ki kereskedését a legjobb választékú belföldi- és török-dohánynyal, továbbá va­lódi importált, külföldi, és jó magyar szivarokkal látni el, s ajánlja pontos szolgálat és jutányos ár mellett áruit a tisztelt közönség részvétébe. SCHOTT F. GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében megjelent, s általa a hon minden könyvárusinál kapható. SZÉPIRODALMI­ KÖNYVTÁR. I. füzet: Ezer év előtt. — Marius Carthago romjain- Eredeti beszélyek Kelmenfy Lász­lótól. Nor. 94­­., ára borítékba fűzve 20 kr. pp. II. füzet: A zárdas kisértet (angol novella). — Görgey Buda alatt (német novella). N8r. 78 1., ára borítékba fűzve 15 kr. pp. III. füzet: A tardi ház. Ervintől — A tánczosnő. Eredeti beszélyek. N8r. 63 I., ára borí­tékba fűzve 15 kr. pp. MEGJELENT BÉCSBEN: Die von dein Vereine der ersten österr. Sparkasse in Ausführung gebrachte ALLGEH. VERSORGUNGS-ANSTALT in ihren rechtlichen Verhaellnissen und in ihrem Wirken dargestellt von der Administration dieser Anstalt. Ezen röpirat Bécsben az első ausz. takarékpénztári egyesület igazgatósága hivatalá­ban, és minden bizományosainál ingyen kapható. GŐZKOCSIK F. évi május 1-jétől, MENETRENDÉ. további rendelkezésig. Pestről Szolnokra Szolnokról Pestre Pestről Váczra Váczról Pestre délelőtt indúl 6 órakor 30 perczkor. 6 . 40 „ 7 .­­ „ 8 „ 30 „ Pestről Szolnokra Szolnokról Pestre Pestről Váczra Váczról Pestre délután indúl 1 órakor — perez 1 » 40 „ 3 „ 30 „ 5 „ 30 „ 13­" F. hó 26-kától kezdve, minden vasárnap és ünne­pi n­apon, ha az idő kedvező leend, mindig külön személy­vonat induland délután 20 órakor PESTRŐL PALOTÁRA, és onnan este 8 órakor ide vissza, ennél fogva azon napokban lehetséges. PESTRŐL PALOTÁRA 7 órakor reggel, 2% ór. délut., 3% ór. délut. 7% ór. este ; PALOTÁRÓL vissza PESTRE 9% ór. reggel, 3 ór. délut., 6% és 8 órakor este, a vasuton ezen kirándulásokat tenni. TULAJDONOS CSÁSZÁR FE­R­E­N­C­Z. — KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI­ UTCZA 449. SZ. GŐZHAJÓK JÁRÁSA A t. ez. utazók tisztelettel kéretnek, hogy magukat szükséges útlevelekkel ellássák. PEST, julius 15-én 1850. A DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSULAT KÖZÉPPONTI ÜGYVIVÖSÉGE ______________________________ MAGYARORSZÁGBAN.________________ A.) &­0.OTí4®8 PESTRŐL BÉCSBE mindennap, reggel 6 órakor. PESTRŐL ZIMONYRA : (megérintve Eszéket és Titleit mind le­­mind fölfelé) minden hétfőn és pénteken. PESTRŐL ORSOVÁRA: (megérintve Eszéket mind le­­mind fölfelé) minden vasárnap és csütörtökön. történő menetek egyesülésben állnak GA­­LACZCZAL és KONSTANTINÁPOLYLYAL mind az oláh- mind a török részen, to­vábbá a vasárnap augusztus 4-én és 18-­ án, September 1-jén, 15-én és 29-én Pestről, Orsovára menő gőzösök a Galaczból Odes­­­sába menő császári orosz gőzösökhöz csatlakoznak. A Pestről lefelé menő gőzösök indu­lási ideje reggeli 5 óra. A vasárnap Pestről Orsovára Bécs , augustus 22-én. Pénz | Árú Pénz Árú Bankrészv.................. 1175 1178 jDunagőzhaj. részvény 537 537 5%-os metall............. 96%'! 96% jPesti lánczhid­ „ — 90 4%% „ ............ 84%. 84% . . 4% „ ............ 76% 76% Idegen Tallok­e* Peni- 4% „ sorsh.u. f. 89% 89% Amsterdam (2 h.) .. 161 — 3% „ ............ 56% 56%­­ Augsburg (szak.).. . — 117 2% „ ............ 52 52% Hamburg (2 h­.) .... — 171% B. kötelez. 2%% .... 50% 51 il.ipcse........................ — — 1834-ki sorsj............. 183 184 London ..................... — 11.37 1839-ki „ .......... 118% 118% Mailand..................... — 105 Eszterházy 40 ft.sorsj. 63% 64 Marseille..................... 137% — Windischgraetz „ 19% 19% Paris.......................... 137% — Eszterházy 20 ftos .. 14% 15 Triest (2 h.)............. — — Waldstein „ 18% 18% Cs. kir. új arany .... 21% 21 % Keglevich sors.......... 9% 9% Cs. kir. régibb .......... 21 21 % Éjsz.vaspálya­ „ 1111/­ 111% Napoleonsd’or............ 9.19 9.20 Majland „ „ 78% 79 Souverainsd’or.......... 16.4 16.6 Gloggniczi „ „ — — Friedrichsd’or ......... 9.24 9.26 N. Szombati „ — — FontSterling ............ 11.30 j 11.32 Sopronyi „ B — — Orosz Imper.. 9.29 j 9.30 Gmundeni „ — — Dupla Arany .... i.. 35 I 35 % Lloyd részv............... — — Ezüst.......................... 15.%1 16

Next