Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)

1850-10-14 / 180. szám

IDEIGLENES TÖRVÉNY A MAGÁN OKTATÁS IRÁNT. 1. §. A gymnásiumok és reáliskolák tantárgyaiban oktatás ez­után magánosok által is adathatik. 2. §. Minden illyen tanintézetnek kell egy elöljáróval bírnia, ki annak közvetlen igazgatását ellátja, s a kormányhatóságok irányában az­ intézet állapota iránt felelős. 3. §. Az elöljárónak 1) ausztriai állodalmi polgárnak , 2) er­kölcsi és politikai tekintetben feddhetetlennek kell lenni, 3) tudományos tekintetben azon képességet kimutatni, melly hasonló nemű állodalmi intézetnek­ tanártól megkivántatik. A tanítóknak hasonlólag ausztriai állodalmi polgároknak és er­kölcsi s politikai tekintetben feddhetleneknek kell lenniök. Az ausztriai állodalmi polgáriság feltételéről az iskolai ható­ság különös tekintetet érdemlő esetekben fölmentést adhat. 4. §. E magánintézetek kétfélék : vagy fel vannak jogosítva gymnasium vagy reáliskola nevét viselni, vagy nincsenek. 5. §. Hogy valamelly magántanintézet gymnasium­ vagy reál­iskola nevét viselhesse: 1) elrendezése a tanterv és taneszközökre nézve a hasonnevű állodalmi intézetek elrendezésével a lényeges pontokban meg kell hogy egyezzék : 2) mindenik tanítójának ki kell mutatnia az eféle állodalmi tanintézetekre nézve megkí­vánt tudományos képességet. 6. §. Gymnasium vagy reáliskola nevét viselő magánintézet megnyitására a vallás- és közoktatási miniszter helybenhagyása szükséges. E helybenhagyás annak kimutatását feltételezi, hogy a 2. 3 és 5. §§-okban megszabott feltételek be vannak töltve, s hogy az intézet tartási költsége az évek bizonyos sorára legalább a valószínűségnek nagy fokával fedezve van. 7. §: Az i­lyen intézet szerkezetében vagy oktató személyze­tében­ változás mindenkor feljelentendők az iskolai országos ha­tóságnál, s a minisztérium az intézetről törvényes tulajdonságok hiánya miatt, akár mikor ismét elvonhatja a gymnasium-vagy reáliskola nevezetét. 8. §. Ollyan magán tanítóintézet, melly ugyan a gymnasiumi vagy reáliskolai tantárgyakban ad oktatást, de nem tart igényt gymnasium vagy reáliskola nevéhez , szerkezetében nincs kötve a hasonnevű állodalmi intézetek szerkezetéhez. 9. §. Illyen intézet megnyitása azt feltételezi hogy: 1) legalább három hónappal azelőtt jelentés tétessék aziránt azon koronaország helytartójához (Magyarországon jelenleg azon katonai kerület miniszteri biztosához) mellyben az intézetnek fel kellend állania ; 2) megjeleltessék az intézet helye 3) előrajz terjesztessék elő, mellyben az intézet czélja és szer­kezete előadatik , és 4) kimutatassék, hogy a 2 és 3-ik §§-ok feltételei be van­nak-e töltve. 10. §: A kormány a megnyitást a 2 és 3-ik §§-okban megsza­bott feltételek hiánya miatt megtagadhatja. Ha nincs alap eltil­tásra , a megnyitást egyszerűn tudomásul veszi. 11. g. Ennélfogva a kormány i­lyen magán­intézetek tudomá­nyos vagy nevelési eredményeiért semminemű kezességet el nem vállal , sőt inkább egészen azokra , kik gyermekeieket vagy nö­vendékeiket r­ájuk bízzák , h­agyatik meggyőződni a felől, vál­jon bizalmukra érdemesek-e vagy nem. 12. §. A magán tanító intézetek a kormány fő felügyelete alatt állanak, ennél fogva kötelesek ennek kívánságára felvilágosítá­sukat adni állapotjuk iránt, s a kormány fel van jogosítva ezen állapot felől előtte alkalmasnak látszó módon pontos tudomást szerezni. 13. §. Ha valamelly intézet a kormányhatóságoktól az igénybe vett megbizonyosodást megtagadja, bezárath­otik , s ugyan ez min­den időben megtörténhetik, ha erkölcsi vagy politikai tekintet­ben káros jellemet ölt. 14. §. Semmi magán tanintézet mint i­lyen, legyen bár fel­jogosítva gymnasium vagy reáliskola nevének viselésére vagy nem, tanítványainak nem adhat ki állodalmilag érvényes , azaz ollyan bizonyítványokat, mellyeknek az állodalom érvényességet tulajdonit, midőn a tanulókra nézve állodalmi iskolákba vagy állodalmi szolgálatbalépés, vagy az állodalom részéről adandó más engedmények forognak fen, mellyeknek elnyerése gymná­­siumi vagy reáliskolai képzettségről feltételeztetik. A magánintézetek tanítványainak, állodalmilag érvényes bi­zonyítványok elnyerésére megfelelő közintézetnél kell vizsgálatot kiállaniok. 15. §. De a minisztérium által a magán tanintézetek nyilvános, gymnásiumok vagy reáliskolák rangjára emelhetők, ha szerkeze­tük az oktatás sikerére megkívántató kezességeket nyújtja; ezen esetben jogot nyernek állodalmilag érvényes bizonyítványok ki­adására. 16. §. Annak ki a gymnásiumok és reáliskolák tantárgyaiban házi oktatást kíván adni, nincs szüksége semmi különös enge­délyre a hatóságok részéről. Ennélfogva jövendőben , ha ollyan tanítványok , kik házi ok­tatásban részesültek , köztanító intézeteknél mint magántanulók, vagy valamelly gymnasiumnál vagy reáliskolánál vizsgálatra je­lentik magokat, nem kívántatik meg többé házi tanitójok tanké­­pességi bizonyítványának előmutatása. 17. §. Olly magán intézetek, mellyek olly oktatást szándékol­nak, melly lényege szerint az állodalmi iskolák rendszere szerint csak olly intézeteknél adatik, mellyek már feltételezik a gymna­siumi vagy reáliskolai oktatást, csak a kormánynak különös en­gedélyével állíttathatnak. Illyenek felállítása és további fenállása feltételezi: 1) Hogy nem alkalmaztatik oda ollyan tanító, ki a kormány által tudományos képességére és erkölcsi s politikai magavisele­tére nézve képesnek el nem ismertetett. 2) Hogy az intézet tartási költségei az éveknek bizonyos sorára legalább valószínűségnek magas fokával fedezve vannak. 18. §. A 2. 3. 12. 16-dik §§-ok határozatai az illy nemű ma­gán tanintézetekre is állanak, azonban ezen intézetek tanítvá­nyainak állodalmi vizsgálatokra vagy közintézeteknél állodalmi­lag érvényes bizonyítványok nyerésére szolgáló vizsgálatok ki­bo­csátása csak annyiban vehető igénybe, mennyiben i­lyen bizonyít­ványok nyerése törvényesen nem feltételeztetik közintézetek láto­gatásáról. 19. §. Rajz, zene, szépírást és hasonló tárgyú iskolák a 8—16 .§-ban foglalt határozatoknak vettetnek alá. Más tanintézetek, p. o. kereskedelmi iskolák, azon tanintézetekre nézve álló határozatok szerint fognak tárgyaltatni, mellyekkel lényegökhez képest legközelebbi rokonságban állanak. 20. §. A magánoktatásra nézve, mennyiben a népiskolák he­lyét pótolja, az eddigi határozatok még továbbra is meghagyat­nak, csak hogy házi oktatás adására itt sem kívántatik meg többé, miszerint az oktatók képességi bizonyítványt muttassanak ki. A PESTI KIR. TUDOM. EGYETEMNÉL A tanulók beiratása megkezdetik folyó October hó 15-ik napján s tarland a hó végéig. Történik az illető karok déká­­nainál. — Csütörtökön f. h. 17-kén délelőtt 10 órakor az egyetem szentegyházában a szent­ lélek meghívására nagy­mise tartotik, s hétfőn f. h. 21-ikén az előadások meg fognak kezdetni. Pesten October 13-ikán 1850. Az akad. tanács meghagyásából LÁSZLÓ GYÖRGY jegyző. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest, October 14. Nemzeti színházunkban, ma hétfőn adatik : ,,HUNYADI LÁSZLÓ,“ eredeti opera ” szakaszban. Ir­ta Egr­essi Béni, zenéjét szerzette Erkel Ferencz, De la Gran­ge assz. mint vendég Erzsébet szerepében fog föllépni. — V Ciniselli úr tegnapra hirdetett nagy és uj előadását igen számos vasárnapi közönség látogatta. Az előadás hirdetménye olly lepedő nagyságú papirosokra volt nyomva, hogy a melly ház falára egyet ragasztottak belőle, azon ugyan nem maradt több hely egy szerelmes levélke számára sem. Ez óriás falraga­szokban az volt legfeltűnőbb, hogy a hirdetmény magyar részét kifelejtették belőlök, s csupán németül tálalták ezt a közönség elé­be. Azért volt feltűnő, mert azelőtt az előadási színlap egyik fele magyarul nyomatott. — -|* A törvényszékekhez mint halljuk, nagy részint már meg­történt az elnökök kinevezése. Kerületi főtörvényszéki elnök a pesti kerületben: Cziráki János; a pozsonyiban: Gosztonyi Miklós, volt váltótörvényszéki elnök ; a sopronyiban : Nádasdy Ferencz gróf, volt kincstárnok; az eperjesiben: Dókus László volt hétszemélynök; a debreczeniben: Uray Bálint; Vojvodinában: Kövér János. Feltűnő, hogy azok közül, kik mint biztosok a tör­vényszékek szervezésével meg voltak bízva, egy sem nevezte­tett ki. — T Tegnap est­­e 10 óra tájban a magyar utcza szegletén egy kis vendéglőben (alias korcsmában) nagy lárma és verekedés támadt. Vérontás azonban még sem volt, csak úgy ököllel és hajczibálással fejezték be az egészet. A főszereplőt azonban kinek személye körül az egész kakasviadal forgott, elvezették az őrhely­re, hova tartozott. —­­­ A szegedi puszták körül, mint e vidékbeli levelek írják, még mindig számos ingyenélő szegénylegények tartózkodnak. Legalább megakad egy kettő imittamott ... de korántsem olly ir­tózatos alakban, olly nagy számmal, mint némelly német lapok fekete szemüvegen keresztül nézni szokták. így irta minap egy hírod, német újság, hogy Rózsa Sándor 6000, mond hat ezer emberrel s két ágyúval tartózkodik a Bakonyban!! Illyeneket mi álmunkban sem álmodunk. .. . Egyébiránt mondják, hogy Szege­den fegyveres rendőrök küldettek szét a puszták fiainak megsze­lídítésére. —­­- Nem rég, midőn egy uj franczia vígjáték, s utána ballet adatott színpadunkon , tanúja voltunk a színházban egy furcsa szóváltásnak. A vígjáték alatt valami mogorva úr, fontos képpel, szólított fel egy mellette álló s beszélő fiatalt, hogy ne lármázzon mert ő nem hallja az előadást.... A fiatal elhallgatott, hanem a táncz alkalmával észrevette, hogy mellette a mogorva ur igen jó ízűn nevet, s vissza akarta adni a kölcsönt. ,,Kérem uram — mondá — ne kaczagjon ön olly hangosan, mert nem hallom tőle a tánczot.“ A mogorva férfiú elhallgatott. — Némelly külföldi lap említi, hogy azon uj gyarmat, mely­­lyet Amerikában Prágai ezredes magyarok számára alapít, ,Kos­suth1 nevet fogna kapni. —­­ A kis Radimeczki Feodóra, kiről lapunkban többször emlékeztünk, tegnap est­e lépett föl először a nemzeti színpadon. A Londoni koldusokból Smike szerepét adta s várakozásunknak, reményünknek, mellyet felőle tápláltunk, annyira megfelelt, hogy őt most saját tapasztalásunk után is bátran merjük ajánlani mind a közönség, mind különösen a nemzeti színház figyelmébe. Az alig 12 éves gyermek annyi bensőséggel s áthatottsággal hajta végre szerepét, hogy az első föllépés is fényesen tanusíta ritka tehetségét, színészi hivatását. Öntudatos bátor játéka meglepte a közönséget. Hangja szívhez szóló, kedves csengésű s eléggé erős. Színpadi magatartásában, viseletében olly könnyűség, biztosság látszott, minőt gyakran azokban sem találunk, kik a színpadon hosszú évek óta forognak. Egyedül szavalásában volt észreve­hető némi egyhangúság, mi egy 12 éves gyermekben bizony­nyal nem kiirthatlan hiba. A közönség, melly ez estve szokottnál na­gyobb számmal jelent meg, több ízben előtapsolta s megéljenezte a tehetségdús gyermeket, ki mind a mellett, hogy bizonyos he­lyeken szerencsétlenül jövendölgettek felőle, minnyájunknak köztetszésével találkozott. Újólag dicsérettel s méltánylással kell megemlékeznünk e helyen Jókainé fáradozásairól, ki Feodorának színpadra készítésében időt és munkát nem kimélve igyekezett, míg bizonyos mások olly fukarak voltak mellette a gondoskodás­ban és jószívűségben. A színházigazgatóság bizonyosan tudni fogja teendőjét, csak azon egyet vagyunk bátrak óhajtani, hogy a­mit tenni akar, mielőbb tegye s ragadja meg a siker minden eszközeit, hogy e nem mindennapi színészi tehetség körünkben maradjon s biztosíttassék nemzeti intézetünk számára. Ha a kö­zönség pártoló részvétét fogják igénybe venni e tekintetben, hisz­­szük, hogy mindenki sietend az ügy iránti buzgalmát tettleg bi­zonyítani. . . Egyébiránt ez intézet nemcsak egy módot találhat, melly által a kínálkozó alkalmat, ön érdekének , fölvirágzásának előmozdítására fölhasználja. A kis Feodorának gyakori föllépte­tése e végett sem nem szükséges, sem nem ajánlandó. —­­ Egy franczia lap írja, hogy konstantinápolyi levelek Francziaország, Paris, oct. 7. Az állandó bizottmány mai ülésében kerü­­lend szőnyegre a katonai szemlék ügye. Mondjuk Dupin úr fog elnökölni, s maga a hadügyminiszter ,'Hautpoul ur is meg­­jelenend, számot adandó a Sarlory síkon történt dolgokért. Távolról tekintve azon eseményeket, mellyek jelenen Fran­­cziaországban a felszinen lebegnek, lehetlen, hogy az ember azt ne gondolja, hogy azok, mik az Elyséeben elkövettetnek, statuscsinyre vannak kiszámítva. — Minden tény oda mutat : a köztársaság elnöke a katonaságot minden áron, még pástétom és csirkehússal is, a maga számára le akarja kötelezni. Kér­désül teheti föl ezek után mindenki: miért mindez ? miért van annyira szüksége a katonaság előtti népszerűségre azon első állami hivatalnoknak, ki a törvények által Francziaország minden alsóbb rendű hivatalnokának, következőleg katonájá­nak is parancsol ? A Constitutionnel ugyan igyekszik kézzelfoghatólag meg­mutatni , miszerint az elnök nem akar semmi statuscsinyt, ő csak az elnökség meghosszabbítását óhajtja, legalább 5—10 évre. A franczia köztársaság elnöke, a franezia nemzet akaratából lett az állam első hivatalnoka; a franezia nemzet, a nemzeti gyűlés akaratából hossza­bbittathatik meg elnöksége is, melly a törvények szerint ugyan négy év, de, ha revideáltatván az alkotmány, bele­egyezik a nemzeti gyűlés, semmi kifogás ellene. De, hát ha a nemzeti gyűlés nem akarná az elnökség meg­hosszabbítását ? Ekkor fordítandná a köztársaság elnöke a ka­tonaságot nagy kérdés eldöntésére. Igaz tehát, hogy a köztársaság elnöke nem akar status­csinyt , azaz nem akar tán consul vagy császár nevet fölvenni, de akar még darab ideig elnök maradni, miből még nagy statuscsiny is válhatik. Minden esetre , conjuncturáink szerint, a katonasággal, mellynek értelmes része, mint már ezelőtt érintettük, nagyon megoszlott, valami ollyat fog elkövettetni, mitől a nemzeti gyűlés, ha egy értelemben nem lesz az Elyséevel, alkalmasint melegedni fog. Ide mutat azon harcz, mellyen az elyséei lapok szólnak a katonai szemlékről: „ha az elnök népszerűsége szálka szemetekben, ha ellenségei vagytok, majd meglátjuk, lesz-e bátorságtok neki nyíltan hadat szenni. Akkor felkeltitek a ka­tonaságot, kik becsületes kötelességérzettől vezettetve, a császár unokája ellen tett rebellis megtámadásaitokra szuro­nyaikkal fognak felelni.“ E hangra csak ennyit mondhatunk: sapienti sat. — Thiers, Malé és Berryer 5-kén öt órai értekezletet tar­tottak, mellyen elhatározók, hogy az alkotmánynak még az idén leendő revisióját átvigyék, s az elnökségnek is legalább öt évvel meghosszabbítását kieszközöljék. — A L'Union, hogy a Barthelemy-kör rendeletét szelí­dítse, a monarchiai elv és nemzeti szabadság kapcsolata czimen egy hosszú programmot közöl; főpontjai a követ­kezők : az ország önkormányzata, azaz a nemzetnek ügyei vezetésébeni részvéte két kamara által, mellyből legalább egyik választatik, s az adót és katonaságot fogná megszavazni. Szé­les választási rendszer, nevezetesen minden választó választható. Vidéki-és községi kiváltságok és szabadalmak. Minden állami polgár törvényelőtti egyenlősége, és hivatalképessége. Vallás, oktatásszabadság, azaz a családapának teljes autonómiája a gyermekek nevelésében , korlátolt sajtószabadság, a munkás osztály állapotának javítása. — Lyon Guillotiere külvárosának tanácsa, melly az el­nöknél a tisztelkedést megtagadta, újra választatott. A felosz­latásra , makacssága szolgáltatott alkalmat. — A lyoni haditörvényszék az emberbarátok nevű titkos társulati foglyok közöl hat szabadon bocsátott, 156t börtönre ítélt.­­ A Gazette de France tudni akarja, miszerint a nemzeti gyűlés nagy része beleegyezendik az alkotmány revisiojába. A baloldal, az alkotmány 50 pontját akarja megváltoztatni, melly által a hadsereg fölötti főparancsnokság az elnöktől el­vétetik , még a szemlék és katonai gyakorlatokon­ jelenléteit téli eltiltást is hozzá akarja tétetni. Páris, oct. 8. Az állandó bizottmány tegnapi üléséről még hiteles tudósítások nincsenek. Beszélik, miszerint d' Haut­­poul tábornok kielégítő nyilatkozatot tett volna a gyűlés előtt, s biztosítá, hogy a 10-ei szemlén nem történend semmi alkot­mányellenes tény. — Ma a börzén ismét status-csiny fölötti hírek keringettek. A L’ Independance belge levelezőjének már nevetségesnek tetszenek ezen csinyféle hírek, s komolyan állítja, hogy az Elyséeben még csak nem is gondolnak reá. Mi az Independan­­ce levelezője véleményét nem mindig oszthatjuk; hajlandób­bak vagyunk mindig a szagláló orral bíró börzét használni con­juncturáink között. Az Independance egy anekdotát is közöl az elnökről: tegnap, a nevezet lap szerint, így nyilatkozott egy segédének: La force est aux vnertes. A gyengébbnél van az erő. — A nápolyi király, a köztársaság elnöke iránti barátság zálogául, megküldé neki Szent Ferdinánd érdemrend nagy­keresztjét; egyszersmind Lahitte tábornok és Romain-Desfos­­sés admirálnak Szent Januarius rendjelét, Parseval-Dechénes vicze admirálnak pedig Szent-György katonai érdem­rendjelt. — A spanyol királyné is megküldé az aranygyapjut a köz­társaság elnökének. A nyakszalagot, mellyen a gyapjú függ, V­ik Károly viselte. — Egy múltkor tartott katonai gyakorlat alkalmával a ka­tonaság próbaháborút csinált a Saint-Maurnál. A wagrami csatát utánozta a katonaság. A 10-ei nagy lovassági gyakor­laton ismét lesz próba­háború, s az Eylaui csatát fogja ké­pezni. szerint azon hír terjedt volna el a török fővárosban, mikép az ausztriai kormány a magyar menekültek szabadon bocsátását kí­vánja Kossuth kivételével.

Next