Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)
1850-10-01 / 169. szám
lanat, mellyben Francziaország jövendőjének kérdését kell eldönteni , azaz a kormányhatalmat kell véglegesen megszilárdítani, vagy pedig fejetlenséget határozni; a nemzeti gyűlés felfogandja azon kötelességeket, mellyeket a körülmények szabnak ebbe és felfogandja azon roppant felelősséget, mit a történészet előtt vesz magára, hogyha akadékoskodnék az alkotmány közvetlen revisiájának megszavazásában. „Ha a nemzeti gyűlés, elfeledvén, hogy Francziaország mindenekelőtt nyugodalmat óhajt, vonakokodnék olly rendszabályokhoz nyúlni, mellyeket a közjóllét parancsolólag kiván. Napoleon Lajos nem késend hivatkozni az egész népre, mellytől fölhatalmazását kapta. „És a nép fogja eldönteni, mit válasszon az elnök jelvéül: „ÖNMEGTAGADÁST VAGY KITARTÁST.“ Az Elysée, mint a fönebbiekből látszik, igen szeretné, ha az elnökség meghosszabbittatnék, még pedig tán Bonaparte haláláig. A Journal des Débats, e zavarok között, így okoskodik: „vessétek el a köztársaságot, tegyétek vissza az Orleans-családot királyi székébe, különben soha sem lesz csend és a socialisták fölfalnak benneteket.“ És a demokraták ? a Bulletin de Paris legújabb tudósítása szerint, Cavaignac gyöngélkedése daczára politikailag igen munkás; mindinkább azon törekszik, hogy a köztársasági árnyékotokat vezetése alatt, egyesítse, s a nemzeti gyűlés megnyíltával, minden kegyelem nélkül, a reaction hatalmas viszszalökést tehessen. Állítják, hogy ő a katonaságra fog hivatkozni. Hogy a katonaságra hivatkozás mit tesz ? nem szükség magyaráznunk. Cavaignac a mi ilyen tiszta jellemű republicáns, ép olly derék katona, ki azoknak, kik tán e hivatkozást nem értenék, annak idejében megmagyarázandja. Nagybritannia. London, sept. 21. Tegnap esküdtetett fel Sir William Gronm,mint a három indokrit hadsereg (Bengal-, Bombay-, és Madras) parancsnoka, ki legközelebbi héten induland Indiába. London, sept. 23. Gibraltárban nagy elégedetlenség uralkodik az újonnan kivetett adó miatt; egy kutyára öt dollár vettetett, nem különben a só és bortól is tetemes adót kell fizetniök.A nyugati nagy vasútpályán Wotton-Basset közelében, egy úgynevezett kirándulási vonat szerencsétlenül járt, s gyanítják, miszerint e szerencsétlenség szántszándékkal idéztetett volna elő. Ugyanis egy a lovak szállítására használtatni szokott nagyon, a síneken keresztbe volt helyheztetve, ennek pedig kevés perccel azelőtt, mielőtt a kirándulási vonat megérkezett, kellett történnie, mivel negyedórával előbb egy más vonat minden akadály nélkül ment arra át. Eleinte úgy gondolák, hogy a leszállítási vagyon észrevétlenül maradt el az előbbi vonattól, a dolog azonban nem úgy állván, a gyanús egyén ellen a törvényszéki vizsgálat folyamatban van. A lökés iszonyatos volt. A gépmozdony s a négy első kocsi a könyöklőn túl repült. Szerencsére a negyedik és ötödik kocsi közötti láncz elszakadt s valóban csodának mondhatni, hogy az első kocsikban sem sérült meg senki halálosan. Zúzódások, ájulások, könnyebb sérülések, fájdalom, ki nem maradhattak, a vonat telve lévén utazókkal. Átalában egy idő óta igen sok szerencsétlenség történik az angol vaspályákon, mi nem csekély aggodalomra szolgáltat alkalmat. Olaszország-Turin, sept. 22. A Croce di Savoia biztos kútfőből állítja, miszerint a kormánynak épen nincs szándékában, a hazai hírlap sajtó irányában korlátozó rendszabályokat léptetni életbe. Midőn az említett lap magát e képen vigasztalja, ismétli azon már olly sokszor kiondott tételt, miszerint a sajtószabadságot feljebbvalónak tartja minden más szabadságnál. A susai tartományi tanács legutolsó gyűlésében, szavazattöbbséggel elhatárzá: 1) A papi jószágok behúzását. 2) Az ülések nyilvánosságát, s szavazati rendszert mindennemű községeknél. 3) A nemzetörségi intézet, minélöbbi átalános reformját s erélyes munkásságát. A Cattolico di Gen erre vonatkozólag megjegyzi: „Új szellem lengi át a tartományi tanácsokat . Ivrea és Mortara a papi jószágok secularizátióját elhatárzák. Az electricai szikra nem sokára másutt is gyújtand. A mortarai tartományi tanács a püspökök jövedelmei korlátozását határozta el; az allessandriai pedig a „kereszténytudomány társait“ kiutasitá. OKTOBER 1. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar hírlap. Harmadik cikkében értekezik folytatólagosan „hazánk definitiv szervezetéről.“ A birod. charta valósítása nincs minden nehézség nélkül; nehézséget képez a birodésprovincziai ügyek elválasztó vonala, s a miniszteri felelősség alkalmazása provincziai statútumok és országgyűlés mellett. De nem abban kell keresni az aggodalmat, hogy a charta létrejött, nem is abban hogy kivitele nehézséggel jár, hanem hogy ha a definitív szervezet sokáig késik, kétkedés vagy balfogalmak felé forduland az elmék többsége. Pester Zeitung: Október első napja alkalmat ad egy czikkírónak körültekinteni azon nyeremények közt, mellyeket ez új időszak teremtett. Üdvözli a mai napot, mint első napját Ausztria egységének. Magyarország föl van szabadítva a hűbérség bilincsei alól; intézkedések tétettek kereskedelmének, műiparának fölvirágzására. Adókat vetnek reá, mellyek előtte idegenek , de mellyekhez lassan kint hozzájok szokik saját javára. A bélyegadó nálunk a legismeretlenebb, de azért ahhoz is majd hozzászokunk. Majd be fogja látni a nép, hogy ez adók szükségesek mivelődésünkre, jóllétünkre. Ezt mondja a P. Z. — Egy czikke Poroszország ügyeiről értekezik, különösen Radowitznak külügyminiszterré neveztetése fölött mondja el nézeteit. Pester Morgenblatt. Főczikkében a leendő koronaország-gyülésről emlékezik. Elmond némelly nézeteket, mellyek itt amott ez ügyre nézve elterjedtek. Nagyon erős gyökeret vert azon meggyőződés , hogy csak a martius előtti országgyűlés odrogirozása nyugtathatja meg a kedélyeket. Czikkiró kinyilatkoztatja , hogy e véleményben nem osztozik, mivel a márt. előtti országgyűlés csak az absolutismusnak játéklabdája volt stb. Egy czikket közöl a Lloyd után, mellyben a románok törekvései rajzoltatnak. Felelős szerkesztő Bánffay Simon. _____Dunavizállás oct. 1-jén : 4' 8' 6'" 0 fölött. „Midőn a legitimisták a népre hivatkozás illy szilárd , népszerű , nemzeti alapjára támaszkodtak, leronták mindazon korlátokat, mellyeket most még inkább mint valaha kezdenek fölépitni. „Ha a monarchia egyszer elvileg kimondatott, akkor csak a józan okosságra, a hagyományokra, dicsőségre, a múlt hasznaira kell hivatkozni a legitimitás érdekében. A pártoknak ezen helyzetben, mibe a körülményektől juttattak, semmi egyéb nem marad fen, mint Francziaország kilencszázados nemzeti joga előtt tisztelettel meghajolni, melly jog elismertetvén , ismét erejébe tétetnék. Ezt nem akarják, mi nem az én hibám. „Szabad legyen nekem, most lelkiismeretem megnyugtatására, politikai jelképemet, miben egész életemen át hiszek, szentül, tartalékban, megőrizni, azonban ezt, megvallom, semmi változás nem érheti, ha azon manifestumnak, mi közöltetett, életbe kell lépnie.“ Ez a kérdéses levél tartalma, mi annyi hírlapi véleményre ad alkalmat. A L'Opinion publique és a L'Union nagyon elérzékenyülnek Larochejaquelein úr fölött. Ezt mondja felőle a L’Union: „fájdalommal kell Larochejaquelein ur tényét és magáróli megfeledkezését tárgyalnunk , ki átöröklött föláldozás, magas értelmiség és elvitázhatlan talentum által tiszteletben álló pályáját így megszakasztá. — Annyival inkább sajnálkozunk Larochejaquelein ur fölött, mert őt mindig szerettük és tiszteltük.“ Ezen pártzavargások közepette, tekintsünk az Elyséebe, lássuk, mit akar az elnök. A Bulletin de Paris, következő fontos közleményt ad erre vonatkozólag, mit szóról szóra jónak látunk közleni. Czime: Ce que veut le Président. (Az, mit az elnök akar). „A közvélemény , Párisban és a megyékben, két hónap óta föl van izgatva azon fenyegető állás miatt, mellyet a monarchiai pártok elfoglalnak. „A nyugtalanított hazának joga van tudni, minő tervei lesznek Napoleon Lajosnak, azon esetben, ha a két ágbeli royalisták egyesülten, vagy nem, igyekezni fognak az elnöki hatalom meghosszabítását akadályozni. „Ezen, általunk ismert terveket, néhány szóban kifejezhetjük : „Napoleon Lajos nyilvánosan visszautasít minden dynastiai utógondolatot; ő nem kíván más előnyöket azokon kívül, melyeknek jelenleg élvezetében van. Czélja egy, és ez: a rend, bizalom és hitel helyreállítása; egyszóval: bezárni a forradalmi korszakot. „Hanem, hogy végre lehessen hajtani ezen békítő missiót, mit neki az isteni gondviselés tartott fenn szükség , hogy az elnöki hatalom megszilárdítassék és meghosszabbittassék. „Napoleon Lajos nem fogna megfelelni azon hat millióm polgár kivonatának kiköt, mint a rend és a 89-ben kezdődött bölcs elöhaladás eszméinek jelképét választók meg, ha alázatosan meghajtaná fejét azon royalista szövetkezés előtt, melly esztelenül zaklatja a hazát. „Napoleon Lajos e szerint reméli, hogyha eljövend a pilo-3 A tulajdonosok által egészen újra kicsinosított és felbútorozott A tulajdonosok gondviselősége által Indem wir hiermit zur Pränumeration auf das vierte Quartal des L 1 о у d ( einladen, machen wir unsere P. T. Abonnenten aufmerksam, dass unser Abendblatt ausser den wichtigsten Geld- und Wechsel-Coursen, wie sie am Schlüsse der Wiener-Börse notirt werden, und einer übersichtlichen Darstellung der uns )im Laufe des Vormittags aus Zeitungen und brieflich zugehanden Neuigkeiten, telegraphische Depeschen enthält, welche andere Morgenblätter am folgenden ) Tage unserer Zeitung entlehnen , und wir also den meisten Blättern in der Mittheilung der wichtigsten Nachrichten oft einen Vorsprung von 24 Stunden ab) gewinnen. Der Pränumerations-Betrag für das vierte Quartal des Lloyd ist für )Wien: 3 fl.; für die Kronländer, inclusive zweimaliger Post-Versendung unter breiter Schleife: 3 fl. 45 kr. und unter geschlossenem Couvert: 4 fl. 9 kr. CM. Wien, im September 1850. Die Redaktion des LLOYD. EMICH G. nemzeti könyvkereskedésében (uri- és kigyó-utcza szegletén a postahivatal átellenében) megjelent, s általa minden könyvárusnál MAGYARHONBAN megszerezhető. A TELEKADÓ RENDSZERE w umtAty&xskmmb Az 1850. mártius 4-diki cs. pátens szerint előadva RÉGLI EMIL egyetemi hites tanár által. Ára csinos borítékban 1 fr. 20 kr. * fÉpen most jelent meg!! EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében DOCUMENTÁLT FELELET KEMÉNY ZSIGMONDNAK FORRADALOM UTÁN czímű munkájára, EGY MEGBUKOTT DIPLOMATÁTÓL. Ezen érdekes röpirat Kemény Zsigmond munkája birtokosainak is különösen ajánlható. Ára, fűzve 24 pengő krajcrár. Szinte EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében a napokban megjelent, s általa minden könyvárusnál megszerezhető a következő érdekes könyvecske: BÜNTETŐJOG ELEMŰ vezérfonalus bírák és ügyvédeknek a fenyitó bíróságok illetősége és bűnvádi eljárás tárgyában kiadatott legfelsőbb pótló ideiglenes rendeletnek alkalmazásánál. Irta Csatskó Imre. Pest, 81. 66 lap; csínom borítékba fűzve, ára 30 kr. p.p. TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENCZ . — KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI UTCZA 449. SZ. PESTE IV a maga 114 díszesen felkészített vendég-szobájával és teremével s ajánlja magát a tisztelt Utazóknak, soliditás- és figyelmes ( ^ készségével. m шт