Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)

1850-12-31 / 244. szám

ránt tartott bizottmányi ülések és a részéről történt előleger­­ések iránt a forradalmi minisztériummal élénk levelezés­­ben állt. 22. R­a­d­nic­h P­á­l, duna­földvári tolna­ megyei sz., 41 éves, kath., nőtelen, ügyvéd , tolnamegyei követ, a törvény­telen országgyűlést Debreczenbe követte, s azt az ápr. 14-ki határozat után sem, egész annak Szegeden történt tettleges feloszlásáig el nem hagyta, s azonfelül teljes beleegyezését az említett határozatba az által is kitüntette, hogy 1849 júni­usban választó kerülete minden helyein e végett tett körútjá­ban a népségnek rendezett népgyűléseken az országgyűlés folyamát az ápr. 14-ei határozattal együtt előadá, s a népet ez alkalommal felszólítá, hogy a forradalmi kormánynak tör­ténendő felszólítások esetében a legkészségesebben szolgál­tasson segédkezeket , valamint azt egyszersmind fegyverfo­gásra, a közelgő oroszokat mint könnyen legyőzhetőket festvén fölserkenté. 23) R­á­k­ó­c­z­i-P­a­r­c­s­e­t­i­c­h Hugo, törökkanizsai báná­ti szül., 33 éves, kath., nőtelen, volt torontálmegyei főszolga­bíró, 1849 mártius végétől egész jun. elejéig őrnagyi minő­ségben mint Perczel Móricz nyargancza ennek hadtesténél szolgált; s ezen alkalommal, midőn ápril végén Nagy-Kikindá­­nál egy szerb népfelkelőtest elfogatott, s Perczel eleinte mind agyonlövetni akarta, végre azonban e parancsot a lelkészek, honoratiorok, határőrök és szerezsánokra szob­ta, e parancs kihirdetését és véghajtását, mellynél fogva hitelt tanuk szerint 200 egyén lövetett agyon, maga eszközlés az áldozatokat maga szemelé ki; továbbá május végén Pancsován az ápril 14-ki fele­ségsértő függetlenségi nyilatkozat ünnepélyes kihirdetését a németbánsági ezred meg nem jelenő határlakosainak halállal fenyegetése mellett m­egrendelő, ugyanazon határlakosok szá­mára a forradalmi kormányhozi ragaszkodást előmozdító köz­ségi utasítást adott; máj. 27-kén a Belgrádba küldetést azon megbízással , hogy a Knicanin paracsnoksága alatt álló segédcsapatok visszahivatását eszközölje, elfogadta s abban habár sikertelenül eljárt, végre mint jun. 23 án Mokrinból a törvénytelen országgyűlésre elválasztott követ annak Szegeden tartott üléseiben résztvett, s ott jul. 21-kén Magyarországnak Ausztriátóli elszállítását helyeslő beszédet tartott. 24. Román Ferencz, munkácsi bereghmegyei szül., 46 éves, kath., nőtelen, ügyvéd, bereghmegyei követ, a tör­vénytelen magyar országgyűlést Debreczenbe és Szegedre kö­vette, s azon az ápril 14-ki felségsértő határozat előtt és után olly módon vett kitűnő részt, hogy a Kossuth által, a harcz folytatására s az ápril 14-ki határozat fentartására kiállítandó 50.000 újoncz iránt tett indítványát illetőleg az ide vonatkozó törvénynek a népenthusiasmus emelésére módosítása, továbbá a vésztörvényszékek kérdésében azok illetékességének visz­­szaható erő általi kiterjesztése mellett szólt, s máskülönben is a tanácskozásokban a felforgató párt szellemében élénk részt vett. 25. Simonyi János, kecskeméti szül., 65 éves, kath., nős, 8 gyermek atyja, házbirtokos és ügyvéd, Kecskemét városa követe, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe kö­vette, s annak tettleges feloszlásáig megmaradt, az ápril 14-ei felségsértő határozatnál, valamint az azt megelőzött titkos konferenczián jelen volt , s a még későbbi tanácskozásokon tartott beszédeiben, különösen april 24-kén a vég­ellentállást czélzó 50.000 ujoncz állítása iránti határozat hozatala alkal­mával a státusalkotmány felforgatására törekvő szándékát s april az 14. határo­zatba beleegyezését leplezetlenül fölism­erteté. 26. Szaplonczay József, szigethi mam­arosmegyei szül., 37 éves, kath., nős, 1 gyermek atyja, volt marmarosi szolga­­biró és követ, a törvénytelen magyar országgyűlésen ápril 14. előtt és után a felforgató párt szellemében akként vett te­vékeny részt, hogy a felállítandó vésztörvényszékek s az 50 ezer ujoncz állítása iránti tanácskozásokban közremunkált. To­vábbá a „Marczius 15-ben radikál lapban 1849 april 23-kán egy nyílt levelet közlött, mellyben a 1. f. dynastia gyalázása mellett a loyal gondolkozásunk üldözéséről ingerlés szándékát kétségtelenül fölismerteté. 27) Tóth Lőrincz, komáromi szül., 35 éves, ref. özvegy, 2 gyermek atyja, ügyvéd, Komárom városa követe, a törvény­telen országgyűlésen annak Szegeden történt tettleges felosz­lásáig megmaradt, annak tanácskozásaiban ápril. 14-ke előtt és után résztvett s különösen a május 12. 13. és 18. ülésekben tartott beszédeiben beleegyezését az említett határozatba s a forradalmi kormány további az alkotmányos rend felforgatására ezélzó rendeletét és határozataiba fölismertette. Továbbá milt titoknak a forradalmi igazságügyi minisztériumban 1849 ápril 14-e után is működött, a forradalmi kormánytól 1849 május 31-én a miniszteri tanácsossá lett előmozdítást elfogadta és e hivatalt egész a revolutio legyőztéig viselte. 28) Záborszky Alajos, vardói somogymegyei szül., 42 éves, kath., özvegy, 1 gyermek atyja, volt financzminiszteri tanácsos és somogymegyei követ, az 1848 oct. 3-ki nyilat­­kozvány után is az azelőtt viselt jegyzői hivatalt a képviselő­­háznál vitte, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követ­te, azon az ápril 14-ki határozat után is megmaradt, később a forradalmi kormány meghagyásából 1849 ápril 28-án minisz­teri biztosi minőségben azon financzministeri hivatalnokoktól, kik a forradalmi kormánynak Debreczenbe költöttekor Pesten visszamaradtak, a függetlenségi nyilatkozat értelmében be­­helyzett forradalmi kormány iránti hódolatot bekivánta; a Bu­dapesten létező ausztriai statusjavakat lefoglalta s a forradalmi kormány rendelkezése alá helyezte, — ezen missio alkalmá­val azon hivatalnokokat, kik a hódolatot aláírták , saját ösz­tönéből , előforduló hűtlenség esetére büntetésekkel fenyeget­te, — az Ausztria iránt ellenséges „Oppositio“ nevű hírlapnak postán küldetését, anélkül hogy erre megbízása lenne, meg­rendelő , — ezen küldetése eredményéről a forradalmi kor­mányt tudósítván , néhány egyént, kik irányában kedvezőt­lenül nyilatkoztak, névszerint megjelölt, — végre forradalmi kormányzói tanácsossá május 31-kén történt kinevezését elfo­gadta s mint ollyan működött is. Miután ezek az elsoroltakat megállapított tényállás mellett részint bevallották,részint rájuk bizonyultak, ennélfogva a felet­tük jun. 25.26, 27. 28 és jul. 4. 2. 3 és 4. tartott haditörvény­széken felségsértés bünébeni részvét miatt összes vagyonaik­­nak a forradalom okozta károk megtéritéséres elkoboztatása mellett kötél általi halálra ítéltettek. B. Haynau Gyula t. sz. n. s akkori 3. hadseregi főparancs­nok ez ítéleteket törvény útján megerősíté, kegyelem útján e­l ítélt halálos büntetéseket Rákóczi Parcsetich Hugónál 18 évi sánczmunkára nehéz vason, Buda Sándornál 15 évi sáncz­­imunkára nehéz vason, Madarász Józsefnél 9 évi várfogságra­­ vason, Kubinyi Ferencznél 3 évi várfogságra vas nélkül szeli­­dité, s a két utolsónak a haditörvényszékileg ítélt vagyonel­kobzásokat is elengedé; ellenben a többi elítélteknek a hadi­törvényszékileg itélt vagyonvesztések elengedése mellett tel­jesen megkegyelmezett; mi­után ez ítéletek i. h. 5-kén kihir­­dettettek s illetőleg végrehajtattak. A minisztertanács előterjesztésére császár ő iger. h. 20­­. f. elhatározásánál fogva a Kubinyi Ferenczre ítélt 3 évi várfog­ságot legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. Pest jul. 31. 1850. Cs. k. haditörvényszék. Felhívás: Baranyamegyében Berke­sd helység határát i. é. május 21-kén a jégeső annyira elverte, hogy az ez által okozott kár meghitettek becsűje szerint 65,422 váltó­útra rúg, s ekkint számos embertársaink csaknem utolsó ínségre juttat­tak ; minélfogva felsőbb engedelem mellett, minden emberba­rátok ezennel fölhivatnak , hogy a szerencsétlen berkesdi, károsultak sújtó nyomora enyhítéséhez járulva, részükre fe­lebarát­ segedelemgyűjtést eszközöljenek, s a begyülendő öszveget az illető kormánybiztosi hivatal utján, ezen hivatal­ , hoz kioszthatás végett átküldeni szíveskedjenek; a szives adlakozók névjegyzéke, becses adakozásuk megérintésével közzé fog tétetni. Költ Pécsen jul. 23-kán 1850. Cs. kir. baranyamegyei főnöki hivatal. Eisenfels és Emich könyvnyomdája , urn-utera 449. sz.

Next