Pesti Napló, 1850. október (1. évfolyam, 169-195. szám)
1850-10-26 / 191. szám
a két utolsó, az indus csatákból is ismeretes. Sajátszerű, csaknem nevetséges volt, a két egyenruhás katonát, középkorú , vörös tudor-köpenyben látni. A vicecancellár, latin beszéddel nyitá meg az ünnepélyt. Nem láttam még soha zajosabb és zsarnokabb hallgatóságot, mint itt, halljuk — , hangosabban — , érthetőbben —, kiáltanak a zsarnokok. Az öreg úr, megszokván az efféléket, nem zavarodott meg, hallgatott néhány pillanatig------, s elölről kezdé az oratiót. — A doctorok inaugurálásában legfeltűnőbb volt az , hogy a két utolsó kipisszegtetett, így jártak többen a pályázók közöl is. Megjegyzendő, hogy a helyeslő vagy rosszaié bírák, nem a pályamunka tartalmát vagy az előadást, hanem magát a személyt, vagyis inkább, politikai vallását veték a mérlegbe : a szabadelvűek lepisszegtettek! — Az angolok, megelégülve hagyták el a teremet, az idegenek, bámulva néztek egymásra , mintha csak hallanám régszavaikat: még illy vásárt nem láttam ! Hallották bizonyosan, hogy a londoni magyarok October hatodikán halotti misét szolgáltattak, s a hannover-squari nagy teremben számos közönség előtt, halottjaikról, szónoklatokban is megemlékeztek. — A londoni egyik angol lap jelen volt referense, nem értvén egyebet anyanyelvénél, hivatalába siet, s nagy bölcsen beleírja lapjába, hogy a magyarok , egyet kivéve, ki angolul beszélt, mind német nyelven szónokoltak—. A szép hit, keresztül a tengeren, a continensre megy, s a német lapok, nagyot örülve a magyarok haladásán, hirdetik, kürtölik az újdonságot, de alig küldik szét számaikat, máris ellenkezőt olvasnak a jobban értesült lapokban------. Lehet, hogy önökhöz is szállonganak eféle kósza hírek. Az ünnepélyt, hol minden arezon , bánatos komolyság ült, magyar szónoklat nyitá meg. Először Rónay Joczint szólt: magyarul a hontalan magyarokhoz, s latinul, a jelenvolt olaszokhoz ; utána Halter János, németül: Pulszky Ferencz, angolul; s Augustini, volt római kormánytag, olaszul. — Az ünnepély komoly és zajtalan volt, a magyarok, mint férfiak léptek fel, a lapokban nem hirdették előre az ünnepélyt , miként ez itt szokás, s midőn megtörtént, nem ütöttek vele zajt, hanem csendesen és némán visszavonultak. Az idegenek, elragadtatva a lelkesedés pillanatától, mint bajtársak, őszinte részvéttel szóltak a magyarokhoz! Paks, oct. 19. A felügyelő bizottmány nem hívta össze a törvényhozó testületet, mint előre gondoltam volt; a kormány és közte csak recognoscirozás történt inkább, mint valóságos csata, és ha jól értesített kutforrásomnak hinnem szabad, az elnök jobban állana a conservatív párt parlamentáris vezéreivel, mint állott valaha. A burggráfok jobban félnek az elnöknél, és így az ő részén van az előny. Azt mondják, hogy Bonaparte Lajos megígérte volna Thiersnek és barátinak, hogy megnyitó üzenetében minden statuscsingroli hit alaptalanságát ki fogja mondani, fel fogja híni a törvényhozó testület figyelmét az annyira szükségelt anyagi reformokra, és biztossá fogja tenni, hogy részéről semmiféle olly lépés nem fog történni, melly a nemzetgyűlés működését e térről elvonhatná. A hatalma hoszszabítását illető kérdését nem ő fogná kezdeményezni, hanem ezt a reactio fővezéreire fogná bízni, mert ezek úgy vannak meggyőződve, hogy a rend és béke fentartása érdekében Bonaparte Lajost nem szabad megbuktatniuk. A legitimisták főlapjai ugyan folyvást minden elnöki hatalom meghosszabbítása ellen nyilatkoznak, sőt az Union egyenesen kimondja, hogy Berryer soha reá nem fog állani, de tapasztalásból tudjuk, hogy e párt nem igen van zavarban, ha a politikai események követelte engedményekről van szó. Épen azon töredék , mellynek feje Berryer, soha alá nem vetette magát a sajtóban kimondott elveinek ; ők a sajtót nem ismerik el olly hatalomnak, melly befolyást gyakoroljon magok fölött; ők ezt csak a republicanusok ellen használják más fegyver hiányában. Tehát Berryer pártjától nem igen tart az elnök , mert ennek mas következetességét megbecsülni, tanulni volt alkalma. Mi leginkább a dolgok ekképeni fordulatáról győz meg, az azon körülmény, hogy amint látszik, Changarnier tábornok is kezet fogott az elnökkel. D'Hautpoul tábornoknak engednie kellett, és nemsokára — alkalmasint a törvényhozó testület összehivatásakor — visszalépend a minisztériumból. A mai Constitutionnel, Véron dr. firmája alatt hosszasan egykkkonját énekli a főtábornoknak, és kinyilatkoztatja, hogy közte és az elnök közt a legmelegebb barátság uralkodik. Sejdíteti az olvasóval, hogy az Elysée, ha Changarnier és D’Hautpoul között kellene választania, amaz mellett nyilatkoznék, mert ezt tehetné anélkül, hogy D'Hautpoul iránt háládatlannak lennie kellene. Hisz ez igaz is, mert egy országban, hol a végrehajtó hatalom, 500,000 hivatalnok megnevezéséről disponálhat, nem nehéz ollyan szolga, mint I) Hautpoul volt, illő megjutalmazásáról gondoskodni. A külügyi politikára nézve az elnök — ha tudósításaim nem csalnak — a Roma és Szardínia közti súrlódásokat ki akarja egyenlíteni daczára annak, hogy Pinelli útlevelét kérvén, Romát odahagyá. A franczia kormány reá fogná mind a pápát, hogy engedjen e kérdésben, mert ha a formákra nézve — így okoskodnak— messzebb ment is Szardínia, mint kellett volna, a dolog érdemére nézve neki volt igazsága. A frank kormány figyelmezteti a szent széket, hogy Szardíniától sem lehet továbbra megtagadni olly jogokat az egyházi rend felett, mikkel minden alkotmányos állodalom bír Európában. A nehézség csak a körül forog, hogy millióbon lehessen a pápának egy nemét a satisfactionak megkerüleni, miután Szardíniában csupa fait accompli-n nehezítik a helyzetet. Némelyek azt akarják, hogy Siccardi lépjen vissza, és Azeglio új minisztériumot alakítson, de ezt kivinni igen bajos, mert Angolországra támaszkodva a mostani minisztérium, a Siccardiféle árnyéklat igen erős, annál inkább, hogy Olaszország közvéleményével is összeesnek nézetei. A Poroszország és Ausztria közti differenciák is kiegyenlítésük felé közelednek. Persigny Berlinbe ment, és úgy mondják, a Poroszországban felhatalmazott angol követtel egyetértőleg a két nevezett hatalom közti kibékítését valósíthatni reményük. A hesszenbasszeli félig lemondása valószínűbb lenne, mint valaha, és a hesszeni kérdés ek képeni megoldása után Ausztria és Poroszország kibékülne kölcsönös engedmények nyomán. Az orosz követségnél azt hiszik, hogy európai congressusra fog bízatni a német kérdés végképeni eldöntése, és Napóleon Lajos már azért is pártolja ezen utat, mert azt ígérik neki, hogy ez alkalommal az ő hatalma meghosszabbítása is szőnyegre jöne, és az európai diplomáciánál minden befolyása által támogatatni fogna. Relata refero, Berlin , oct. 19. A pápa szokás szerint csak egyes személyeket, királyokat szokott ilyen járulékokkal „legkatholikusabb“ legkeresztényiebb“ felruházni, de testületeket mindeddig még nem szerencséltetett velük. Reményijük tehát, hogy a mi „Kreutzigs“ pártunk , ámbár nem katholikus, és tán a pápa szempontjából „graur“, az első corporatio leend, melly— ha nem is kapja,de várni látszik az ollyan felső hatalom által osztatni szokott czimet. Először is kereszténységében annyira megy ezen párt, hogy az állodalom lételét csak akkor engedi meg, ha a kereszténységben gyökerezik. Jól vagyon, — ezért a mi státusunkban szívesen engedjük át neki a legkeresztényiebb czímet, de ennek felemlítése mellett eszünkbe illik , hogy az „eskü“ a legszentebb cselekedet minden vallás körében, és így a kereszténységben is. Igen természetes tehát, hogy a felemlített párt cziménél fogva legkevésbbé léphetne a letett eskü szentsége ellenében, pedig észrevesszük, hogy egy hét óta az „eskü”” felett olly tudós értekezéseket tart, mellyekből azt tanulhatni , hogy a párt czéljától függ az eskü megtartása vagy megtörhelése. Az egész világban csak egy a hangulat, a hesszeni tisztek viseletét illetőleg. Az alkotmányra esküdtek , következőleg fegyvereiket nem akarják ellene használni, és minthogy az összeütközést elmellőzni kívánták, kötelességüknek tartották kilépni. A legkeresztényiebb „Kreutzig“ véleménye e felett a következő : „Ha a tisztek egyrészről az alkotmányrai esküt meg akarják tartani, ugyanazon pillanatban azon hűségi esküt törik meg, mellyel fejedelmüknek tartoznak. Ó lovagi és katonai fogalmak szerint ez az első eskü, s a ki ezzel hagy fel, felhagyott az Istennel az égben, a fejedelem elébb volt a második eskünél, s csak az ő parancsára esküdtek az alkotmányra, stb. Éhez nem kell kommentár. De rosszul teszik, hogy a népnek ilyen tanítást adnak, megfordítva a tény sokkal rosszabbul üthetne ki. Unalmig megemlített pártunk szeretetreméltóságát már abból is megítélhetik kegyetek, hogy mai estvek lapjában vagy is csak estve jelenik meg, hogy is jelenhetnék meg nappal, — a világosságot el nem szenvedi!) Babarczy könyvét magasztalja s olvasóinak ajánlja. Mondja, már az is elégséges ok ajánlatára , ha egy barrikád-miniszterium megtiltja. Párisi levelezőjének tessék megírni, hogy ne ijjedjen meg az én ijjedtségem felett, az csak egy pár perczig tartott és szerencsétlenül épen akkor írtam levelet. Minapában t. i. a mindenek alatt E----pinezéjéből láttam kijönni két túlságosan jól táplált úriembert, épen midőn miniszteriális lapunk egy „Extra“ lapot nyomtatott hesszeni sürgönyökkel, és egyszersmind roppant alkotmányias czikkeket. — Csoda tehát, hogy én a két jó constitutioval biró urakat, kikben két minisztereinket ismertem fel, tüstént összeköttetésbe hoztam Poroszország netaláni alkotmányosság védésével ? Nem fekszik-e az igen közel, hogy minisztereink a „jó Constitutiót“ szeretik, sőt esküdni mertem volna, hogy ők, ha kenyértörésre lő, Constitutiojukat védeni fogják, s másokért is, ha soványabb is, már csak azért, mivel nekik nem ártana. — Természetesen másnap, midőn az osztrigapincze eszembölk* — és a többi nem annyira kövér országiáraink eszembe jutottak. Ítéletem ismét ösies módon látott szemüvegek nélkül. Különben egy perczig sem voltam azon véleményben, hogy a porosz kabinet mostanában, tettei által pessimisticus jóslataimat meghazudtolandaná. LEVELEK A BIRODALMI SZÉKVÁROSBÓL LIX. , Bécs, oct. 23. Udvarunkhoz hír szerint azon tudósítás érkezett, hogy az orosz czár császárunknak egész a határszélig elébe menend. És e tudósítás lett volna oka, hogy ő Felsége elutazását sietteti, melly mára határoztatott holnap helyett. A miniszterelnök már tegnap utazott el, miután a német ügyekben még egy minisztertanács tartatott volna. E tanácskozás felől ma keringő hírek azt állítják, hogy a viszonos kibékülésre a kilátás ma ismét borultabb mint volt előbb, s nem kevesen vannak, kik most sokkal aggodalmasabb szemekkel néznek a jövőbe, mint néhány nappal ezelőtt. A mai börzére egy az Alig. htgm közölt telegrafi tudósítás, melly szerint Bregenczbe a Kui hesszenbei tettleges beavatkozás elhatároztatott volna, némi hatást gyakorolt, annyival is inkább, mert tegnap óta a hivatalos lapok ismét harcziasabb hangon nyilatkoznak, mint néhány nap előtt. Újra az állítatik, hogy a határszéleket már átlépték volna, de e hir valószínűtlensége olly világos, hogy inkább csak curiosum gyanánt közlöm. Oly hirek gyára nagyobb részt a börze, hol meg is teszik hatásukat , csak hogy fájdalom az álladalom rovására. Néhány nap óta az országgyűlésreli hir különböző körökben ismét fölmerül, de csak, hogy a különbféle tartományokban rosz hangulatot tudassák, mellyeknek ez évben is alig van reményük, hogy a kamarák egybegyüljenek. Jól értesültek tudni akarják, hogy az országgyűlés jövő évi június hó előtt alig fog egybegyülni, mi természetesen Magyar-, Gács-, s Olaszországban alig lehet máskép , de a többi tartományokban, hol a községi alakítás már keresztülviteleit, annál fájdalmasabban fogják e hosszú időközt érezni. Remélik azonban , hogy talán mégis változás fog történni, s legalább némelly koronaországok szerencsések teendnek, miszerint országgyűlések egybegyülését még ez évben láthassák. Bécs, oct. 30. (D. P.) Az ezüstfolyam ma a vonalat áthaladta, a 20 százlolit túlhaladta. A harczias rendeletekről a hirek számosabbak voltak mint előbb. Részletek tudomásunkra is érkeztek, mellyek igenis határozottan oda mutatnak, hogy minden lehető eseményekre készeknek kell lennünk. A kanócz még nem érintette meg a gyujtólyukat, még mindent ki lehet egyenlíteni kardcsapás nélkül. De a kard fele fenyegetőig áll a német egen. Hogy szövetségi seregek küldettek Kurhesszenbe kétségkivülinek látszik, a bajorok hihetőleg e pillanatban már benyomultak. A koczka elvehetett. Most arról van a szó, vájjon Poroszország elismerendő-e a szövetség végrehajtási jogosságát, vagy vájjon tiltakozó jegyzékiratainak fegyveres tiltakozással adami-e nyomatékot. Ezek azon kérdések, melly körül minden forog. Hisszük, Bécsben készek a határozattal — a háború vagy béke iránti határozatnak most Berlinből kell jönnie. A bécsi esküdtszék megnyitása, melly dec. 2-kára határoztatott, hihetőleg egy időre el fog halasztatni, bátor az okát csak örvendetesnek mondhatni. Ugyanis hiányzanak előterjesztendő tárgyak, minthogy eddig csak egy agyonütés s szántszándékos gyújtogatás készíttetett elő. A nagy tolvajsági s uzsoráskodási per körüli elővizsgálatok több hónapig tartatnak. Elismerésre méltó jel fővárosunk erkölcsi állapotára nézve, ha olly hosszú idő óta — már május hónap óta tétetnek át az állami ügyvédséghez a büntető esetek — olly kevés számú bűnök követtettek el, mellyek az esküdtszék ebbe tartoznak. — A görög püspökök már néhány nap óta egybegyűltek a nélkül, hogy tanácskozmányaik felől valamit hallhatnánk. Ha azt remélik, hogy egyházuk részére ugyan azon szabadalmakat fogják kivívhatni, mellyel a kath. egyház annyira felruháztatok igen csalatkoznak. Mint mondják, bizonyos audientián egy miniszter által illynemű említés történt volna. Az igazságügyi minisztériumnál a polgári házasság iránti törvényről ismét beszélnek. Várjon és mikor fogna megjelenni, még nem tudhatni, és ha a klérus ellenséges magatartása figyelembe vétetik, a kilátás inkább nem, mint kedvező. A sopronyi vasútnak az állam részéről leendő megváltása iránti javaslat a pénzügyi miniszter ellenzése által megbukott. Krausz úr a kereskedelmi miniszter irányában győzött azon nézettel, hogy a pénzügy nyomasztó állapota nem engedi, de különben is fölösleges az illy költséges megszerzés. Mint hallatszik , a kereskedelmi miniszternek szándéka volt e vonalt egész a horvát határőrvidékig vinni, és ágvonalakkal valamint a központi, és Stájerországon át a déli állami vonallal egybekötni. Miskolcz, oct. 19-kén. Meg vagyunk szép csendesen. Hivatalnokaink is csak megvannak, s boldogok, hogy túl estek azon kétkedésen, melly sok polgári ártársuknak annyi álmatlan élét szerez, értjük ama kérdést: kell—e folyamodni hivatalokért vagy nem. Dehogy folyamodom— igy szól egyik, — ha akarnak, nevezzenek ki, — s méltányolják eddigi érdemeimet! Én bizony megírom a folyamodványt még ma — mond a másik — elég volt egy álló esztendeig néznem, mint szedik mások az epret. És van ferdeség, hazafallan hazafiság mindegyik oldalon. Azonban hagyjuk e kényes tárgyat. Tekintsünk szét egy vigalmas házban, mellynek a pipafüsttől nincs belvilágossága. Itt fordulnak meg minden kapacitásaink (?) bírálva a világot, s benne az embereket. Verőfényes napokon gyakorta láthatni az ajtó előtt sütköző pipásokat, véneket és fiatalokat. Jaj ekkor a nőknek, kik előttük el mennek! egynek lába nagy, másnak dereka vastag, ennek vendégszoknyája hosszabb, amannak ruhája kurta, ez festett, az ránczes arezu. Itt szokott naponta nyájaskodni egy hivatalos széles kalap, és egy kis grófi sipka. E két múzeumi ritkaság nálunk, annyira ismeretes, hogy a gyermek is reá nevet, s idetova a czinke is rászáll. És ezen érdekes műkiállitás, ez összedugott kezű naplesi világ igy tart napról napra, évről évre, örökkön örökké. Az apa kidől, a fiú áll helyére, így szaporodnak a levegő madarai, mellyek sem nem szántanak, sem nem vetnek, mégis aratnak. Pedig a haza csak a hű munkásnak veszi hasznát. A hó napi esőt igen könnyen nélkülözheti; derékre nincs szüksége a társadalomnak. Ez egy pár szót — ha ugyan nem szerecsent mosnánk vele, megérdemelte a mi egyetlenegy kávéházunk. Ezután, ha szólunk kevesebbet, de paprikásabban fogunk róla szólni. A szüretet bevégeztük. Nem úgy ütött ki, mint reméltük. Több hordónk maradt üresen, mint amennyit megtölthettünk. Jóságára nézve sem mondhatjuk valami kitűnőnek az idei termést. Színészeink vándormadarai a művészetnek, visszaérkeztek, de előadásukat még nem kezdették meg. Reményünk lehet, hogy unalmas téli napjaink némi fölvidító élénkséget nyernek általuk, ha csak még addig ismét el nem hagynak. A törvényszéknek Egerbe tétele napi beszéd tárgya közöttünk. Leverő hatást gyakorol az mindnyájunk kedélyére. Ránk nézve tetemes kárral, hátramaradásokkal van ezen változás összekötve. Ez ügyről máskor többet írandók. VEGYES HÍREK és ELESÉLYEK. Budapest, October 26. Nemzeti színházunkban, ma szombaton adatik De La Grange asszony jutalom-és vendégjátékául „ILKA ÉS A HUSZÁrTOBORZÓ,“ eredeti opera 2 flv. szőveг.г 2 felv. szövegét irta N. N. zenéjét szerzette Doppler Ferencz. — Ezelőtt néhány nappal a főváros egyik fenyitőházában büntetésre méltó kihágást követett el egy fegyencz. Ezen eset is elég okot szolgáltat arra, hogy fogházainkban a legszigorúbb, de egyszersmind a legemberibb bánásmód és felügyelet szükséges. Egy rabot többszöri engedetlenségéért földalatti lebujba akart zárni a felügyelő. A rab nem akart engedelmeskedni, s az e fölött támadt szóvita közben kését előrántva két veszélyes sebet szúrt a fegyvertelen felügyelőn. . . Igaz, hogy a fegyverrel szólt-