Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)

1850-10-01 / 169. szám

lanat, mellyben Francziaország jövendőjének kérdését kell el­dönteni , azaz a kormányhatalmat kell véglegesen megszilár­dítani, vagy pedig fejetlenséget határozni; a nemzeti gyűlés felfogandja azon kötelességeket, mellyeket a körülmények szabnak ebbe és felfogandja azon roppant felelősséget, mit a történészet előtt vesz magára, hogyha akadékoskodnék az al­kotmány közvetlen revisiájának megszavazásában. „Ha a nemzeti gyűlés, elfeledvén, hogy Francziaország min­denekelőtt nyugodalmat óhajt, vonakokodnék olly rendszabá­lyokhoz nyúlni, mellyeket a közjóllét parancsolólag kiván. Napoleon Lajos nem késend hivatkozni az egész népre, melly­­től fölhatalmazását kapta. „És a nép fogja eldönteni, mit válasszon az elnök jelvéül: „ÖNMEGTAGADÁST VAGY KITARTÁST.“ Az Elysée, mint a fönebbiekből látszik, igen szeretné, ha az elnökség meghosszabbittatnék, még pedig tán Bonaparte ha­láláig. A Journal des Débats, e zavarok között, így okoskodik: „vessétek el a köztársaságot, tegyétek vissza az Orleans-csa­ládot királyi székébe, különben soha sem lesz csend és a so­­cialisták fölfalnak benneteket.“ És a demokraták ? a Bulletin de Paris legújabb tudósítása szerint, Cavaignac gyöngélkedése daczára politikailag igen munkás; mindinkább azon törekszik, hogy a köztársasági ár­nyékotokat vezetése alatt, egyesítse, s a nemzeti gyűlés meg­nyíltával, minden kegyelem nélkül, a reaction hatalmas visz­­szalökést tehessen. Állítják, hogy ő a katonaságra fog hivat­kozni. Hogy a katonaságra hivatkozás mit tesz ? nem szük­ség magyaráznunk. Cavaignac a mi ilyen tiszta jellemű repub­licáns, ép olly derék katona, ki azoknak, kik tán e hivatko­zást nem értenék, annak idejében megmagyarázandja. Nagybritannia. London, sept. 21. Tegnap esküdtetett fel Sir William Gronm,­mint a három indokrit hadsereg (Bengal-, Bombay-, és Madras) parancsnoka, ki legközelebbi héten induland In­diába. London, sept. 23. Gibraltárban nagy elégedetlenség ural­kodik az újonnan kivetett adó miatt; egy kutyára öt dollár vettetett, nem különben a só és bortól is tetemes adót kell fizetniök.­A nyugati nagy vasútpályán Wotton-Basset köze­lében, egy úgynevezett kirándulási vonat szerencsétlenül járt, s gyanítják, miszerint e szerencsétlenség szántszándékkal idéztetett volna elő. Ugyan­is egy a lovak szállítására hasz­náltatni szokott nagyon, a síneken keresztbe volt helyhez­­tetve, ennek pedig kevés perc­c­el azelőtt, mielőtt a kirán­dulási vonat megérkezett, kellett történnie, mivel negyedórá­val előbb egy más vonat minden akadály nélkül ment arra át. Eleinte úgy gondolák, hogy a leszállítási vagyon észrevétle­nül maradt el az előbbi vonattól, a dolog azonban nem úgy állván, a gyanús egyén ellen a törvényszéki vizsgálat folya­matban van. A lökés iszonyatos volt. A gépmozdony s a négy első kocsi a könyöklőn túl repült. Szerencsére a negyedik és ötödik kocsi közötti láncz elszakadt s valóban csodának mond­hatni, hogy az első kocsikban sem sérült meg senki halálosan. Zúzódások, ájulások, könnyebb sérülések, fájdalom, ki nem maradhattak, a vonat telve lévén utazókkal. Átalában egy idő óta igen sok szerencsétlenség történik az angol vaspályákon, mi nem csekély aggodalomra szolgáltat alkalmat. Olaszország-Turin, sept. 22. A Croce di Savoia biztos kútfőből állítja, miszerint a kormánynak épen nincs szándékában, a hazai hír­lap sajtó irányában korlátozó rendszabályokat léptetni életbe. Midőn az említett lap magát e képen vigasztalja, ismétli azon már olly sokszor kiondott tételt, miszerint a sajtószabad­ságot feljebbvalónak tartja minden más szabadságnál. A susai tartományi tanács legutolsó gyűlésében, szavazattöbbséggel elhatárzá: 1) A papi jószágok behúzását. 2) Az ülések nyilvánosságát, s szavazati rendszert mindennemű községek­nél. 3) A nemzetörségi intézet, minélöbbi átalános reform­ját s erélyes munkásságát. A Cattolico di Gen­ erre vonat­kozólag megjegyzi: „Új szellem lengi át a tartományi ta­nácsokat . Ivrea és Mortara a papi jószágok secularizátió­­ját elhatárzák. Az electricai szikra nem sokára másutt is gyújtand. A mortarai tartományi tanács a püspökök jövedel­mei korlátozását határozta el; az allessandriai pedig a „ke­reszténytudomány társait“ kiutasitá. OKTOBER 1. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar hírlap. Harmadik c­ikkében értekezik folytatólago­san „hazánk definitiv szervezetéről.“ A birod. charta valósítása nincs minden nehézség nélkül; nehézséget képez a birod­­éspro­­vincziai ügyek elválasztó vonala, s a miniszteri felelősség alkal­mazása provincziai statútumok és országgyűlés mellett. De nem abban kell keresni az aggodalmat, hogy a charta létrejött, nem is abban hogy kivitele nehézséggel jár, hanem hogy ha a defini­tív szervezet sokáig késik, kétkedés vagy balfogalmak felé for­­duland az elmék többsége. Pester Zeitung: Október első napja alkalmat ad egy czikk­­írónak­ körültekinteni azon nyeremények közt, mellyeket ez új időszak teremtett. Üdvözli a mai napot, mint első napját Ausz­tria egységének. Magyarország föl van szabadítva a hűbérség bi­lincsei alól; intézkedések tétettek kereskedelmének, műiparának fölvirágzására. Adókat vetnek reá, mellyek előtte idegenek , de mellyekhez lassan kint hozzájok szokik saját javára. A bélyegadó nálunk a legismeretlenebb, de azért ahhoz is majd hozzászokunk. Majd be fogja látni a nép, hogy ez adók szükségesek mivelődé­­sünkre, jóllétünkre. Ezt mondja a P. Z. — Egy czikke Porosz­­ország ügyeiről értekezik, különösen Radowitznak külügyminisz­terré neveztetése fölött mondja el nézeteit. Pester Morgenblatt. Főczikkében a leendő koronaország-gyü­­lésről emlékezik. Elmond némelly nézeteket, mellyek itt amott ez ügyre nézve elterjedtek. Nagyon erős gyökeret vert azon meg­győződés , hogy csak a martius előtti országgyűlés od­rogirozása nyugtathatja meg a kedélyeket. Czikkiró kinyilatkoztatja , hogy e véleményben nem osztozik, mivel a márt. előtti országgyűlés csak az absolutismusnak játéklabdája volt stb. Egy czikket kö­­zöl a Lloyd után, mellyben a románok törekvései rajzoltatnak. Felelős szerkesztő Bánffay Simon. _____Dunavizállás oct. 1-jén : 4' 8' 6'" 0 fölött. „Midőn a legitimisták a népre hivatkozás illy szilárd , nép­szerű , nemzeti alapjára támaszkodtak, leronták mindazon korlátokat, mellyeket most még inkább mint valaha kezdenek fölépitni. „Ha a monarchia egyszer elvileg kimondatott, akkor csak a józan okosságra, a hagyományokra, dicsőségre, a múlt hasznaira kell hivatkozni a legitimitás érdekében. A pártok­nak ezen helyzetben, mibe a körülményektől juttattak, semmi egyéb nem marad fen, mint Francziaország kilenc­százados nemzeti joga előtt tisztelettel meghajolni, melly jog elismer­tetvén , ismét erejébe tétetnék. Ezt nem akarják, mi nem az én hibám. „Szabad legyen nekem, most lelkiismeretem megnyugta­tására, politikai jelképemet, miben egész életemen át hiszek, szentül, tartalékban, megőrizni, azonban ezt, megvallom, semmi változás nem érheti, ha azon manifestumnak, mi közöl­­tetett, életbe kell lépnie.“ Ez a kérdéses levél tartalma, mi annyi hírlapi véleményre ad alkalmat. A L'Opinion publique és a L'Union nagyon elérzékenyül­­nek Larochejaquelein úr fölött. Ezt mondja felőle a L’Union: „fájdalommal kell Larochejaquelein ur tényét és magáróli megfeledkezését tárgyalnunk , ki átöröklött föláldozás, magas értelmiség és elvitázhatlan talentum által tiszteletben álló pályáját így megszakasztá. — Annyival inkább sajnálkozunk Larochejaquelein ur fölött, mert őt mindig szerettük és tisz­teltük.“ Ezen pártzavargások közepette, tekintsünk az­ Elyséebe, lássuk, mit akar az elnök. A Bulletin de Paris, következő fontos közleményt ad erre vonatkozólag, mit szóról szóra jónak látunk közleni. Czime: Ce que veut le Président. (Az, mit az elnök akar). „A közvélemény , Párisban és a megyékben, két hónap óta föl van izgatva azon fenyegető állás miatt, mellyet a monar­chiai pártok elfoglalnak. „A nyugtalanított hazának joga van tudni, minő tervei lesz­nek Napoleon Lajosnak, azon esetben, ha a két ágbeli roya­listák egyesülten, vagy nem, igyekezni fognak az elnöki hata­lom meghosszabítását akadályozni. „Ezen, általunk ismert terveket, néhány szóban kifejez­hetjük : „Napoleon Lajos nyilvánosan visszautasít minden dynastiai utógondolatot; ő nem kíván más előnyöket azokon kívül, mel­yeknek jelenleg élvezetében van. Czélja egy, és ez: a rend, bizalom és hitel helyreállítása; egyszóval: bezárni a forradalmi korszakot. „Hanem, hogy végre lehessen hajtani ezen békítő missiót, mit neki az isteni­ gondviselés tartott fenn szükség , hogy az elnöki hatalom megszilárdítassék és meghosszabbittassék. „Napoleon Lajos nem fogna megfelelni azon hat millióm polgár kivonatának kik­öt, mint a rend és a 89-ben kezdődött bölcs elöhaladás eszméinek jelképét választók meg, ha aláza­tosan meghajtaná fejét azon royalista szövetkezés előtt, melly esztelenül zaklatja a hazát. „Napoleon Lajos e szerint reméli, hogyha eljövend a pil­o-3 A tulajdonosok által egészen újra kicsinosított és felbútorozott A tulajdonosok gondviselősége által Indem wir hiermit zur Pränumeration auf das vierte Quartal des L 1 о у d ( einladen, machen wir unsere P. T. Abonnenten aufmerksam, dass unser Abend­blatt ausser den wichtigsten Geld- und Wechsel-Coursen, wie sie am Schlüsse der Wiener-Börse notirt werden, und einer übersichtlichen Darstellung der uns )im Laufe des Vormittags aus Zeitungen und brieflich zugehanden Neuigkeiten, telegraphische Depeschen enthält, welche andere Morgenblätter am folgenden ) Tage unserer Zeitung entlehnen , und wir also den meisten Blättern in der Mit­theilung der wichtigsten Nachrichten oft einen Vorsprung von 24 Stunden ab­­) gewinnen. Der Pränumerations-Betrag für das vierte Quartal des Lloyd ist für )Wien: 3 fl.; für die Kronländer, inclusive zweimaliger Post-Versendung unter breiter Schleife: 3 fl. 45 kr. und unter geschlossenem Couvert: 4 fl. 9 kr. CM. Wien, im September 1850. Die Redaktion des LLOYD. EMICH G. nemzeti könyvkereskedésében (uri- és kigyó-utcza szegletén a postahivatal átellenében) megjelent, s általa minden könyvárusnál MAGYARHONBAN megszerezhető. A TELEKADÓ RENDSZERE w umtAty&xskmmb Az 1850. mártius 4-diki cs. pátens szerint előadva RÉGLI EMIL egyetemi hites tanár által. Ára csinos borítékban 1 fr. 20 kr. * fÉpen most jelent meg!! EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében DOCUMENTÁLT FELELET KEMÉNY ZSIGMONDNAK FORRADALOM UTÁN czím­ű munkájára, EGY MEGBUKOTT DIPLOMATÁTÓL. Ezen érdekes röpirat Kemény Zsigmond munkája birtokosainak is különösen ajánlható. Ára, fűzve 24 pengő krajcrár. Szinte EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében a napokban meg­jelent, s általa minden könyvárusnál megszerezhető a következő érdekes könyvecske: BÜNTETŐJOG ELEMŰ vezérfonalus bírák­ és ügyvédeknek a fenyitó bíróságok illetősége­ és bűnvádi eljárás tárgyában kiadatott legfelsőbb pótló ideiglenes rendeletnek alkalmazásánál. Irta Csatskó Imre. Pest, 81. 66 lap; csínom borítékba fűzve, ára 30 kr. p.p. TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENCZ . — KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI­ UTCZA 449. SZ. P­E­S­T­E IV a maga 114 díszesen felkészített vendég-szobájával és teremével s ajánlja magát a tisztelt Utazóknak, soliditás- és figyelmes ( ^ készségével. m шт

Next