Pesti Napló, 1850. november (1. évfolyam, 196-220. szám)

1850-11-21 / 212. szám

mellyben a már megszavazott adatok két hónapra további be­­szedhetését sürgeti, mig t. i. az új adókivetést a háznak be­mutathatja. Senki sem ellenzé a törvényjavaslat elfogadását, azonban Farina képviselő azon záradékot akart csupán hoz­zátétetni, hogy „a ház joga, aziránt észrevételeit annak ide­jében megtehetni, épségben maradjon.“ Az új miniszter gr. Cavour különösen ellenzé e záradékot, s elfogadtatását maga és társai részéről bizalmatlansági szavazattal egyértelműnek állitá. Innen a váratlan zivatar, mellynek az elnök Pinelli az­által vetett véget, hogy a ház szótöbbséggel határozná el a „napirendre leendő áttérést,a­mi mégis történt.­­ A romai municipium rendkívüli ülésében Montalembert urat romai pol­gárrá nevezé, s emlékpénzt határozott veretni, melly az utó­kornak Roma háladatosságát tanusítná. Az olasz lapok azonban nem mondják, mire vonatkoznék e hálaadatosság: Montalem­­bert arra-e, vagy Romának az új gallusok által történt tavak­ elfoglalására ? — Orvietoban, a pápai birodalom városában, nemrég számos elfogatások történtek , s több egyén megszö­kött, köztök a két Ravizzo gr. is. — Bolognában nagy az elé­­gületlenség az új pátens-bélyeg miatt; mi magában könnyen megfogható , mert a bélyegdij is adó, s az adózás sehol sem kedves dolog. — Firenczében f. nov. 11-kén nyittattak meg újra nagy ünnepélylyel a helybeli törvényszékek. Török határszélekről. Nov. 7. — A herczegovinai öreg vezir egészen elveszté bátorságát, kész Bunát elhagyni, s Stolacz erősségbe vonulni. — Lenenfeld és Kluky urak, kik Ausztriából származtak oda, s roppant áruraktárral bírnak Buna és Dumanoviczban, igen nagy aggodalomban vannak a kitűzött nyugtalanságok követ­keztében. — A Tuzlában kiütött fölkelésrőli tudósítás a mos­tari fölkelők reményeit újra föléleszté, s ismét csatasikra ké­szülnek szállani. Épen most álgyüdörgés hallik Buna és Sto­lacz felöl, okát még nem tudhatni. Nov. 12. Belgrádból tudósitnak, miszerint a bosnyák láza­dók a Vranduka mellett vívott csatában tökéletesen megve­rettek s szétüzettek. Fuzli basa, a fölkelők főnöke, Rojamo­ Szeloba futott Szerviába. Brod, nov. 11. Miután Omer basa megtudta, miszerint a szávavidéki fölkelés tovább harapózik, m. h. 27. 300 albá­niaival, négy zászlóalj Iszam-csapattal és 20 álgyuval Vran­­dukba indult, hogy itt, mint a legveszélyesb ponton, önmaga jelen legyen. Csauszlar-agáját beszölnökül Vrandukba küldé, hogy annak lakosait a megadásra felszólítsa, ezek pedig Csauszlar-agát kísérőivel együtt agyonverték, és ellenállot­tak. Omer basa egy csapással győzött, egy 500 emberből álló felkelő csapatot szétvert, és m. h. 29-én Vrandukot bevette. Egy Mostarba küldött hadtest Konjicze erősségét bevette, mi­közben egy másik hadcsapat már Mostar alatt áll. Mindezek daczára Omer basa szükségesnek látta, miszerint Orahovicz a hegységen innen erős tábort üssön, minthogy túl a hegyen minden, a hadiműködésre fontos hely a fölkelők által foglalta­tott el, és állása mindenesetre kedvezőtlenebb leendett, mint itt, hol az erősítő csapatokat nyugodtan bevárhatja. Utóbbi napokban mi sem történt, mi ezen állást megváltoztatta volna. Omer basa e­közben a Herczegovina vezére, Ali basa által szőtt összeesküvés fonalát kezére kapta, s ezáltal további föllépé­sére szilárd tért nyert, mit fölhasználni bizonyosan értend. Törökország. Konstantinápoly, nov 6. (C. D. P.) A tárgyalások, mellyek a porta részéről, a cs. kir ausztriai kabinetnél, a magyar hábo­rúnak Kiutajában letartóztatott vezetői iránt megkezdettek, azon férfiú elillanása által, ki a magyar zavargások alatti ki­tűnő tevékenysége­, s azon népszerűségénél fogva, mellyel az alsó néposztályoknál még most is bir, s Magyarország nyu­galmára nézve még most is veszélyesnek tartatik (értjük Kos­suth Lajos, most véletlenül valószínűleg bevégezték. A hol­napi postával közelebbi tudósításokat várunk Brassóból, mely­­lyek bennünket az elillanás körülményeiről, ha valóban meg­történt volna, bővebben világositandnak fel. (l) Eddig minden-0 Mennyi hitelt adhatunk a hír valóságának, kiviláglik mai számunk­ban közhitt bécsi levelezőnk tudósításából. Ezen felül a Lloydnak kó­esetre hitelt érdemlő hir, mellynek eredetét az angol követség környezetének tulajdonítják, s Perában (2) is általában hiszik. Némellyek tudni akarják, miszerint az elillant izgató már Máltából irt volna ide V. grófnak; miután azonban tudtunkra Matából, f. hó 2-dikától fogva gőzös még nem érkezett, ké­telkedünk ezen hít valóságán. Ausztria kinyilatkoztatá , hogy jóllehet fejedelmének annyiszor tanúsított nagylelkűségével egybefér, ártalmatlanokká tett elleneit ignorálni, s így a me­nekültek letartóztatásában nem is helyez olly nagy súlyt, szük­ségesnek tartja azonban, Kossuth személyére nézve kivételt tenni, s ennek következtében a bécsi kabinet, mivel egy illy férfiú szabadonbocsáttatása, veszedelmes utóhangra, s kelle­metlen , ha mindjárt alaptalan hírekre s reményekre szolgál­tatna alkalmat, e pillanatban még nem tartja tanácsosnak azon­nali elbocsáttatását. Az aleppói eseményről, (3) melly a pénteken este ideérke­zett első versió szerint, nem kevéssé fontos jellemet ölt ma­gára , előlegesen csak annyit mondhatok, miszerint, ha az ott tartózkodó európaiak pillanatra nagy veszedelemben for­gottak is, sőt még a követségi lobogók sem maradtak bántat­­lanul, a nép dühének tárgyai egyedül a görögök (ráják) va­­lának. E lázongásra egy, már előbb az izlámra tért leánynak a görög vallásra visszatérte szolgáltatott volna alkalmat. A görög egyház s annak hívei védni akarván a leányt a török fanatismus dühe ellen, a mindkét részrőli ingerültség nyílt csatába tört ki, mellynek némellyek szerint 50, mások szerint 500 ember esett áldozatául. A veszély még nagyobbra növe­kedett volna, nemcsak a görögök, hanem minden Aleppo­­ban tartózkodó nem törökökre nézve is, ha a katonaság eré­lyesen föl nem lép, s a követségeknél számosan menhelyet nem találtak volna. A postához érkezett tudósítás még a lá­zongás folyama alatt küldetett el, mellyből még nem láthatni, micsoda rendeléseket tett az ottani hatóság a lázadás tökéle­tes lecsilapitására. Dicsérettel emlittetik benne az izlámra áttért magyar menekvők föláldozó törekvése, melly által a kor­mányt , a rend s valódi emberszeretet értelmében, erélyesen segítették. Murad basa (az öreg Bem) ismert rettenthetlenségét s hi­deg elszántságát itt ismét olly módon bizonyitá be, melly nem­csak általános csodálkozást gerjesztett, hanem egyszersmind azok örök háláját is kivítta számára, kik éltek megtartását egye­dül neki köszönhetik. Az ottani franczia követ szinte igy em­líti föl, Aupick tábornokhoz küldött tudósításában, Bemnek erélyes föllépését. Valamint Bem a franczia követség előtt, úgy Kmety az angol, Stein tábornok pedig az ausztriai köve­tségek előtt úgy tüntettek föl, mint kik a török rendes csapa­tok élén derekasan viselték magukat. A porta fájdalommal véve e szomorú eseményrőli tudósí­tást, és szigorú eljárást követend, minden valláskülönbség nél­kül, mind azok irányában , kiket büntető karja elérend. A Sumlából ideérkezett menekvők alkalmazását illetőleg már annyira ment a dolog, miszerint 16-an közölök határo­zott biztosítást kaptak a hadügyminisztertől legközelebbi al­kalmaztatásuk iránt. Egy része a hadtesteknél mint oktató fog működni, a többiek pedig a táborkarokhoz fognak beosztatni, s addig is a kormánytól segedelmezést nyerendnek. A töb­biek a kormány által megígért 5000 piaszter útipénzt még mindeddig meg nem kapták. Batthyány grófnő még mindig itt mulat, s már többször volt audientián a külügyminiszternél, valamint a nagy vezérnél is. El lévén hárítva az akadály, mellyet Kossuth személye, a kiutajai menekültek elbocsátására nézve okozott, szabad leeni nekik, valószínűleg még a zordán évszak bekövetkezte előtt, kis Ázsiát s Törökországot is elhagyni. zönségesen igen jólértesült konstantinápolyi levelezője is hallgat ez eseményről, mellyet, valósága esetében, kétségen kívül tüszint meg­írt volna. Szerit. (2)Konstantinápoly egyik külvárosa a kereskedés fő helye, hol a kö­vetek és consulok nagyobb része lakik. Szerit. (s) Lásd PESTI NAPLÓ 207-ik számában a törökországi rovatot. Szerit. Mi okozta légyen a hajógyárban történt szerencsétlenséget, még eddig sem tudatik. A kapitány még mindig fogva van, s egy, saját kép a hajógyári személyzetből álló bizottmány előtt fog kérdőre vonatni. A szerencsétlenek száma 587-re megy. Nevezetes dolog, hogy ez esemény ugyanazon időben tör­tént Kossuth elillanásával s az aleppoi lázongással. BIRODALMI LAPOKBÓL. Gazzetta Univ. — Cavour gr. (az új keresk. miniszter Pie­­montban) fel akarván diszítni a journalismust, mellynek tárczá­­igjutását köszönheti, a sz. Móricz és Lázár rend egy közép s 12 lovag keresztét küldte át a párisi publicistáknak. — A ma­gyar journalistáknak is jutnak keresztek, csakhogy másneműek, mint mellyeket a piemonti miniszter külde a párisiaknak. — Pascottini b. miniszt.-tanácsnok nov. 8-án utazott Milá­nóból Veronába a végett, hogy az önkéntes kölcsön ügyét kívánt sükerre vezérelje. — Ebből látjuk, hogy a kényszerűést kölcsön­­rőli hírek ekkorig fölötte időelőttiek voltak. II Corr. Ital. — A prágai egyetem tanulói száma f. hó 10-ig — kivéve a majd 300-ra menő theologusokat, és a különféle nyelveket tanulókat — 1243-ra ment. Vájjon mennyire megy nálunk ? . ... GOZKOGSIK MENETRENDE. 1850. octob. 15-kétől további rendelkezésig. DÉLELŐTT Börzehírek. Bécs, novemb. 19-én. NYÍLT POSTA. G. J. premontrei áldozár urnák Csornán: Hisszük az illető szerkesztő collegünk lovagiasságától, hogy miután a vádat közölte, a védelmet is közlendi, minélfogva ezt oda küldetni kérjük. Ha mégsem közölné, ennek legalább kivonatbani közlését ezennel megígérjük. Szerk. Pestről Szolnokra indul.....................................Bórakor 30 pereskor. Szolnokról Pestre „ 6 „ 45 „ Pestről Váczra és Esztergomba ............................7 „ 15 „ Váczról Esztergomba indul ............................8 „ 22 „ Esztergomból Vácz- és Pestre .................­.8 „ _ „ Váczról Pestre indul 9 „ 53 „ DÉLUTÁN Pestről Szolnokra indul................■...................1 órakor — pereskor. Szolnokról Pestre „ 1 „ 15 „ Pestről Vácz-és Esztergomba ............................2 „ — n Váczról Esztergomba indul ..........................3 „ 5 „ Esztergomból Vácz­ és Pestre ........................1 „ 15 Váczról Pestre indul 3 „ 9 Pénz Ar­i Pénz Ar­i Bankrészv.................. 1135 1138 Dunagőzhaj. részvény 498 500 5%-os metall............. 93 931/4 Pesti lánczhid- „ — — 4­­% . ............. W, 81 , 4% ............701/, 71 Idegen váltok es pénz. 4% „ sorsh. u. f. 88*/, 88% Amsterdam (2 h.) .. — — 3% „ ............. — — Augsburg (szak.) . . . 128 — 2%, „ ............. — — Hamburg (2 h.)----- — 189'/, B. kötelez. 2%% .... — — Lipcse...................... — — 1834-ki sorsj.............. 184'/, 185% London .................. 12.34 12.34 1839-ki „ ......... 114*/, 115 Mailand..................... — — Eszterházy 40 ft. sorsj. — — Marseille.................. 148 V. — Windischgraetz „ — — Paris........................ 148 Vt — Eszterházy 20 ftos .. — — Triest (2 h.)................ — _ Waldstein „ — — Cs. kir. új arany .... 35 % 345* Keglevich sorsi......... — — Cs. kir. régibb .. ... 34 V» 34% Éjsz. vaspálya­ * 110y8 110 V« Napoleons d’or........... 10.5 10.7 Majland „ „ 69% 70 Souverainsd'or......... 17.30 17.40 Gloggniczi „ „ 119 120 Fríedrichsd’or ........... 10.12 10.14 N. Szombati „ — — Font Sterling ............. 12.25 12.27 Sopronyi * * 48 49 Orosz Imper............... 10.20 10.22 Gmundeni „ 234 236 Dupla Arany............. 41 % 24V, Lloyd részv.................. — — Ezüst........................... 27 27.'/, Dunavizállás nov. 21-én: 9' 1" 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő Bánffay Simon. (63) • 3*—1 FIGYELMEZTETÉS A társaságnak f. é. június hónap 6-kán tartott közgyűlése határozata által kimondott felosztása következ­tében, annak minden vagyona valósittatván, — a terhek lerovása után fenmaradott, s a t. ez. részvényes urak közt felosztandó öszvegre nézve e jelen és utolsó közgyűlésen a következő felosztási terv állapíttatott meg : a) Azon összeg, melly egy-egy részvényért 50 pfton felül befizettetett, a részvénytulajdonos uraknak min­den hiány nélkül egészen vissza fog fizettetni. b) Az ezen visszafizetésen túl felmaradott összeg mindazon részvényes tag urak között — kik legalább 50 pftot befizettek, s igy a f. é. mart. 15-ei közgyűlési határozat által részvényeik megsemmisítve nincse­nek — egyformán osztatván fel, egy-egy részvényre most mindjárt 30 pgc­ft. fizettetik, a részvényjegyek pedig egy levélbeni elismeréssel kicseréltetni fognak. c) Ezen osztályjárandóság fölvételére minden részvénybirtokos ur Wodianer Albert társulati pénztárnok urnál egy esztendő és egy nap alatt magát jelenteni tartozik ; ellenkező esetben úgy fog tekintetni, mint ki ebeli jogát a társulatra átruházta ; minélfogva járandósága a társaság vagyonához fog csatoltatni. d) Esztendő és egy napra , azaz 1851—diki november 17-éig a társulati pénztárnok ur által egy új mérleg fog készíttetni, melly szerint az időközben kapott elismervény előmutatói a még leendő — habár igen-igen csekély — járandóságaikat fölvehetik. Többnyire valamint a részvényes tag-urak, úgy mindenki — kinek e feloszlott társulattal bármi ügye le­hetne — figyelmeztetnek , hogy többé közgyűlés tartatni nem fog ; azért a mégis felmerülhető bármi ügyek elintézésére megbízott választmányhoz forduljanak , melly egész a végteendők befejeztéig müködendvén, — felhatalmazásánál fogva mindenekben érvényesen fog intézkedni. Kelt az Első Magyar Tiszagőzhajózási­ Társaság 1850-dik évi november hónap 16-kán Pesten tartott köz­gyűléséből. 3­2 HALLATLANUL OLCSÓN!! Kilián György könyvárus és kiadónál, (váczi-utcza ,­Tarkfrieder-házban) s általa minden könyvárusnál Magyarhonban megszerezhető. KAZINCZY FERENCZ Vörösmarty Mihály MINDEN MINKAI. Kiadják barátai BAJZA és SCHEDL. 1. Nemzeti kiadás, a nemzeti könyv­tárhoz csatlakozó kis 4 réten egy kötetben, egy aczélmetszetü arczképpel. Előbbi ára 10 fr., most 6 f.p. MINDEN MNIMAI. HAT KÖTETBEN. a K­isfaludy-Társaság megbízásából szer­kesztő SCHEDEL FERENCZ. Negyedik kiadás. N. 12-rétben. Előbbi ára 7 fr., most 4 f. p. LEVELEI SZENT-GYÖRGYIHEZ, CSO­KONAIHOZ ÉS ERŐSEIHEZ. Kiadták BAJZA és SCHEDEL. Nagy 12-sz­ét, velinen, fűzve. Előbbi ára 1 fr. 20 kr. most 40 kr. Czillei és Hunyadiak. Történeti dráma 5 felvonásban. Irta Vörösmarty Mihály. 8-rét, 19 iv, borítékba fűzve. Előbbi ára 1 fr. 40 kr., most 40 kr. TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENCZ. — KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI-UTCZA 449. SZ. magyar az első TISZÁGOZ HAJOZASI TARSASAG ÜGYÉBEN. A P A ínníníi Rmion It­hón íovrnff l/nomm­ílhon hol'n­'nznfo óffor InmnnnoH falnovbien n'/

Next