Pesti Napló, 1850. december (1. évfolyam, 221-244. szám)
1850-12-31 / 244. szám
ránt tartott bizottmányi ülések és a részéről történt előlegerések iránt a forradalmi minisztériummal élénk levelezésben állt. 22. Radnich Pál, dunaföldvári tolna megyei sz., 41 éves, kath., nőtelen, ügyvéd , tolnamegyei követ, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, s azt az ápr. 14-ki határozat után sem, egész annak Szegeden történt tettleges feloszlásáig el nem hagyta, s azonfelül teljes beleegyezését az említett határozatba az által is kitüntette, hogy 1849 júniusban választó kerülete minden helyein e végett tett körútjában a népségnek rendezett népgyűléseken az országgyűlés folyamát az ápr. 14-ei határozattal együtt előadá, s a népet ez alkalommal felszólítá, hogy a forradalmi kormánynak történendő felszólítások esetében a legkészségesebben szolgáltasson segédkezeket , valamint azt egyszersmind fegyverfogásra, a közelgő oroszokat mint könnyen legyőzhetőket festvén fölserkenté. 23) Rákóczi-Parcsetich Hugo, törökkanizsai bánáti szül., 33 éves, kath., nőtelen, volt torontálmegyei főszolgabíró, 1849 mártius végétől egész jun. elejéig őrnagyi minőségben mint Perczel Móricz nyargancza ennek hadtesténél szolgált; s ezen alkalommal, midőn ápril végén Nagy-Kikindánál egy szerb népfelkelőtest elfogatott, s Perczel eleinte mind agyonlövetni akarta, végre azonban e parancsot a lelkészek, honoratiorok, határőrök és szerezsánokra szobta, e parancs kihirdetését és véghajtását, mellynél fogva hitelt tanuk szerint 200 egyén lövetett agyon, maga eszközlés az áldozatokat maga szemelé ki; továbbá május végén Pancsován az ápril 14-ki feleségsértő függetlenségi nyilatkozat ünnepélyes kihirdetését a németbánsági ezred meg nem jelenő határlakosainak halállal fenyegetése mellett megrendelő, ugyanazon határlakosok számára a forradalmi kormányhozi ragaszkodást előmozdító községi utasítást adott; máj. 27-kén a Belgrádba küldetést azon megbízással , hogy a Knicanin paracsnoksága alatt álló segédcsapatok visszahivatását eszközölje, elfogadta s abban habár sikertelenül eljárt, végre mint jun. 23 án Mokrinból a törvénytelen országgyűlésre elválasztott követ annak Szegeden tartott üléseiben résztvett, s ott jul. 21-kén Magyarországnak Ausztriátóli elszállítását helyeslő beszédet tartott. 24. Román Ferencz, munkácsi bereghmegyei szül., 46 éves, kath., nőtelen, ügyvéd, bereghmegyei követ, a törvénytelen magyar országgyűlést Debreczenbe és Szegedre követte, s azon az ápril 14-ki felségsértő határozat előtt és után olly módon vett kitűnő részt, hogy a Kossuth által, a harcz folytatására s az ápril 14-ki határozat fentartására kiállítandó 50.000 újoncz iránt tett indítványát illetőleg az ide vonatkozó törvénynek a népenthusiasmus emelésére módosítása, továbbá a vésztörvényszékek kérdésében azok illetékességének viszszaható erő általi kiterjesztése mellett szólt, s máskülönben is a tanácskozásokban a felforgató párt szellemében élénk részt vett. 25. Simonyi János, kecskeméti szül., 65 éves, kath., nős, 8 gyermek atyja, házbirtokos és ügyvéd, Kecskemét városa követe, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, s annak tettleges feloszlásáig megmaradt, az ápril 14-ei felségsértő határozatnál, valamint az azt megelőzött titkos konferenczián jelen volt , s a még későbbi tanácskozásokon tartott beszédeiben, különösen april 24-kén a végellentállást czélzó 50.000 ujoncz állítása iránti határozat hozatala alkalmával a státusalkotmány felforgatására törekvő szándékát s april az 14. határozatba beleegyezését leplezetlenül fölismerteté. 26. Szaplonczay József, szigethi mamarosmegyei szül., 37 éves, kath., nős, 1 gyermek atyja, volt marmarosi szolgabiró és követ, a törvénytelen magyar országgyűlésen ápril 14. előtt és után a felforgató párt szellemében akként vett tevékeny részt, hogy a felállítandó vésztörvényszékek s az 50 ezer ujoncz állítása iránti tanácskozásokban közremunkált. Továbbá a „Marczius 15-ben radikál lapban 1849 april 23-kán egy nyílt levelet közlött, mellyben a 1. f. dynastia gyalázása mellett a loyal gondolkozásunk üldözéséről ingerlés szándékát kétségtelenül fölismerteté. 27) Tóth Lőrincz, komáromi szül., 35 éves, ref. özvegy, 2 gyermek atyja, ügyvéd, Komárom városa követe, a törvénytelen országgyűlésen annak Szegeden történt tettleges feloszlásáig megmaradt, annak tanácskozásaiban ápril. 14-ke előtt és után résztvett s különösen a május 12. 13. és 18. ülésekben tartott beszédeiben beleegyezését az említett határozatba s a forradalmi kormány további az alkotmányos rend felforgatására ezélzó rendeletét és határozataiba fölismertette. Továbbá milt titoknak a forradalmi igazságügyi minisztériumban 1849 ápril 14-e után is működött, a forradalmi kormánytól 1849 május 31-én a miniszteri tanácsossá lett előmozdítást elfogadta és e hivatalt egész a revolutio legyőztéig viselte. 28) Záborszky Alajos, vardói somogymegyei szül., 42 éves, kath., özvegy, 1 gyermek atyja, volt financzminiszteri tanácsos és somogymegyei követ, az 1848 oct. 3-ki nyilatkozvány után is az azelőtt viselt jegyzői hivatalt a képviselőháznál vitte, a törvénytelen országgyűlést Debreczenbe követte, azon az ápril 14-ki határozat után is megmaradt, később a forradalmi kormány meghagyásából 1849 ápril 28-án miniszteri biztosi minőségben azon financzministeri hivatalnokoktól, kik a forradalmi kormánynak Debreczenbe költöttekor Pesten visszamaradtak, a függetlenségi nyilatkozat értelmében behelyzett forradalmi kormány iránti hódolatot bekivánta; a Budapesten létező ausztriai statusjavakat lefoglalta s a forradalmi kormány rendelkezése alá helyezte, — ezen missio alkalmával azon hivatalnokokat, kik a hódolatot aláírták , saját ösztönéből , előforduló hűtlenség esetére büntetésekkel fenyegette, — az Ausztria iránt ellenséges „Oppositio“ nevű hírlapnak postán küldetését, anélkül hogy erre megbízása lenne, megrendelő , — ezen küldetése eredményéről a forradalmi kormányt tudósítván , néhány egyént, kik irányában kedvezőtlenül nyilatkoztak, névszerint megjelölt, — végre forradalmi kormányzói tanácsossá május 31-kén történt kinevezését elfogadta s mint ollyan működött is. Miután ezek az elsoroltakat megállapított tényállás mellett részint bevallották,részint rájuk bizonyultak, ennélfogva a felettük jun. 25.26, 27. 28 és jul. 4. 2. 3 és 4. tartott haditörvényszéken felségsértés bünébeni részvét miatt összes vagyonaiknak a forradalom okozta károk megtéritéséres elkoboztatása mellett kötél általi halálra ítéltettek. B. Haynau Gyula t. sz. n. s akkori 3. hadseregi főparancsnok ez ítéleteket törvény útján megerősíté, kegyelem útján el ítélt halálos büntetéseket Rákóczi Parcsetich Hugónál 18 évi sánczmunkára nehéz vason, Buda Sándornál 15 évi sánczimunkára nehéz vason, Madarász Józsefnél 9 évi várfogságra vason, Kubinyi Ferencznél 3 évi várfogságra vas nélkül szelidité, s a két utolsónak a haditörvényszékileg ítélt vagyonelkobzásokat is elengedé; ellenben a többi elítélteknek a haditörvényszékileg itélt vagyonvesztések elengedése mellett teljesen megkegyelmezett; miután ez ítéletek i. h. 5-kén kihirdettettek s illetőleg végrehajtattak. A minisztertanács előterjesztésére császár ő iger. h. 20. f. elhatározásánál fogva a Kubinyi Ferenczre ítélt 3 évi várfogságot legkegyelmesebben elengedni méltóztatott. Pest jul. 31. 1850. Cs. k. haditörvényszék. Felhívás: Baranyamegyében Berkesd helység határát i. é. május 21-kén a jégeső annyira elverte, hogy az ez által okozott kár meghitettek becsűje szerint 65,422 váltóútra rúg, s ekkint számos embertársaink csaknem utolsó ínségre juttattak ; minélfogva felsőbb engedelem mellett, minden emberbarátok ezennel fölhivatnak , hogy a szerencsétlen berkesdi, károsultak sújtó nyomora enyhítéséhez járulva, részükre felebarát segedelemgyűjtést eszközöljenek, s a begyülendő öszveget az illető kormánybiztosi hivatal utján, ezen hivatal , hoz kioszthatás végett átküldeni szíveskedjenek; a szives adlakozók névjegyzéke, becses adakozásuk megérintésével közzé fog tétetni. Költ Pécsen jul. 23-kán 1850. Cs. kir. baranyamegyei főnöki hivatal. Eisenfels és Emich könyvnyomdája , urn-utera 449. sz.