Pesti Napló, 1850. november (1. évfolyam, 196-220. szám)

1850-11-06 / 199. szám

— Azon nagy lakoma felől, mellyel a yorki lord-mayor adott m.­rhó 25-én, s melly egész késő éjjelig tartott, a mai reg­geli lapok körülményesen tudósitnak. Albert hg.­ki királyi ko­csiját nem hozá el magával, azok között, mellyek százankint ajánltattak szolgálatára, Wenlock lordot fogadá el. A táblánál nem fordult elő több, mint 32 féle leves, 32 féle hal, 40 kü­lönféle sült, s ugyanannyi más étel, továbbá szőlő Fon­­taineblau-ból, burgonya Francziaországból, baraczk Mon­­treuilből, ananász Jamaikából, dinnye Indiából s többféle számtalan csemege. Az áldomások főleg a nagy iparműkiál­­lításra vonatkoztak, s a lig hosszabb beszédben fejezé ki re­ményeit , mellyek ezen nagyszerű vállalathoz, nem csak An­gliára, de az egész világra nézve is köttették. Áldomáspoha­rak ürittettek Sir Robert Peel emlékére is, mellyek nagy lel­kesedéssel fogadtattak. A hg. odautaztában, külön vonaton, egy óra alatt 13 német mértföldet haladott. — Az udvar nov. 1-jén Osborneból Windsorba fog átköltözni. A királynő ö­kölsége, az elhunyt belga királynőért 10-dikeig viselendi a gyászt; ezután pedig fényes vendégek fognak a windsori kas­télyba egybehivatni.­­ A forradalmi olasz középponti bizottmány Londonban, (Mazzini, Sassi, Saliceti, Sittori, Montecchi sat.) m. hó 14-én új fölszólitást intézett honfitársaihoz, nemzeti kölcsön aláírása végett, melly öszvesen tiz millió frankot tenne, s az egész öszveg fegyverek és hadeszközök vásárlására fordíttatnék. E kölcsön 25 és 100 frankos kötelezvények kibocsátása által eszközöltetnék. Az aláíróknak, saját kívánságukra, nevük el­hallgatása igértetik. A beérkezendő pénzösszegek Stone és Martin londoni bankároknál fognak letétetni, s a pénzkezelés egy három külföldiből álló bizottmányra fog bízatni. A vissza­fizetés hat­száztéli kamattal együtt, a „nemzeti kormánynak“ Olaszországbani helyreállítása után fog bekövetkezni. Francziaország, Paris, oct. 30. Schramm hadügyminiszter, ki, köztudomás szerint, az afrikai tábornokok iránt, mint dicsőbb és terhes­ napok gyermeke, kicsinyléssel viseltetik. Changarnier tábor­nok irányában is szigorú katonai fegyelmet tart, s megkívánja tőle is a subordinatiot. Neumeyer tábornoknak, ki mint emlí­tettük, Changarniernak egyik gyámora, következőleg, ha amaz elmozdittatik, könnyebb lesz a másikat leverni, az 1-ső (pá­risi) hadosztálytól elmozdittatnia kellett, s a 15. és 14-ik (rennes- és nantesi) hadosztályok parancsnoksága bízatott reá, és a mai Moniteur ezen kinevezést közli is. Némellyek sze­rint Neumeyer elmozdíttatásának oka, hogy a sarloryi síkon igen csöndesen viselte magát, mások szerint, hogy Changar­­niert annál könnyebben meg lehessen buktatni. Changarnier tábornok annyira félboszankodott ezen méltatlanságon, hogy barátait mindjárt összehivatá, s tanácsaikat kéri, ha várjon beadja-e lemondását? Thiers, Malé és Barrot az ellenkezőt javaslották, kijelentvén neki, hogy lemondásával a köztársa­ságot zavarokba hozhatná. Neumeyer letételét négy napig tárgyalta a minisztérium, minthogy több miniszter nem akart beleegyezni, igazságta­lannak látván azt tenniök. És Neymeyer, bízva ügyének tiszta­ságában, nem is fogadta el az írt parancsnokságot. A miniszteri tanácsba, midőn Neymeyer letétele elhatároztatott, Changar­­nier tábornok is meghivatott, színből, hogy ajánlást tenne a megürült állomásra. Changarnier kijelenté, hogy semmi te­kintetben nem vesz részt benne­­ük­ , és Changarniert felszóliták, ha várjon össze kellene-e híni rögtön a nemzeti gyűlést ? mire a tábornok azt felelte, hogy be kell várni a kitűzött határidőt, melly úgy sem mesz­­sze van. — Több miniszter lelépéséről beszélnek, s hogy Persigny úr is belépne a minisztériumba. — A Párisban levő lengyelek St. Roche-egyházban gróf Potocky tábornok, hg. Poniatowsky volt segédének halálára gyászmisét tartottak. Németország, Frankfurt. A D. A. Z. szerint, Ausztria és Bajország szán­dékoznak azon táputakat, mellyek számukra, szerződés sze­rint , déli Németországban, s a bádeni nagy herczegségben kimutattattak, ugyan azon módon katonasággal szállni meg, mint azt Poroszország Kurhesszenben tenné. Ausztria táputai Bregencz és Ulmból, Freiburgon keresztül Breisachba, Ulmból Heilbronnon keresztül Manheimba, Donaueschingenen keresztül Rastattba, s Würzburgon keresztül Frankfurtba vezetnek ; Bajorországéi pedig az Odenwaldon keresztül Heidelbergbe, s Manheimon keresztül a rajnai Bajországba. Kasszel, oct. 30. A legközelebbi események, mint vala­­melly álomkép tűntek el mellettünk. Az ostromállapot egy csa­pással megszüntetett. A nyomdákból az őrök eltávolíttattak, Oek­ker fogságából elbocsáttatott, s egyszersmind az összes sereg kivonult. Mind­ez olly sietséggel történt, mintha a há­ború már megkezdetett volna, és félnének, nehogy a poro­szok által elvágattassanak. Múlt szombaton igenis készen vol­tunk valamelly fontos, de mégsem illy eseményre. Bizonyos, hogy az­nap az elbocsáttatási nyiltparancsok Wilhelmsbadból megérkeztek. Hétfőn kellett volna azokat átadni az illető tisz­teknek. Azonban vasárnap este felé más sürgöny érkezett, mellyben megparancsoltatik, hogy a tiszteknek az elbocsátta­­tás ne adassák ki, s azonnal a leirat vételével intézkedések tétessenek, a seregek elmenetére. A hadügyminiszter irata olly sietve készült, s olly össze nem függőleg, miszerint gya­nítható , hogy a parancs nem egyenesen, hanem a szövetségi gyűléstől adatott. Az elmenet másnap 10 órakor kezdetett meg. A hesszen-weimári határszélekről, oct. 28. A porosz fi­­gyelősereg vezérkara tegnap előtt Eisenachba érkezett, s to­vábbi rendeletig ott is fog maradni. Ma a wetzlári hadtest pa­rancsnoka Bonin tábornok szinte Eisenachba érkezett, vele egy század dzsidás, s nem sokára még néhány század követni fogja. Az említett hadtest már tegnap est­e az eise­­nach-hesszeni határszélhez jött, s gyors menettel vonult Gie­­szenen, Alsfelden, és Hersfelden át. E sereg bizonyos szá­ma részint a szomszéd góthai területen fog beszállásoltatni, részint Erfurtba menni, honnan vasútvonattal három óra alatt a kurhesszeni határszélekig jöhetnek. Oct. 30-tól kezdve Eisenachban ismét­l­ős átmenetek rendeltettek meg, és min­den ezredhez időközben begyakorlandó 400 újoncz fog csat­lakozni. A fuldai-bajor határszél mellett fekvő Geysa weimari környékén erős porosz sereg pontosíttatott össze. NOVEMBER 6. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. E körülmények a képviselőkre nézve olly fontosaknak tet­­szettek , hogy ma 12% órakor az állandó bizottmány össze­Magyar hírlap. Főczikke azon tanácskozmányról tesz említést, mellyet a hírod, székvárosban a keleti egyház főnökei tartanak. E tanácskozmány tárgyai körülbelül a szentszékek rendezése , a növendék papság czélszerűbb képezése, népiskolák alakítása stb. Nem tudni, vájjon az oláh és szerb egyházak egyesítéséről lesz-e szó a tanácskozmányban; ezikkiró hiszi, de eredményét nem látja. Dunavízállás nov. 6-án: 8' 2' 3'" 0 fölött. IGAZÍTÁS. Tegnapi aleppói levelünkben j Ön hol Guyonról van szó , e helyett Chosrew pasa tétessék most Chosrew pasa lett. (47) GŐZHAJÓK JÁRÁSA 1850. November hóban. a) Dunán: PESTRŐL BÉCSBE mindennap, reggel 7 órakor. PESTRŐL ZIMONYBA . (megérintve Eszéket és Tiltott mind le­­mind fölfelé) minden hétfőn és pénteken. PESTRŐL ORSOVÁRA: (megérintve Eszéket mind le­­mind fölfelé) minden vasárnap és csütörtökön. A vasárnapi menetek Pestről Orsovára , összeköttetésben állnak GA­­LACZCZAL és KONSTANTINÁPOLYLYAL és pedig: oláh oldalon november 3-, 10-, 17- és 24-, török oldalon pedig november 10-én. Azon gőzösök, mellyek november 10- és 24-én Pestről Orsovára indulnak, csat­lakoznak azon császári orosz gőzösök­kel, mellyek Galaczból Odessába indulnak. Az ez évi utolsó menet Orsováról lefelé no­vember 27-kén történik. A Pestről lefelé menő gőzösök indu­lási ideje reggeli 6 óra. b) Tiszán: ZIMONYBÓL SZEGEDRE : minden kedden délután 2 órakor. SZEGEDRŐL SZOLNOKBA : minden vasárnap és szerdán reggel. SZOLNOKBÓL TOKAJBA : csütörtökön november 7- és 14-én reggel, és csatlakozand azon vasutvonattal, melly szerdán délután Pestről kiindul, és a Szegedről megérkező gőzössel. Ez évi utolsó menet november 14-kén. TOKAJBÓL SZOLNOKRA: vasárnap november 3-, 10- és 17-kén. Utolsó menet november 17-kén. SZOLNOKRÓL SZEGEDRE: minden hétfőn, a pesti reggeli vasutvonal és a tokaji gőzös megérkezte után, és minden csütörtökön szinte a pesti reggeli vasutvo­nal megérkezte után. SZEGEDRŐL ZIMONYBA: minden szombaton reggel.­­• — c) Száván: ZIMONYBÓL SZISZEKRE : november 9-, 19- és 29- kén reggel. SZISZEKRŐL ZIMONYBA : november 4- 14- és 24- kén reggel. A DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG KÖZÉPPONTI ÜGYVIVŐSÉGE MAGYARORSZÁGBAN. (48) PESTI HENGERMALOM: 3-3 A pesti hengermalom részvényesei: f. hó 17-kén, délelőtti 10 órakor a helybeni Ca­sino teremében tartandó KÖZGYŰLÉSRE illlendően meghivatnak. A tanácskozás tárgyát a telepítvényünket illető tűzveszély, s az általa szükségelt ren­delkezések teendik. A legutolsó közgyűlés határozatánál fogva, minden részvényes, hogy szavazattal bírjon, vagy részvényét, vagy a hatóságtól nyert bizonyítványát tartozik bemutatni, mellyen a birtokában levő részvények száma is föl legyen jelölve. Pest, oct. 30. 1850. A pesti hengermalom igazgatósága. (*) Sajtó alatt van és rövid időn meg fog jelenni s kapható lesz: Frankel Mihálynál Egerben, Georgi Lajosnál Veszprémben és Siegler Mi­hálynál Nyitrán. VE­ZÉR.ÉO1NAL A FRANCZIA NYELV KÖNNYŰ MEGTANULÁSÁRA, uj tanmód szerint szerkesztve s gymnasiumok s egyéb nyilvános oktató­­­intézetek számára dolgozta LEMOUTON JÁNOS a m­. kir. egyetemben franczia s angol nyelv és irodalom volt nyilvános tanára. E tankönyv úgy az oktatók mint a tanítványok figyelmébe leginkább azért ajánlható, mivel a magyar­­országi iskolák utonrendezéséhez alkalmazva készült. Elhunyt jeles szerzője a gyakorlati mezőn szerzett sok ismeretei után olly kézi könyvet kívánt a közönség kezeibe adni, melly által a franczia nyelv terjedtebb ta­nítása körül érezhető szükség fedezve lévén, könnyű és alapos tanítás és tanulás által a művelt franczia nyelv ismeretére kiki mennél könnyebben juthasson. Pest, October 1850. Emich Gusztáv könyvárus. TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENCZ. — KIADJA EMICH GUSZTÁV.­­ EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI­ UTCZA 449. SZ.­­3 A t. ez. utazók tisztelettel kéretnek, hogy magokat szükséges útlevelekkel ellássák. PEST, oct. 26-án 1850 Nehezen fogják elsimíthatni azon akadályokat, mellyek a két város egyesítésében gátul szolgálnak. Ezek közt legnagyobb aka­dály a nemzetiség kérdése. S ha megtörténik is az egyesülés, kér­dés : nem fogják-e azt megbánni a közös frigybe szorított versenyző elemek. ,, Pester Zeitung. Rósz néven látszik venni vezérczikke,­­egy bécsi lapnak azon lépését, hogy ez most, midőn annyi fontos tárgy van szőnyegen , a pairkamra kérdésével foglalkozik. Azon utógondolat ellen kel ki a Pester Ztg, melly szerint a bécsi jour­­nalisták óhajtják, hogy, a birodalmi s tartományi gyűlések­ben a felsőház egy felállítandó pairségnek adassék át, holott illy felsőházról a mart. 4-diki alkotmány mitsem tud. — A német­­országi hadi mozgalmakról közöl némelly telegrafi sürgöny utján érkezett híreket. Pester Morgenblatt. Egy bécsi levél a különböző hadi hirek­­ről emlékezik. E hírek mint mondja legkártékonyabb befolyással vannak a pénzügyre , a pénzkeretre. Felelős szerkesztő Bánffay Simon. GŐZKOCSIK MENETRENDE. 1850. octob. 15-kétől további rendelkezésig­. DÉLELŐTT Pestről Szolnokra indúl........................................6 órakor 30 perczkor. Szolnokról Pestre „ 6 „­45 Börzehírek. Bécs , novem­b. 4-én. Pestről Váczra és Esztergomba .............................7 „ 15 Váczról Esztergomba indul .............................8 „ 22 „ Esztergomból Vácz­ és Pestre ...............8 „ _ Váczról Pestre indul 9 „ 53 DÉLUTÁN Pestről Szolnokra indul.....................................1 órakor — perczkor. Szolnokról Pestre „ ............................1 15 Pestről Vácz-és Esztergomba ............................2 „ __ Váczról Esztergomba indul ............ 3 B 5 Esztergomból Vácz- és Pestre ........................1 n 15 Váczról Pestre indul 3 „ 9 „ Pénz Árú Pénz Árú Bankrészv................. 1146 1148 Dunagőzhaj. részvény 508 510 5%-os metall............. 93% 94 Pesti lánczhid­ „ — — 4%% „ ............. 82%. 82% 4% „ .............73% 74% Idegen váltok el pénz. 4% n sorsh.u.f. 88% 88% Amsterdam (2 h.) .. 168 — 3% „ ............ — — Augsburg (szak.)... — 120% 2% „ ............ 48% 49 Hamburg (2h.) 177% 177% B. kötelez. 2%% .... 50 50% Lipcse................... ....... — 1834-ki sorsj............. 186 187 London .................... 11.54 11.54 1839-ki „ .......... 116% 116% Mailand.................... _ _ Eszterházy 40 ft. sorsj. 65% 66 Marseille..................... 142 __ Windischgraetz „ 19% 19% Paris ............................ — 142 % Eszterházy 20 ftos .. 13 13% Triest (2 h.)................ — __ Waldstein „ 18 18% Cs. kir. új arany .... 27 27% Keglevich sorsj......... — — Cs. kir. régibb........ 27% 26% Éjsz. vaspálya­­„ 109% 109% Napoleons d’or........... 9.35 9.3­7 Majland » » 73 73% Souverainsd’or......... 16.40 16.42 Gloggniczi „ „ 1155% 116 Fríedrichsd’or ........... 9.46 9.48 N. Szombati » — — FontSterling ........... 11.50 11.51 Sopronyi „ „ [ 42 43 Orosz Imper.............. 9.4919.51 Gmundeni „ 1236 238 Dupla Arany............. — I 37% Lloyd részv................'580 590 Ezüst........................ 20 I 208

Next