Pesti Napló, 1850. november (1. évfolyam, 196-220. szám)
1850-11-12 / 204. szám
után utazni kénytelenittetván , nemcsak a rendes perköltségek, hanem az ezen utazásra fordítottak is , biról ítélet következtében megtérítendők, erre, további utasítást, az igazgatóságtól várandván. ( 5.) Az intézet könyvtárának jövendőre mi módoni használását is jelen közül és figyelembe vévén: a könyvtári bizottmány ezennel felhatalmaztatik , hogy a könyvtárnak ezentúli használhatása iránt, habár az e részben eddig fenállott alapszabályok változtatásával is , czélszerüleg intézkedjék. VEGYES HÍREK és ESEMÉLYEK. Budapest, novem. 12. Nemzeti színházunkban, ma kedden adatik: CHARLOTTE KAPITÁNY, vigj. 2 felv.Irta Bayard és Dumanoir, ford. Csepreghi és Egressi B. Utána tánczegyveleg. —}• Tegnap estre utoljára lépett föl De la Grange asszony a Prófétában. Legközelebb , midőn ez opera fölemelt árak mellett s egy héten harmadszor adatott, reményen kívül csekély számú közönség látogató a színházat; tegnap este azonban egészen kipótolva láttuk a múltkor tapasztalt hiányt. Annyira látogatott volt tegnap a színház , hogy már 6 óra előtt jóval, seholsem lehetett helyet kapni. Igen sokan visszatértek; némellyek nyugodt lélekkel, némellyek boszankodva. Különösen boszankodhatott azon páholybérlő, ki még délelőtt odaüzene pénztárnok úrhoz, hogy páholyát megtartandja, s midőn hat óra felé jegyért küldött, azon feleletet kapta, hogy a páholya már másnak van kiadva. . . Mindazáltal azt üzenték neki , hogy csak tessék jöni, szívesen látják a casino páholyában. E kis tévedés okait, körülményeit nem tudjuk, s így meg sem határozhatjuk, mellyik részen van a hiba. . . Lagrange asszonyt, ki ez estve kitűnő kedvvel s lelkesedéssel énekelt, kitörő tetszéssel fogadta s közönség. —s Ismét a Molnárutczára fordítjuk figyelmünket, óhajtván, hogy az illető rendőrség is ezt tegye. Ezen utczának vége felé a szénapiacz irányában majd minden éjjel történnek kihágások. Azon csapszék körül, mellyről minap emlékeztünk, le s föl repkednek a jó madarak, és gyakran megesik, hogy 10—11 óra tájban már idegen tollakkal próbálják magukat ékesítni. Maguk az e tájon lakók megvallják , hogy e madarak néha néha — midőn könnyű szerrel tehetik — a kabátot és köpönyeget is lekörmölik az emberről. Annyi bizonyos, hogy sokszor hallani itt lármás kiáltozást, futkározást. Hiteles forrásból hallottuk, hogy tegnapelőttre viradóra egy valaki jajgatva futott itt végig, csendőrök után kiáltozva. Az ismeretes korcsmában pedig eloltották a gyertyát, és a vendégek borzasztón püfölték egymást a sötétben. A borz- és sörházutcza, melly a molnárutczával van összeköttetésben, legkevésbbé sincs kivilágítva; már estve hét órakor, alig pislog itt két piszkos lámpaüvegben egy egy sugár ... s az illy sötét zug kedves mulató helye bagolynak és denevérnek. — Figyelmeztetjük a közönséget Péteri S. vivóiskolájára, melly nem rég nyittatott a váczi utczában. Az ifjú magyar hazánkfia teljes képzettséggel bír a vívásban, s már eddig is számos tanítvány látogatja intézetét. Vivó eszközökről maga gondoskodik minden tanítványa számára. Intézetét olcsósága is különösen ajánlja. — Azon vásári hirdetmények, ajánlások közt, mellyekkel némelly utczaszögleten a falakat egészen beborították, egy „végképeni eladás“ tűnt szemünkbe, melly holmi gyapjúszövetet, keztyűt, harisnyát „föltűnő olcsó áron“ ajánl. E hirdetmény olly lelkiismeretesen használta, a nemzetiségek egyenjogúságát, hogy magyarul, németül, ráczúl, tótúl, de még zsidóul is elmondá az ajánlást. — A De La Grange assz. holnap lép föl legutoljára. A nemzeti színház dalnokkarának jutalmára szenteli búcsúelőadását, s egygyel fogja szaporítani azon kedves hálás emlékeket , mellyek a magyar közönségnél nevéhez kötték. — Ezelőtt néhány nappal a ,,Páris“ városhoz czimzett vendéglő közelében egy kitett csecsemő találtatott. A megtaláló a kis csecsemőt az étterembe vitte, s ott mindjárt meglehetős pénzösszeget gyűjtöttek a vendégek a gyermek számára s a házmesterné gondoskodására bízták. —l Mondják, hogy Ciniselli lovagtársulata legföljebb két három hétig szándékozik még fővárosunkban maradni, addig még tagjai részére jutalomjátékot rendezene. Hinne A. kisasszonyé még e hét folytán leend. — Az elszilajult lovak és az elvadult kocsisok folyvást remegésben tartják az utcrán járókat. Nem rég voltunk szemtanúi, hogy a német színház közelében két bérkocsi vágtatott egymással szemközt, s a lókergetők olly vigyázatlanul kormányozták lovaikat, hogy valósággal egymásra rohantak, s a szegény lovak szenvedtek meg gazdáik vigyázatlansága miatt. Tegnap előtt pedig kit szilaj ló ragadott el egy kis szekeret, s embereken , kofaputtonokon , és kofákon keresztül vágtatott utczáról , utczára. Két szegény embert magunk láttunk nagy véresen , összetörve bevitetni egy legközelebb boltba. — A lánczhidon mult October hóban 478,400 egyén fordult meg, tehát 62,000, el kevesebb mint septemberben . Az összes bevétel 3,256 ft. 30 krral kevesebb , mint septemberben. A hid megnyitása óta, véve a közép számítást, 720 p.sz. 472 kr.pp. esik egy napra. — Appel altábornagy ur, ki a magyarországi főhadi parancsnokságot legközelebb átveendi, tegnap estre , mint halljuk, megérkezett fővárosunkba; gr. Walmoden altábornagy ur e napokban — hir szerint, f. hó 15-én — fogja elhagyni Budapestet. — s Kolozsvárról írják. Novemberi országos vásárunk, melly a forradalom előtt mindig nagyon népes szokott vala lenni, az idén kedvetlen tartós esőzés miatt nagyon csekély volt. Vasárnapján és az azelőtti nap u. m. nov. 1-sején és 2-kán csaknem szakadatlanul hullott az eső, s e miatt sok árut még ki sem lehete rakni a piaczra, általában rosz vásár volt, milly kedvetlen időben és általános pénzszűke mellett, nem is lehete másképen. Minden rosz és kedvetlen idő daczára is magyar színész társaság érkezett városunkba, Kaczvinczky úr igazgatása alatt, régen nélkülözött magyar előadásokkal is hosszú unalmas estvéinket a lehetőségig rövidítni. Friese úr, a tavasz óta színházunkban működő német színésztársaság igazgatója , mint ideiglenes haszonbérlője színházunknak, szíveskedett Kaczvinczky úr magyar színész társaságának is színpadunkon előadásokat engedni. Szerdán nov. 6-án lesz az első előadás. — " A .Krönst. Z.-nak Írják Segesvárról oct. 16-ról. Az idei szüretre nézve tavasz és nyár magasb reményekre jogosított, mint mennyit az ősz nyújt. Berethalomban, Riomfalván, Felsőbajomban s a 13 falu közöl többekben a kora dér megvonta a termést. Nagysink és Kőhalom Székekből s a Székelyföldről számosabban érkeznek borvásárlók, mint a korábbi évek bármellyikében. Már is egy pengő forintot kezdenek kérni a must vedriért, mi a termés jóságával koránt sincs arányban. A Zenekedvelőkre azon örvendetes hírt beszélik, miszerint Ridley Rhone, a derék hegedű-virtuóz, fővárosunkban Concert spirituelleket szándékozik megindítani s azokat a zeneidőszak folyama alatt hetenkint folytatni. E dicséretes vállalatának gyámolítására már a legjelesebb zenészek és énekesek csatlakoztak, — sőt, hallomás szerint, mind a nemzeti színház kardalnokai, mind a zeneegylet növendékei készséggel ajánlkoztak gyámolitására. — E hangversenyeknek annál nagyobb mértékben örvendhetünk, mert valamint a classical zeneművek előadása egyedül képes arra, hogy a közönségben a valódi, az ép és egésséges zeneizlést terjessze, úgy eddig épen a zenének ezen legnemesebb fajától vagyunk csaknem teljesen megfosztva Budapesten. Nemzeti színházunk, melly zene dolgában csak a divatot és újdonság iránti vak hódolatot ismeri vezéréül, mitsem tesz a magasabb zeneizlés terjesztésére, sőt mondhatni, hogy e nemzeti intézetünk csak nem egyedül áll Európa valamennyi előkelőbb színházai közt mint ollyan, mellynek igazgatóságai mindenkor kötelességükül látszottak kitűzni, hogy zene ügyében a valódi szépet, jót és becsest minél inkább elkerüljék. A zeneegylet érdemel e tekintetben dicséretet, amennyiben hangversenyeiben gyakrabban nyújtott a közönségnek classicai zeneműveket is. Mindenfelett állottak azonban és hosszú időre becses emléküek maradnak a nemzeti cassino classicus hangversenyei, mellyek, boldogabb időkben, évek hosszú során, adtak a közönségnek nemes élveket, alig lévén hangversenye, mellyben Mozart, Beethoven, Haydn hasonlithatlan remekeiből kisebb nagyobb darabok elő nem fordultak volna. Minthogy pedig újabb időkben e hangversenyektől is fosztva vagyunk, a derék Ridley-Rhone szándékolt vállalata annál nagyobb dicséretet érdemel, s reméljük is, hogy a szépnek és jónak gyámolítására hajlandó közönség részéről annál buzgóbb pártolásban fog részesülni... Ridley Rhonee vállalata által nem mulékony érdemeket fog magának szerezni, s igy annál inkább óhajtjuk, hogy nagybecsű s nemes czélu vállalatát mielőbb életbelépve lássuk. A királyi magyar Természettudományi Társulat folyó nov hó 16-dik napján délutáni 5 órakor évnegyedes gyűlést tartané, a magyar Academia gyüléstermében, úri utczában, a Trattner-Károlyi háznál. Kelt, Pesten 1850. nov. 12. SZÖNYI PÁL m. k. alelnök. Dr. KOVÁCS, titoknok. POLITIKAI SZEMLE. Test, nov. 12. (!) Ma érkezett lapok szerint, a bajor és porosz sergek semmi újabb mozdulatot nem tettek. Úgy látszik , valósul azon hír, hogy az orosz kormány jegyzékiratot küldött Turn és Taxis herczeghez, mellyben arra inti : el ne siesse a támadást. A poroszok , a bajorok részéről a támadást várják. Tegnapi szemlénkben érintettük, miszerint Hannovera nem akar engedelmeskedni a Bundestag határozatinak , s hogy sem Holstein sem Hesszenre nézve sergeket nem állítana fel. Mai lapok még arról tesznek említést, hogy Poroszország és Hannovera között véd- és daczszövetség jöne létre. A ,,Berliner lib. Korr.t és a „Kreuzzeitung” e tárgyban már némi felvilágosítást adtak. A Kreuzzeitung nevezetesen így ír : „Hannoverbeli újabb híreink megerősítni látszanak azon előbbi értesítésünket , hogy habár Ernst August király Németország állása felőli, a porosz politikára nézve nem kedvező eddigi nézetével felhagyás, mindamellett határozottan a frankfurti szövetségi gyűlés újabb lépései ellen nyilatkozott. Kimondotta, hogy csak azért képviseltette magát a szövetségnél, mert Németország alkotmányát visszaállítani kívánta , nem pedig azért, hogy Németországot háborúba döntse. Továbbá kimondotta, hogy a megszálló csapatoknak Hannoveren leendő átmenetét mindaddig meg nem engedi, míg meg nem győződik a felől, hogy Holsteinben a béke helyreállítására minden jogos eszközt megpróbálnak.“ Alkalmasint Manteuffel őrnagy Berlinből, nov. 5-kén, e tárgyban ment a királyhoz. Párisban az Elysée és Changarnier tábornok közt kibékülés történt. Mindemelett attól tartanak, hogy a nemzeti gyűlés mégis heves lesz. Az Elysée egyik hajdani minisztere (C. Barrot) igen haragos. Az elnök a nemzeti gyűléshez szenetet küld, melly , mint mondják, konok tartalmú leend. Piemonti lapok, a Risorgimento és Frusta, alaptalannak mondják a szárd király és kormányának a római egyház általi kiátkoztatását. A spanyol királynő oct. 31-kén megnyitotta az országgyűlést. Angol lapok nem hiszik, hogy Poroszország és Ausztria között komoly összeütközésre kerülne a dolog. Azt mondják, hogy tinta fog folyni, nem vér , és pedig annyi, hogy elég lenne egy háborúban. Nagybritannia, London, nov. 5. Mint látjuk, a pénzkeret, az osztrákok és bajoroknak Hanaubai benyomulások hírére, legkevésbbé sem változott. A vevők és eladók egyedül azt tudakolák egymástól a börzén : „Visszavezettek-e az osztrákok és bajorok a poroszok által ?“ s midőn erre raennnel feleltek, nyugodtan oszlottak szét, mintha semmi sem történt volna. A mai reggeli lapok sem látnak okot, a Timesen kívül riadót fuvatni. Míg az említett lap egyébiránt Ausztria ügyét képviseli, a Daily News egyben porosz szellemű. A Morning Chronicale álmában sem hiszi a porosz s ausztriai szuronyok lehető összeütközését, hanem, miután már két év óta a katonai kormányt, mint legjobb alkotmány dicséré és ajánlá az együgyű szárazföldiek számára, egyszerre megijed a Németországban történő óriási hadmozgalmak fölött, s bennök a polgárisodás s szabadság veszélyeztetését látja. A Times, tekintbe vévén Poroszország és Ausztria nemcsak hadi , hanem pénzügyi erejét is, következőleg okoskodik : „Poroszország költségvetése 1849-ben 14,000,000 font sterlingre ment. Ez összegből csak 750,000 ft sterling jutott a nemzeti adósság lefizetésére , melly azon időben 18,500,000-re tétetett. Harmincz év alatt Poroszország státusadóssága mindig keveslebedett, s 375,000 ft. sz. évenkint a törlesztési tőkéhez csatoltatik. A hadsereg évenkint nem kerül többe 3,100,000 fontnál, mi az állodalmi jövedelmeknek alig egy negyedét teszi. Az adósság 1848-ban 2,000,000-val szaporodott, s f. évben ismét 3,000,000-nyi új kölcsönszerződés köttetett, a német kérdésből netalán eredhető véletlen események tekintetéből. Ezen pénzügyi állapot, angol szempontból tekintve, némileg utópiailag tűnik ugyan elő, mit azonban, úgy lehet megmagyarázni, miszerint Poroszország számtalan állodalmi javakkal és koronaországokkal bírván, mellyeknek középértéke mintegy 55,000,000 ft. sterlingre rúg, az adósság kamatait födezi, s magát a tőkét is biztosítja. Poroszország pénzügyei fölött azonban, még a legjobban értesült poroszkörökben is, egy átláthatlan fátyol lebegvén, nem leend érdektelen azokat kissé elemezni. Ha a 14,000,000-nyi ft. st.ból csakugyan nem több, mint 3,100,000 kívántatik a hadsereg fentartására, s 1,125,000 ft. stb. kamatfizetésekre és adótörlesztésre, mi történik a még fenmaradó 9,775,000 ft. sterlinggel. Ez öszveg, a Times állítása szerint a kormányzás által nyeletik el. Háború esetére a súlyegyen még sokkal roszabb lábon állana. Poroszország minden oldalról nyitva áll. Neki nemcsak benső összefüggése, hanem külellenei ellen is kellene harczolni. Feltévén, hogy a honvédseregnek csak első osztálya hivatnék egybe , már ezen kis szolgálat is 10,000,000 ftszbe kerülne. A jövedelmek nemsokára el fognának nyeletni, s a bevételek legfeljebb papíron állanának.“ Illy színekkel festi a Times Poroszország állását, mellyek ugyan nem a legkellemesebbek, s áttér Ausztriára. A nélkül, hogy Ausztria pénzügyei elemzésébe bővebben bocsátkoznánk, elég legyen megjegyezni, miszerint Ausztria státusadóssága, 1849 vége felé 103,500,000 font sterlingre megy; van még ezenkívül egy, 22,500,000 font sterl. függő adósság, mellyel a status a banknak tartozik; a forgásban levő papírpénz 34,500,000, — a készlet pedig 3,000,000 font sterlingre megy, — se szerint 31,500,000 font sterling értékű bankjegy fedezetlen. — Az osztrák statuskiadások 1849-ben , — mintegy 21,330,000 font sterlingre tétetnek, — melly öszszegből, — 6,000,000 ft. st. jut a hadsereg fentartására. 1849-ben, a 9,330,000 ft. st.ból álló jövedelem, felét sem fedezi az ugyanazon évi kiadásoknak (21,000,000).“ Francziaország, Páris, nov. 5. Elysée és Changarnier tábornok közti újabb meghasonlás, mint többször érintettük, a hallgatag Neumeyer tábornok eltétetése miatt történt; azonban, minthogy minden emberi dolog, a harag nem tarthatott sokáig, és az orleanista közbenjárók a két nagy embert kibékítették. S ez hogyan történt? Changarnier tábornok egy napiparancsot adott ki, midőn Carelet tábornok Neymeyer tábornok helyébe lépett, mellyben a történtekre némi cérzás is fordult elő. A közbenjárók odavitték ki a dolgot, hogy az Elysée hallgassa el, és Changarnier tábornok menjen az Elyséebe, kérjen engedelmet az elnök meglátogathatására, ügy is történt. Tegnap 10 órakor Changarnier tábornok az Elyséebe ment, s a kibékülés, némellyek szerint fegyverszünet, megtörtént. Hogy mi folyt közöttök ? arról csak hírek keringenek, melylyeknek több versiója kételyt támaszt egyik, vagy másik valósága fölött. Némellyek szerint Changarnier tisztára mosta kezét, hogy ő nem akar semmi monarchiai restaurátiót, nem akar a nemzeti gyűlésben föllépni, mi az elnökség meghoszszabbítását illeti: nagyon fog rajta örvendeni, ha úgy történendik. Mások szerint pedig egyenesen az elnökség meghosszabbítására nyilatkozott, mit az elnök, természetesen, igen kedvesen fogadott. Hogy melyik az igaz? egyikért sem állunk jót. Elég legyen annyi, hogy az Elysée és Changarnier tábornok ismét kibékült. — Changarnier tábornok kérdéses napiparancsa ez: „A köztársaság elnökének oct. 29-ei rendeleténél fogva Carelet tábornok Neymeyer tábornok helyébe, az első hadosztály parancsnokává neveztetett ki, Neymeyer tábornok a 14- és 15- dik hadosztályok parancsnokságára léptetvén elő. Holnap nov. 1-jén lép hivatalába. A főparancsnok nem kétkedik, hogy Carelet tábornok hadosztálya a sereg csapatainál a rend, fegyelem és engedelmesség szellemét, mellyben áll a párisi hadsereg ereje, fentartani tudandja, és hogy előde példájára a katonai szabályoknak minden pontbani teljes végrehajtását biztositandja.“ — Carelet tábornok az 1-ső hadosztály fölötti parancsnokságot átvevén, napi parancsában kijelenté, hogy ő a kötelességek és szabályok embere fog lenni s mindig példát fog adni a felsőbbek iránti engedelmességre nézve. „Mi titeket illet, katonák! — igy zárja be napi parancsát — ti a fegyelmet már rég megtanultátok, a nagy nemzethez méltóan, s ha a körülmények úgy kívánják Austerlitz és Wagram méltó fiai tudtok lenni.“ — A hesszeni ügy, a bajorok benyomulása a franczia sajtóban is kezd némi figyelmet ébreszteni. A köztársasági lapok a heszszeniek részén állván, a porosz királyt nógatják és korholják. A conservatív lapok hallgatnak. A Debats a bécsi kanczelláriából egy oklevelet közöl, melly szerint a hesszeni adómegtagadás , a demagógia és a porosz unió-törekvések műve, s tovább, hogy az alkotmány nem a választófejedelem által sértetett meg.