Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)

1850-12-31 / 244. szám

nyíltan kitüntette, s azonfelül legközelebről bebizonyult, hogy az 1819 april 13-ki conferentián az ország függetlenségi nyilatkozata s a dynastia trónmegfosztása mellett nyilatkozott. 14. Komlóssy Imre, debreczeni sz. 37 éves, ref. nős, 2 gyermek atyja, ügyvéd s végre városi tanácsos s Debreczen városa követe, az 1848 oct. 3.kt. 1. f. nyilatkozvány után is tagja maradt a törvénytelen országgyűlésnek, saját meglevő 1848 oct. és dec. havi tudósításai szerint szülővárosa fegy­veres fölkelésének előmozdításában részt vett, a debreczeni ülésekben egész 1849 május 31-éig jelen volt s az apr. 14—ki felségsértő határozat után a máj. 18—ki ülésben azon indít­ványt téve, hogy Magyarország függetlenségi nyilatkozatának s Kossuth kormányzó megesketésének ünnepélyei az utóvilág számára két képben örökittessenek. 15. Kubinyi F­er­en­cz, védfalui nógrádmegyei sz. 54 éves, ev. nős, földbirtokos és természetbúvár, mint nógrád megyei követ az 1848 oct. 3-ki. 1. f. nyilatkozvány értésére esése után is az országgyűlést Debreczenbe követte, annak tanácskozásaiban ápr. 14-e előtt és után egész annak végképi feloszlásáig kitűnő részt vett; az apr. 4­3-ki conferentiában a Kossuth által Magyarország tökéletes függetlenségének kinyilatkoztatására tett indítványa ellen szólt ugyan, azonban az apri. 43 ki ülésben, mellyen Magyarországnak az öszmo­­narchiátóli elszakitása és a dynasztia trónvesztése s száműze­tése határozattá emeltetett, jelen volt, s a forradalmi convent tanácskozásai és határozataibann folyvást élénk részvéte, be­szédei és indítványai által, különösen az ápr. 20 és 21, a május 4-és 5-ki ülésekben a kormányzónak kikiáltott Kossuth és az újonnan kinevezett miniszterek esküje fölötti viták alkalmával az apr. 14-ki felségsértő határozat helyeslését és beleegye­zését félreismerhetlenül kitüntette. 16. Madarász József, kisfaludi somogymegyei sz., 35 éves, ref., nős, 4 gyermek atyja, ügyvéd , mint fehérmegyei követ az 1848. oct. 31-ki nyilatkozvány után is a törvény­telen országgyűlésen nemcsak megmaradt, hanem egyszer­smind folytatása mellett szónokolt is. — Ő felsége Ferencz József trónörökösödését lealacsonyító kifejezések közt a kormány­választás perczének elérkeztére utalás mellett két­­ségbevoná; 1849-ben az országgyűlést Debreczenbe követte , és a gyűlésekben szintúgy mint sajtó utján, nevezetesen a „Jövő“ hírlap 5. 8. 13. 23. számaiban erélyes módon a nép fanatismusát a cs. k. seregek elleni harcz végiglen folytatásá­ra, s a legf­ dynastia s mindazok elleni gyűlöletre, kik mér­sékelt s a kibékülésre hajlandó érzelmeket tüntetnének ki, serkenteni igyekezett; az országgyűlést és a forradalmi kormányt Kossuth politikájának föltétlen elismerésére, a fölebbi czél elérése tekintetéből rettegtetési rendszabályok alkalmazására, a nemzetet pedig Kossuth, a forradalmi kor­mány és az országgyűlés mint egyetlen törvényes hatalom iránti teljes bizalomra fölhivta. 1849. januárban a forradal­mi kormánytól vállalt m­issióban a harcz folytatása­ és a más­­gondolkozásuak üldözéséről fölőbb említett parlamenti beszédei­ben s hírlapi fölszólilásaiban kitüntetett hajlandóságának tettleg is kifejezést tett azáltal, hogy egyéb katonai rendelkezéseken kívül egy jógondolkozásu egyént, ki a harczczali fölhagyásra inté a népet, a forradalmi haditörvényszék elé idéztetett; továbbá kevéssel ápr. 14 előtt s a Debreczeni Lapok 3. 5. 8. 9. számaiban) neve alatt azon javaslatot közlé, hogy a dynasz­tia trónvesztett, számüzöttnek, s az ország független respub­likái statusnak nyilatkoztassák; végre az 1849. ápril 14-ki határozatba teljes beleegyezését azzal tüntette ki, hogy 1849. jun. 12-kén Kossuthnak rendszabályokat javaslott a respublika és forradalom érdekében, s még Szegeden is. jul. 28-kán az országgyűlés folyvás­i fönállását elismerő hangon beszélt. 17) M­ar­­­i­n c­s­e­k Miklós, gbelani trencsinmegyei születés, 45 éves, kath., nős, 4 gyermek atyja, trencsinmegyei követ, 1848. octoberben a cs. k. altábornagy Sim­unich által ve­zényleti hadtest ellen rendelt népfölkelés organisatioja­ és vezetésében tevékeny részt vett, a törvénytelen országgyű­lést Debreczenbe követte, s az ottani vitákban a felforgató párt erősödését czélzó szellemet tüntetett ki, az april 13-ki conferentiában Kossuthnak a dynastia trónvesztése s Magyar­ország függetlenségi nyilatkozata iránti indítványát pártolá, miután ezen indítvány ápril 14-én határozattá emeltetett, nem csak az országgyűlésen mindvégig megmaradt, hanem annak tanácskozmányaiban olly módon vett részt, melly a képviselő­­ház további fönállásába, beleegyezését s annak minden Austria iránt barátságos indulatú elemek távol tartása iránti törekvé­sét kitüntették. 18) Pál­ff­y János, tarcsafalvai erdélyi szül., 46 éves, uni­tárius, nötelen, földbirtokos, volt státustitkár a magyar pénz­­ügyministeriumban, mint udvarhelyszéki követ az országgyű­lésen az azt feloszlató 1848 oct. 3-ki nyilatkozvány után is­megmaradt ; 1849 jan. Sokáig a képviselőház alelnöke, s a honvédelmi bizottmány tagja volt; e kettős minőségben a­ honvédelmi bizottmány határozatait, mellyek a magyar had­seregnek a törvénytelen országgyűlés alá rendelését, magasb pénzjegyek kibocsátását, a magyar fölkelés ellen mutatkozó mozgalmak leküzdését, a harcznak a cs. k. csapatok elleni erélyes folytatását, az oct. 3-ki­s nov. 7-ki s más rend- és­­békére intő proclamatiók megsemmisítését czélozák, a képvi­­selőháznak az ő beleegyezését is kifejező módon terjesztette elő, s azt hasonló értelmű határozatok hozatalára felszólitá; — e két hivatala letevése után 1849-ben Debreczenben a vitákban olly módon vett részt, melly a törvénytelen ország­­gyűlés fönállása s Kossuth politikájábai teljes beleegyezést, továbbá a dynasztiávali alkudozástól idegenkedését kitü­nteték;­ sajtó utján Magyarország forradalmi harczát a törvénytelen elnyomás elleni törvényes küzdelemkint festé; kevéssel az „Esti Lapok“ általa szerkesztett czikkeiben Magyarorságnak Ausztriátóli elszakitását a respublika világos ajánlása mellett javaslá; végre az említett határozat után is a tanácskozások­ban 1849 jul. 21-kéig az országgyűlés folyvásti fönállását elismerő módon résztvett. 19) Palóczy László, miskolczi borsodm­egyei sz., 67 éves, ref., özvegy, 3 gyermek atyja, azelőtt ugyanazon me­gyei 2-ed alispán, Miskolcz városi képviselő, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe, Pestre és Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban ápril 14-keelett és után akint vett részt, hogy az országgyűlés minden időszakában szónokul lépett föl, a vésztörvényszékek kiterjesztését s Perczel Móricz fölkelő vezérnek Sz. Tamás bevétele miatti megjutalmaztatását indit­­ványozá; az april 14-ke előtti conferentiában résztvett; az april 15-ki ülésben, mellyben az april 14-ki határozat hitelesíttetett, Mészáros tábornoknak altábornagggyá kineveztetését inditvá­­nyozá, s Kossuthnak mint kormányzónak 200,000 pártnyi évi fizetést javaslott. Továbbá mint korelnük azon üléseket is vezette, mellyekben az 50,000 ujoncz állítása elfogadtatott, a felsőháznak a függetlenségi határozatot s’ Kossuthnak kor­mányzóvá választatását helyeslő átirata fölolvastatott, az uj ministerium megalakítása kihirdetetett, s végre a kormányzó és miniszterei által leteendő eskü elhatároztatott. 20) P­a­p­p Zsigmond, nagysomkuti erdélyi szül., 33 éves, nős, 2 gyermek atyja, g. n. e. román lelkész s volt törvény­­széki táblai ülnök, mint zarándmegyei követ a törvénytelen országgyűlésen annak az oct. 3-ai nyilatkozvány által történt föloszlása után is megmaradt, azt Debreczenbe és Szegedre követte, s az ápril 14-ei határozat után a fölforgató párt szellemében, a vitákban s a forradalmi iom­ánynyali közle­kedésben az által vett veszélyesen részt, hogy az ország függetlenségének föntartása végett 50,000 ujoncz kiállítása mellett szólt, s 1849. május 8-kán a forradalmi kormánynak egy tervet nyújtott át, miként kellő akkori körülmények közt fölvilágositólag hatni. 21. Patai József, baji szabolcsmegyei szül., 52 éves, ref. özvegy, földbirtokos, pestmegyei követ, mint a honvé­delmi bizottmány tagja annak feloszlásáig szolgált, mint követ azonban az ápril 14-ki fels. sértő conventi határozat előtt és után is a forradalom előmozdítására szolgáló módon vett részt az országgyűlési tanácskozásokban; továbbá m. é. máj. 16-án jász és kun kapitánynyá lett kineveztetését elfogadá s e hiva­talát a forradalom legyőztéig annak szellemében viselé, és az alakíttatni rendelt népfölkelés, ujonczállítás, s egy tetemes számú lovas szabadcsapat szervezése és élelmezése, az ezi- 61

Next