Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)
1850-12-31 / 244. szám
nyíltan kitüntette, s azonfelül legközelebről bebizonyult, hogy az 1819 april 13-ki conferentián az ország függetlenségi nyilatkozata s a dynastia trónmegfosztása mellett nyilatkozott. 14. Komlóssy Imre, debreczeni sz. 37 éves, ref. nős, 2 gyermek atyja, ügyvéd s végre városi tanácsos s Debreczen városa követe, az 1848 oct. 3.kt. 1. f. nyilatkozvány után is tagja maradt a törvénytelen országgyűlésnek, saját meglevő 1848 oct. és dec. havi tudósításai szerint szülővárosa fegyveres fölkelésének előmozdításában részt vett, a debreczeni ülésekben egész 1849 május 31-éig jelen volt s az apr. 14—ki felségsértő határozat után a máj. 18—ki ülésben azon indítványt téve, hogy Magyarország függetlenségi nyilatkozatának s Kossuth kormányzó megesketésének ünnepélyei az utóvilág számára két képben örökittessenek. 15. Kubinyi Ferencz, védfalui nógrádmegyei sz. 54 éves, ev. nős, földbirtokos és természetbúvár, mint nógrád megyei követ az 1848 oct. 3-ki. 1. f. nyilatkozvány értésére esése után is az országgyűlést Debreczenbe követte, annak tanácskozásaiban ápr. 14-e előtt és után egész annak végképi feloszlásáig kitűnő részt vett; az apr. 43-ki conferentiában a Kossuth által Magyarország tökéletes függetlenségének kinyilatkoztatására tett indítványa ellen szólt ugyan, azonban az apri. 43 ki ülésben, mellyen Magyarországnak az öszmonarchiátóli elszakitása és a dynasztia trónvesztése s száműzetése határozattá emeltetett, jelen volt, s a forradalmi convent tanácskozásai és határozataibann folyvást élénk részvéte, beszédei és indítványai által, különösen az ápr. 20 és 21, a május 4-és 5-ki ülésekben a kormányzónak kikiáltott Kossuth és az újonnan kinevezett miniszterek esküje fölötti viták alkalmával az apr. 14-ki felségsértő határozat helyeslését és beleegyezését félreismerhetlenül kitüntette. 16. Madarász József, kisfaludi somogymegyei sz., 35 éves, ref., nős, 4 gyermek atyja, ügyvéd , mint fehérmegyei követ az 1848. oct. 31-ki nyilatkozvány után is a törvénytelen országgyűlésen nemcsak megmaradt, hanem egyszersmind folytatása mellett szónokolt is. — Ő felsége Ferencz József trónörökösödését lealacsonyító kifejezések közt a kormányválasztás perczének elérkeztére utalás mellett kétségbevoná; 1849-ben az országgyűlést Debreczenbe követte , és a gyűlésekben szintúgy mint sajtó utján, nevezetesen a „Jövő“ hírlap 5. 8. 13. 23. számaiban erélyes módon a nép fanatismusát a cs. k. seregek elleni harcz végiglen folytatására, s a legf dynastia s mindazok elleni gyűlöletre, kik mérsékelt s a kibékülésre hajlandó érzelmeket tüntetnének ki, serkenteni igyekezett; az országgyűlést és a forradalmi kormányt Kossuth politikájának föltétlen elismerésére, a fölebbi czél elérése tekintetéből rettegtetési rendszabályok alkalmazására, a nemzetet pedig Kossuth, a forradalmi kormány és az országgyűlés mint egyetlen törvényes hatalom iránti teljes bizalomra fölhivta. 1849. januárban a forradalmi kormánytól vállalt missióban a harcz folytatása és a másgondolkozásuak üldözéséről fölőbb említett parlamenti beszédeiben s hírlapi fölszólilásaiban kitüntetett hajlandóságának tettleg is kifejezést tett azáltal, hogy egyéb katonai rendelkezéseken kívül egy jógondolkozásu egyént, ki a harczczali fölhagyásra inté a népet, a forradalmi haditörvényszék elé idéztetett; továbbá kevéssel ápr. 14 előtt s a Debreczeni Lapok 3. 5. 8. 9. számaiban) neve alatt azon javaslatot közlé, hogy a dynasztia trónvesztett, számüzöttnek, s az ország független respublikái statusnak nyilatkoztassák; végre az 1849. ápril 14-ki határozatba teljes beleegyezését azzal tüntette ki, hogy 1849. jun. 12-kén Kossuthnak rendszabályokat javaslott a respublika és forradalom érdekében, s még Szegeden is. jul. 28-kán az országgyűlés folyvási fönállását elismerő hangon beszélt. 17) Marin csek Miklós, gbelani trencsinmegyei születés, 45 éves, kath., nős, 4 gyermek atyja, trencsinmegyei követ, 1848. octoberben a cs. k. altábornagy Simunich által vezényleti hadtest ellen rendelt népfölkelés organisatioja és vezetésében tevékeny részt vett, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, s az ottani vitákban a felforgató párt erősödését czélzó szellemet tüntetett ki, az april 13-ki conferentiában Kossuthnak a dynastia trónvesztése s Magyarország függetlenségi nyilatkozata iránti indítványát pártolá, miután ezen indítvány ápril 14-én határozattá emeltetett, nem csak az országgyűlésen mindvégig megmaradt, hanem annak tanácskozmányaiban olly módon vett részt, melly a képviselőház további fönállásába, beleegyezését s annak minden Austria iránt barátságos indulatú elemek távol tartása iránti törekvését kitüntették. 18) Pálffy János, tarcsafalvai erdélyi szül., 46 éves, unitárius, nötelen, földbirtokos, volt státustitkár a magyar pénzügyministeriumban, mint udvarhelyszéki követ az országgyűlésen az azt feloszlató 1848 oct. 3-ki nyilatkozvány után ismegmaradt ; 1849 jan. Sokáig a képviselőház alelnöke, s a honvédelmi bizottmány tagja volt; e kettős minőségben a honvédelmi bizottmány határozatait, mellyek a magyar hadseregnek a törvénytelen országgyűlés alá rendelését, magasb pénzjegyek kibocsátását, a magyar fölkelés ellen mutatkozó mozgalmak leküzdését, a harcznak a cs. k. csapatok elleni erélyes folytatását, az oct. 3-kis nov. 7-ki s más rend- ésbékére intő proclamatiók megsemmisítését czélozák, a képviselőháznak az ő beleegyezését is kifejező módon terjesztette elő, s azt hasonló értelmű határozatok hozatalára felszólitá; — e két hivatala letevése után 1849-ben Debreczenben a vitákban olly módon vett részt, melly a törvénytelen országgyűlés fönállása s Kossuth politikájábai teljes beleegyezést, továbbá a dynasztiávali alkudozástól idegenkedését kitünteték; sajtó utján Magyarország forradalmi harczát a törvénytelen elnyomás elleni törvényes küzdelemkint festé; kevéssel az „Esti Lapok“ általa szerkesztett czikkeiben Magyarorságnak Ausztriátóli elszakitását a respublika világos ajánlása mellett javaslá; végre az említett határozat után is a tanácskozásokban 1849 jul. 21-kéig az országgyűlés folyvásti fönállását elismerő módon résztvett. 19) Palóczy László, miskolczi borsodmegyei sz., 67 éves, ref., özvegy, 3 gyermek atyja, azelőtt ugyanazon megyei 2-ed alispán, Miskolcz városi képviselő, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe, Pestre és Szegedre követte, s annak tanácskozásaiban ápril 14-keelett és után akint vett részt, hogy az országgyűlés minden időszakában szónokul lépett föl, a vésztörvényszékek kiterjesztését s Perczel Móricz fölkelő vezérnek Sz. Tamás bevétele miatti megjutalmaztatását inditványozá; az april 14-ke előtti conferentiában résztvett; az april 15-ki ülésben, mellyben az april 14-ki határozat hitelesíttetett, Mészáros tábornoknak altábornagggyá kineveztetését inditványozá, s Kossuthnak mint kormányzónak 200,000 pártnyi évi fizetést javaslott. Továbbá mint korelnük azon üléseket is vezette, mellyekben az 50,000 ujoncz állítása elfogadtatott, a felsőháznak a függetlenségi határozatot s’ Kossuthnak kormányzóvá választatását helyeslő átirata fölolvastatott, az uj ministerium megalakítása kihirdetetett, s végre a kormányzó és miniszterei által leteendő eskü elhatároztatott. 20) Papp Zsigmond, nagysomkuti erdélyi szül., 33 éves, nős, 2 gyermek atyja, g. n. e. román lelkész s volt törvényszéki táblai ülnök, mint zarándmegyei követ a törvénytelen országgyűlésen annak az oct. 3-ai nyilatkozvány által történt föloszlása után is megmaradt, azt Debreczenbe és Szegedre követte, s az ápril 14-ei határozat után a fölforgató párt szellemében, a vitákban s a forradalmi iománynyali közlekedésben az által vett veszélyesen részt, hogy az ország függetlenségének föntartása végett 50,000 ujoncz kiállítása mellett szólt, s 1849. május 8-kán a forradalmi kormánynak egy tervet nyújtott át, miként kellő akkori körülmények közt fölvilágositólag hatni. 21. Patai József, baji szabolcsmegyei szül., 52 éves, ref. özvegy, földbirtokos, pestmegyei követ, mint a honvédelmi bizottmány tagja annak feloszlásáig szolgált, mint követ azonban az ápril 14-ki fels. sértő conventi határozat előtt és után is a forradalom előmozdítására szolgáló módon vett részt az országgyűlési tanácskozásokban; továbbá m. é. máj. 16-án jász és kun kapitánynyá lett kineveztetését elfogadá s e hivatalát a forradalom legyőztéig annak szellemében viselé, és az alakíttatni rendelt népfölkelés, ujonczállítás, s egy tetemes számú lovas szabadcsapat szervezése és élelmezése, az ezi- 61