Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)

1850-10-01 / 169. szám

A Jászok és Kúnok megtartják kapitányukat, ki náluk a megyei főnök helyét viselendi. Az (igazgató) szolgabirák maradnak, de az esküdtek — segéd­név alatt lesznek mellettük. Mind e hivatalnokok a minisztériumról neveztetnek, s igy csak annak irányában felelősek. Mindegyik önállólag műkö­dik ; van köztök hivatalos függés, de semmi tanácskozmány vagy együttes értekezlet. Legalább a megyei főnök körül ta­nács nincs , mellyben a megyei testviselőknek helyök volna, a községi tanácsokba pedig szinte nem lesz egyenes befolyá­suk , minthogy azok hatáskörén kívül esnek. Arra, úgy tartom, hosszabb idő kell, hogy a víg megyei életben növekedett mai nemzedék e szervezet iránti idegen­kedését legyőzze. Mert bármilly nagy áldást várjanak is e szervezettől gya­korlatban , csak nagyon fáj az ma, ha a megszokott szabad­választási és önkormányzati jog hosszas elvezése után, a kény­telen engedelmeskedés súlyos kötelességét méri fejünkre a sors vas keze! De reméljünk minden jót! Paris, sept. 22. A National és Peuple vitatkozása az alkotmányrevisió fe­lett , mellyet a Presse ellen megindítottak, be van rekesztve, legalább bevégzettnek lehet tekinteni, mert már a személyes­kedés terén foly a vita, és Francziaországban ez csak akkor szokott történni, ha már okoskodásaikból kifogytak a per­lekedő felek. Girardin ellen,­ki megoldásában későbben annyira ment, hogy az alkotmány egészbeni megszüntetését kívánta — nem igen hozathatott fel ok. Nem is lenne a republikánus párt felnevezett orgánumainak ellenére az általa ajánlott meg­oldás , ha nem ő ajánlja. Girardin olly népszerűtlen és any­­nyira gyanúsított egyén minden pártoknál, hogy nála mindig utóeszm­éktől tartanak. Neki ezt tudnia kellene, és tartóz­kodnia minden olly lépéstől, melly elleneinek gyanúsításra adhatna alkalmat. De Girardin olly absolut szellem, és más oldalról olly szerepre vágyó ember, hogy vágyai mindig el­ragadják , és csak akkor veszi észre, hogy katona nélküli tá­bornok, mikor már késő. Az egyszer tehát — legalább e pil­lanatban — az időző politika győzött volna, majd meglátjuk, kifárad előbb bele, az elnök-e vagy ellenes. Ha politikai ellenei mind úgy szolgálják az elnököt, mint a legitimisták, úgy sokat várhat a jövőtől Laroche Maquelein és Berryer, azaz, a Gazette de France, és a többi legitimista lap közt szakadás történt. V. Henrich t. i. magáévá tette a le­gitim jog politikáját, m­ellyet Berryer ajánlott, és visszauta­sította a Larochejaquelein által pártolt fölhívást a néphez. V. Henrik egyenesen tudtára adta pártosainak, hogy csak Levis herczeg, Berryer, Saint Priest tábornok, és még két más tekinthető valóságos képviselőiként. Megszeni az országnak, hogy a­ki a nevezett vezéreknek feltétlenül alá nem veti ma­gát , az mint ellensége fog tekintetni. Laroche Maquelein a tegnap esteli lapokban, felel e körlevélre. Kinyilatkoztatja, hogy ő az absolut legitimitást nem érti, tehát azt védeni sem fogja. Ő az érintett körlevélben kitett elvek mellett, nem lép­het többé sorompóba V. Henrik ügyéért, és így visszavonul. Ezen szakadás gyengíti a legitimistikus pártot, és ez még in­kább lesz kénytelen támaszt keresni egy másik politikai párt­nál. Mint már több ízben megírtam volt, legkisebb kétségünk sincs abban, utoljára is megint a kormánnyal fognak egy utón járni. A legitimisták többsége sokkal solidárisabb az úgyne­­vezett conservativeknél, mint­sem hogy ez másként lehetne. Ha a Gazette de France árnyéklata győzött volna Wiesbaden­ben, akkor inkább köztársasági és legitimistikus coalitióról lehetett volna szó , de most legfeljebb fenyegetésektől tarthat Napóleon; ezeken túl nem igen fog terjeszkedni a legitimisták ellenségeskedése. Tehát minden attól függ, elég türelme le­­szen-e az elnöknek folytonos negativitásban tartani magát; ha ezt tudja, úgy a törvényhozó testület engedékenyebb le­­end, mint ezt egyelőre hinni merné. A legitimisták és orleanisták közti viszony szinte a régi ma­radt. Claremontban semmit sem akarnak tudni Frohsdorfról, és Thiers még kevésbbé akar meghajolni Berryer előtt. Én gyakran arról gondolkoztam már, miszerint a két bour­­bonág, maga legjobban ismeri el, hogy az országnak igaza van Miért legyen a franczia népnek más ízlése, mint az orleanis­­táknak, ha a legitimistákról van szó, és miért volna más gusztusa, mint a legitimistáknak, ha Lajos Fülöp családja forog kérdésben ? Ezek a magas úri­emberek legjobban ítél­hetik meg kölcsönös szeretetreméltóságukat. Bécsi lapokban azt olvastam, hogy F___az ismert bécsi legionarius Londonban élne mint könyvvivő Barclay serföző­­nél, d­e hir alaptalan. Némelly londoni lapok csak olly szí­vesen , mint a bécsi lapok, az idegenekre hárították volna a nevezett intézetbeni események felelősségét, ha azt csak né­mileg tehették volna. — A nevezett F.... már négy hónap óta Amerikában van. tik a felséges illatu virágokkal pompázó sétatéren a Plaza de Armas közelében, szinte kivétel nélkül mind könnyű, széleken kivágott rövid ujjú fehér köntösben nagy fekete kivarrott fá­tyollal fejőkön, melly egész derékig elfödi őket. A kertek közöl beszekerező nők kezében rendszerint csillogó virágok­ból kötött bokrétákat látni, minőket égövünk alatt képzelni is alig tudna az ember, s az igazat megvallva, ezeken több nézni való is van, mint azok személyén, kik kezükben tartják. Estre minden szekér a városba tódul, megállanak a kávéházak előtt frisstekért, s ezzel színházba, látogatóba, vagy más mu­latságba mennek. Esténkint Havana igen élénk, s a sétálók száma igen nagy, mert illyenkor, kivált a tengerparton lengő hús szellők, ezrenkint csalják ki a város népét, kik lágy hangzatu spanyol dalokat énekelve, vagy egy-egy mesterileg játszott guitár szende mormolását hallgatva, mulatják magokat. Havanának, mint szintén egész Cubának birtokosai fehé­rek , kik itt többnyire igen gazdagok; a feketék nagyobb része rabszolga, s csak kevés néger van, ki mesterséget űző vagy fekvővagyonnal biró szabad állapotban élhet. A gazdag ültetvényesek igen barátságosak és vendégszere­tők , s ha falun meglátogatja őket az ember, a vendégszere­tetnek minden kigondolható nemével fogadják, különszállást rendelnek számára, s egypár rabszolgát adnak szolgálatára, kik rendszerint igen ügyes és szolgálatra­ termettek. Midőn az idegen illy látogatást tesz, eleinte bizonyos goni­­rozást vesz észre, kivált a nőknél. Az első látogatásoknál ez igen feltűnt nekem, nem találtam jól köztök magamat, s mind­járt azon járt eszem, hogy tudjak mentül hamarább mene­külni? Azonban nemsokára nyitjára akadtam a dolognak, s vendégszeretetük felül egészen más véleményre jöttem. Az ezen ég év alatt uralkodó roppant hévség miatt nagy kényelmetlenség a nehezecske öltözet, idegenek előtt pedig gonirozva vannak lehető legkönnyebb pongyolájokban előálla­­ni, bővebb ismeretség után azonban, s ha látogató is úgy tesz, igen jól találják magukat egymás társaságában könnyű öltözék­ben , egy hamukba (függő ágy) vagy divánra dőlve. A szí­vesség i­lyenkor kifogyhatatlan; a nők előveszik a papirszi­­vart s rágyújtanak, a vendég számára is a legkellemesebb mo­dorban meggyujtott szivart önmaguk nyújtják által, mi a ked­vezésnek kitűnő jele szokott lenni, így telik el az egész nap szivarozva s többnyire a legfinomabb gyümölcsöket cseme­gézve, azt est pedig, kivált holdvilágnál, sétában telik el a gyönyörű czukornád, kávé és dohányültetvények közt. Nem lesz talán érdektelen e helyen valamit a forró öv nö­­vény életéről írnom ? Ez előttünk egészen idegen , egy részecskét e növények­ből csak virágházakbani látás után ismerünk s milly gyönge, beteges színűek azok ezek mellett, mellyek itt a szabadban, a forró napsugár alatt tenyésznek! Az erdőkben tülgy-bükk és nyárfa helyett pálmát, kókuszt és pamutfát talál az ember, s mig nálunk alig látni 10 fajta fát nagyobb területen is: itt egy holdnyi helyen százféle is fordul elő a legnagyobb vegyület­­ben és tarkaságban. Havana minden piacza és sétatere el van árasztva e dús növényzet ezer változatosságú özönével. Az oleander akko­rát nő, mint nálunk a szilvafa, s borítva van gyönyörű rózsa alakú virágival; szép magnóliák csiklandoztatják a szemet ru­bin-vörös roppant virágaikkal, mig a fukszia szendén kacsin­gat ki a sűrű bozót közöl, s a vizeken féllábnyi átmérőjű ró­zsaszínű tulipánok nyílnak, mig a parton rózsa­ alakú s nagyságú teljes jázminok árasztják el a tájt gyönyörű illattal. Roppant nagyságú vörös és sárgavirágú tulipánfák emelik fel büszkén, virágaik ezrével ékített koronájukat, míg a ná­lunk ismeretlen ezerszinű virágokkal díszelgő felfolyóknak megannyi nemes függönyként terjeszkednek szét a fák között. Különbnél különbféle virágzatu bokrok elevenítik a zöld gye­pet, mellyek közt a nagy bokrétáju erica ragadja magához az elsőséget. Hát a kaktusoknak mennyi fajával találkozik itt az ember, a grandiflora a legbujábban nyílik, a speciesek az élőfák sudaraihoz lapulva tárják ki nagyszerű vörös tölcsére­­ket, az alatus pedig minden hitvány kert alatt, szemétdombon, omladékok közt és házfödeleken nyitja vörös és sárga virá­gait olly othonosan, mint nálunk a pukkantó. — Bananas, pia—­tanas, ananas, mango , sapote s több száz meg százféle felsé­ges izü gyümölcsök enyhítik zam­atjukkal a terhes napsugár alatt izzadót. E rendkívül termékeny földben mindennemű vetemény és gabona tenyész bőségben; legnagyobb gondot azonban a kávé, czukornád és dohánytermesztésre fordítanak, melly czikkek­­ből veszik az itteni birtokosok roppant jövedelmeiket. Gyü­mölcsei mint emlitém felségesek; a narancs a legközönsége­sebb, s nincs időszak, mellyben legalább két, háromféle gyü­­mölcs-megérés pontján nem állana, s a különféle gyümölcs olly nagy számban van itt, hogy nevüket megtanulni is alig birja az ember. Europa keveset ismer közölök, s legnagyobb részének nevét sem hallotta. A legnagyobb érett ananász ára 5 garas, melly izére és zamatjára nézve a legtökéletesebb; a mangot pedig, sapotét, kókuszt és sok más egyéb gyümölcsöt csaknem ingyen kapja az ember s az áruhelyeken terhelve van a lég e gyümölcsök roppant illatával. Levegője a bennszülöttek és több idő óta idetelepedtekre nézve nagyon egészséges, s a sziget a mellett, hogy a forró égöv minden előnyeivel bír, minden mérges állattól mentve van. De e felséges égaly az idegenre nézve gyakran halált rej­tő, mert ez az úgynevezett sárgahidegnek hazája, melly itt martius végétől fogva novemberig uralkodni szokott a nélkül azonban, hogy a benszülötteket és a négereket bántaná. Ha­nem jaj az idegennek, ki magát a felséges gyümölcsök elve­vése közben elfelejti, vagy a szabad légen takaratlan alszik! Ezek közöl ritka, ki elkerüli, s nagyobb része elhal benne. — Magam olly helyeken, hol a sárgahideg uralkodik, többször utazván, úgy tapasztaltam, hogy szigorú életrend mellett el­kerülhető e kór, s azt hiszem, hogy rendkívüli pusztítása a sok kövér gyümölcsből ered, s a tisztátalanságtól mellytől, sokfelé büdös a hely. Végre szólanom kell már a szivarokról is, mert a nélkül annyit tenne leírásom , mint Rómában járni s pápát nem látni. Havana szivarkereskedése világhírű s roppant gazdagsá­gának egyik főága, minek oka az, hogy a cubai dohány szivar­­készítésre legalkalmasabb, különös finom illatú; pipából azon­ban szíhatatlan, roppant ereje miatt. Gyakran hallottam ott­honlétemben , hogy a­ki Havanában a szivarkészítés módját megnézi, elundorodik a havanai szivartól, mert ronda néger­­nek sodorják fekélyes c­ombjaikon. Megjártam több kisebb­­nagyobb gyárt, s azt kell hinnem, hogy ki a fölebbi valótlan­ságot állíthatta, nem járt soha Havanában, ugyanis a szivar­gyárakban itt nem nők, hanem férfiak dolgoznak, s a szivart nem czom­bjukon, hanem asztalon sodorják egybe. — A szi­var Havanában is drága, lehet azonban igen jó félének százát 2 p forintért kapni. De a legfinomabbak milly túlzott árúak itt helyben is, azt a híres Cabannas gyárában láttam , hol a leg­első fajnak az úgynevezett Imperiales-nek ára százankint 36 p­ forint. Megismerkedvén a gyámokkal, egynéhányat kaptam e drága portékából s hármat eltettem azon szándékkal, hogy bár mikor térek is kedvesim hozzátok,elvigyem egyikét; — stb. LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL. XLIX. , Bécs, sept. 25. A császár visszajöttével a minisztérium élénk tevékenysége ismét szemlátomást gyarapodik a különféle előterjesztésekben, mellyeket a Wiener Zeitung ismét napon­ként közöl. Tegnap és ma tetettek közzé a kereskedelmi mi­niszter előterjesztései, mellyek a telegrafi szolgálat rendezé­sére , valamint a telegrafügyben a különféle német államok és Ausztria között kötött szerződésekről­ rendeletekre vonatkoz­nak. Közép Európát áthálózó ime csodálatos közlekedési esz­köz körül fontos főleg azon körülmény , hogy a meglehetős magas ár lejebb szállíttatott. Igaz ugyan, hogy nem olly arány­ban , miszerint azt a nagy közönség is használhatná ; s e ma­gas ár okozza, hogy a leghasználtabb vonalakon a magán sür­gönyök a kormányéihoz úgy állanak, mint 1: 7-hez. Daczára az ostromállapotnak, vagy inkább annak megegye­zésével , néhány nap óta itt egylet keletkezett, melly már is számos tagot számlál s a közönség figyelmét nem csekély mér­tékben vonta magára. Azon egylet ez, melly az első ausztriai takarék-pénztárral egybekötött álintézet igazgatóságának visz­­szaélései ellen, kölcsönös védelmi tekintetből, alakult. Az egylet elnökévé Weidmüller választatott, kinek általában az az érdeme, hogy első volt, ki az álintézetet az érdekeltek irányábani kötelezettségére figyelmezteté. Általa kiadott egy röpiratban az intézet jogtalan vezetésére figyelmezteté a kö­zönséget , s kimutatott több százezerre menő összeget, melly az érdekeltektől elvonatott. Az irat nagy figyelmet gerjesztett, s az intézet igazgatóságának felelete nem volt képes a már föl­derített kárt megc­áfolni. Sőt nem is iparkodott a Weidmüller úr által javasolt javításokat alkalmazni, hanem inkább azokat megvetve mellőzni. De a közönség figyelme föl lévén ébreszt­ve, és mivel látták, hogy az igazgatóságnak nincs szándéká­­ban sem a visszatartott pénzt kiadni, sem pedig más kezelést behozni, alakult a fenebbi egylet, a kissé nehéz hallású urak­nak kissé közelebbről fülébe kiáltandó. Ha a dolog lassan kint közzé fog tétetni, a Lloydiéle bankczikkeihez méltó mellék­darabot fogunk nyerni. Szabadka, sept. 22. „A kormányok az emberi bölcseség találmányai, mellyek­­nek feladata a népek szükségeit ellátni.ír­t így szól egy franczia író történeti vizsgálódásában. Kormányunk e magas feladatának nálunk megfelelni akarni nem késett, — így nem késett a panaszokat — mellyek vidé­künk s városunk salakjai s az emberiség szent jogainak bitor­lói ellen részint hivatalos úton , részint községi küldöttségek által, részint hirlapilag annyiszor és mindenfelől emeltettek — figyelembe venni, s azok megszüntetéséről rendelkezni. De valamint országszerte tapasztalhattuk, hogy kormá­nyunk , minden intézkedése mellett sem érhette el eddig elé a kívánt czélt, mellyet a nemzet közös óhajtása, közös szüksége igényel; mert többnyire az illető — leginkább másod­rendű végrehajtók ama közügyi intézkedéseket mellékes érdekeik­kel ellentétben lenni látván, vagy nem hajtották végre, vagy azok végrehajtását nehezítették , akadályozták, úgy legkö­zelebb tapasztaltuk mi is, hogy ép azon köz­igazgatási tiszt­viselőink (kevés kivétellel), kik mindig a kormány iránti hű­ség- és engedelmességről beszéltek, s kiknek tiszti köteles­ségükben állott volna a kormánynak segéd­kezeiket ajánlani fel — keltek ki azon rendelete ellen, miszerint N—i min. biztos urat törvényszékeink szervezetével bízta meg, mert előre érez­ték a heret, előre érezték hatalmuk bukását, miután ha egyso­r törvényszékeink rendezve lesznek, városi ügyünk is rendezve lesz, sorsunkon is könnyítve lesz. — Ugyanők keltek ki fe­nébb tisztelt min. biztos ur személye ellen is, midőn kö­rünkben tisztelni szerencsénk volt, s mint hallottuk elég­gé vakmerők voltak ellene felsőbb helyen vádat emelni, mellyet azon alaptalan ráfogásra építettek , hogy a biztos úr, kiküldetése tárgyát és czélját nem­ józan gondolkodású, (hű­séges) hanem compromittált (rebellis) egyénekkel közölte legyen.­­ Ezzel önök jó uraimék csak annyit mondottak, hogy a köztiszteletű min. biztos úr, a tisztalelkűség, értelmi képesség, és nem külső viselet színezete után indult akkor, midőn kiküldetése tárgyában némelly előkelő polgárainkat talán értekezés végett hizta fel; mert önök előtt jó uraimék mind­az, ki pörge kalapot, tisztességes magyar öltönyt visel, magyarul beszél s társalog, és a magyar színészi előadásokra Czeremetsky volt fogalmazónak mainap kihirdetett elítélés szemoly benyomást tett; az ítélet a katonai feltörvényszék által is megerősíttetett, s kötél általi halálra szól, azonban ke­gyelem útján vasban töltendő 6 évi fogságra változtattatott Azt hittük, hogy a felségsértési perek jegyzéke már be volna fejezve, de keserűen tapasztalok, hogy csalódtunk. Remél­jük azonban , közel a nap, midőn az eddig nem teljesült re­mények valósulni fognak. Legközelebb Veronában is tisztító­ bizottmány fog életbe lépni az olasz hivatalnokokra nézve. Bár e hit sokakra nézve nyugtalanító, hiszik mindazáltal, hogy azt az olasz hivatal­nokok vég­kinevezése fogja követni, s egyúttal az olasz ko­ronaországok politikai statútuma is életbe fog lépni. Jól értesült körökben beszélik, hogy a császár a tiroli had­testet még e hónapban meg fogja szemlélni, s útját egészen Münchenig kiterjeszteni. Azt is akarják tudni, hogy a voral­­bergi hadtest a Hesszenbe leendő nyomulásra van rendelve, minthogy a szövetségi gyűlés kebelében emelkedett szó ezt, és a hesszeni katonaság feloszlatását, követelte. E hit elany­­nyira hihetlennek látszik, hogy azt közleni is alig merem. A Simmeringnél dolgozó olaszok közt ismét nyugtalanság történt, legalább bizonyosnak mondják, hogy erősítésül oda ismét katonaság küldetett.

Next